wikibase-docker - User contributions [en]

The Circulation of Scientific Knowledge

2022-08-01T19:36:16Z

FellegiZsofia:

In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.

The anthology’s table of contents is available at this [[DigiCirculation of Knowledge|link]].

'''CONTRIBUTORS'''

'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

'''English translation:''' Janka Kovács

'''Proofreading:''' Thomas Williams

'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó

'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti

'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University

'''Place of publication:''' Budapest

'''Year of publication:''' 2022

©Free Access – no-reuse

The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.

[[File:Logo en-gb.jpg|center|thumb]]
[[File:Nkfih-logo-en.png|center|thumb]]

The Circulation of Scientific Knowledge

2022-08-01T19:34:37Z

FellegiZsofia:

In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.

The anthology’s table of contents is available at this link.

'''CONTRIBUTORS'''

'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

'''English translation:''' Janka Kovács

'''Proofreading:''' Thomas Williams

'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó

'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti

'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University

'''Place of publication:''' Budapest

'''Year of publication:''' 2022

©Free Access – no-reuse

The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.

[[File:Logo en-gb.jpg|center|thumb]]
[[File:Nkfih-logo-en.png|center|thumb]]

The Circulation of Scientific Knowledge

2022-08-01T19:34:23Z

FellegiZsofia:

In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.

The anthology’s table of contents is available at this link.

'''CONTRIBUTORS'''

'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

'''English translation:''' Janka Kovács

'''Proofreading:''' Thomas Williams

'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó

'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti

'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University

'''Place of publication:''' Budapest

'''Year of publication:''' 2022

©Free Access – no-reuse

The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.

[[File:Logo en-gb.jpg|center|thumb]]
[[File:Nkfih-logo-en.png|center|thumb]]

The Circulation of Scientific Knowledge

2022-08-01T19:34:06Z

FellegiZsofia:

In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.

The anthology’s table of contents is available at this link.

'''CONTRIBUTORS'''

'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

'''English translation:''' Janka Kovács

'''Proofreading:''' Thomas Williams

'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó

'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti

'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University

'''Place of publication:''' Budapest

'''Year of publication:''' 2022

©Free Access – no-reuse

The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.

[[File:Logo en-gb.jpg|center|thumb]]
[[File:Nkfih-logo-en.png|thumb]]

File:Nkfih-logo-en.png

2022-08-01T19:33:40Z

FellegiZsofia:

NKFIH logo

The Circulation of Scientific Knowledge

2022-08-01T19:31:51Z

FellegiZsofia:

In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.

The anthology’s table of contents is available at this link.

'''CONTRIBUTORS'''

'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

'''English translation:''' Janka Kovács

'''Proofreading:''' Thomas Williams

'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó

'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti

'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University

'''Place of publication:''' Budapest

'''Year of publication:''' 2022

©Free Access – no-reuse

The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.

[[File:Logo en-gb.jpg|center|thumb]]

The Circulation of Scientific Knowledge

2022-08-01T19:31:12Z

FellegiZsofia: first upload

In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.

The anthology’s table of contents is available at this link.

'''CONTRIBUTORS'''

'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

'''English translation:''' Janka Kovács

'''Proofreading:''' Thomas Williams

'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó

'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti

'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University

'''Place of publication:''' Budapest

'''Year of publication:''' 2022

©Free Access – no-reuse

The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.

[[File:Logo en-gb.jpg|thumb]]

File:Logo en-gb.jpg

2022-08-01T19:29:51Z

FellegiZsofia:

The Circulation of Scientific Knowledge - logo

Tudásáramlás

2022-08-01T10:49:05Z

FellegiZsofia:

'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.

A forrásantológia tartalomjegyzéke ezen a [[DigiTudásáramlás|linken]] érhető el.

'''IMPRESSZUM'''

'''Bevezetőt írták, a forrásszövegeket válogatták, annotálták, regesztákkal ellátták:''' Balogh Piroska, Bodnár-Király Tibor, Gurka Dezső, Krász Lilla, Kurucz György, Sz. Kristóf Ildikó

'''Angol fordítás:''' Kovács Janka

'''Angol szövegek anyanyelvi lektorálása:''' Thomas Williams

'''Technikai specifikáció:''' Fellegi Zsófia, Palkó Gábor

'''Adatgazdagítás:''' Kovács Janka, Sebestyén Ádám, Szentkereszti Máté

'''Felelős kiadó:''' ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék

'''Kiadás helye:''' Budapest

'''Kiadás éve:''' 2022.

©Free Access - no-reuse

'''A kiadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K_16 119577. számú projektje támogatta.'''
[[File:Logó, Tudásáramlás.jpg|center|thumb]]

[[File:Új logó.png|center|thumb]]

DigiCirculation of Knowledge

2022-08-01T10:46:16Z

FellegiZsofia: /* ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES */

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY''' ==

=== '''TABLE OF CONTENTS''' ===

==== '''INTRODUCTION''' ====

* - '''[[On the Use of the Digital Source Anthology|On the use of the digital source anthology]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék|Concepts]]'''
* - '''[[WIKIDATA-ELTEdata-WIKIMEDIA The technical background of source publications|WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications]]'''
* - '''Knowledge and concept maps'''

* - '''[[History classical philology aesthetics|History, classical philology – aesthetics]]'''
* - '''[[History of philosophy]]'''
* - '''[[State sciences-statistics|State sciences – statistics]]'''
* - '''[[Ethnology-anthropology|Ethnology – anthropology]]'''
* - '''[[Medicine]]'''
* - '''[[Economics-agricultural sciences|Economics – agricultural sciences]]'''
*

==== '''SOURCES''' ====

===== '''HISTORY, CLASSICAL PHILOLOGY – AESTHETICS''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|KOPPI Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus SCHEDIUS: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian ENGEL: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|BUDAI Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''HISTORY OF PHILOSOPHY''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|KÖRMÖCZI János: ''The School of Learning Humanity.'' ''A funeral oration'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|KÖRMÖCZI János’s notes on Georg Christoph Lichtenberg’s lectures on experimental physics at the University of Göttingen in the academic year 1796/1797]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)|Certificate from Georg Christoph Lichtenberg, professor at the University of Göttingen to KÖRMÖCZI János (1797)]]
*

===== '''STATE SCIENCES – STATISTICS''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|SZILÁGYI Márton’s lecture notes on statistics during his peregrination to Göttingen (around 1770)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|''On Man'' – ''Political Geography'' – ''Elementary mathematical geography.'' The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794)]]
*

===== '''ETHNOLOGY – ANTHROPOLOGY''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|BERTALANFFI Pál’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|VETSEI PATAKI István’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|BARANYI László’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s ''Historie von Groenland'', excerpts (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835)]]
*

===== '''MEDICINE''' =====
'''Physician profiles'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|CSEH-SZOMBATHY Sámuel’s travelogue written during his peregrination (1790–1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Two brothers from Pest in the service of science: The testaments of CSEH-SZOMBATHY Sámuel and CSEH-SZOMBATHY József (1807)]]
*
'''Medical report (writing) as an epistemic genre and cognitive practice'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Medical report for the year 1784 by the chief physician of Késmárk (Kežmarok), Johann Jacob Engel (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786)]]
*

===== '''ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|'''The travel instructions of Count FESTETICS László to GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820)''']]
*
'''The reports of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon to Count FESTETICS László and the Directio (1821–1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Letters from England to Count FESTETICS László, 4 July 1821 - 3 March 1823]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Reports from France to the Directio, 10 November 1823 - 6 January1824]]
*
'''Excerpts from the revised manuscript journal ''Notes on travels in the more remote provinces of Europe'' of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|German principalities, 7-10 July 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|England, 1821 – 1822]]
*
* [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|'''The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822)''']]
__NOTOC__

DigiTudásáramlás

2022-08-01T10:45:55Z

FellegiZsofia: /* ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK */

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====
'''Orvos-profilok'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]
*
*
'''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|'''Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)''']]
*
*
'''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]
*
*
'''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
*
* [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|'''Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)''']]
__NOTOC__

Tudásáramlás

2022-08-01T10:45:25Z

FellegiZsofia: /* A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia */

'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.

'''Bevezetőt írták, a forrásszövegeket válogatták, annotálták, regesztákkal ellátták:''' Balogh Piroska, Bodnár-Király Tibor, Gurka Dezső, Krász Lilla, Kurucz György, Sz. Kristóf Ildikó

'''Angol fordítás:''' Kovács Janka

'''Technikai specifikáció:''' Fellegi Zsófia, Palkó Gábor

'''Adatgazdagítás:''' Kovács Janka, Sebestyén Ádám, Szentkereszti Máté

'''Felelős kiadó:''' ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék

'''Kiadás helye:''' Budapest

'''Kiadás éve:''' 2022.

©Free Access - no-reuse

'''A kiadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K_16 119577. számú projektje támogatta.'''
[[File:Logó, Tudásáramlás.jpg|center|thumb]]

[[File:Új logó.png|center|thumb]]

DigiCirculation of Knowledge

2022-07-31T20:54:25Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY''' ==

=== '''TABLE OF CONTENTS''' ===

==== '''INTRODUCTION''' ====

* - '''[[On the Use of the Digital Source Anthology|On the use of the digital source anthology]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék|Concepts]]'''
* - '''[[WIKIDATA-ELTEdata-WIKIMEDIA The technical background of source publications|WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications]]'''
* - '''Knowledge and concept maps'''

* - '''[[History classical philology aesthetics|History, classical philology – aesthetics]]'''
* - '''[[History of philosophy]]'''
* - '''[[State sciences-statistics|State sciences – statistics]]'''
* - '''[[Ethnology-anthropology|Ethnology – anthropology]]'''
* - '''[[Medicine]]'''
* - '''[[Economics-agricultural sciences|Economics – agricultural sciences]]'''
*

==== '''SOURCES''' ====

===== '''HISTORY, CLASSICAL PHILOLOGY – AESTHETICS''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|KOPPI Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus SCHEDIUS: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian ENGEL: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|BUDAI Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''HISTORY OF PHILOSOPHY''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|KÖRMÖCZI János: ''The School of Learning Humanity.'' ''A funeral oration'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|KÖRMÖCZI János’s notes on Georg Christoph Lichtenberg’s lectures on experimental physics at the University of Göttingen in the academic year 1796/1797]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)|Certificate from Georg Christoph Lichtenberg, professor at the University of Göttingen to KÖRMÖCZI János (1797)]]
*

===== '''STATE SCIENCES – STATISTICS''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|SZILÁGYI Márton’s lecture notes on statistics during his peregrination to Göttingen (around 1770)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|''On Man'' – ''Political Geography'' – ''Elementary mathematical geography.'' The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794)]]
*

===== '''ETHNOLOGY – ANTHROPOLOGY''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|BERTALANFFI Pál’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|VETSEI PATAKI István’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|BARANYI László’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s ''Historie von Groenland'', excerpts (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835)]]
*

===== '''MEDICINE''' =====
'''Physician profiles'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|CSEH-SZOMBATHY Sámuel’s travelogue written during his peregrination (1790–1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Two brothers from Pest in the service of science: The testaments of CSEH-SZOMBATHY Sámuel and CSEH-SZOMBATHY József (1807)]]
*
'''Medical report (writing) as an epistemic genre and cognitive practice'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Medical report for the year 1784 by the chief physician of Késmárk (Kežmarok), Johann Jacob Engel (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786)]]
*

===== '''ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|The travel instructions of Count FESTETICS László to GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820)]]
*
'''The reports of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon to Count FESTETICS László and the Directio (1821–1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Letters from England to Count FESTETICS László, 4 July 1821 - 3 March 1823]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Reports from France to the Directio, 10 November 1823 - 6 January1824]]
*
'''Excerpts from the revised manuscript journal ''Notes on travels in the more remote provinces of Europe'' of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|German principalities, 7-10 July 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|England, 1821 – 1822]]
*
* [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|'''The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822)''']]
__NOTOC__

DigiTudásáramlás

2022-07-31T20:54:00Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====
'''Orvos-profilok'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]
*
*
'''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]
*
*
'''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]
*
*
'''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
*
* [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|'''Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)''']]
__NOTOC__

DigiTudásáramlás

2022-07-31T19:34:19Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====
'''Orvos-profilok'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]
*
*
'''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]
*
*
'''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]
*
*
'''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

DigiCirculation of Knowledge

2022-07-31T19:33:57Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY''' ==

=== '''TABLE OF CONTENTS''' ===

==== '''INTRODUCTION''' ====

* - '''[[On the Use of the Digital Source Anthology|On the use of the digital source anthology]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék|Concepts]]'''
* - '''[[WIKIDATA-ELTEdata-WIKIMEDIA The technical background of source publications|WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications]]'''
* - '''Knowledge and concept maps'''

* - '''[[History classical philology aesthetics|History, classical philology – aesthetics]]'''
* - '''[[History of philosophy]]'''
* - '''[[State sciences-statistics|State sciences – statistics]]'''
* - '''[[Ethnology-anthropology|Ethnology – anthropology]]'''
* - '''[[Medicine]]'''
* - '''[[Economics-agricultural sciences|Economics – agricultural sciences]]'''
*

==== '''SOURCES''' ====

===== '''HISTORY, CLASSICAL PHILOLOGY – AESTHETICS''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|KOPPI Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus SCHEDIUS: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian ENGEL: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|BUDAI Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''HISTORY OF PHILOSOPHY''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|KÖRMÖCZI János: ''The School of Learning Humanity.'' ''A funeral oration'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|KÖRMÖCZI János’s notes on Georg Christoph Lichtenberg’s lectures on experimental physics at the University of Göttingen in the academic year 1796/1797]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)|Certificate from Georg Christoph Lichtenberg, professor at the University of Göttingen to KÖRMÖCZI János (1797)]]
*

===== '''STATE SCIENCES – STATISTICS''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|SZILÁGYI Márton’s lecture notes on statistics during his peregrination to Göttingen (around 1770)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|''On Man'' – ''Political Geography'' – ''Elementary mathematical geography.'' The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794)]]
*

===== '''ETHNOLOGY – ANTHROPOLOGY''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|BERTALANFFI Pál’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|VETSEI PATAKI István’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|BARANYI László’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s ''Historie von Groenland'', excerpts (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835)]]
*

===== '''MEDICINE''' =====
'''Physician profiles'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|CSEH-SZOMBATHY Sámuel’s travelogue written during his peregrination (1790–1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Two brothers from Pest in the service of science: The testaments of CSEH-SZOMBATHY Sámuel and CSEH-SZOMBATHY József (1807)]]
*
'''Medical report (writing) as an epistemic genre and cognitive practice'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Medical report for the year 1784 by the chief physician of Késmárk (Kežmarok), Johann Jacob Engel (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786)]]
*

===== '''ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|The travel instructions of Count FESTETICS László to GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820)]]
*
'''The reports of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon to Count FESTETICS László and the Directio (1821–1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Letters from England to Count FESTETICS László, 4 July 1821 - 3 March 1823]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Reports from France to the Directio, 10 November 1823 - 6 January1824]]
*
'''Excerpts from the revised manuscript journal ''Notes on travels in the more remote provinces of Europe'' of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|German principalities, 7-10 July 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|England, 1821 – 1822]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822)]]
__NOTOC__

DigiCirculation of Knowledge

2022-07-31T19:33:16Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY''' ==

=== '''TABLE OF CONTENTS''' ===

==== '''INTRODUCTION''' ====

* - '''[[On the Use of the Digital Source Anthology|On the use of the digital source anthology]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék|Concepts]]'''
* - '''[[WIKIDATA-ELTEdata-WIKIMEDIA The technical background of source publications|WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications]]'''
* - '''Knowledge and concept maps'''

* - '''[[History classical philology aesthetics|History, classical philology – aesthetics]]'''
* - '''[[History of philosophy]]'''
* - '''[[State sciences-statistics|State sciences – statistics]]'''
* - '''[[Ethnology-anthropology|Ethnology – anthropology]]'''
* - '''[[Medicine]]'''
* - '''[[Economics-agricultural sciences|Economics – agricultural sciences]]'''
*

==== '''SOURCES''' ====

===== '''HISTORY, CLASSICAL PHILOLOGY – AESTHETICS''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|KOPPI Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus SCHEDIUS: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian ENGEL: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|BUDAI Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''HISTORY OF PHILOSOPHY''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|KÖRMÖCZI János: ''The School of Learning Humanity.'' ''A funeral oration'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|KÖRMÖCZI János’s notes on Georg Christoph Lichtenberg’s lectures on experimental physics at the University of Göttingen in the academic year 1796/1797]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)|Certificate from Georg Christoph Lichtenberg, professor at the University of Göttingen to KÖRMÖCZI János (1797)]]
*

===== '''STATE SCIENCES – STATISTICS''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|SZILÁGYI Márton’s lecture notes on statistics during his peregrination to Göttingen (around 1770)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|''On Man'' – ''Political Geography'' – ''Elementary mathematical geography.'' The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794)]]
*

===== '''ETHNOLOGY – ANTHROPOLOGY''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|BERTALANFFI Pál’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|VETSEI PATAKI István’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|BARANYI László’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s ''Historie von Groenland'', excerpts (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835)]]
*

===== '''MEDICINE''' =====
'''Physician profiles'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|CSEH-SZOMBATHY Sámuel’s travelogue written during his peregrination (1790–1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Two brothers from Pest in the service of science: The testaments of CSEH-SZOMBATHY Sámuel and CSEH-SZOMBATHY József (1807)]]
'''Medical report (writing) as an epistemic genre and cognitive practice'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Medical report for the year 1784 by the chief physician of Késmárk (Kežmarok), Johann Jacob Engel (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786)]]
*

===== '''ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|The travel instructions of Count FESTETICS László to GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820)]]
'''The reports of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon to Count FESTETICS László and the Directio (1821–1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Letters from England to Count FESTETICS László, 4 July 1821 - 3 March 1823]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Reports from France to the Directio, 10 November 1823 - 6 January1824]]
'''Excerpts from the revised manuscript journal ''Notes on travels in the more remote provinces of Europe'' of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|German principalities, 7-10 July 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|England, 1821 – 1822]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822)]]
__NOTOC__

DigiTudásáramlás

2022-07-31T19:32:43Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====
'''Orvos-profilok'''
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]
*
'''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat'''
* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]
*
'''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)'''
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]
*
'''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)'''
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

DigiTudásáramlás

2022-07-31T19:31:13Z

FellegiZsofia: /* Orvos-profilok */

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======
* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

Tudásáramlás

2022-07-31T17:24:08Z

FellegiZsofia: impresszum

=== A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia ===

=== Impresszum ===

'''Bevezetőt írták, a forrásszövegeket válogatták, annotálták, regesztákkal ellátták:''' Balogh Piroska, Bodnár-Király Tibor, Gurka Dezső, Krász Lilla, Kurucz György, Sz. Kristóf Ildikó

'''Angol fordítás:''' Kovács Janka

'''Technikai specifikáció:''' Fellegi Zsófia, Palkó Gábor

'''Adatgazdagítás:''' Kovács Janka, Sebestyén Ádám, Szentkereszti Máté

'''Felelős kiadó:''' ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék

'''Kiadás helye:''' Budapest

'''Kiadás éve:''' 2022.

©Free Access - no-reuse

'''A kiadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K_16 119577. számú projektje támogatta.'''

DigiTudásáramlás

2022-07-31T17:19:10Z

FellegiZsofia: correct url

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

A digitális forrásatnológia használatához

2022-07-31T17:17:48Z

FellegiZsofia: FellegiZsofia moved page A digitális forrásatnológia használatához to A digitális forrásantológia használatához

#REDIRECT [[A digitális forrásantológia használatához]]

A digitális forrásantológia használatához

2022-07-31T17:17:48Z

FellegiZsofia: FellegiZsofia moved page A digitális forrásatnológia használatához to A digitális forrásantológia használatához

'''KRÁSZ Lilla '''

'''A DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA HASZNÁLATÁHOZ'''

''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830'' tematikájú alapkutatási projektum keretében végzett munkánk során összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgáltuk, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A 18–19. század fordulóján Európa-szerte megjelenő tudományos diszciplína az az új séma, amely az általunk vizsgált időintervallumban ''respublica litteraria''ként rekonstruálható írástudók/tudósok egy meghatározott hálózatán belül közös kérdésfeltevéseket és eszmei alapokat, közös (szak)nyelvi kódokat, önálló, az adott diszciplínát megjeleníteni képes publikációs tevékenységet feltételez, intézményesült formában pedig az egyetemeken önálló professzúrával, önálló módszertannal, önálló tankönyvprogrammal és szakfolyóiratokkal rendelkezik. A vizsgálat tárgyát képező tudásterületek körét a göttingeni eredetű ''Wissenschaft vom Menschen'' narratíva <ref>Hans Erich Bödeker, Philippe Büttgen, Michel Espagne (Hrsg.): Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen. Skizze einer Fragestellung. In: ''Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen um 1800.'' Hrsg. Uők. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2007. 11-20.</ref> mentén határoztuk meg. A narratíva alkalmasnak tűnt annak az „antropológiai fordulatként” is értelmezhető, látványos változást jelző tudománytörténeti tradíciónak a megragadására, amelyben a „szekularizált, naturalizált és historizált embert”, annak életvilágait, cselekvési tereit és ezek struktúráit megjelenítő tudásterületek fokozatosan új rendszerbe szerveződtek. Az általunk vizsgált hét tudásterület magyarországi diszciplinarizálódását alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, a korabeli Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett.

Ezen premisszák mentén került meghatározásra a kutatás időkerete is: az orvosi fakultás megalapításával 1770-től lett teljes a nagyszombati, majd később Budára, illetve Pestre költöztetett egyetem szervezete, a 19. század első évtizedeiben jelentek meg az első magyarországi kiadású tudományos szakfolyóiratok és 1830-ra alakultak ki a Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai. Bár a 18. század utolsó harmada és a 19. század első évtizedei közötti időszakra a történészek egy jelentős része mint a kései felvilágosodás zárt filozófiai rendszert alkotó korszakára, a modernitás kezdetére tekint, kutatásaink során azonban nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal célravezetőbb ezt a több szempontból paradigmák közötti, átmenetnek tekinthető időszakot ''folyamatként'' értelmezni <ref>a felvilágosodás folyamatként való értelmezéséhez lásd: Hans Erich Bödeker, Martin Gierl: Einleitung. In: ''Jenseits der Diskurse, Aufklärungspraxis und Institutionenwelt in europäisch komparativer Perspektive.'' Hrsg. Uők. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2007. 13.</ref>, amelyben új diskurzusközösségek, új identitások, új beszédmódok, a kíváncsiság vezérelte új megismerési mintázatok jelentek meg.

   A kutatás általános célkitűzéseként arra törekedtünk, hogy a fentebb vázolt tudásáramlási folyamatok szem előtt tartásával, valamennyi vizsgált tudásterület vonatkozásában a ''kik? hol? mit? hogyan? olvastak, jegyzeteltek, írtak, kompiláltak, gyűjtöttek, s mindezt mire használták, kiknek, milyen utakon közvetítették'' kérdések megválaszolásához kerüljünk közelebb. A projekt keretében végzett kutatásaink képi ábrázolásokkal illusztrált szintéziskötet formájában közölt eredményeit <ref>''A tudás hálózatai. Európai tudásáramlás – magyarországi tudományosság, 1770–1830.'' Szerk. Krász Lilla. Budapest: Corvina, 2022. / ''The Networks of Knowledge. The Circulation of Knowledge in Europe – Hungary’s Scientific Life, 1770-1830.'' Ed. Lilla Krász. Wien: Praesens Verlag, 2022.</ref> a megismerés és tudástermelésben, a tudás közvetítésében és megosztásában 1) aktorként megjelenő tudósprofilok, 2) episztémikus színterek, 3) a „tudás/tudománycsinálás” '''''('''Wissen-schaffen''')''''' gyakorlatai 4) és mediális közege alkotta négyszintű rendszerben helyeztük el.

Ezen négy szempont mentén került összeállításra a kutatás során feltárt jelentős mennyiségű, eddig ismeretlen, elsősorban kéziratos, kisebb részben egykorú nyomtatott magyar, latin és német nyelvű forrásokból álló, közel 45 szerzői ív terjedelmű jelen antológia. A különböző műfajú és különböző nyilvánosságú itt közölt forrásszövegek, úgy mint egyetemi tudományos-értekezések/''commentatió''k, egyetemi előadásjegyzetek, utazási instrukciók, útinaplók, jelentések és egodokumentumok (halotti beszéd, testamentumok) nyomán kibontakoznak a korabeli beszéd- és írásmódok, azok specifikus nyelv- és fogalomhasználata, de ugyanígy folyamatában ragadható meg a gondolkodási stílus ''(Denkstil)'', a „tudás/tudománycsináláshoz” köthető cselekvések fejlődése, a dolgok és összefüggések észlelését, megfigyelését aktuálisan meghatározó fókuszpontok változásai. A forrásszövegek digitális formában történő közlése lehetővé teszi, hogy a - hasonló vállalkozások esetében - szokványos személyi és térbeli kapcsolati hálózatokon túl, egy specifikusan a szóban forgó korszakra és tematikára kidolgozott, háttéradatbázisban definiált, fő- és alkategóriákból álló, plauzibilisként elgondolt fogalmi háló segítségével könnyen kereshetővé, olvashatóvá és a későbbiekben adatvizualizációk formájában láthatóvá tegyük a diszciplinarizálódás mintázatait, belső történéseit és összefüggésrendszerét. A fogalmi háló kategóriái úgy kerültek kialakításra, hogy az összesen 19 korszak- és témaspecifikus főfogalomhoz az adott szöveghely kapcsolódó tartalmi, nyelv- és fogalomhasználati karaktere által kirajzolt alkategóriákat rendeltünk.

''<u>A fogalmi háló főkategóriái és példák a kapcsolódó alkategóriák megadásához:</u>''

# '''1. ÁLLAM →''' államformák, politikai határ, államleírás, szuverén, kormányformák, …
# '''2. EMBERI ERŐFORRÁSOK''' '''→''' vallás, életmód, oktatás, népsűrűség, járványok, népbetegségek, ösztönök, az ember rendeltetése, …
# '''3. ESZKÖZÖK''' '''→''' elektromos kísérleti eszköz, mérőeszköz, malom, cséplőgép, …
# '''4. HATALOM''' '''→''' törvények, uralkodó, hatalommegosztás, vezetői réteg, földek elosztása, …
# '''5. IDEGENSÉGÉLMÉNYEK''' '''→''' démonizálás, összehasonlítás, ellenségképek, asszimiláció, szomszédos népekkel való viszony, …
# '''6. IGAZGATÁS ÉS ADMINISZTRÁCIÓ →''' kormánytisztviselők, hatalomkorlátozás, helytartósági jogkörök, magisztrátus, uralkodói privilégiumok és hatáskörök, …
# '''7. KULTÚRTÁJ''' '''→''' kikötő, ház/kunyhó, épületek, kert, lakókörnyezet, urbanitás, …
# '''8. RENDÉSZET''' '''→''' orvosi statisztika, egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, …
# '''9. RESPUBLICA LITTERARIA''' '''→''' peregrináció, tudós társaság, botanikus kert, egyetemi gyűjtemények, anatómiai színház, könyvtár, …
# '''10.    RÍTUSOK''' '''→''' kannibalizmus, érzelmek megélése, kizárás, szentségek, misztériumok, …
# '''11.    TÁRSADALMI NEMEK''' '''→''' női vallásgyakorlás, férfi- és női testcsonkítás, külső jegyek, nemek szerinti cselekvések és tilalmak, …
# '''12.    TÁRSADALOM''' '''→''' társiasság, társadalmi tagazódás, közjó előmozdítása, közösség szolgálata, az ember társadalmi relációi, …
# '''13.    TECHNOLÓGIA''' '''→''' rétművelés, legeltetés, állattartás, talajművelés, ásványfeldolgozás, ételkészítés, eszközkészítés, …
# '''14.    TERMÉSZETFELFOGÁS''' '''→''' kulturális klímaelmélet, kulturális földrajz, klimatikus viszonyok,
# '''15.    TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK''' '''→''' ásványok, rét és mező, szántóföld, …
# '''16.    TESTFELFOGÁS''' '''→''' betegségtünetek, betegségek általános lefolyása, betegség fordulópontjai, terápiaformák, …
# '''17.    TESTHASZNÁLAT''' '''→''' testdíszítés, tetoválás, tisztálkodás, fej- és hajviselet, …
# '''18.    TÖRTÉNETISÉG''' '''→''' az emberiség kialakulása, statisztika és történelem, Európa történelme, történeti korszakok, a történetírás módszertana, …
# '''19.    TUDOMÁNYOSSÁG''' '''→''' etnográfiai profil, tanszékalapítás, politikatudományi tanrend, …

Miként azt a fentiekben felvázoltak is mutatják, egy olyan ''nyitott rendszert'' igyekeztünk létrehozni, amely egyfelől lehetővé teszi a közölt források többszintű - műfajonkénti, tartalmi szempontú, valamint személyi, térbeli és fogalomhasználati kapcsolati hálók szerinti - olvasását, másfelől vertikálisan és horizontálisan folyamatosan bővíthető. Célunk a megkezdett munka folytatása, egyrészt a már a rendszerben szereplő műfajok további szövegekkel történő bővítése, másrészt a hét tudásterület viszonylatában a műfaji spektrum kiszélesítése. A '''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)''' platform ugyanakkor alkalmas arra is, hogy más tudás/tudományterületek (pl. lélektudomány, botanika, kémia, fizika, matematika stb.) is bevonásra, megjelenítésre kerüljenek. A platformot - a magyarországi és a nemzetközi tudományosság körében történő megismertetése és bevezetése érdekében - tudományos közösségi internetes felületeken és workshopok formájában kívánjuk népszerűsíteni, hogy ezáltal bővíteni tudjuk a 18–19. századforduló évtizedeinek tudománytörténetével foglalkozó, a korszakhoz és tematikához kapcsolódó forrásszövegek rendszerünkben történő publikálására nyitott kollégák hálózatát.

Valamennyi forrásszöveget az adott nyelvre vonatkozó általános archeográfiai szabályok figyelembevételével adtuk közre. A magyar, latin és német nyelvű szövegeket betűhíven közöljük. A szövegen belül a szögletes zárójelbe tett három pont […] arra utal, hogy a szó vagy szövegrész olvashatatlan. Amennyiben a közölt szövegben áthúzások, alá- és föléírások, vagy más kéztől származó bejegyzések találhatóak, azt lábjegyzetben jelezzük. A forrásközlés során tett mindennemű utólagos kiegészítés (pl. rövidítések feloldása) szögletes zárójelben került elhelyezésre.

DigiCirculation of Knowledge

2022-07-31T17:17:03Z

FellegiZsofia: correct URLs

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY''' ==

=== '''TABLE OF CONTENTS''' ===

==== '''INTRODUCTION''' ====

* - '''[[On the Use of the Digital Source Anthology|On the use of the digital source anthology]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék|Concepts]]'''
* - '''[[WIKIDATA-ELTEdata-WIKIMEDIA The technical background of source publications|WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications]]'''
* - '''Knowledge and concept maps'''

* - '''[[History classical philology aesthetics|History, classical philology – aesthetics]]'''
* - '''[[History of philosophy]]'''
* - '''[[State sciences-statistics|State sciences – statistics]]'''
* - '''[[Ethnology-anthropology|Ethnology – anthropology]]'''
* - '''[[Medicine]]'''
* - '''[[Economics-agricultural sciences|Economics – agricultural sciences]]'''
*

==== '''SOURCES''' ====

===== '''HISTORY, CLASSICAL PHILOLOGY – AESTHETICS''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|KOPPI Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus SCHEDIUS: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian ENGEL: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|BUDAI Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''HISTORY OF PHILOSOPHY''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|KÖRMÖCZI János: ''The School of Learning Humanity.'' ''A funeral oration'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|KÖRMÖCZI János’s notes on Georg Christoph Lichtenberg’s lectures on experimental physics at the University of Göttingen in the academic year 1796/1797]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)|Certificate from Georg Christoph Lichtenberg, professor at the University of Göttingen to KÖRMÖCZI János (1797)]]
*

===== '''STATE SCIENCES – STATISTICS''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|SZILÁGYI Márton’s lecture notes on statistics during his peregrination to Göttingen (around 1770)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|''On Man'' – ''Political Geography'' – ''Elementary mathematical geography.'' The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794)]]
*

===== '''ETHNOLOGY – ANTHROPOLOGY''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|BERTALANFFI Pál’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|VETSEI PATAKI István’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|BARANYI László’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s ''Historie von Groenland'', excerpts (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835)]]
*

===== '''MEDICINE''' =====

====== '''Physician profiles''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|CSEH-SZOMBATHY Sámuel’s travelogue written during his peregrination (1790–1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Two brothers from Pest in the service of science: The testaments of CSEH-SZOMBATHY Sámuel and CSEH-SZOMBATHY József (1807)]]

====== '''Medical report (writing) as an epistemic genre and cognitive practice''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Medical report for the year 1784 by the chief physician of Késmárk (Kežmarok), Johann Jacob Engel (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786)]]
*

===== '''ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|The travel instructions of Count FESTETICS László to GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820)]]

====== '''The reports of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon to Count FESTETICS László and the Directio (1821–1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Letters from England to Count FESTETICS László, 4 July 1821 - 3 March 1823]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Reports from France to the Directio, 10 November 1823 - 6 January1824]]

====== '''Excerpts from the revised manuscript journal ''Notes on travels in the more remote provinces of Europe'' of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|German principalities, 7-10 July 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|England, 1821 – 1822]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822)]]
__NOTOC__

Economics-agricultural sciences

2022-07-31T17:16:36Z

FellegiZsofia: first upload

'''KURUCZ, György'''

'''Economics – agricultural sciences'''

The texts published here, by Count László Festetics, the founder of the Georgikon, the first Hungarian and European college of agriculture established in 1797, and two professors of the institution, Pál Gerics and József Lehrmann, were written according to the specific requirements of ''peregrinatio oeconomica'', an interpretive framework of technological journeys in the late eighteenth and early nineteenth centuries. The German-language travel instructions of the Count, who sent the two professors on a European mission, can be regarded as fundamental in outlining the purpose, route, duration, and documentation, and more specifically the epistemic settings and interactions, thus playing a decisive role in the development of the content, form, and methodology of the materials that recorded the experiences of the two professors during and after their mission. Of these two instructions, taking their parallel and recurrent elements into consideration, the first, received by Pál Gerics on 17 March 1820, is published in its entirety, as it formed the basis of the instructions issued for Lehrmann, who began his travels in July 1820. The other texts produced by the two professors of the Georgikon were written in line with the requirements outlined in Festetics’s instructions. Here, a selection of Hungarian-language letters and reports written by Pál Gerics to László Festetics from, above all, England are published, along with his detailed reports to the Directio, the central governing body of the Count’s estates. In terms of their date of origin, genre, and style, the journals, revised after Gerics and Lehrmann’s return home, can be viewed as a separate group of sources. The latter includes a selection from the Hungarian-language journal of Pál Gerics, presumably intended for publication, and, framing and concluding the corpus of texts, a longer extract from Lehrmann’s German-language travelogue.

The instruction issued to Gerics consists of twenty-nine points and seventeen subpoints. In principle, it builds on an existing body of knowledge, i.e., first and foremost the professional training and language skills of the professors partaking in the technological journey. In line with Festetics’s requirements, Gerics set out to expand his veterinary knowledge and gather and record experiences on farming, plant production, and animal husbandry, while in Lehrmann’s case, the goal was to expand his knowledge of horticulture, pomology, and viticulture. Market research was expected of both of them: while Gerics was looking for a market for the wool produced at the Festetics estates, Lehrmann was to find a market for domestic wine in the nearby Prussian and other German principalities. It is also significant that, in addition to the general requirements, detailed instructions were issued concerning the subject of observation, the methods of recording experiences, and the use of a particular language thus determined, since Festetics intended Gerics to write his reports and travel journal in Hungarian and Lehrmann in German. As for the use of Hungarian, the intention to develop a medial system and a specialist vocabulary is explicitly shown.

At the same time, the two professors were also instructed to establish contacts with the centres of knowledge to be visited along a specific route, i.e., to build relationships with members of universities and learned societies. They were also advised on the practical methods for expanding the already existing network: the two travellers had to write a separate list of addresses and letters of recommendation. As for the reports to Festetics, both travellers could comment more freely on their experiences and on the results of consultations with the members of the scientific elite of the time or the owners and employees of the various aristocratic model estates. The reports they sent to the Directio, however, had to follow a specific pattern, i.e., they had to include the itinerary, the technological experiences, the institutions visited, the discussions with researchers and owners of the model estates, the books, models, and technological documentation acquired, the specialist books read, the planned progress, the funds available, and the planned expenditure. An especially important element is that both Georgikon professors were strictly ordered by Festetics never to engage in political discourse on the state of affairs in Hungary, to avoid any provocation, and to speak neutrally about the situation in Hungary, asserting that the people of the country do not wish to see any particular change. It is important to note that the instruction also specified which banking houses they could turn to. In Berlin, for example, Gerics could settle his financial affairs and cash his letter of credit at the bank of Wilhelm Christian Benecke (1779–1860), a banker of European fame, while in Dresden he could turn to the bank of Michael Kaskel (1775–1845). According to the excerpt from his journal published here, which suggests that he had received a later instruction from László Festetics, he had to visit the banking house of Nathan Rothschild (1777–1836) in London.

The published documents, in line with the objectives of the project, clearly demonstrate the processes of knowledge transfer involving different actors and correspond directly to the criteria of ''peregrinatio oeconomica'', i.e., the set of concepts outlined in the instruction determining the framework of the two travellers’ technological journey. This is, of course, inseparable from particular farming practices, the interpretation of the specificities of each sector they have observed, and the personnel and material background of various institutions. Accordingly, Pál Gerics, who was trained in medicine and had considerable scientific background could record his medical or veterinary experiences with the help of consultations with outstanding and on account of their publications well-known doctors or surgeons at particular institutions.

In the reports and letters sent to Festetics and the revised journal entries published here, Gerics and Lehrmann’s texts both emphatically feature additional subjects that can be included in the basic concept of '''technology''', primarily those related to arable '''''farming''''' or '''''food processing''''', the '''cultural landscape''', '''''landscape gardening''''', or the '''''built environment'''.'' Of course, the differences are also clear, and the reason for this is not only that the texts by Gerics published here are more extensive than those by Lehrmann. The dominance of the key concept of technology in Gerics’s texts is complemented by subgroups, such as '''''manufacturing''','' '''''meadow cultivation''','' '''''animal husbandry''','' or '''''mineral processing'''.'' It is also important to note that Gerics also offers analyses related to the key concepts of '''society''', '''governance and''' '''administration''', and '''power''', and in this respect, he clearly surpasses Lehrmann, whose texts are almost devoid of '''historicity''', although he does visit several princely gardens and aristocratic castles.

Reading the texts, it is clear that Gerics’s style is much more vivid and expressive, while Lehrmann’s is more precise, though dry and descriptive. Gerics’s vision, and thus the conceptual scope of his analyses and descriptions, is much more differentiated and in his description of social problems or past conflicts, for example, in his depiction of monuments, the role of '''historicity''' is not negligible. It is striking, however, that the '''experience of otherness''' is also featured in his texts in a remarkable way, thus he is observably not insensitive towards psychological processes and phenomena. It is also noticeable that in Gerics’s revised journal, and this perhaps confirms the assumption that it was intended for publication, he also offers descriptions that go beyond the criteria of technological journeys, particularly when it comes to '''society'''. Gerics records, for example, his observations on the '''''religious practices''''' of different countries or the living conditions of different '''''social groups''''', certain behaviours, or the particularities of consumer culture.

The published texts are essentially concerned with uniqueness and authenticity, which, especially in the revised journal entries, are reinforced by additional intertextual references, while Lehrmann’s revised journal does not contain any additional notes or comments. It would be mistaken, however, to think that Gerics was not consistent enough in carrying out his task and recording his experiences, that his reports are superficial, or that his journal entries are impressionistic. These assumptions are contradicted by the fact that in his letters to Festetics, he frequently uses medical terms in Latin, German, French, and English. The botanical descriptions in Lehrmann’s revised journal are also detailed and recorded in an expertly manner, self-evidently using the appropriate nomenclatures based on Linné and Jussieu. They both are aware of their employer’s outstanding intellect, scientific knowledge, and linguistic skills. Gerics’s use of medical and veterinary references and even quotations in his letters to Festetics and the Directio add to the credibility of his work, while occasionally he questions the efficacy and cost-effectiveness of certain procedures.

The instruction published here provides clear evidence of László Festetics’s intentions for conceptual institutional development and economic diplomacy, which is also confirmed by the selected documents recording the travels of the two Georgikon professors, who, in the course of their mission, documented and transmitted knowledge in the most diverse epistemic arenas, reporting to both the Count and the estate administration, in line with the criteria of technological journeys, and also making the later application of the information thus gathered in vocational education at the Georgikon possible.

Medicine

2022-07-31T17:15:06Z

FellegiZsofia: first upload

'''KRÁSZ, Lilla'''

'''Medicine'''

The period of European science between 1770 and 1830, following Reinhart Koselleck’s terminology, is regarded by historians of science as a period of transition or a “saddle period” ''(Sattelzeit)''. The term has been used widely since the 1970s. In medicine, this transition can be understood as a process and it can be viewed not in terms of major theoretical discoveries and technical-material innovations that brought about rapid and spectacular breakthroughs, but rather in terms of the organisation of knowledge; changes in the functions of the spaces of knowledge; the dynamics of the closely interrelated triad of institutionalisation, administration, and management; in the transformation of the culture of observation; in the development of new standards; in the valorisation of '''''“fieldwork”''''' at the bedside; and last but not least in the transformation of old media and writing practices that has existed since Antiquity and the emergence of new practices for sharing knowledge. These complex processes, which essentially unfolded on the level of individual careers and performances, seem to be well described by the conceptual web of the following terms: '''republic of letters''', '''natural and human resources''', '''body concept''', '''administration''', and '''public policy''' ''(Polizey).''

As for Hungarian medicine, the transition outlined above is well illustrated at the level of the individual by the (scholarly) ''physician profiles'' that unfold from various ego-documents (e.g., travelogues, wills, correspondence). At the collective level, the transformation that took place in the period under study can be reconstructed mainly based on the practices of writing, registration, and standardisation and the techniques of registration and selection associated with ''new epistemic genres'' (e.g., health reports, medical topographies, medical statistics) that emerged as part of the modern organisation of state and society based on '''public policy''' ''(Polizey)'' as a result of the conscious development of (public) health care.

Upon examining the individual ''physician profiles'', it should be kept in mind that in terms of the acquisition of medical knowledge, the eighteenth-century Kingdom of Hungary occupies a special place on the contemporary knowledge map of Europe. Until 1770, there was no university, where medical knowledge could have been acquired, and all medical doctors working in the country were graduates of foreign universities: Protestants tended to go to German, Dutch, and in lesser numbers, Swiss universities, while Catholics opted for the University of Vienna after the Habsburg educational reforms were introduced (1748/1749); before that, they mostly attended the famous medical schools of Italy (especially Padua, and less frequently the universities of Bologna or Rome). On the one hand, this situation resulted in significant disadvantages for the organisation of knowledge in Hungary and the development of the organisational and medial background of the transfer of knowledge (e.g., the lack of learned societies or specialist journals). On the other hand, however, the multi-focal ''peregrinatio medica hungarica'' meant that doctors who had studied at foreign universities brought to Hungary a wide variety of theoretical and methodological concepts, practical medical knowledge, and scholarly literature from the most modern educational centres of contemporary Europe, thus facilitating the simultaneous adaptation of heterogenous forms of knowledge and experience, and thus the development of a specific medical tradition characteristic of the region. The predominance of foreign graduates, especially among the Protestants, remained characteristic even after the establishment of the medical faculty at the University of Nagyszombat (Trnava)/Buda/Pest, which – by European standards – was a late foundation. However, ''peregrinatio medica hungarica'' did not only mean the completion of studies required to obtain a university degree, but also, depending on the financial resources available to each student, one- or two-month or sometimes even several years long study tours ''(gelehrte Reise)'' were taken in Western Europe, either during their university training or, more commonly after graduation to build a network of professional contacts and acquire practical skills and abilities.

The training of Sámuel Cseh-Szombathy (1757–1838), who later practiced in Pest, is a good example of the typical settings, targets, and methodological characteristics of organising scientific travels, and last but not least, the character of the forms of knowledge and practical experiences acquired on the way. For practical reasons, after completing his studies at the University of Göttingen between 1786 and 1789, Cseh-Szombathy enrolled for two semesters at the University of Vienna to comply with the requirement of the nostrification of foreign degrees in the Habsburg Monarchy and obtained his doctorate in medicine there in July 1790. According to his travelogue, he set out from Vienna in December 1790, and his last entry shows that he was still in England in May 1792. What makes his travelogue so particular is that so far only a very few primary sources (e.g., travel diaries, albums amicorum) have been found that record the study and/or scientific tours of Hungarian physicians: most profiles from the period can be reconstructed from short biographical fragments that formed part of medical dissertations, obituaries, and correspondence.

During his nearly two-year journey in Germany, Cseh-Szombathy spent longer periods in Erlangen, Bamberg, Würzburg, and Mainz, and from there he went to the Netherlands, where his main destinations were Amsterdam and Utrecht besides short visits to Nijmegen, Haarlem, Franeker, Leiden, The Hague, Delft, and Rotterdam. His longest stay, around eight and a half months, was in England, but his account of his experiences there is very brief, only a few pages long. He describes everything that interested him as a doctor, everything he saw, experienced, and found useful for his later medical practice. In every city where he spent longer time, he visited the university’s medical faculty, the university clinic, the medical-surgical college, the maternity hospital, the botanical garden, the anatomical theatre, the collections of physical instruments and the natural history collections, the chemistry laboratories, the observatories, the municipal and military hospitals, the foundling hospitals, and the lunatic asylums. He also spent long periods in the private libraries of physicians and aristocrats, where, in keeping with contemporary customs, he made handwritten copies of old manuscripts and notes on medical textbooks. In his diary, he gives short, factual descriptions of the quality of medical education, the condition and equipment of the hospitals he visited, and the operations he was able to assist. His notes also include hospital case histories, which he, as a graduate physician, was able to follow actively from the diagnosis to the outcome.

In building his network of contacts and planning his destinations during his travels, the most important link seems to have been the years he spent in Göttingen as a student, and thus the ties to Göttingen: he had no difficulty in gaining access to the schools, hospitals, libraries, and collections, where those scholars were working, who had graduated from the Georgia Augusta and had thereafter acquired a great reputation. He met, for example, the renowned naturalist Samuel Soemmering (1755–1830), Georg Wedekind (1761–1831), professor of medical therapy at the University of Mainz, or the great traveller and naturalist-ethnologist Georg Forster (1754–1794), who worked as a librarian at the University of Mainz when he visited the institution.

Sámuel Cseh-Szombathy’s training profile, which can be considered paradigmatic, also shows that in the acquisition of knowledge the most important points of orientation for the Hungarian medical community, which was an integral part of the contemporary '''republic of letters''', were '''''hospitals''''' that were organisationally linked to the universities, '''''botanical gardens''','' '''''anatomical theatres''', '''natural history collections''', '''collections of instruments and specimens''', '''laboratories''','' and '''''libraries''''' and, on the other hand, it was also important to visit the institutions of social care going through a transformation in the period under study ''('''foundling hospitals''', '''orphanages''', '''workhouses''', '''lunatic asylums''').''

The '''''medical habitus''''' in the sense of Pierre Bourdieu can be interpreted as an important segment of the physician’s profiles who were at home in both the European and Hungarian networks of the '''republic of letters''', representing the values, norms, and patterns of behaviour acquired during their individual socialisation and expressed in their everyday lives and professional activities, as well as their wealth, public roles, and even '''''scientific patronage'''''. All of this can be discovered in the wills (dated to 1815) of Sámuel Cseh-Szombathy and his brother, József Cseh-Szombathy (1748–1815), who followed a similar path in his medical training: he studied for nearly six years at the universities of Franeker and Göttingen and finally graduated in Vienna. They both conferred about their jointly collected library in the testaments, a unique collection in the period in terms of both quantity and quality, containing some 3700 medical works. In addition to the Calvinist congregation in Pest, the brothers also donated money to the Reformed Colleges of Debrecen, Sárospatak, and Pápa. As for their wealth, movable and immovable properties, and financial assets, which form part of the brother’s '''''medical habitus''''', the sources show that they were rather affluent: their apartments were furnished with valuable objects, they owned good horses, a carriage, and a nice household with servants. The elder brother, József Cseh-Szombathy’s will and the addendum he made to it seven years later is particularly noteworthy: with this gesture – to promote scientific education – he set up a foundation worth 25,000 florins to establish a professorship for the teaching of chemistry, mineralogy, technology, and botany in Hungarian and left instructions to use the interests to maintain the position.

In the second half of the eighteenth century, a new epistemic genre emerged in the Kingdom of Hungary as part of the development of the bureaucratic organisation of the modern state and the (public) health administration, which at the same time served the purposes of quality assurance, an empirical cognitive practice, and a networking tool. The county physicians ''(physicus/Physiker)'' responsible for counties, free royal towns, and privileged districts were also entrusted with registration tasks. In their yearly health reports, which functioned as a new textual instrument for sharing information and knowledge between the imperial and local administrative offices, the physicians gave a retrospective account for each month of the climatic conditions, the various diseases, their course, and the forms of therapy used. The reports are a clear reflection of the government’s efforts of getting to know the '''human and natural resources''', following the guidelines of '''public policy''' ''(Polizeywissenschaft)'', which can be understood both as the strategy and practice of state organisation and an administrative technique.

In terms of the systematisation of the content and the development of the standards of writing, the reporting system actually began to function professionally during the reign of Joseph II. However, there were significant local differences depending on the training and qualifications of a physician in a given jurisdiction, the categories of observation used, and the recording systems. From the vast corpus of medical reports available in the National Archives of Hungary from between 1770 and 1848, the two selected samples illustrate the different methods of contemporary registration techniques and the requirements for the standardization of diagnosing and naming diseases and the remedies used to cure them.

János Jakab Engel, the chief physician of Késmárk (Kežmarok, today in Slovakia) in his almost 14 folios long medical report for the year 1784, following the Hippocratic tradition and the typology of human constitutions, provides a monthly summary of the atmospheric conditions and the related illnesses, and in several cases detailed descriptions of the variations of a certain disease, their age- and gender-specific courses, the remedies used, and, in general, all phenomena associated with health and illness. Accordingly, Engel’s text includes in a condensed form the description of specific diseases, epidemic and endemic diseases, lifestyle, climatic conditions, and rinderpest, which we can link to the main concepts of '''human and natural resources'''. As for the main category of '''body concept''', Engel’s text comprises the following sub-concepts: '''''explanations of diseases''''', '''''symptoms''''', '''''the general course of the disease''''', '''''the variations of a disease''''', '''''turning points in the course of a disease''''', '''''forms of therapy''''', and the '''''deep-seated bad habits of self-medication'''''. Engel himself explains in the introductory part of his text the '''''writing style''''' used to prepare his report, which we can understand to be part of the main concept of '''administration'''. He makes a clear reference to the fact that in March 1785 he compiled a report for the preceding year on the health conditions of the people living in the area entrusted to him, based on the daily entries summarizing his observations made at the bedside on a daily basis in his journal ''(“Tage-Buche”)'', which he kept as a kind of nosological repository for private use.

In the short, altogether 6 folios long report of the chief physicians of Sopron, József Conrád (1750–?) and János Czepecz (1756–1788) for the year 1785, which they noted down jointly, typically of early medical statistics, the main emphasis is on the provision of quantitative information on the whole spectrum of diseases registered during the year. Following the interpretive tradition of the constitutional doctrine, the description of the atmospheric conditions is followed by a thick synoptic description of the internal diseases, i.e., the ailments detected by the physician, and the external conditions, i.e., those that require surgical intervention. In the final part of the report, the individual and endemic diseases and the patients themselves are presented divided into different groups (the number of people suffering from specific diseases, the number of deaths by age group in a given year, the number of people who used the services of learned physicians, surgeons, and midwives, the number of stillbirths and deaths) in a visually transparent and quantified form, either in a tabular arrangement or in bullet points. This is why the conceptual web unfolding from the report of the two doctors from Sopron presents an even more focused image of the administrative practices than Engel’s text: it is clearly dominated by the approach of ''Polizey'', and within it, the use of '''''medical statistics'''''.

In a system of observation defined by the structure of health reports, physicians essentially created parallel series by recording weather and atmospheric conditions and other topographical circumstances on a monthly (but sometimes daily) basis; by quantifying the observed ordinary or extraordinary individual, endemic, or epidemic diseases; by carrying out their systematic analysis and their nosological-taxonomic classification; and by describing their development, crisis, course, outcome, and therapeutics. In principle, these series enabled the reporting physician at the local level and the experts and officials of the various administrative bodies at the national and the imperial level (the Health Department of the Statthalterei, the office of the ''protomedicus'', the medical faculties of the universities of Vienna and Pest) to monitor and archive the information thus gathered, and, most importantly for knowledge production, to compare it by analogy. The comparison of the numeric and thematic series of reports received from each jurisdiction from the various offices of the central specialised administration made it possible to reconstruct the causal relations between diseases, their affinities, and possible new links, and even to generate new knowledge.

At the same time, the corpus of texts published here shows that science in the period under study was still characterised by the spontaneous accumulation, collection, description, and systematisation of data obtained from bedside observations and the observation of the visible signs of illness, as well as the reading, reinterpretation, and annotation of canonized authorities. On the other hand, however, as is evident from the form and content of the medical reports and the standard categories of observation that were based on professional consensus, there was a need to put the collected information into the service of the common good, to make it applicable in practice, and to establish a causal relationship. However, taking into account the time factor, the investigation and analysis of the invisible functions linked to the inner processes of life in the framework of organised research had not yet become an integral part of medical practice in the period.

Ethnology-anthropology

2022-07-31T17:14:04Z

FellegiZsofia: first upload

'''SZ. KRISTÓF, Ildikó'''

'''Ethnology - anthropology'''

The term ethnology and/or anthropology refers to the scientific discourse of describing and interpreting cultural otherness, which took a – by no means unprecedented – form similar to today’s interpretation of the term in the period between 1770 and 1830. Ethnology and/or anthropology is the term used to describe a view of society and community that is based on close (if possible, meticulous, internal or emic) observations; holistic in approach, but at the same time '''''detached''''' from its objects; '''''comparative''''' in some aspects; and views the societies and cultures of the world in terms of their coexistence or, for example, in the period under study, in terms of their '''''stadiality'''''. The twentieth-century requirement for the production of this type of knowledge – usually linked to the Polish anthropologist, Bronislaw Malinowski (1884–1942) and his contemporaries – is the so-called '''''fieldwork''''', which in the period between 1770 and 1830 was still in its infancy: in these early forms of discourse, it appears more in the form of the description of journeys (to distant lands outside of Europe), travelogues, or the descriptions of societies and cultures.

When we look back at the period under study through the lens of the developments in the history of science in the 1870s, when the first Department of Geography was established at the University of Pest and the geographer János Hunfalvy (1820–1880) gave his first lectures on global social geography and universal ethnography, we should notice two things. On the one hand, ''another'' ethnological/anthropological body of knowledge existed in Hungary ''before'' and mostly ''independently'' of Hunfalvy’s work, and on the other hand, this earlier and in itself heterogeneous body of knowledge was far from being fully integrated into the discourse of universal ethnography that was institutionalized in the 1870s. It was fragmented, it disappeared and was transformed, and can only partly be found in Hunfalvy’s work. The process of the accumulation of such knowledge and narratives, therefore, does not follow a ''linear'' evolution from the earliest Jesuit representations of otherness in Nagyszombat (Trnava, today in Slovakia) at the end of the seventeenth century, through the late eighteenth-century Protestant adaptations of travelogues, to Hunfalvy’s university lectures on ethnology/anthropology. At the same time, these fragments, these early forms of universal ethnographic knowledge and narratives are of great importance from the point of view of the transfer, origin (Göttingen, London, Paris, etc.), reception (missionaries and peregrine ministers), adaptation (compilation, translation, etc.) of knowledge and its representations during the Enlightenment and in the Romantic period.

The research shows that between the 1770s and the 1830s, there were several different arenas and local contexts of the emergence of ethnology/anthropology as scientific discourse in Hungary. These arenas were not only territorial or geographical, but also denominational. These disciplines were embedded in and emerged from religious, political, and cultural contexts. This selection of texts offers insights into each of these contexts. As for the areas covered, most texts focus on the Western hemisphere – the Americas, Oceania, and the Artic (including numerous regions of Greenland and Scandinavia) and the description of their indigenous peoples.

The Catholic (Jesuit) context is represented by the section on the Americas in Pál Bertalanffi’s geography from 1757. The text contains fairly detailed information on the discovery and geography of America, but less so on its administrative divisions and internal parts. It is crucial that the text included the distinction, typical of Jesuit historiography, that the societies/states of Mexico and Peru led by “petty monarchs” were of higher standing than the other provinces where, in the Jesuit fathers’ view, the natives ''“lived wildly and without law”''. Bertalanffi’s text promotes the Jesuit version of '''''stadiality''''', the idea of progressive social development.

Early Calvinist geographers contemporary to Bertalanffi are represented in this selection by István Vetsei Pataki’s ''Hungarian Geography (Magyar Geografia)'' from 1757. His excerpt on South America is certainly the most representative of the geographies of the period of the old, demonizing tradition of the indigenous peoples of Brazil, which is evident in both visual and textual sources in Europe and Hungary.

Three of the later geographies linked to the Protestant tradition were also selected, which contain so-called ethnographic profiles. An “ethnographic profile” is a general, comprehensive description of peoples, providing a closer look at their way of life and the details of the surrounding natural environment. László Baranyi’s geography of the newly discovered Pacific Islands, published in 1796, already contains such descriptions. In this book, the indigenous people of New Zealand and Tahiti are treated separately, which, following the descriptions of several narratives on James Cook’s voyages, such as Georg Foster’s (1754–1794), created a typical narrative tradition in Hungary.

This distinction and separate treatment (even though in both cases Polynesian peoples are described) are also visible in the geography of Ferenc Benkő, a teacher from Nagyenyed (Aiud, today in Romania), which is an authentic, complete ethnographic profile complying with the contemporary discourse, and in which the author claims to provide a “natural and political” description. It is also directly based on and is an adaptation of Georg Forster’s ''Tagebuch'' (1776–1780).

Many of the geographies of the period, embedded within the Protestant context, document the personal experiences gained as visiting students at the courses and in the ''Naturkabinet'' of the University of Göttingen. These include the above-mentioned geography of Ferenc Benkő, and especially the travelogue adaptations of Mihály Dobosy, a Calvinist minister from Szentes. From among his works, three excerpts from the ''History of Greenland'' (''Grönlánd históriája,'' 1810) are published here: an excerpt from the ''Preface'' on the contemporary discourse of the significance of travelogues, on the University of Göttingen, and its professor, A. H. Heeren (1760–1842); an excerpt on the adornment of the body and “man in a natural state”, recording close-up, meticulous ethnological observations; and finally, a narrative on the contemporary division of humankind, distinguishing five races according to the external, physical traits, based on the system of Johann Friedrich Blumenbach (1752–1840), physician, naturalist and the professor of anthropology of the University of Göttingen.

A special part of both Catholic and Protestant geographies is the description of the Inuit (Eskimos) of Canada and the Sami of Scandinavia. Like the others, these descriptions also contain ethnographic profiles of varying lengths of the respective “polar” (Arctic) peoples. These “polar” narratives (by Georg Christian Raff, Mihály Dobosy, etc.) also bear the significant influence of the Göttingen approach to history and the university’s ''Naturkabinet'', but are also based on earlier – and denominationally different (Catholic/Jesuit) – sources.

Finally, the short manuscript on the indigenous peoples of Australia written before 1835 by Pál Almási Balogh (1794–1867), who studied first in Sárospatak and then in Western Europe, shows the influence of French and English authors, although it originates from a Calvinist context. Both the human geography and the colonial ideas of the period and the meticulous empirical approach of the nascent discipline of ethnology/anthropology are evident in the text – without the author ever having visited Australia. The selected excerpt is an excellent indication of the discursive requirements of an ethnographic profile, deploying aspects of the natural environment, habitat, religion, customs, and language.

All in all, the excerpts published here attest to the fact that the adaptation of the late eighteenth-century works that combined the global/universal approach to history and a new discipline encountered in Göttingen, the so-called ''Allgemeine Völkerkunde'' (universal ethnography) building on both geography and ethnography, created a whole new kind of scientific discourse and canon. This discourse comprised not only texts and images, but also the knowledge gathered at the ''Naturkabinet'' of the University of Göttingen (as a special ''“lieu de mémoire”'') and the objects seen there. It is rather significant that the Protestant German models of science provided ''non-Austrian''/''non-Habsburg'', ''non-Catholic'' models for reformist scholars seeking to innovate in Hungary. However, there were other ways of producing knowledge – including ethnological/anthropological knowledge – at the time, not only the approach followed in Göttingen. Within the Protestant context, for example, there existed the Humboldtian tradition (influenced by Paris and then Berlin), but there was also a distinct Catholic/Jesuit tradition. The Catholic/Jesuit tradition – centered at Nagyszombat – however, also indicates several foreign relations (France, Peru/Ecuador/Bolivia, etc.).

Most concepts featured in the selected texts – characteristically of ethnological/anthropological descriptions – refer to the '''experience of otherness''' that is richly documented in the sources. The main concept of the '''experience of otherness''' can be further divided into sub-concepts, such as '''''demonization''','' '''''exoticization''','' and '''''comparison''''' (for example, Ferenc Benkő compares the hairstyle of Polynesians to that of Romanians in Transylvania). The '''''scientific discourse''''' is extended by the '''''travelogues''','' the '''''ethnographic profiles''''' discussed above, and the narrative genres and registers of '''''geography''''' and '''''natural history''''' ''(historia naturalis).'' Knowledge of the '''''uses of the body''''' is enriched by the geographies with details on '''''grooming''','' '''''adornment of the body''','' '''''tattooing''','' '''''head- and hairdressing''','' and '''''dancing'''.'' In terms of the '''body concept''', the '''''external traits'''/'''physical appearance''''' proves to be the most accurate sub-concepts (based on the by now questioned views of Blumenbach and others) in the ethnological/anthropological texts. The concept of '''historicity''' is present in the texts in relation to ''geographical discoveries'' on the one hand, and the ''stadial development of society'' on the other. In the main category of '''society''', we have included – for the time being, without naming certain peoples – the sub-categories of '''''peoples outside of Europe''''' and '''''sin/crime and punishment'''.'' '''Technology''' appears in the selected texts as '''''crop production''''' on the one hand, and the '''''methods of'' ''tattooing''''' on the other. The sub-categories of '''''animals''''' and '''''plants''''' are included in the main category of '''natural resources'''. The main category of '''the republic of letters''' comprises the following concepts: '''''learned society''','' '''''peregrination''','' '''''museum''','' '''''cabinet of natural history''''' ''(Naturkabinet),'' '''''adaptation/translation''','' while the concept of '''human resources''' consists of terms, such as '''''language''','' '''''religion''','' and '''''lifestyle'''.'' As for '''instruments''', the ethnological/anthropological texts feature sub-concepts, such as '''''weapons''','' '''''means of transport''''' (e.g., boat), '''''clothing/garments''','' '''''utensils for food preparation''','' and '''''tools for making fire'''.'' As for the '''concept of nature''', the still popular '''''cultural''''' '''''climate theory''''' appears in the texts, while the main category of '''cultural landscape''' includes the sub-concepts of '''''house/hut''''' and '''''harbour'''.'' Finally, the main concept of '''gender''' comprises the subcategories of '''''external traits''','' '''''prescriptive actions''','' and '''''prohibitions'''.''

The conceptual web effectively reflects what is at the core of classical ethnological/anthropological discourse: the basic experience of otherness and a holistic description of the societies and cultures of non-European peoples embedded in the natural environment, although the texts are, in the modern sense, not based on fieldwork. Descriptions of material culture and technology, customs, rituals, and language ''together'' made up an ''ethnographic profile'' in the period as demonstrated by the selected excerpts.

State sciences-statistics

2022-07-31T17:12:56Z

FellegiZsofia: first upload

'''BODNÁR-KIRÁLY, Tibor'''

'''State sciences – statistics'''

The eighteenth century and the Enlightenment is the period when modern statistical thinking was born. Yet historical research in recent years has devoted little attention to clarifying the correlations of important eighteenth-century phenomena. In particular, the field of state sciences and its emergence as a discipline has been neglected. The existing difficulties of research are well illustrated by the fact that recent literature – going beyond the early modern antecedents – takes the modern, unified concept of statistics as its starting point when interpreting correlations in the age of Enlightenment and the period that followed. The excerpts published here provide insights into problems specific to the period of the field’s emergence as a discipline. The primary aim of the selection is to bring the reader closer to the diversity that characterised eighteenth-century statistics ''(Staatenkunde)''. Based on the above-described tendencies in research, the following question emerges: if we do not take the modern interpretation of statistics as a starting point, how can it be defined as a science, and what other questions does this raise in connection with the available sources?

In terms of the history of science, the emergence of statistics in the eighteenth century certainly implies a multi-level development (encyclopaedism, empiricism, institutionalisation). The following selection of texts can only provide an episodic insight into this complex process. The excerpts capture the image of statistics at the end of the eighteenth and the beginning of the nineteenth centuries when it was elevated to the status of science ''(Wissenschaft)''. The focus is on the adaptation of German university statistics ''(Universitätsstatistik)'', which, despite its standardised form, still showed the signs of being a newly born and newly institutionalised discipline. The sources published here problematize three aspects of the science of statistics: the genre itself highlights the problem of the representativity of the selected texts, while the concept map brings into focus the reflected use of terminology in the texts, as well as their characteristic logical structure. Finally, the relationship between practice and theory and the frontiers of statistics and political science are emphasised. Taken together, the above-listed analytical approaches suggest that, rather than overemphasising their proto-scientific traits and caesurae in the history of science, eighteenth-century state descriptions and statistics are best viewed as reflective mediators of the scientific culture of the Enlightenment.

Regarding the genres of university statistics, it is important to stress that the most common text types were textbooks and lecture notes. The two genres, which in many cases could not be separated, represented an intersection of scholarship and education and the medial spaces of print and manuscript culture. Two of the excerpts published here can be classified as scientific statistics. The lecture notes of Márton Szilágyi (1748–1790), a professor of the natural sciences and mathematics at the Reformed College of Sárospatak written during his peregrination to Basel and Göttingen (1767–1771) carries the traits of a textbook. The fifth edition of Gottfried Achenwall’s textbook on European statistics (''Staatsverfassung der heutigen vornehmsten Europäischen Reiche und Völker im Grundriße'', 1768) is thus a great tool for interpreting Szilágyi’s text, in the sense that his manuscript retained the numbering of the paragraphs of the textbook throughout the text. A comparison of the two texts reveals a number of similarities and differences between the printed textbook and the lecture material. The anonymous notes dated to the early nineteenth century held in the Scientific Collections of the Reformed College of Sárospatak also belong to the genre of scientific state descriptions. Its first and second sections, in an unusual manner, comprise introductory remarks on the state sciences, enumerating the anthropological characteristics of man under the title “political geography”. This demonstrates the widespread contemporary practice, whereby the foundations of the state sciences at both universities and lower-level institutions were embedded in courses on political geography, a rival field of knowledge.

The third text published here differs in both genre and theme. While the political geography notes reflect general statistical knowledge, the excerpts from Szilágyi’s manuscript on the United Provinces belong to the subgenre of special statistics. The excerpts from the third text, on the other hand, provide an insight into how bureaucracy viewed and discussed the role of statistics when a new department was set up at the University of Vienna. A text from the Vienna University Archive, which conveys the language (curial style) and genres (protocols, formal requests) of the administration, gives an insight into the academic debate that unfolded in 1794 at the meetings of the Faculty of Law of the University of Vienna. In the corpus of sources examined in Adolf Grüneberger’s dissertation (''Ignaz de Luca. Sein Leben und Werk'', 1953), the argumentation of two former students of Sonnenfels – Heinrich Joseph Watteroth and Ignaz de Luca – can be traced as to whether statistics should be continued to be taught together with or separately from political science ''(Polizewissenschaft)''. The third common element of the texts is the use of the German language. While the use of German and its terminology is self-evident in the case of Szilágyi’s notes from Göttingen and the university protocols, in the Hungarian-language political geography notes, the German terms are only included in brackets next to terms of particular importance. This suggests that the source of the political geography notes may also have been a German text not yet identified by the research. The German language has thus determined the terminology used in state descriptions and works on statistics. This is not only remarkable in a period of linguistic patriotism and the development of scientific and literary language in the vernacular in the late eighteenth and early nineteenth centuries, but it also puts the relationship between scientific language, political thought, and higher education in a different context.

As for terminology and conceptual hierarchy, the excerpts provide insights into the problems of the state sciences standardizing within the context of the eighteenth-century concept of the state. What the selected texts have in common is that, moving away from the traditional seventeenth-century formulation based on sovereignty and law '''(power)''', they all depart from a concept of the '''state''' '''''(statehood)''''' as defined by natural law. In line with the descriptive style of writing of the eighteenth century, these texts, even by their internal structure, conveyed that understanding the '''state''' requires knowledge – besides the traditional means of power – of the natural environment '''(natural resources)''' and the functioning of civil society '''(society)'''. This also points to the unity and implicit teleology of statistical description. The description is thus based on a discussion of the external physical and natural factors first, followed by a description of the characteristics of society and the structure of the state. In the political geography notes, this interdependence '''''(sociability)''''' between the natural order of man and the historically changeable organization of citizens and the constituent parts of the state – as thematised by eighteenth-century natural law – emerged as an important organising principle. The short section entitled ''On Man'' understood man as a basic unit of social organisation, whose physical and moral qualities '''''(national character)''''' not only preceded civil association, but also influenced its subsequent fate '''''(historical changes)'''''. The state, as the highest form of human and civil association, is only given a role in a subchapter of the political geography notes. Following the logic of statistical descriptions, these notes are also the first to introduce the general concepts of political administration '''''(sovereign''','' '''''the forms of government''','' '''''the forms of state)''''' after presenting the '''''geographical and political boundaries''''' of the state (in Hungarian terminology, the country). Szilágyi’s manuscript provides a more thorough insight into the methods of statistical description. Here, too, the description begins with an account of the geographical conditions '''''(borders''','' '''''rivers and waters''','' '''''crop production''','' '''''animal husbandry)''''' that can be included in the definition of the state. It then goes on to discuss in detail the main products of the Low Countries, commodities for export, and trade '''''(industry''','' '''''trade''','' '''''trading colonies)''''' and in the latter context, the Dutch colonial empire (the Dutch East and West Indies). According to the logic of statistical descriptions, the presentation of the natural, physical environment '''''(flora and fauna)''''' is followed by an enumeration of peoples and societies inhabiting the state. Therefore, similarly to the political geography notes, Szilágyi’s text also reflects on the estimated '''''population''''' of the Low Countries, as well as the physical and moral character of the peoples inhabiting them. An important difference, however, is that the emphasis in the statistical descriptions of the period was placed on the so-called “political constitution” ''(Staatsverfassung)''. This approach to the state centred on politics is also clear from a comparison of Achenwall’s textbook and Szilágyi’s notes. In the case of the United Provinces, Achenwall was primarily concerned with the institution of government '''(government and administration)''' of the hereditary governorate ''(Stathoulder,'' ''Statthalter)''. Accordingly, Szilágyi’s notes contain a more detailed description than the textbook of the political, constitutional and provincial, administrative, governmental, fiscal, and representational aspects of this institution. The last text, as the odd one out, does not provide further insights into the tools of statistical description, but points to the – to use a modern term – interdisciplinary nature of its conceptual basis '''(scholarship)'''. It is important that, although the text departs from statistics and educational policies, it fails to distinguish statistics from the other fields of the state sciences. A particularly important part of the discussion in this context is the interconnection of statistics with the law and the political sciences '''''(the overlap between law and politics''','' '''''the correlations of politics and statistics)''''', not only in the sense that this provided the main justification for Watteroth to continue to treat statistics as an auxiliary science, but also because it was the argument used to demonstrate that in eighteenth-century Central and Eastern Europe, the academic status of a discipline was fundamentally linked not to conceptual independence, but its status within an institution '''''(the establishment of a department)'''''.

The clearest articulation of institutional status and the autonomous cultivation of the discipline was achieved during the eighteenth century at the Georg-August University of Göttingen. Although Göttingen can be regarded as an exception rather than the rule in this sense, the management of science seen there had a major impact on the universities of the Habsburg Monarchy and thus on the history of the state sciences in Hungary. In the case of statistics, Vienna was the model, where emancipatory efforts in this field were confined to the Faculty of Law. This system thus both maintained the primacy of law and political science in education and prevented the establishment of a practice similar to that of Göttingen '''''(political science curriculum)'''''. Despite the developments in Germany, however, this “restriction” kept statistics at a level between the status of an independent discipline and that of an auxiliary science throughout the period. Therefore, what we consider to be “statistics” at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries, depends on factors both in science policy and the morphology of science.

In the context of the morphology of science, the three excerpts credibly support the conclusion that, despite its relative rootlessness and regional differences, statistics functioned in a very similar way in the Habsburg Central and Eastern European region as it did in the Protestant universities of Northern Germany. The most obvious example of this was the lack of confidence in the quality and the possibility of the independent cultivation of the discipline. This was as much a current issue within the walls of the model institution in Göttingen as it was at the central university of the Habsburg Monarchy in Vienna. In this context, statistics represented a form of empirical political knowledge, the general political and civic utility of which was determined by its synthetic character. In the early modern relation between theory and practice, state description thus represented the missing empirical link that connected theoretical state science with political practice ''(Staatspraxis)''. Thus, in contrast to natural law ''(natürliche Staatsrecht)'' and practical and pragmatic political science ''(Staatsklugheit,'' ''Polizeiwissenschaft)'', statistics did not produce a coherent philosophy or theory of the state during the eighteenth century, nor did it provide the principles and commonplaces of good government. In terms of its purposes, the task of statistical state description was limited to a pragmatic summary of factual and data-related information on European states. In other words, it was intended to conceive of a fundamental empirical knowledge base that, thanks to the possibility of its constant updating, could be used at any time in the fields of both state theory and practical politics. From a conceptual point of view, however, eighteenth-century statistics was no longer just political science in the traditional sense of the word, since its empirical domain by now encompassed the correlations of nature, society, and the state. Thanks to this shared space of experience with other fields of knowledge, statistics as a discipline was able to remain close to the approaches of state history ''(Staatsgeschichte,'' ''Staatshistorie)'' and political geography ''(Erdbeschreibung)'' throughout the period.

History of philosophy

2022-07-31T17:11:34Z

FellegiZsofia: first upload

'''GURKA, Dezső'''

'''History of philosophy'''

The peregrination of János Körmöczi (1762–1836) to Jena and Göttingen has a special place in the history of Hungarian knowledge transfer of the eighteenth and nineteenth centuries. Through his university visits, mostly the impact of Jena was mediated, but the influence of Göttingen was also decisive for him, including its natural scientific aspects. Another characteristic of Körmöczi’s work is that he did not only utilise these influences in his teaching, but also attempted to develop Hungarian philosophical and scientific language through his translations.

The first text, published in connection with the field of the history of philosophy, partly and the second text in its entirety represent the earliest attempts to transpose German idealism into a Hungarian context. János Körmöczi’s notes on Lichtenberg’s physics lectures epitomise the early phase of the development of the Hungarian terminology of (electro)physics.

Körmöczi’s funeral oration, ''The School of Learning Humanity'' ''(Az emberség megtanulásának oskolája)'', published in 1802 in Kolozsvár (Cluj-Napoca, today in Romania) and delivered earlier at the funeral of his former teacher and Göttingen student, József Pákei (1759–1802), in some respects forms part of the corpus of translations in Hungarian philosophy. In scholarly works on the Hungarian history of philosophy, in connection with his peregrination to Jena, Körmöczi is credited with being the first Hungarian translator of Fichte’s 1793 pamphlet entitled ''A gondolatszabadság visszakövetelése Európa fejedelmeitől, akik azt ezidáig elnyomták (Zurückforderung der Denkfreiheit von den Fürsten Europas die sie bisher unterdrückten)''. As the translation of this radical work by Fichte could not be published, Körmöczi included a short excerpt in his funeral oration without identifying the German author.

The intellectual background of the funeral oration’s questioning of “what I was, what I am, what I must become” is constituted by the programme of fulfilment described by Fichte in several of his works. Körmöczi, in the successive parts of his speech, related to the concept of '''human resources''', discusses the problems of '''''education''''', '''''religion''''', and '''''morality''''', intending to unfold the concept of '''''humanity''''' in the context of moral perfection and the criteria of '''''refinement'''.'' Separating the notions of humankind and the real human being, he also describes the tendency of refinement – the transition from a natural state to society – by contrasting the world of Californian natives with that of the people living near the Thames '''(cultural landscape)'''. Körmöczi sees the '''''freedom of thought''''' (underpinned by the quote taken from Fichte) as an indispensable condition for the promotion of the common good.

In later years, Körmöczi not only succeeded Pákei as a professor of philosophy, but he also continued the teaching of experimental physics established by his former teacher. The second document published here, Körmöczi’s 1802 inaugural address in Cluj-Napoca, has been interpreted by earlier literature as an independent text and placed in context focusing only on the references to Rousseau and Kant in Fichte’s original work. Körmöczi’s text, however, is a Hungarian, and in part, Latin translation of Fichte’s four-part speech of 1794 entitled ''Einige Vorlesungen über die Bestimmung des Gelehrten'' (in modern Hungarian: ''Előadások a tudás emberének rendeltetéséről''). Based on all this, Körmöczi, as the translator of two of Fichte’s works, can now be considered one of the most important Hungarian translators of post-Kantian philosophy, while the translation read out at his inauguration can also be interpreted as a programmatic statement, the value system and conceptual network of which has many elements in common with the funeral oration. The reason for choosing Fichte’s text may have been precisely because the problems of '''''human freedom''''' and the '''''freedom of the will''''' '''(human resources)''' are also strongly raised here. At the same time, in Körmöczi’s translation of Fichte’s work, the concept of '''society''' is also emphatic, in so far as he interprets man as determined by the collective ''(“in societate”)''. The function of the '''state''' '''(power)''' is defined in Körmöczi’s translation as the promotion of the development of '''''freedom'''.''

Körmöczi’s written inheritance also includes several volumes of extensive notes in Hungarian, German, and Latin, which he compiled based on lectures he attended at the University of Göttingen and also from books on the subject of these lectures. The archival material includes two notes in which Körmöczi documented lectures on experimental physics by Georg Christoph Lichtenberg. The notes published here contain illustrated descriptions of Lichtenberg’s lectures in the winter semester of 1796/1797, noted down from occasion to occasion and illustrated with drawings. The significance of this document lies in the fact that it helped to clarify in some places the earlier protocols of Lichtenberg’s experiments on electricity, published in five volumes by Gottfried Gamauf.

Since Körmöczi’s scientific orientation is not primarily related to Jena, but Göttingen, he was thus mainly influenced by the experimental approach instead of a speculative one. Hence, the key objects featured in these notes are the various – mainly electrophysical – experimental devices '''(instruments)''', such as the capacitator or the electrophorus. From 1798 onwards, as the inventory of the instruments he acquired shows, Körmöczi directly introduced the experimental approach he encountered at Lichtenberg’s lectures and showed his students the electrophysical experiments seen at Göttingen. The text also deals with the question of '''''healing''''' with electricity '''(uses of the body)''' based on Christoph Wilhelm Hufeland’s results.

The importance of studying under Lichtenberg and also the person of the professor to Körmöczi is demonstrated by the fact that he requested a certificate from him (along with Johann Beckmann, professor of economics) after completing his studies at the University of Göttingen '''(republic of letters''', '''''peregrinatio'')'''. The text itself indicates that the Transylvanian student was a regular visitor to Lichtenberg’s lectures. The documents that have survived in Körmöczi’s written inheritance not only provide useful information on the history and practices of the peregrination of students from the Principality of Transylvania and, more broadly, the whole Kingdom of Hungary, but they also complement our previous knowledge on the universities of Jena and Göttingen, the sources of novel philosophical and natural scientific knowledge. In addition to the lecture notes, which are useful for Lichtenberg philology, Körmöczi’s papers include a Hungarian translation of Fichte’s above-mentioned ''Einige Vorlesungen über die Bestimmung des Gelehrten'', which, on the one hand, may contribute to a deeper understanding of the German philosopher’s influence in Central and Eastern Europe, and, on the other hand, raises Körmöczi’s role to the level of Pál Sipos and Pál Köteles in the history of Hungarian philosophy within the circle of professors that Péter Egyed called the Transylvanian Triad.

Körmöczi, because of the official actions against Kantian and Fichtean philosophy in the late eighteenth century and the reconsideration of the related debates from a religious and moral point of view, could not become a simultaneous interpreter of German philosophy for the Hungarian audiences. However, through the thoughts of and quotations by Fichte included in his speeches, Körmöczi did not only contribute to the development of the language of philosophy, but also ensured the latent presence of the ideas of contemporary German philosophy in the Hungarian discourse. Through Körmöczi’s notes taken at Lichtenberg’s lectures and the experimental methods he developed on their basis, scientific theory and practice were directly linked in the work of the Transylvanian Unitarian professor, and thus he managed to bring the results of Göttingen’s experimental physics into Hungarian education in a synchronous way.

History classical philology aesthetics

2022-07-31T17:09:42Z

FellegiZsofia: first upload

'''BALOGH, Piroska'''

'''History, classical philology – aesthetics'''

The texts published by Károly Koppi, Ézsaiás Budai, Lajos János Schedius, and Johann Christian Engel share a common characteristic: they represent a well-defined subgroup of professional academic treatises of the period. Károly Koppi’s text is an introduction to his monograph on universal history, which can also be read individually as a methodological piece. The monograph entitled ''Praelectionum historicarum tomus I.'' was also used as a textbook in the 1780s and 1790s at the Faculty of Philosophy of the University of Pest. The book gives an overview of universal history until the death of Alexander the Great, and as no sequel was published, Koppi’s concept of further periods can only be reconstructed from manuscript lecture notes. The well-structured text, published as an introduction to the volume with numerous footnotes, meets today’s requirements for methodological treatises, both in form, content, and methods of referencing. Among contemporary historians, it was perhaps Johann Christoph Gatterer, an important model for Koppi, who most consistently applied these methods in his books on universal history. Koppi’s introduction, however, is not only longer, but also more complex: the text not only defines the conceptual framework and the temporal and spatial scope of his subject, but also provides an overview of and guidance to research methodology and the history of science, and includes a detailed annotated appendix of historical works, thus offering a unique insight into the workshop of the contemporary researcher-historian.

The other three treatises are even more clearly linked to the philological tradition of Göttingen, in particular to Christian Gottlob Heyne and the journal ''Commentationes Societaties Regiae Scientiarum Gottingensis'', partly edited by him, the title of which clearly refers to the sub-genre under study, the scientific commentary. Schedius and Engel’s treatises, both as students of Göttingen, were written at Heyne’s encouragement and won academic prizes. In Budai’s case, the personal connection with Heyne is not so strong, but the professor’s lectures undoubtedly had a great influence on him when he wrote his thesis as a conclusion to his studies in Göttingen. These Latin-language treatises, or, as suggested by their titles, commentaries, deal with specific historical topics based on extensive knowledge of sources and literature: the classical philologist Budai’s commentary deals with the history of science, the aesthete Schedius’s with the anthropology of religion, and the historian Engel’s with state theory and statistics. In these commentaries, the threefold methodology, replacing the usual linear narrative construction, rearranges the available expert knowledge: the texts, by using a genetic methodology, provide the impact history, the contextualisation by using a comparative and a mapping method, and the main characteristics of the phenomena under study by means of an overview of their evolution. This method used to sort and organise knowledge results in the active and innovative production of knowledge and formation of conclusions, which always have some relevant and pragmatic aspects, whether religious, political, or cultural. These historical treatises are thus always first and foremost written about and for the present, without losing their historiographical credibility or providing an occasion to question the thoroughness or revelatory character of historical research behind them.

These generic frameworks are clearly decisive in terms of how and in what composition the set of concepts examined in this project appear in each treatise. Károly Koppi’s dissertation on historical research methodology stands out among the four dissertations in that it functions as a meta-text because of its methodological subject matter, i.e., it does not present and explore a scientific problem in the history of science, history of religion, or political theory, but reflects on the research methods that can be used to identify and describe various historical phenomena. The consequence of this is that the basic concept of '''historicity''' clearly and almost monolithically dominates Koppi’s text. Next to the presentation of '''''historical sources''''', '''''periods''''', and '''''basic concepts''''', the '''''methodology of historical research''''' and '''''historiography''''', as well as the detailed description of the usefulness of auxiliary sciences are given prominence. This demonstrates that Koppi does not simply provide the students and scholars reading his volume with information and concepts about universal history, that is, he does not simply impart to them knowledge embedded in a narrative. In fact, Koppi presents history as historical research, an essentially creative process and he wants his readers to master this: he describes methods of knowledge production and does so in a versatile way. Koppi’s introduction shows very clearly that the professor does not see the essence of history in the acquisition of historical narratives, but in the acquisition of a historian’s ways of thinking and seeing. He does not teach history; he teaches one to be a historian. For this reason, in addition to the methodological dominance, the basic thematic concepts of knowledge transfer in history that determine its scientific character and that are typical of Gatterer’s introduction as well '''(society''', '''power''', '''human resources''', '''natural resources''') are only present in Koppi’s work in an indicative way.

The conceptual web of the three commentaries also shows that their authors’ aim was not primarily to provide data-like information about a historical narrative they had constructed. In all three cases, the conceptual web is organised around a central vision that defines the spectrum of research. The emphatic keywords of Budai are as follows: '''human resources''', '''(cultural) landscape''', and '''nature concept'''. These three key concepts, especially when the conceptual groups subordinate to them '''(''cultural climate theory'''''<nowiki/>'','' '''''urbanity''','' '''''population density''','' '''''religion''','' '''''mother tongue'')''' are also considered, show that the treatise explores the regional distribution of human culture, or, in today’s terms, the locality of knowledge transfer, and embeds it in the context of '''society''' and '''historicity'''. The treatise encompasses a time spectrum from Antiquity to Budai’s contemporary present, and its spatial spectrum is similarly broad, though essentially Europe-centred. Although the text records a great number of factual information, it is defined by the highly focused conceptual network discussed above, not by listing the concepts, but by showing their interconnections in the context of the history of knowledge. At the same time, the text is an excellent example of how Ézsaiás Budai’s interests determined essentially by his training as a classical philologist are transformed by the fact that he does not use the information he had collected (also as a classical philologist) to characterise (cf. '''''national characterology'''''), but links it to the observation of the processes of knowledge transfer.

The conceptual web of Schedius’s treatise is even more focused: its dominant fundamental concept is clearly that of '''rites'''. As its subordinate concepts '''''(sacraments''','' '''''mysteries''')'' demonstrate, the main methodological innovation of the treatise is that it links Catholic sacramentalism with the mystery-phenomenon in Greco-Roman and Asian religious history, and thus offers an explanation for the development of several religious customs, which, in addition to the discipline of secrecy concerning the sacraments, became more centralised with the Reformation. Accordingly, the historicity of the temporal spectrum from Antiquity to Schedius’s contemporary present is shown primarily in the context of church history '''(historicity)'''. The argumentation – rich in data and sources – is structured by the use of concepts, which relies very strongly on methodological innovation and comparison, and Schedius’s conclusions regarding the contemporary religious milieu are formulated along these lines. This dominant, monolithic conceptual focus is also necessary, because Schedius, a professor of aesthetics, primarily interprets textual sources, and does so in large numbers, using micro-philological methods. The extent of textual interpretations would easily render his thesis opaque, more of cultural-historical interest, if he did not deploy a well-focused analysis and conceptual framework. The main aim of Schedius’s textual analysis is to reinterpret texts and phenomena previously read in the traditional context of church history. To understand the conclusions of his thesis, the readers have to disassociate themselves from the religious, theological, and in some cases, personal aspects of the significance of the doctrine of the sacraments, and accept that, from the perspective under study focusing on rites, the Catholic sacraments could be treated together with the Greek mysteries, what is more, from the point of view of impact history, they should be treated together, and also that these are, in fact, cultural symbols.

The conceptual network of Engel’s treatise seems to be the most fragmented and complex among the three commentaries published here. The two most dominant concepts of the treatise are '''governance and administration''' and '''power'''. The former, as the description of its subordinate concepts '''(''magistrate'''''<nowiki/>'','' '''''the rights of the popular assembly''','' '''''the powers of the sovereign''','' '''''dysfunctions'')''' by Engel pinpoint, is like a machine or mechanism, and the treatise’s use of language is clearly influenced by the statistical terminology of the time. As for the concept of '''power''', priority is given to the '''''form of government''','' '''''laws''','' and the '''''distribution of lands'''''. The latter is shown as a skeleton and a framework, and the former as the building blocks of this system: this shows well that the conceptual framework of Engel’s treatise is in fact the model of the state. However, this model does not only have structural components: there is also the image of the human community – of society – embedded in the state. The concepts of '''society''' and '''''community''''' primarily demonstrate '''''social stratification''','' while the key concept of '''human resources''' manifests the '''''stratification of lifestyles'''''. What is more, the key concept of the '''experience of otherness''' also gains significance, marking out the boundaries of the community by examining the characteristics of the images of the enemy and assimilation. The novelty of Engel’s treatise is thus not only that it draws parallels between ancient and contemporary state formations, but it is rather the elaborate use of state descriptions based on fundamental statistical concepts applied to modern contemporary state formations: in the background of the treatise, a modern state characterology unfolds instead of a national characterology.

It is clear that, although the authors of the treatises come from three different disciplines, namely history, classical philology, and aesthetics, the conceptual framework of their works reflects both the specific approach of their discipline (history of science, history of symbols and culture, statistical description) and perspectives making these specific problems interconnected and interoperable. The two most important elements of the interoperability of disciplines are a sophisticated approach to historicity and the application of the above-mentioned “philological” methodology based on a threefold procedure, adopted from Göttingen. This demonstrates that it is a scientific model which, in line with the characteristics of the so-called Göttingen paradigm, takes into consideration the interoperability of scientific disciplines, while at the same time enables the various philological disciplines to function as auxiliary sciences to each other. The unique approach to historicity, the specific, yet coherent system of the auxiliary sciences, and the application of an innovative research methodology that also takes pragmatic questions into account are the three important cornerstones of Koppi’s methodological treatise, and the three commentaries provide the reader with an insight into the functioning of the methodological model thus described.

DigiTudásáramlás

2022-07-31T17:08:07Z

FellegiZsofia: correct url

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásatnológia használatához|A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

A digitális forrásantológia használatához

2022-07-31T17:07:00Z

FellegiZsofia: Created page with "'''KRÁSZ Lilla '..."

WIKIDATA-ELTEdata-WIKIMEDIA The technical background of source publications

2022-07-31T16:59:32Z

FellegiZsofia: first upload

'''FELLEGI Zsófia'''

'''WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of source publications'''

In January 2019, the preparation of the digital edition of the texts representing the seven fields of knowledge have begun with the professional collaboration of Gábor Palkó, then head of the Digital Humanities Centre of the Faculty of Humanity of Eötvös Loránd University and Zsófia Fellegi, a colleague of the Institute for Literary Studies of the Eötvös Loránd Research Network. Over the last few decades, the Text Encoding Initiative (TEI) recommendation for digital text editions, developed for XML markup language transcriptions, has become a leading recommendation in the field. However, producing an XML-based edition requires a lot of practice and expertise in digital philology. In addition, the secure archiving, delivery, and visualisation of markup language transcripts are quite expensive. Although ready-made visualisation tools exist, their customisation requires further IT development. An additional backend database would have been needed to store the data relevant to the research, as the XML structure does not support overlapping markup, so, for example, the marking of a concept in the markup language transcript is not possible. The development of the structure of backend databases, the uploading and storage of data, and the linking of the data to the published source, and their presentation on a single platform would have also required significant development. Considering the above-listed factors, the colleagues have sought a solution that would both support the publication of sources and provide a suitable backend database.

The digital edition was created within the open-source Wikibase software, and the storage space was provided by the ELTE Digital Humanities Centre (<nowiki>https://elte-dh.hu/</nowiki>). Sustainability was an important factor in the selection of the software: the system is operated and developed by the Wikimedia group, and it is also used by international research groups for publishing the results of prosopographical research. The ELTE Digital Humanities Centre has tested the system in cooperation with the Humanism in East Central Europe (HECE) “Momentum” Research Group of the Hungarian Academy of Sciences and Eötvös Loránd University, and based on the experience gained from this work, the system was chosen here as well.

The Wikibase software can support both text publication and provide the backend database needed for data enrichment, with a visual interface that is user-friendly and similar to Wikipedia and Wikidata. The source publication does not follow the TEI recommendation, but was made in Wikimedia’s own format, the so-called wikitext format. This format can be easily archived and later converted to XML format, if necessary. With this system, it is possible to represent the relationships between the seven fields of knowledge through the sources and to display the annotations in the texts. The database contains the data collected during the research, using the most recent technology, following the practices of the Semantic Web. The system provides an opportunity to create data visualisations that could reveal previously unknown patterns, underpin research findings, and identify new directions in research.

In the first phase, Gábor Palkó and Zsófia Fellegi prepared the automatic loading of personal and geographical names extracted from the most extensive corpus of the digital source anthology, representing the field of “economics and agricultural sciences”. The first step was to tabulate, annotate, and uniformize the data, then, following the logic of the Semantic Web, the creation of links, and, finally, the automatic loading of the datasets was carried out. Based on previous experiences, the development of the methodology has begun, by which the uploading of further texts and data became significantly easier and faster.

During the development of the data structure, we had to take into consideration that the database provides research infrastructure and a platform for publication for various research projects, and therefore some of the research data overlaps (e.g., geographical names). Each research project forms a subcollection of the database. As for claims assigned to entities, it is possible to display which claim is the result of the work of which research team. This method enables research in the whole database and each subcollection simultaneously.

In the second phase of the project, Gábor Palkó, Head of the Department of Digital Humanities of the Faculty of Humanities of Eötvös Loránd University, and Zsófia Fellegi, the colleague of the Institute for Literary Studies involved additional colleagues in the process of organizing the transcribed texts and data extracted from them into a database. The personal and geographical names were uploaded to ELTEdata, a Wikibase-based system operated by ELTE DH. In the source texts, the personal and geographical entities were matched to records in the database, so that the data and their textual occurrences can be searched in one system. In addition, the concept map was also visualised and tagged at the corresponding locations in the texts. The system enables the concept map and the textual sources to be complemented by further texts and data and to add further information to the data in the framework of a future research project.

In 2020, the Department of Digital Humanities was established at Eötvös Loránd University, taking over the infrastructure of the former Digital Humanities Centre. In addition to the HECE and Circulation of Knowledge projects, the Prosopography Research Group of the Faculty of Social Sciences of Eötvös Loránd University also uses the ELTEdata software, therefore, the amount of data in the system is growing dynamically, which will significantly speed up the data enrichment of the sources to be uploaded later. The use of the Wikibase software to organise the results of historical research into a database is a common practice in international scholarship, one of the most prominent examples being FactGrid (<nowiki>https://database.factgrid.de/wiki/Main_Page</nowiki>), provided to historians by the Gotha Research Centre of the University of Erfurt. In Hungary, the Institute for Literary Studies, building on the experiences of the Department of Digital Humanities of Eötvös Loránd University, has developed ITIdata, in which bibliographical data is published, and a database of personal and toponyms is built.

These examples also demonstrate that the flexibility of the data structure makes Wikibase suitable to serve the specific needs of different research projects. Institutional embeddedness ensures sustainability and extensibility for the research carried out and to be carried out in the framework of the Circulation of Knowledge project. In the future, it will be possible to visualize bibliographic data in the system, thus creating a unique database. Within this system, it will be possible to create data visualisations and thus help to discover new relations and new patterns that will support further research.

On the Use of the Digital Source Anthology

2022-07-31T16:57:23Z

FellegiZsofia:

'''KRÁSZ, Lilla'''

'''ON THE USE OF THE DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY'''

In the framework of our research project entitled ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', we have investigated how and through which personal, institutional, and medial channels the scientific disciplines were formed from different types and characters of knowledge by building on the example of seven fields ''(history;'' ''classical philology'' – ''aesthetics;'' ''the history of philosophy;'' ''state sciences'' – ''statistics;'' ''ethnology'' – ''anthropology;'' ''medicine''; ''economics'' – ''agricultural sciences''). The academic discipline, which emerged across Europe at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries, is a new scheme that presupposes in a given network of learned people/scholars – the republic of letters ''(respublica litteraria)'' – common questions and ideological foundations, common (specialist) language codes, independent publishing activities capable of representing a given field, and, in an institutionalized form, independent professorships at universities, methodologies, textbooks, and specialist journals. The fields of knowledge under study are defined by the narrative of the ''Wissenschaft vom Menschen'' (“sciences of man”), which originates in Göttingen <ref>see: Hans Erich Bödeker, Philippe Büttgen, Michel Espagne: Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen: Skizze einer Fragestellung. In: ''Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen um 1800.'' Hrsg. Idem. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2007. 1120.</ref>. The narrative appeared to be suitable for capturing a tradition in the history of science that could be interpreted as the “anthropological turn”, marking a spectacular change through which “man as a secularized, naturalized, and historicized being” and man’s life-worlds, spaces of action, and their structures were gradually organized into a new system. The disciplinarisation of the seven fields of knowledge we have examined in the Hungarian context was fundamentally determined by the European processes of knowledge transfer of varying intensity and width. External influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England, and from alternative scientific communities and their internal adaptation processes, conforming to the social, political, ethnic, and religious conditions of contemporary Hungary, contributed significantly to the reorganisation that took place in the world of science.

The timeframe of the research was also defined along these premises: the organisation of the University of Nagyszombat (Trnava, today in Slovakia), later moved to Buda and then Pest, was completed in 1770 with the establishment of the Faculty of Medicine; the first Hungarian scientific journals were published in the first decades of the nineteenth century; and the scientific sections of the Hungarian Academy of Sciences were established by 1830. Although the period between the last third of the eighteenth and the first decades of the nineteenth centuries is regarded by most historians as a period of the late Enlightenment characterised by a closed philosophical system and as the beginning of modernity, it has become clear in the course of our research that it is more appropriate to interpret this period in many respects as a ''process'', a transition between paradigms <ref>for an interpretation of the Enlightenment as a process, see Hans Erich Bödeker, Martin Gierl: Einleitung. In: ''Jenseits der Diskurse, Aufklärungspraxis und Institutionenwelt in europäisch komparativer Perspektive.'' Hrsg. Idem. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2007. 13.</ref>, during which new discourse communities, new identities, new manners of speech, and new epistemic patterns driven by curiosity emerged.

The general aim of the project, by focusing on the seven fields of knowledge, was to get closer to answering the questions of ''where,'' ''what,'' ''how,'' and ''who'' ''read,'' ''took notes,'' ''wrote,'' ''compiled,'' and ''collected'' ''information,'' ''what the knowledge thus gathered was used for,'' and ''to whom and by what means it was transmitted.'' The results of our research, with visual illustrations, are published in a comprehensive volume <ref>''A tudás hálózatai. Európai tudásáramlás – magyarországi tudományosság, 1770–1830.'' Ed. Krász Lilla. Budapest: Corvina, 2022. / ''The Networks of Knowledge. The Circulation of Knowledge – Hungary’s Scientific Life, 1770–1830.'' Ed. Lilla Krász. Wien: Praesens Verlag, 2022.</ref>, synthesised in a four-tier system of 1) the profiles of scholars as actors, 2) epistemic arenas, 3) the practices of the “making” of knowledge and scholarship ''(Wissen-schaffen)'' 4) and the media of the production and transmission of knowledge.

The present anthology, which comprises several, previously unknown, primarily manuscript sources and to a lesser extent printed sources in Hungarian, Latin, and German, was compiled by keeping the above-listed four aspects in mind. The sources published here, such as academic treatises/commentaries, university lecture notes, travel instructions, travelogues, reports, and ego-documents (funeral orations, wills) belong to various genres and were written for different audiences. The texts reveal the contemporary manners of speech and writing, their characteristic use of language and terminology, but also the development of the thought style ''(Denkstil)'', the development of practices related to the “making” of knowledge/science, and the changes in the focal points that determine the perception and observation of things and relations. The publication of the sources in a digital form makes it possible, in addition to the personal and spatial network of relationships the visualisation of which are common in similar projects, to make the patterns, internal events, and interrelationships of the process of disciplinarisation easily searchable, readable, and subsequently visible in the form of data visualisations with the help of a conceptual network – assumed to be plausible – consisting of certain main and sub-concepts. The categories of the conceptual network were constructed by assigning subcategories to a total of 19 period- and subject-specific main concepts, designated by the content, language, and conceptual character of a given text.

The main concepts and some examples of the subcategories:

# 1.    STATE → forms of state, political boundaries, state description, sovereign, forms of government, …
# 2.    HUMAN RESOURCES → religion, lifestyle, education, population density, epidemics, endemic diseases, instincts, the purpose of man, …
# 3.    INSTRUMENTS→ experimental electronic instrument, measuring tools, mill, threshing machine, …
# 4.    POWER → laws, monarch, division of power, leading elite, the division of lands, …
# 5.    EXPERIENCES OF OTHERNESS → demonizing, comparison, images of the enemy, assimilation, relationship with neighbouring peoples, …
# 6.    GOVERNMENT AND ADMINISTRATION → government officials, limitation of power, gubernatorial authorities, magistrate, royal privileges and powers, …
# 7.    CULTURAL LANDSCAPE→ harbour, house/hut, buildings, garden, living environment, urbanity, …
# 8.    PUBLIC POLICY (POLIZEY) → medical statistics, the use of medical services, …
# 9.    REPUBLIC OF LETTERS → peregrination, learned society, botanical garden, university collections, anatomical theatre, library, …
# 10. RITES → cannibalism, the experience of emotions, exclusion, sacraments, mysteries, …
# 11. GENDER → female religiosity, the mutilation of male and female bodies, external features, gendered activities and prohibitions, …
# 12. SOCIETY → sociability, social stratification, the promotion of the common good, the service of the community, the social relations of man, …
# 13. TECHNOLOGY → meadow cultivation, pasturing, animal husbandry, mineral processing, food production, toolmaking, …
# 14. NATURE CONCEPT → cultural climate theory, cultural geography, climatic conditions, …
# 15. NATURAL RESOURCES → mineral, field and meadow, arable land, …
# 16. BODY CONCEPT → symptoms, the general course of diseases, the turning points of diseases, forms of therapy, …
# 17. THE USE OF THE BODY → the adornment of the body, tattooing, grooming, head- and hairstyling, …
# 18. HISTORICITY → the formation of humankind, statistics and history, the history of Europe, historical periods, the methodology of historical research, …
# 19. SCHOLARSHIP → ethnographic profile, the establishment of a department, political science curriculum, …

As outlined above, we have sought to create an open system that, on the one hand, allows for the multi-level reading of the published sources by genre, content, and the networks of personal, spatial, and conceptual relationships, and that is, on the other hand, vertically and horizontally extensible. We aim to continue this work by adding further texts to the genres already included in the system and by broadening the spectrum of genres in relation to the seven fields of knowledge. The DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO) platform is also suitable for the inclusion and display of further fields of knowledge (e.g., psychology, botany, chemistry, physics, mathematics, etc.). To introduce the platform to the Hungarian and international scientific community, we intend to use the online platforms of the scientific community and promote it at workshops, so that we could expand the network of colleagues open to publishing sources related to the history of science of turn the eighteenth and nineteenth centuries.

The texts are published following the general archaeographic rules of the given language. The Hungarian, Latin, and German texts have been transcribed to the letter. Three dots in square brackets […] within a text indicate that the word or part of the text is illegible. Where the text is crossed out, underlined, superscripted, or written by another hand, it is indicated in a footnote. Any subsequent additions (e.g., the removal of abbreviations) are enclosed in square brackets.

The most important information about the ''technical background'' of our digital platform and the construction of the database is provided in Section II below, while in Section III a ''map of concepts'' related to the seven fields assists the reader.

On the Use of the Digital Source Anthology

2022-07-31T16:55:42Z

FellegiZsofia: first upload

'''KRÁSZ, Lilla'''

'''ON THE USE OF THE DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY'''

In the framework of our research project entitled ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', we have investigated how and through which personal, institutional, and medial channels the scientific disciplines were formed from different types and characters of knowledge by building on the example of seven fields ''(history;'' ''classical philology'' – ''aesthetics;'' ''the history of philosophy;'' ''state sciences'' – ''statistics;'' ''ethnology'' – ''anthropology;'' ''medicine''; ''economics'' – ''agricultural sciences''). The academic discipline, which emerged across Europe at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries, is a new scheme that presupposes in a given network of learned people/scholars – the republic of letters ''(respublica litteraria)'' – common questions and ideological foundations, common (specialist) language codes, independent publishing activities capable of representing a given field, and, in an institutionalized form, independent professorships at universities, methodologies, textbooks, and specialist journals. The fields of knowledge under study are defined by the narrative of the ''Wissenschaft vom Menschen'' (“sciences of man”), which originates in Göttingen [see: Hans Erich Bödeker, Philippe Büttgen, Michel Espagne: Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen: Skizze einer Fragestellung. In: ''Die Wissenschaft vom Menschen in Göttingen um 1800.'' Hrsg. Idem. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2007. 1120.]. The narrative appeared to be suitable for capturing a tradition in the history of science that could be interpreted as the “anthropological turn”, marking a spectacular change through which “man as a secularized, naturalized, and historicized being” and man’s life-worlds, spaces of action, and their structures were gradually organized into a new system. The disciplinarisation of the seven fields of knowledge we have examined in the Hungarian context was fundamentally determined by the European processes of knowledge transfer of varying intensity and width. External influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England, and from alternative scientific communities and their internal adaptation processes, conforming to the social, political, ethnic, and religious conditions of contemporary Hungary, contributed significantly to the reorganisation that took place in the world of science.

The timeframe of the research was also defined along these premises: the organisation of the University of Nagyszombat (Trnava, today in Slovakia), later moved to Buda and then Pest, was completed in 1770 with the establishment of the Faculty of Medicine; the first Hungarian scientific journals were published in the first decades of the nineteenth century; and the scientific sections of the Hungarian Academy of Sciences were established by 1830. Although the period between the last third of the eighteenth and the first decades of the nineteenth centuries is regarded by most historians as a period of the late Enlightenment characterised by a closed philosophical system and as the beginning of modernity, it has become clear in the course of our research that it is more appropriate to interpret this period in many respects as a ''process'', a transition between paradigms [for an interpretation of the Enlightenment as a process, see Hans Erich Bödeker, Martin Gierl: Einleitung. In: ''Jenseits der Diskurse, Aufklärungspraxis und Institutionenwelt in europäisch komparativer Perspektive.'' Hrsg. Idem. Göttingen: Vandenhoeck & Ruprecht, 2007. 13.], during which new discourse communities, new identities, new manners of speech, and new epistemic patterns driven by curiosity emerged.

The general aim of the project, by focusing on the seven fields of knowledge, was to get closer to answering the questions of ''where,'' ''what,'' ''how,'' and ''who'' ''read,'' ''took notes,'' ''wrote,'' ''compiled,'' and ''collected'' ''information,'' ''what the knowledge thus gathered was used for,'' and ''to whom and by what means it was transmitted.'' The results of our research, with visual illustrations, are published in a comprehensive volume [''A tudás hálózatai. Európai tudásáramlás – magyarországi tudományosság, 1770–1830.'' Ed. Krász Lilla. Budapest: Corvina, 2022. / ''The Networks of Knowledge. The Circulation of Knowledge – Hungary’s Scientific Life, 1770–1830.'' Ed. Lilla Krász. Wien: Praesens Verlag, 2022.], synthesised in a four-tier system of 1) the profiles of scholars as actors, 2) epistemic arenas, 3) the practices of the “making” of knowledge and scholarship ''(Wissen-schaffen)'' 4) and the media of the production and transmission of knowledge.

The present anthology, which comprises several, previously unknown, primarily manuscript sources and to a lesser extent printed sources in Hungarian, Latin, and German, was compiled by keeping the above-listed four aspects in mind. The sources published here, such as academic treatises/commentaries, university lecture notes, travel instructions, travelogues, reports, and ego-documents (funeral orations, wills) belong to various genres and were written for different audiences. The texts reveal the contemporary manners of speech and writing, their characteristic use of language and terminology, but also the development of the thought style ''(Denkstil)'', the development of practices related to the “making” of knowledge/science, and the changes in the focal points that determine the perception and observation of things and relations. The publication of the sources in a digital form makes it possible, in addition to the personal and spatial network of relationships the visualisation of which are common in similar projects, to make the patterns, internal events, and interrelationships of the process of disciplinarisation easily searchable, readable, and subsequently visible in the form of data visualisations with the help of a conceptual network – assumed to be plausible – consisting of certain main and sub-concepts. The categories of the conceptual network were constructed by assigning subcategories to a total of 19 period- and subject-specific main concepts, designated by the content, language, and conceptual character of a given text.

The main concepts and some examples of the subcategories:

# 1.    STATE → forms of state, political boundaries, state description, sovereign, forms of government, …
# 2.    HUMAN RESOURCES → religion, lifestyle, education, population density, epidemics, endemic diseases, instincts, the purpose of man, …
# 3.    INSTRUMENTS→ experimental electronic instrument, measuring tools, mill, threshing machine, …
# 4.    POWER → laws, monarch, division of power, leading elite, the division of lands, …
# 5.    EXPERIENCES OF OTHERNESS → demonizing, comparison, images of the enemy, assimilation, relationship with neighbouring peoples, …
# 6.    GOVERNMENT AND ADMINISTRATION → government officials, limitation of power, gubernatorial authorities, magistrate, royal privileges and powers, …
# 7.    CULTURAL LANDSCAPE→ harbour, house/hut, buildings, garden, living environment, urbanity, …
# 8.    PUBLIC POLICY (POLIZEY) → medical statistics, the use of medical services, …
# 9.    REPUBLIC OF LETTERS → peregrination, learned society, botanical garden, university collections, anatomical theatre, library, …
# 10. RITES → cannibalism, the experience of emotions, exclusion, sacraments, mysteries, …
# 11. GENDER → female religiosity, the mutilation of male and female bodies, external features, gendered activities and prohibitions, …
# 12. SOCIETY → sociability, social stratification, the promotion of the common good, the service of the community, the social relations of man, …
# 13. TECHNOLOGY → meadow cultivation, pasturing, animal husbandry, mineral processing, food production, toolmaking, …
# 14. NATURE CONCEPT → cultural climate theory, cultural geography, climatic conditions, …
# 15. NATURAL RESOURCES → mineral, field and meadow, arable land, …
# 16. BODY CONCEPT → symptoms, the general course of diseases, the turning points of diseases, forms of therapy, …
# 17. THE USE OF THE BODY → the adornment of the body, tattooing, grooming, head- and hairstyling, …
# 18. HISTORICITY → the formation of humankind, statistics and history, the history of Europe, historical periods, the methodology of historical research, …
# 19. SCHOLARSHIP → ethnographic profile, the establishment of a department, political science curriculum, …

As outlined above, we have sought to create an open system that, on the one hand, allows for the multi-level reading of the published sources by genre, content, and the networks of personal, spatial, and conceptual relationships, and that is, on the other hand, vertically and horizontally extensible. We aim to continue this work by adding further texts to the genres already included in the system and by broadening the spectrum of genres in relation to the seven fields of knowledge. The DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO) platform is also suitable for the inclusion and display of further fields of knowledge (e.g., psychology, botany, chemistry, physics, mathematics, etc.). To introduce the platform to the Hungarian and international scientific community, we intend to use the online platforms of the scientific community and promote it at workshops, so that we could expand the network of colleagues open to publishing sources related to the history of science of turn the eighteenth and nineteenth centuries.

The texts are published following the general archaeographic rules of the given language. The Hungarian, Latin, and German texts have been transcribed to the letter. Three dots in square brackets […] within a text indicate that the word or part of the text is illegible. Where the text is crossed out, underlined, superscripted, or written by another hand, it is indicated in a footnote. Any subsequent additions (e.g., the removal of abbreviations) are enclosed in square brackets.

The most important information about the ''technical background'' of our digital platform and the construction of the database is provided in Section II below, while in Section III a ''map of concepts'' related to the seven fields assists the reader.

DigiCirculation of Knowledge

2022-07-31T16:47:49Z

FellegiZsofia: /* A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA */

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''THE PATTERNS OF THE CIRCULATION OF SCIENTIFIC KNOWLEDGE IN THE KINGDOM OF HUNGARY, 1770–1830: DIGITAL SOURCE ANTHOLOGY''' ==

=== '''TABLE OF CONTENTS''' ===

==== '''INTRODUCTION''' ====

* - '''[[A digitális forrásatológia használatához|On the use of the digital source anthology]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék|Concepts]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA – ELTEdata – WIKIMEDIA: The technical background of digital source publications''']]
* - '''Knowledge and concept maps'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|History, classical philology – aesthetics]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet|History of philosophy]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|State sciences – statistics]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Ethnology – anthropology]]'''
* - '''[[Medicina|Medicine]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Economics – agricultural sciences]]'''
*

==== '''SOURCES''' ====

===== '''HISTORY, CLASSICAL PHILOLOGY – AESTHETICS''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|KOPPI Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus SCHEDIUS: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian ENGEL: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|BUDAI Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''HISTORY OF PHILOSOPHY''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|KÖRMÖCZI János: ''The School of Learning Humanity.'' ''A funeral oration'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|KÖRMÖCZI János’s inaugural speech upon taking over the rector’s office at the Unitarian College of Kolozsvár (Cluj-Napoca) (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|KÖRMÖCZI János’s notes on Georg Christoph Lichtenberg’s lectures on experimental physics at the University of Göttingen in the academic year 1796/1797]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)|Certificate from Georg Christoph Lichtenberg, professor at the University of Göttingen to KÖRMÖCZI János (1797)]]
*

===== '''STATE SCIENCES – STATISTICS''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|SZILÁGYI Márton’s lecture notes on statistics during his peregrination to Göttingen (around 1770)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|''On Man'' – ''Political Geography'' – ''Elementary mathematical geography.'' The political geography notes of an unknown author (First half of the nineteenth century)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A dispute on political studies and the division of statistics and political science at the Faculty of Law of the University of Vienna (1794)]]
*

===== '''ETHNOLOGY – ANTHROPOLOGY''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|BERTALANFFI Pál’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|VETSEI PATAKI István’s geography, excerpt (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|BARANYI László’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|BENKŐ Ferenc’s geography, excerpt (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|DOBOSY Mihály’s translation of David Cranz’s ''Historie von Groenland'', excerpts (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|ALMÁSI BALOGH Pál’s short manuscript monograph on the indigenous peoples of Australia, excerpt (1835)]]
*

===== '''MEDICINE''' =====

====== '''Physician profiles''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|CSEH-SZOMBATHY Sámuel’s travelogue written during his peregrination (1790–1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Two brothers from Pest in the service of science: The testaments of CSEH-SZOMBATHY Sámuel and CSEH-SZOMBATHY József (1807)]]

====== '''Medical report (writing) as an epistemic genre and cognitive practice''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Medical report for the year 1784 by the chief physician of Késmárk (Kežmarok), Johann Jacob Engel (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Medical report for the year 1785 by the chief physicians of the free royal town of Sopron, János Czepecz and András Conrád (1786)]]
*

===== '''ECONOMICS – AGRICULTURAL SCIENCES''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|The travel instructions of Count FESTETICS László to GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820)]]

====== '''The reports of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon to Count FESTETICS László and the Directio (1821–1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Letters from England to Count FESTETICS László, 4 July 1821 - 3 March 1823]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Reports from France to the Directio, 10 November 1823 - 6 January1824]]

====== '''Excerpts from the revised manuscript journal ''Notes on travels in the more remote provinces of Europe'' of GERICS Pál, physician, veterinarian, and teacher of the Georgikon (1820–1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Moravia and Silesia, 19 March - 12 April 1820]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|German principalities, 7-10 July 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|The Netherlands, 26 December 1820 - 17 February 1821]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|England, 1821 – 1822]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|The revised manuscript journal of LEHRMANN József, gardener, viniculturist, and teacher of the Georgikon (1820–1822)]]
__NOTOC__

DigiCirculation of Knowledge

2022-07-31T16:35:56Z

FellegiZsofia: Created page with "'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)''' == '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORR..."

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásatológia használatához|A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

DigiTudásáramlás

2022-07-31T16:22:24Z

FellegiZsofia: /* A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA */

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásatológia használatához|A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''[[Etnológia-antropológia|Etnológia - antropológia]]'''
* - '''[[Medicina]]'''
* - '''[[Ökonómia-agrártudományok|Ökonómia - agrártudományok]]'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

Ökonómia-agrártudományok

2022-07-31T16:21:32Z

FellegiZsofia: first upload

'''KURUCZ György'''

'''Ökonómia - agrártudományok'''

A gróf Festetics Lászlótól, vagyis az 1797-ben alapított első hazai és európai felsőfokú mezőgazdasági tanintézet, a Georgikon fenntartójától, valamint Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni tanároktól származó szövegeket íróik a ''peregrinatio oeconomica'', vagyis egy korabeli technológiai utazáshoz kapcsolódó információs keretrendszer meghatározott előírásai szerint vetették papírra. Magától értetődően a két alkalmazottját útjára bocsátó gróf német nyelvű utazási instrukciói tekinthetők olyan alapdokumentumoknak, amelyek a cél, az útvonal, az időtartam és a tapasztalatok rögzítése, közelebbről az episztémikus színterek és interakciók tekintetében mindenképpen meghatározó szerepet játszottak a két georgikoni tanár küldetésének dokumentálását jelző, s természetesen utóbb keletkezett iratanyag tartalmi, formai, módszertani sajátosságainak alakulásában. E két instrukció közül, tekintettel a párhuzamos és ismétlődő tartalmi elemekre, az 1820. március 17-én Gerics Pál által kézhez vett első instrukciót közöljük teljes terjedelemben, minthogy ez képezte alapját az 1820 júliusában útnak induló Lehrmann számára kiadott újabb utasításnak. A georgikoni tanárok által jegyzett további szövegek a küldetésük dokumentálását célzó fenntartói rendelkezések szellemében keletkeztek. Válogatást olvashatunk Gericsnek Festetics László részére, mindenekelőtt Angliából írt magyar nyelvű leveleiből, beszámolóiból, továbbá a Directio, vagyis a grófi birtokok központi irányító testülete számára készített részletes jelentéseiből. Keletkezési idejüket, műfajukat és írásmódjukat tekintve külön forráscsoportnak tekinthetők a Gerics és Lehrmann hazatérését követően átdolgozott naplók. Ez utóbbiak közül Gerics Pál magyar nyelvű, feltehetően kiadásra szánt naplójából olvashatunk válogatást, valamint a szövegkorpuszt keretbe foglalva és lezárva, Lehrmann német nyelvű útleírásának hosszabb részletét közöljük.

A Gerics számára kiadott instrukció huszonkilenc pontból és tizenhét alpontból állt. Elviekben egy már létező ismeretanyagra épít, vagyis első renden a technológiai utazásban részt vevő tanár szakmai műveltségére, nyelvtudására. A megbízó céljainak megfelelően Gerics állatorvosi ismereteinek bővítése, általános gazdálkodási, növénytermesztési, állattenyésztési tapasztalatok gyűjtése és regisztrálása érdekében indult útjára, míg Lehrmann esetében kertészeti, gyümölcstermesztési, borászati ismereteinek gyarapítása volt a cél. Mindkettejük esetében azonos jellegű megbízásnak számított a piackutatás, vagyis Gerics a Festetics-birtokok gyapjának, illetve Lehrmann bizonyos régiókban, így a közelebb eső porosz és egyéb német fejedelemségek esetében a hazai bor számára próbált vásárlót keresni. Ugyanígy lényeges elem, hogy az általános feladatmeghatározáson túl részletes „végrehajtási utasítás” rendelkezik a megfigyelés tárgyára, a tapasztalatok regisztrálására, így a meghatározott nyelvhasználatra vonatkozóan, hiszen a megbízó szándékai szerint Gericsnek magyarul, míg Lehrmannak németül kellett elkészítenie jelentéseit, útinaplóját. A magyar nyelvhasználat esetében kimondottan a rendelkezésre álló mediális rendszer, a szakszókincs fejlesztésének szándéka mutatkozott meg.

Az instrukció ugyanakkor a meghatározott útvonalon felkeresendő tudáscentrumok, vagyis az egyetemek és tudós társaságok tagjaival történő kapcsolatok kiépítéséről, a meglévő hálózat bővítésének gyakorlati módszereiről szintén rendelkezett, vagyis külön címjegyzéket, s az ajánlólevelekről külön listát kellett vezetniük. A megbízónak szóló jelentések tekintetében mindkét utazó szabadabb formában számolhatott be tapasztalatairól, a tudomány vagy a korabeli társadalmi elit, így a különböző főúri mintagazdaságok tulajdonosaival, alkalmazottaival folytatott konzultációk eredményéről. A Directio számára küldött jelentéseket azonban meghatározott minta szerint kellett elkészíteniük, vagyis az útvonalról, a technológiai tapasztalatokról, a felkeresett intézményekről, a kutatókkal, a mintagazdaságok tulajdonosaival folytatott tárgyalásokról, a beszerzett könyvekről, modellekről, technológiai dokumentációkról, az olvasott szakkönyvekről, valamint a tervezett továbbhaladásról és a rendelkezésre álló pénzeszközökről, tervezett kiadásokról egyaránt be kellett számolniuk. Rendkívül fontos elem, hogy mindkét georgikoni tanár számára szigorúan meghagyta Festetics, hogy a magyarországi állapotokat érintő politikai jellegű diskurzusba soha ne bocsátkozzanak, kerüljék az esetleges provokációkat, a magyarországi viszonyokról pedig semleges módon úgy nyilatkozzanak, hogy az ország népe nem kíván különösebb változtatást. Fontos megemlítenünk, hogy az instrukció megszabta azt is, mely bankházakhoz fordulhatnak külföldön. Gerics Berlinben például az európai hírű Wilhelm Christian Benecke (1779–1860) bankjánál intézhette pénzügyeit, válthatta be hitellevelét, míg Drezdában Michael Kaskel (1775–1845) bankházánál. A közölt naplórészlet tanúsága szerint pedig, mely egy Festetics Lászlótól kapott későbbi instrukcióra enged következtetni, Londonban Nathan Rotschild (1777–1836) bankházát kellett felkeresnie.

A projekt célkitűzéseinek megfelelően közlésre kerülő iratok egyértelműen igazolják a tudásáramlás különböző aktorok közreműködésével történő megvalósulási folyamatát, s közvetlenül megfelelnek a ''peregrinatio oeconomica'', vagyis a Festetics-alkalmazottak technológiai utazásának keretrendszerét meghatározó instrukciókban alkalmazott fogalmi készlet differenciált szempontrendszerének. Ez magától értetődően elválaszthatatlan a konkrét gazdálkodási gyakorlat, az egyes ágazatok sajátosságainak értelmezésétől, a különböző intézmények személyi, illetve materiális hátterétől. Ennek megfelelően az orvosi és igen komoly természettudományos felkészültséggel rendelkező Gerics Pál gyógyászati vagy állatgyógyászati tapasztalatainak rögzítését éppen egy-egy intézményhez, az ott működő, s kiemelkedő eredményeket felmutató, sőt a kor szakmai publikációs csatornáin keresztül ismertté vált orvossal, sebésszel folytatott konzultációk tették lehetővé.

Az itt közlésre kerülő jelentésekben, a megbízóhoz intézett levelekben, illetve az átdolgozott naplórészletekben Gerics és Lehrmann szövegei egyaránt hangsúlyosan szerepeltetik a '''technológia''' alapfogalmához sorolható kiegészítő tárgyköröket, elsősorban a szántóföldi '''''növénytermesztéshez''''', vagy éppen az '''''élelmiszer-feldolgozáshoz''''', illetve a '''kultúrtáj'''hoz, az '''''épített környezethez''''' sorolható '''''tájkerti''''' vagy '''''haszonkerti''''' elemeket. Természetesen a különbségek is egyértelműen kirajzolódnak, s ennek oka nemcsak abban keresendő, hogy Lehrmannhoz képest Gericstől jóval nagyobb terjedelemben adunk közre szövegrészeket. Gericsnél a '''technológia''' kulcsfogalmának dominanciája a '''''gyáripar''''', '''''rétművelés''''', '''''állattartás''''', vagy éppen az '''''ásványfeldolgozás''''' alcsoportjaival egészül ki. Ugyanígy nem elhanyagolható szempont, hogy Gerics a '''társadalom''', '''igazgatás''', vagy éppen a '''hatalom''' kulcsfogalmaihoz kapcsolódó elemzéseket is kínál, s ebben a vonatkozásban egyértelműen felülmúlja tanártársát, akinél szinte meg sem jelenik a '''történetiség''', jóllehet fejedelmi kertek, főúri kastélyok sorát keresi fel.

A szövegeket olvasva egyértelműen megállapítható, hogy Gerics írásmódja sokkal élénkebb, megjelenítőbb erejű, míg Lehrmann szabatos, ám száraz, deskriptív írásmódot alkalmaz. Kijelenthetjük, hogy Gerics látásmódja, így az elemzéseiben, leírásaiban megjelenő fogalmi kör jóval differenciáltabb, s a társadalmi problémák, a múltbeli konfliktusok megjelenítése, adott esetben egy emlékmű leírása során egyáltalán nem elhanyagolható számára a '''történetiség'''. De feltűnő módon az '''idegenségélmény''' vonatkozásában is figyelemre méltó megfigyeléseket rögzít, tehát lélektani szempontból sem érzéketlen a különböző jelenségeket, folyamatokat illetően. Ugyanígy feltűnő, hogy Gerics átdolgozott naplójában, s ez talán éppen a megjelentetés szándékára való feltételezésünket erősíti, a szigorúan vett technológiai utazás feladatkörét meghaladó leírásokat is kínál, különös tekintettel a '''társadalom''' fogalmi keretével összhangban, kitérve az egyes országokban tapasztalt '''''vallásgyakorlat'''''ra vagy a különböző '''''társadalmi csoportok''''' életviszonyaira, a viselkedési, fogyasztási kultúrát érintő sajátosságokra.

A közlésre kerülő szövegek esetében alapvető kérdés az egyediség és a hitelesség, amelyeket Gerics, főleg az átdolgozott napló esetében, intertextuális kiegészítésekkel erősít meg, ellentétben Lehrmann átdolgozott naplójával, aki semmiféle „kiszólást” nem enged meg magának. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Gerics nem kellő következetességgel járt el feladata elvégzése, a tapasztaltak rögzítése során, vagyis jelentéseiben felületesség, naplójában hatásvadász könnyedség lenne megfigyelhető. E utóbbi feltételezéseket az is cáfolja, hogy megbízójához intézett leveleiben is igen gyakran alkalmaz orvosi szakkifejezéseket latinul, németül, franciául és angolul egyaránt. Lehrmann átdolgozott naplójának növénytani leírásai szintén részletesek és szakszerűek, a megfelelő nomenklatúrákat – Linné vagy Jussieu nyomán – magától értetődően alkalmazza, hiszen mindketten tisztában vannak megbízójuk kiemelkedő intellektusával, természettudományos felkészültségével, nyelvismeretével. Ugyanígy a hitelességet erősíti, hogy Gerics a megbízójának és a Directiónak írt leveleiben orvosi, állatorvosi szakirodalmi hivatkozásokat, sőt idézeteket is közöl, viszont esetenként az is előfordul, hogy egy-egy eljárás eredményességét, költséghatékonyságát kétségbe vonja.

Az itt közölt instrukció egyértelmű igazolását adja Festetics László koncepciózus intézményfejlesztési és gazdaságdiplomáciai szándékának, amit a két georgikoni tanár küldetését dokumentáló szövegválogatás is megerősít, hiszen küldetésük során a technológiai utazás szempontrendszerének megfelelően a legváltozatosabb episztémikus színtereken szerzett ismereteket rögzítették, illetve közvetítették gróf és a birtokigazgatás felé, ezáltal is megteremtve a georgikoni szakoktatásban való későbbi alkalmazás lehetőségét saját tapasztalataik továbbadásával.

Medicina

2022-07-31T16:20:23Z

FellegiZsofia: first upload

'''KRÁSZ Lilla'''

'''Medicina'''

Az európai tudományosság 1770 és 1830 közötti periódusát Reinhardt Kosellecknek az 1970-es évek óta elterjedt fogalomhasználatával élve átmeneti időszakként ''(Sattelzeit)'' tartja számon a tudománytörténet-írás. A medicina tekintetében ez a folyamatként értelmezhető átmenet nem a gyors és látványos áttörést hozó nagy elméleti felfedezésekben, technikai-materiális újításokban, sokkal inkább a tudásszervezésben, a tudás tereinek funkcióváltozásaiban, az intézményesülés-adminisztráció-igazgatás egymással szorosan összefüggő hármasának dinamikájában, a megfigyelés kultúrájának átalakulásában, új standardok kialakításában, a betegágy mellett végzett „terepmunka” felértékelődésében, és nem utolsó sorban a tudásmegosztást szolgáló régi, akár az antikvitás óta létező médiumok és írásmódok átalakulásában, újak megjelenésében ragadható meg. Eme komplex, alapvetően az egyéni orvosi-gyógyítói életutak és teljesítmények szintjén zajló folyamatok jól leírhatónak tűnnek a '''respublica litteraria''', a '''természeti''' és '''emberi erőforrások''', a '''testfelfogás''', az '''adminisztráció''' és '''rendészet''' alkotta fogalomháló segítségével.

A magyarországi medicina tekintetében a fentebb körvonalazott átmenetet az egyén szintjén jól illusztrálják a különböző műfajú egodokumentumokból (pl. útinaplók, végrendeletek, levelezések) kibontakozó (tudós) ''orvos-profilok''. Kollektív szinten a vizsgált időszakban bekövetkezett átalakulás leginkább a rendészetalapú modern állam- és társadalomszervezés részeként a (köz)egészségügyi szervezetrendszer tendenciózus kiépítése nyomán megjelenő ''új episztémikus műfajokkal'' (pl. egészségügyi jelentések, orvosi topográfiák, orvosi statisztikák) kapcsolatba hozható írásmódok, regisztrációs és standardizációs gyakorlatok, archiválási és szelekciós technikák alapján rekonstruálható.

Az ''orvos-profilok'' vizsgálatakor fontos magunk előtt látni, hogy az orvosi tudás megszerzése tekintetében a 18. századi Magyar Királyság különleges helyet foglal el a korszak európai tudástérképén. Mivel 1770-ig nem létezett Magyarországon a medicina tudományának legmagasabb szintű elsajátítását szolgáló univerzitás, ezért minden hazánkban működő orvosdoktor valamely külföldi oktatási centrumban szerzett oklevéllel rendelkezett: a protestánsok rendszerint német, holland, valamint kisebb részt a svájci egyetemek felé orientálódtak, míg a katolikusok a bécsi, de a század közepéig, a Habsburg oktatásügyi reformok bevezetéséig (1748/1749), leginkább Itália nagyhírű orvosi fakultásait (kiemelten Padova, ritkább esetekben Bologna, Róma) látogatták. Ez a helyzet egyfelől jelentős hátrányokat eredményezett a magyarországi tudásszervezés, a tudásközvetítés szervezeti és mediális hátterének kialakítása tekintetében (pl. tudós társaságok, szakfolyóiratok hiánya), ugyanakkor a sokfókuszú ''peregrinatio medica hungarica'' révén a külföldi egyetemeken tanult orvosok a korabeli Európa legkorszerűbb oktatási központjaiból hozták haza a legkülönbözőbb tudományos elméleti és módszertani koncepciókat, gyakorlati orvostani ismereteket, szakirodalmat, elősegítve ezzel heterogén tudásformák és tapasztalati anyag egyidejű adaptációját, s ezáltal a régióra jellemző sajátos gyógyítói hagyomány kialakulását. A külföldi orvosdoktori diplomák túlsúlya a nagyszombati/budai/pesti orvosi fakultás – európai viszonylatban kései – megalapítása után, különösen a protestáns felekezethez tartozók körében, továbbra is jellemző maradt. A ''peregrinatio medica hungarica'' azonban nem csak az egyetemi oklevél megszerzéséhez szükséges stúdiumok abszolválását jelentette, hanem vagy már a képzés alatt, de jellemzően a diploma kézhez vétele utáni egy-két hónapos - anyagi erőforrások függvényében - esetenként akár több éves, a szakmai kapcsolati háló építését, gyakorlati készségek és képességek megszerzését célzó, ''gelehrte Reise''-típusú nyugat-európai tanulmányi utazást is.

Utóbb a Pesten praktizáló Cseh-Szombathy Sámuel (1757-1838) képzési profilja jól példázza a 18. század második felében, a 19. század első évtizedeiben működő magyarországi protestáns orvosdoktorok tudományos célú utazásainak jellegzetes színtereit, célszemélyeit, az utazásszervezés módszertani sajátosságait, és nem utolsó sorban a megszerezhető tudásformák, gyakorlati tapasztalatok karakterét. Cseh-Szombathy 1786 és 1789 között a göttingeni egyetemen folytatott orvosi tanulmányai után, praktikus okokból - a Habsburg Monarchiában érvényben lévő, a külföldi egyetemeken szerzett oklevelekre vonatkozó nosztrifikációs kötelezettség teljesítése érdekében - két szemeszternyi időre a bécsi egyetemre iratkozott be, s itt szerezte meg 1790 júliusában az orvosdoktori oklevelét. Útinaplója tanúsága szerint 1790 decemberében Bécsből indult útnak, s utolsó bejegyzése alapján 1792 májusában még Angliában tartózkodott. Cseh-Szombathy útinaplója különlegességét elsősorban az adja, hogy mindezidáig a magyarországi orvosok tanulmányi és/vagy tudományos utazásairól igen kevés elsődleges forrás (pl. útinapló, ''album amicorum'') került elő: a korszakban jellemző magyarországi orvosprofilok sokkal inkább orvosdoktori disszertációk részét képező rövid életrajz-töredékekből, nekrológokból, levelezésekből rekonstruálhatóak.

Cseh-Szombathy a közel két esztendeig tartó utazása során német földön Erlangenben, Bambergben, Würzburgban és Mainzban töltött hosszabb időt, majd innen Hollandiába ment, ahol Nijmegenben, Haarlemben, Franekerben, Leidenben, Hágában, Delftben és Rotterdamban tett rövid látogatásai mellett a fő célállomásai Amszterdam és Utrecht voltak. A leghosszabban, mintegy nyolc és fél hónapig Angliában időzött, ám az itt szerzett élményeiről igen szűkszavú, mindössze néhány oldalas leírást ad. Tájékoztat mindenről, ami orvosként felkeltette érdeklődését, mindenről, amit látott, megtapasztalt és későbbi orvosi praxisára nézve hasznosíthatónak ítélt. Minden városban, ahol hosszabb időt töltött, felkereste az egyetem orvoskarát, az egyetemi klinikát, az orvos-sebészeti kollégiumot, a szülőotthont, a botanikus kertet, az anatómiai színházat, a fizikai instrumentum- és más természettani gyűjteményeket, a kémiai laboratóriumokat, az obszervatóriumokat, a városi és katonai kórházakat, a lelencházakat és a tébolydákat. Mindemellett hosszasan időzött orvosok, arisztokraták privátbibliotékáiban, ahol a kor szokásainak megfelelően régi kéziratokról sajátkezű másolatokat, kurrens orvosi szakkönyvekről jegyzeteket készített. Naplójában tárgyszerű, rövidebb leírásokat ad az orvosi oktatás színvonaláról, az általa vizitált kórházak állapotáról és felszereltségéről, valamint azokról a műtétekről, amelyeken maga is asszisztálhatott. Feljegyzései közé bekerültek azok a kórházi esetleírások is, amelyeket már végzett orvosként a diagnózistól a végkifejletig tevőlegesen is végigkísérhetett.

Kapcsolati hálója építésében, utazása során az éppen aktuális úticéljainak megtervezésében úgy tűnik, hogy a legfontosabb összekötő kapocsnak egykori göttingeni tanulóévei, s ezáltal Göttingenhez kötöttsége volt a leginkább meghatározó: minden nehézség nélkül jutott be azokba a tanintézetekbe, kórházakba, könyvtárakba és gyűjteményekbe, ahol a Georgia Augustán végzett, időközben nagy reputációval rendelkező pozicionált tudósok dolgoztak: így találkozott többek között a neves természettudós Samuel Soemmeringgel (1755-1830), a mainzi egyetemen orvositerápia-professzor Georg Wedekinddel (1761-1831), vagy ottjártakor a mainzi egyetem könyvtárosaként működő nagy világutazó természetbúvár-etnológus Georg Forsterrel (1754-1794).

Cseh-Szombathy Sámuel paradigmatikusnak tekinthető képzési profilja is jól mutatja, hogy a korabeli '''respublica litteraria''' integráns részét képező magyarországi orvostársadalom számára a tudás megszerzésében a legfontosabb episztémikus színtérként értelmezhető orientációs pontok egyfelől szervezetileg az egyetemekhez köthető '''''kórházak''', '''botanikus kertek''', '''anatómiai színházak''', '''természettani-''', '''instrumentum- és preparátumgyűjtemények, laboratóriumok''''', valamint '''''könyvtárak''''' voltak, másfelől fontosnak tartották meglátogatni a szociális gondoskodásnak éppen a tárgyalt korszakunkban megújuló intézményeit ('''''lelencházak''', '''árvaházak''', '''dologházak''', '''tébolydák''''').

A '''respublica litteraria''' európai és magyarországi hálózatában egyaránt otthonosan mozgó orvosok profiljának fontos szegmenseként értelmezhető a Pierre Bourdieu-i értelemben vett '''''orvosi habitus''''', amely az egyéni szocializáció során elsajátított, a mindennapi életben és szakmai tevékenységben, vagyoni állapotban, közéleti szerepvállalásokban, vagy akár '''''tudományos mecenatúrában''''' is kifejeződő értékeket, normákat, magatartásmintákat reprezentál. Mindez jól nyomon követhető Cseh-Szombathy Sámuel és hasonló képzési utat bejárt (közel hat esztendeig tanult előbb a franekeri, majd a göttingeni univerzitásokon, diplomáját végül ugyancsak Bécsben szerezte meg), utóbb szintén Pesten praktizáló orvos testvérbátyja Cseh-Szombathy József (1748-1815) 1815-ben keletkezett testamentumaikban. Mindketten nyilatkoznak a korszakban mind mennyiségi, mind minőségi szempontból egyedülálló, mintegy 3700 orvosi szakmunkát tartalmazó, közösen gyűjtött könyvtárukról. Ugyanígy pénzadományt tesznek a pesti református gyülekezeten kívül a debreceni, sárospataki, pápai református tanintézetek javára. A testvérpár '''''orvosi habitusának''''' részét képező vagyoni állapota, ingó, ingatlan és pénzbeni javaikról való hagyatkozásaik tekintetében kirajzolódik egy kép, amely azt mutatja, hogy meglehetős jómódban élhettek: értékes tárgyakkal berendezett lakásaik, jó lovak, kocsi, csinos háztartás cselédekkel. Különösen figyelemre méltó a testvérpár idősebb tagja, Cseh-Szombathy József végrendelete és a hét esztendővel később ahhoz fűzött kiegészítésben rögzített, saját egykori középiskolájához, a Debreceni Református Kollégiumhoz kapcsolódó tudománypártoló gesztus: 25.000 forint értékű alapítványt tesz a kémia, mineralógia, technológia és botanika magyar nyelven történő oktatása céljából felállítandó professzúra létrehozására és az összeg kamataiból fedezendő folyamatos működtetésére.

A 18. század második felében a modern állam bürokratikus szervezetrendszérenek kialakítása keretében, a (köz)egészségügyi szakadminisztráció részeként a Magyar Királyság területén új episztémikus műfaj, s egyszersmind minőségbiztosítási „intézmény”, empirikus megismerési gyakorlat és hálózatképzési eszköz jelent meg. A vármegyék, szabad királyi városok, kiváltságolt kerületek élén álló, regisztrációs feladatokkal is megbízott ún. törvényhatósági főorvosok ''(physicus/Physiker)'' egymás közötti, a birodalmi és országos szakhivatalok közötti információ- és tudásmegosztás új textuális eszközét jelentő egészségügyi jelentéseikben havonkénti bontásban, a tárgyévre vonatkozó naponkénti feljegyzéseket retrospektíve összegezve adtak számot az adott hónapra jellemző klimatikus viszonyokról, különböző természetű betegségekről, azok lefolyásáról, az alkalmazott terápiaformákról. A jelentések egyértelmű lenyomatai az államszervezési stratégiaként és gyakorlatként, adminisztratív technikaként egyaránt értelmezhető '''rendészet''' ''(Polizeywissenschaft)'' irányelvei nyomán az '''emberi és természeti erőforrások''' megismerését a középpontba a helyező kormányzati törekvéseknek. A tartalmi elemek rendszerezése, az írásmód standardjainak kialakítása tekintetében a jelentési rendszer valójában II. József időszakában kezdett igazán szakszerűen működni. Az adott törvényhatóság orvosának felkészültsége, elhivatottsága, az alkalmazott megfigyelési kategóriák és lejegyzési rendszerek függvényében azonban jelentős lokális különbségek figyelhetők meg. Az 1770 és 1848 közötti időszakra vonatkozóan a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában rendelkezésünkre álló egészségügyi jelentések alkotta hatalmas szövegkorpuszból az itt közreadott két minta jól illusztrálja a különböző írásmódokban rögzült korabeli regisztrációs technikákat és a betegségek diagnosztizálása, megnevezése, az alkalmazott gyógymódok tekintetében megmutatkozó standardizációs igényeket.

A késmárki főorvos Engel János Jakab (1717-1793) 1784. évre vonatkozó mintegy 15 fóliót kitevő, terjedelmesnek számító egészségügyi jelentésében a hippokratészi tradíciót követve, a konstitúciós tan szemléleti keretében foglalja össze havonkénti bontásban a légköri viszonyokat és az időjárási jelenségekkel összefüggésbe hozott jellemző betegségképeket, több helyen részletes leírást ad az adott betegség variációiról, életkor- és/vagy nemspecifikus lefolyásáról, valamint az alkalmazott gyógymódokról és általában minden, az egészség és betegség állapotaival összefüggésbe hozható jelenségről. Ennek megfelelően Engel szövegében összesűrűsödve jelennek meg az '''emberi''' és '''természeti erőforrások''' alapfogalmakhoz kapcsolható '''''egyedi betegségek, járványok''''', '''''népbetegségek''''', '''''életmód''''', a '''''klimatikus viszonyok''''' és '''''marhavész''''' alkategóriák, valamint a '''testfelfogás''' kulcsszó alá rendelhető, a különböző betegségképeket megjelenítő '''''betegségmagyarázatok''''', '''''betegségtünetek''''', '''''betegség általános lefolyása''''', '''''ugyanazon betegség variációi''''', '''''betegség fordulópontjai''''', '''''terápiaformák''''', '''az ''öngyógyítás megrögzött rossz szokásai'''''. Engel a jelentés elkészítéséhez alkalmazott, az '''adminisztráció''' főfogalom részeként értelmezhető '''''írásmódról''''' szövege bevezető részében maga nyilatkozik. Egyértelmű utalást tesz arra, hogy privát használatra szánt, mintegy nozológiai adattárként vezetett orvosi naplójába ''(„Tage-Buche”)'' az év során a betegágyak mellett szerzett megfigyeléseinek naponkénti bejegyzései alapján, azokat összegezve állította össze 1785 márciusában a rá bízott területen élők egészségügyi viszonyairól szóló, az előző évre vonatkozó jelentését.

Conrád József (1750-?) és Czepecz János (1756-1788) soproni főorvosok 1785. évre vonatkozó, közösen jegyzett rövid, mindössze hat fólió terjedelmű jelentésében viszont a fő hangsúly a tárgyév folyamán regisztrált betegségek teljes spektrumában a korai orvosi statisztikára jellemző számszerűsített információszolgáltatásra helyeződik. A konstitúciós tan értelmezési hagyományának megtartásával a légköri viszonyok taglalását, a belső, vagyis orvos által észlelt betegségek, majd a külső, azaz sebészeti beavatkozást igénylő betegségek jól áttekinthető, szinoptikus sűrű leírása követi. A jelentés utolsó részében többféle bontásban (az előfordult különböző egyedi betegségekben szenvedők számszerű megadása, korcsoportonként az adott évben elhalálozottak száma, tanult orvos/sebész/bába szolgáltatásait igénybe vettek száma, halvaszületések és elhalálozottak száma), vizuálisan is átlátható formában - hol táblázatba rendezve, hol felsorolásjelleggel - jelennek meg immáron számszerűsített formában az egyedi és népbetegségek és maguk a betegek. Éppen ezért a két soproni orvos jelentésének fogalmi hálója az Engel-féle szövegnél még fókuszáltabb képet mutat: egyértelműen uralja a '''rendészet'''-alapú szemlélet, s ezen belül az '''''orvosi statisztika''''' módszerének használata.

Az egészségügyi jelentések struktúrája által meghatározott megfigyelési rendszerben az orvosok az időjárási és légköri viszonyok és egyéb topografikus körülmények havonkénti (de esetenként naponkénti) feljegyzésével, a megfigyelt rendkívüli vagy egyedi betegségek, népbetegségek, járványos megbetegedések számszerűsítésével, nozológiai-rendszertani besorolásával és elemzésével, fejlődésük, krízisük, lefolyásuk és kimenetelük, valamint az alkalmazott terápiás törekvések szisztematikus leírásával lényegében párhuzamos sorozatokat hoztak létre. Eme sorozatok elviekben lehetővé tették lokális szinten a jelentést készítő orvos, országos és birodalmi szinten a különböző adminisztratív grémiumok (a Helytartótanács Egészségügyi Ügyosztálya, a ''protomedicus'' hivatala, a bécsi és pesti egyetemek orvosi fakultásai) szakemberei és hivatalnokai számára az információk folyamatos ellenőrzését, archiválását, s ami a megismerés szempontjából a leglényegesebb, az analógiák alapján történő folyamatos összehasonlítást. Az egyes törvényhatóságokból a központi szakadminisztráció különböző hivatalaihoz beérkező jelentésekbe foglalt számszerű és tematikus sorozatok egybevetése lehetővé tette a betegségek közötti ok-okozati viszonyrendszerek, rokonságok, esetleges új összefonódások rekonstruálását, s ezzel akár új tudáselemek megjelenését.

A közölt forráskorpusz szövegei rávilágítanak ugyanakkor arra is, hogy vizsgált korszakunk tudományossága megmarad a kanonizált autoritások olvasása/újraértelmezése/jegyzetelése és a betegágy mellett tett megfigyelések, a látható betegségjegyek alapján nyert adatok spontán felhalmozása, összegyűjtése, leírása, rendszerezése mellett. Másfelől viszont – miként azt az egészségügyi jelentések formai és tartalmi elemei, szakmai konszenzus alapján összeállított standard megfigyelési kategóriái és nyilvánvalóvá teszik – megjelenik az összegyűjtött információk a közjó szolgálatába állításának, gyakorlati hasznosíthatóvá tételének, ok-okozati viszonyrendszer felállításának az igénye. Az időtényező figyelembe vételével a láthatatlan, az élet belső történéseihez köthető funkciók megtervezett kutatómunka keretében történő vizsgálata, analízise azonban még nem vált az orvosi gyakorlat szerves részévé.

Etnológia-antropológia

2022-07-31T16:19:00Z

FellegiZsofia: tabs

'''SZ. KRISTÓF Ildikó'''

'''Etnológia - antropológia'''

Etnológia és/vagy antropológia megnevezés alatt a kulturális másság leírásának és értelmezésének tudományos diskurzusát értjük, amely az 1770 és 1830 közötti időszakban nyert Magyarországon is a maiakhoz hasonló – de korántsem előzmények nélküli – formát. Etnológiának és/vagy antropológiának azt a fajta társadalom- és közösségszemléletet nevezzük, amely testközeli (amennyiben lehetséges, aprólékos belső/émikus) megfigyeléseken alapul; holisztikus szemléletű, ugyanakkor távolságtartó ''(detached)''; egyes vonulataiban összehasonlító ''(komparatív)'', s amely a világ társadalmait, kultúráit azok egymás mellettiségében, vagy – például az itt vizsgált korszakban - egymásra épülésében, egymásból következésében szemléli ''(stadialitás)''. Az effajta tudás létrehozásának 20. századi, általában Bronislaw Malinowski lengyel antropológusra (1884-1942) és kortársaira visszavezetett követelménye az ún. terepmunka ''(fieldwork)''. Ez az 1770-1830 közötti időszakban még csak csírájában van jelen: a diskurzus e korai formáiban inkább mint (távoli, Európán kívüli vidékekre való) utazás, útleírás, útibeszámoló, társadalomrajz, „cultúra” leírás stb. jelenik meg.

Ha Magyarországon az 1870-es évek tudománytörténeti fejleményeit alapul véve, és mintegy azokon „keresztül” tekintünk vissza az itt vizsgált korszakra – vagyis azon az időszakon keresztül, amikor a pesti egyetemen megalakult az első Földrajz Tanszék, és Hunfalvy János (1820-1880) geográfus megtartotta az első globális társadalomföldrajzi és egyetemes néprajzi előadásait – két dolgot kell észrevennünk. Egyrészt azt, hogy már Hunfalvy munkássága előtt és leginkább attól függetlenül is létezett egy másik etnológiai/antropológiai tudáshalmaz Magyarországon, másrészt viszont azt, hogy ez a korábbi és önmagában is heterogén tudáshalmaz korántsem folyt bele teljességgel az 1870-es években intézményesülő egyetemes néprajz tudományos diskurzusába. Szétmorzsolódott, eltűnt, átalakult, csak nyomaiban követhető Hunfalvyig. Az effajta tudás és tudás-narratívok halmozódásának a folyamata tehát korántsem lineárisan vezet a 17. század végétől - a legkorábbi, nagyszombati jezsuita másságreprezentációktól - a 18. század végi protestáns útleírás-adaptációkon át Hunfalvy János etnológiai/antropológiai egyetemi előadásaiig. Ugyanakkor, ezek a szétszóródott morzsák, az egyetemes néprajzi tudás és tudás-narratívok korai formái igen nagy jelentőséggel bírnak a felvilágosodás és a romantika időszakában az ismeretek és reprezentációk áramlása, eredete (Göttingen, Párizs, London stb.), recepciója (misszionáriusok és peregrinus lelkészek), adaptációja (kompiláció, fordítás stb.) szempontjából.

Kutatásaink azt mutatják, hogy az etnológia/antropológia kiemelkedésének, tudományos diskurzussá válásának az 1770-es és az 1830-as évek között, több különböző színtere, lokális kontextusa létezett Magyarországon. Ezek nemcsak területi/geográfiai, hanem felekezeti színterek is voltak egyben. E tudományágak vallásos, politikai és kulturális kontextusokba ágyazódtak, illetve azokból emelkedtek ki. Az itt közölt szövegválogatás ezen kontextusok mindegyikébe betekintést kínál. Referenciaterületeit illetően a legnagyobb részt a nyugati félteke - Amerika, Óceánia, valamint az Arktikum (Grönland és Skandinávia számi vidékei beleszámításával) – őslakos népeire, azok leírására, megjelenítési módjaira vonatkozik.

A katolikus (jezsuita) kontextust Bertalanffi Pál 1757-ben megjelent geográfiájának Amerikáról szóló részlete reprezentálja. A szöveg meglehetősen részletes ismereteket tartalmaz Amerika felfedezéséről és földrajzi fekvéséről, adminisztratív felosztásáról és belső részeiről viszont már kevésbé. Lényeges, hogy tartalmazza azt a jellegzetes, a jezsuita történetírásból származó megkülönböztetést, amely szerint Mexikó és Peru társadalmai/államai „kis királyok” alatt mintegy magasabb rendűnek tekintendők, mint a többi tartomány, ahol – az atyák véleménye szerint - ''„Törvény nélkül vadúl éltek”'' a bennszülöttek. Bertalanffi szövege a progresszív társadalomfejlődés, a stadialitás eszméjének jezsuita változatát népszerűsíti.

A Bertalanffival egykorú korai, református geográfiákat Vetsei Pataki István ''Magyar Geografiá''ja képviseli, ugyancsak 1757-ből. Dél-Amerikáról szóló részlete a korszak geográfiái közül minden bizonnyal a legjobban érzékelteti azt a régies, démonizáló hagyományt, amely Brazília őslakosaival kapcsolatban mind vizuális, mind textuális forrásokban tetten érhető Európában, s Magyarországon is.

A későbbi, protestáns kötődésű geográfiák közül három olyannak a részleteit mutatjuk be, amelyek ún. ''etnográfiai profil''okat tartalmaznak. Az „etnográfiai profil” valamely nép általános, átfogó leírását jelenti: közelebbről az életmód, s a körülvevő természeti környezet részleteibe nyújt bepillantást. Baranyi László 1796-ban megjelent geográfiája az újonnan felfedezett Csendes-óceáni szigetekről már ilyen leírásokat tartalmaz. Megfigyelhető benne az új-zélandi és tahiti bennszülöttek különválasztása, külön tárgyalása, ami – a James Cook utazásairól szóló irodalom több képviselőjének, például Georg Forster (1754-1794) leírásának nyomán - jellegzetes tudás-narratív hagyományt teremtett Magyarországon is.

Az említett megkülönböztetés és külön tárgyalás (annak ellenére, hogy mindkét esetben polinéz népekről van szó) tetten érhető Benkő Ferenc nagyenyedi tanító geográfiájában is, amely igazi, kész kis ''etnográfiai profil'' (a kor diskurzusának megfelelően): a szerző saját szavaival élve, ''„természeti és Pólitziai le-írást”'' ad. Ez is közvetlenül Georg Forster ''Tagebuch''-ján (1776-1780) alapul, annak adaptációja.

A korszak protestáns kontextusú geográfiái közül többen is dokumentálhatóan megtalálhatóak a göttingeni egyetem kurzusainak és az univerzitáshoz tartozó ''Naturkabinet'' látogatása során szerzett személyes élmények. Ilyen Benkő Ferenc fentebb említett geográfiája, és ilyenek elsősorban Dobosy Mihály szentesi református lelkész útibeszámoló-adaptációi. Utóbbiak közül a ''Grönlánd históriája'' (1810) három részletét közöljük: az ''Előszó'' egy részletét az útleírás diskurzusának korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és professzoráról, A. H. Heerenről (1760-1842); a testdíszítésről és a ''„természet állapotjában lévő emberről”'', testközeli, aprólékos etnológiai megközelítésben és megfigyelésben; az emberiség korabeli felosztására vonatkozó tudás-narratívot, amely öt rasszt különböztet meg külső, fizikai jegyek alapján, s amely Johann Friedrich Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos, természettudós, antropológus rendszerén alapul.

Mind a katolikus, mind a protestáns geográfiák speciális részét képezi a kanadai inuitokról (eszkimókról) és a skandináviai számikról (lappokról) szóló leírásokból összeállt anyag. Ez ugyancsak tartalmaz a fentiekhez hasonló, rövidebb-hosszabb ''etnográfiai profilokat'' az illető „polaris” (arktikus) népekről. Ezek a „polaris” tudás-narratívok is jócskán magukon viselik a göttingeni egyetem történelemszemléletének és ''Naturkabinet''jének a hatását (Georg Christian Raff, Dobosy Mihály stb.), ugyanakkor korábbi – és más felekezetű (katolikus/jezsuita) - forráselőzményeken is alapulnak.

Végül, az itt közölt szövegrészletek közül református kontextusból ered ugyan, de a vizsgált korszak második felét/végét és inkább francia és angol szerzők hatásait mutatja a Sárospatakon tanult, majd nyugat-európai tanulmányutat tett Almási Balogh Pál (1794-1867) kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről (1835 előtt). Mind a korabeli humánföldrajzi - és koloniális - elképzelések, mind a születőben lévő etnológia/antropológia testközelisége, aprólékos, empirikus szemlélete tetten érhetők benne, anélkül, hogy szerzője valaha is járt volna Ausztráliában. A közölt részlet kiválóan jelzi az ''etnográfiai profil'' diszkurzív követelményeit: a természeti környezet, a lakóhely, a vallás, a szokások és a nyelv szempontjainak megjelenítéseit.

Összefoglalva, az itt közölt szövegrészletek tanúsítják, hogy a 18. század végén a göttingeni globális/univerzális történelemszemléletet és az ott megismert új tudományt, a geográfiát és az etnográfiát ötvöző ''Allgemeine Völkerkundé''t (egyetemes néprajzot) közvetítő munkák adaptálása egy egészen újfajta tudományos diskurzust, és egyben tudományos kánont teremtett. Ehhez a diskurzushoz nemcsak szövegek és képek, hanem a göttingeni egyetem kabinétjének mint sajátos ''„lieu de mémoire”''-nak az ismerete – az ott látott tárgyak emlékezete - is szorosan hozzátartozott. Igen lényeges, hogy a protestáns német tudománymodellek ''nem-osztrák/nem-Habsburg, nem-katolikus'' mintákat szolgáltattak a magyarországi újításra törekvő, reformista tudósoknak. A tudományművelésnek, így az etnológia/antropológia művelésének azonban más útjai is léteztek ekkoriban, nem csak Göttingené. A protestáns felekezeten belül ilyen volt például a humboldtiánusok útja (Párizs, majd Berlin hatása), rajtuk kívül pedig a katolikusoké/jezsuitáké. A Nagyszombat-központú katolikus/jezsuita irányzat az etnológia/antropológia esetében azonban számos egyéb külföldi kapcsolatot is jelez (Franciaország, Peru/Ecuador/Bolívia stb.).

A közölt szövegrészekre vonatkozó fogalmak egyrészt az etnológia/antropológia tárgyának jellegéből fakadóan az '''idegenségélmény''' főfogalmon belül a korszakban leginkább jellemző – és a szövegrészletek által gazdagon dokumentált – másságreprezentációkat jelölik, ami a '''''démonizálás, egzotizálás, összehasonlítás''''' (pl. Benkő Ferenc a polinézek hajviseletét az erdélyi románok hajviseletéhez hasonlítja) alfogalmakkal írható le. A '''tudományosság''' diskurzusa értelemszerűen az '''''útibeszámoló''''', a fent bővebben tárgyalt ''etnográfiai profil'', valamint a '''''geográfia''''' és a '''''historia naturalis''''' narratív műfajaival/beszédmódjaival bővül. A '''testhasználat''' módjait az itt bemutatott geográfiák olyan részletekkel gazdagítják, mint a '''''tisztálkodás, a testdíszítés, a tetoválás, a fej- és hajviselet és a tánc.''''' A '''testfelfogás''' tekintetében az etnológiai/antropológiai anyagban a '''''külső jegyek/fizikai kinézet''''' bizonyul a legpontosabb (Blumenbach és mások azóta megkérdőjelezett nézetei alapján) alfogalomnak. A '''történetiség''' egyrészt a '''''földrajzi felfedezések''''', másrészt a ''stadiális társadalomfejlődés'' formájában van jelen a szövegekben. A '''társadalom''' főfogalomhoz rendeltük - egyegyelőre nem nevezve meg az egyes népeket - az ''Európán kívüli népek, vétek/bűn és büntetés'' alkategóriákat. A '''technológia''' a közölt forrásokban egyrészt a ''növénytermesztés'', másrészt a ''tetoválás'' módozataiban jelenik meg. A '''természeti erőforrások''' főfogalom alá az ''állatok'' és a ''növények'' alkategóriák kerültek. A '''respublica litteraria''' alá az etnológiai/antropológiai anyagban a következők tartoznak: ''tudós társaság, peregrináció'', ''múzeum,'' ''Naturkabinet'', ''adaptálás/fordítás'', míg az '''emberi erőforrások''' alá a ''nyelv,'' a ''vallás,'' az ''életmód'' alfogalmak kerültek. Az '''eszközök''' tekintetében a ''fegyverek, szállító- és közlekedési eszközök'' (pl. csónak), ''ruházat/ruhadarabok, ételkészítés tárgyai, tűzgyújtás tárgyai'' alkategóriák bizonyultak a legrelevánsabbaknak. A '''természetfelfogásnál''' ebben az anyagban a még mindig nagyon népszerű ''klímaelmélet'' jelenik meg, a '''kultúrtáj''' kategóriában pedig a '''''ház/kunyhó, kikötő''''' alfogalmak. Végül, a '''társadalmi''' '''nemek''' főfogalom alá ''külső jegyek, előírásszerű cselekvések és tilalmak'' alkategóriák kerültek.

A fogalomháló szépen visszaadja azt, ami a klasszikus etnológiai/antropológiai diskurzus lényege: alapvető idegenségélmény, nem-európai népek holisztikus célzatú társadalom- és kultúraleírása a természeti környezetbe ágyazottan, függetlenül attól, hogy nem mai értelemben vett terepmunkára épül. Anyagi kultúra- és technológialeírások, szokásszerű cselekvések, rítusok, nyelv: mindez együtt teszi ki a korszakban - az itt idézett szövegrészletekkel is dokumentálhatóan - az ''etnográfiai profil''t.

Etnológia-antropológia

2022-07-31T16:17:17Z

FellegiZsofia: first upload

'''SZ. KRISTÓF Ildikó'''

'''Etnológia - antropológia'''

Etnológia és/vagy antropológia megnevezés alatt a kulturális másság leírásának és értelmezésének tudományos diskurzusát értjük, amely az 1770 és 1830 közötti időszakban nyert Magyarországon is a maiakhoz hasonló – de korántsem előzmények nélküli – formát. Etnológiának és/vagy antropológiának azt a fajta társadalom- és közösségszemléletet nevezzük, amely testközeli (amennyiben lehetséges, aprólékos belső/émikus) megfigyeléseken alapul; holisztikus szemléletű, ugyanakkor távolságtartó ''(detached)''; egyes vonulataiban összehasonlító ''(komparatív)'', s amely a világ társadalmait, kultúráit azok egymás mellettiségében, vagy – például az itt vizsgált korszakban - egymásra épülésében, egymásból következésében szemléli ''(stadialitás)''. Az effajta tudás létrehozásának 20. századi, általában Bronislaw Malinowski lengyel antropológusra (1884-1942) és kortársaira visszavezetett követelménye az ún. terepmunka ''(fieldwork)''. Ez az 1770-1830 közötti időszakban még csak csírájában van jelen: a diskurzus e korai formáiban inkább mint (távoli, Európán kívüli vidékekre való) utazás, útleírás, útibeszámoló, társadalomrajz, „cultúra” leírás stb. jelenik meg.

Ha Magyarországon az 1870-es évek tudománytörténeti fejleményeit alapul véve, és mintegy azokon „keresztül” tekintünk vissza az itt vizsgált korszakra – vagyis azon az időszakon keresztül, amikor a pesti egyetemen megalakult az első Földrajz Tanszék, és Hunfalvy János (1820-1880) geográfus megtartotta az első globális társadalomföldrajzi és egyetemes néprajzi előadásait – két dolgot kell észrevennünk. Egyrészt azt, hogy már Hunfalvy munkássága előtt és leginkább attól függetlenül is létezett egy másik etnológiai/antropológiai tudáshalmaz Magyarországon, másrészt viszont azt, hogy ez a korábbi és önmagában is heterogén tudáshalmaz korántsem folyt bele teljességgel az 1870-es években intézményesülő egyetemes néprajz tudományos diskurzusába. Szétmorzsolódott, eltűnt, átalakult, csak nyomaiban követhető Hunfalvyig. Az effajta tudás és tudás-narratívok halmozódásának a folyamata tehát korántsem lineárisan vezet a 17. század végétől - a legkorábbi, nagyszombati jezsuita másságreprezentációktól - a 18. század végi protestáns útleírás-adaptációkon át Hunfalvy János etnológiai/antropológiai egyetemi előadásaiig. Ugyanakkor, ezek a szétszóródott morzsák, az egyetemes néprajzi tudás és tudás-narratívok korai formái igen nagy jelentőséggel bírnak a felvilágosodás és a romantika időszakában az ismeretek és reprezentációk áramlása, eredete (Göttingen, Párizs, London stb.), recepciója (misszionáriusok és peregrinus lelkészek), adaptációja (kompiláció, fordítás stb.) szempontjából.

   Kutatásaink azt mutatják, hogy az etnológia/antropológia kiemelkedésének, tudományos diskurzussá válásának az 1770-es és az 1830-as évek között, több különböző színtere, lokális kontextusa létezett Magyarországon. Ezek nemcsak területi/geográfiai, hanem felekezeti színterek is voltak egyben. E tudományágak vallásos, politikai és kulturális kontextusokba ágyazódtak, illetve azokból emelkedtek ki. Az itt közölt szövegválogatás ezen kontextusok mindegyikébe betekintést kínál. Referenciaterületeit illetően a legnagyobb részt a nyugati félteke - Amerika, Óceánia, valamint az Arktikum (Grönland és Skandinávia számi vidékei beleszámításával) – őslakos népeire, azok leírására, megjelenítési módjaira vonatkozik.

A katolikus (jezsuita) kontextust Bertalanffi Pál 1757-ben megjelent geográfiájának Amerikáról szóló részlete reprezentálja. A szöveg meglehetősen részletes ismereteket tartalmaz Amerika felfedezéséről és földrajzi fekvéséről, adminisztratív felosztásáról és belső részeiről viszont már kevésbé. Lényeges, hogy tartalmazza azt a jellegzetes, a jezsuita történetírásból származó megkülönböztetést, amely szerint Mexikó és Peru társadalmai/államai „kis királyok” alatt mintegy magasabb rendűnek tekintendők, mint a többi tartomány, ahol – az atyák véleménye szerint - ''„Törvény nélkül vadúl éltek”'' a bennszülöttek. Bertalanffi szövege a progresszív társadalomfejlődés, a stadialitás eszméjének jezsuita változatát népszerűsíti.

'''   ''' A Bertalanffival egykorú korai, református geográfiákat Vetsei Pataki István ''Magyar Geografiá''ja képviseli, ugyancsak 1757-ből. Dél-Amerikáról szóló részlete a korszak geográfiái közül minden bizonnyal a legjobban érzékelteti azt a régies, démonizáló hagyományt, amely Brazília őslakosaival kapcsolatban mind vizuális, mind textuális forrásokban tetten érhető Európában, s Magyarországon is.

   A későbbi, protestáns kötődésű geográfiák közül három olyannak a részleteit mutatjuk be, amelyek ún. ''etnográfiai profil''okat tartalmaznak. Az „etnográfiai profil” valamely nép általános, átfogó leírását jelenti: közelebbről az életmód, s a körülvevő természeti környezet részleteibe nyújt bepillantást. Baranyi László 1796-ban megjelent geográfiája az újonnan felfedezett Csendes-óceáni szigetekről már ilyen leírásokat tartalmaz. Megfigyelhető benne az új-zélandi és tahiti bennszülöttek különválasztása, külön tárgyalása, ami – a James Cook utazásairól szóló irodalom több képviselőjének, például Georg Forster (1754-1794) leírásának nyomán - jellegzetes tudás-narratív hagyományt teremtett Magyarországon is.

   Az említett megkülönböztetés és külön tárgyalás (annak ellenére, hogy mindkét esetben polinéz népekről van szó) tetten érhető Benkő Ferenc nagyenyedi tanító geográfiájában is, amely igazi, kész kis ''etnográfiai profil'' (a kor diskurzusának megfelelően): a szerző saját szavaival élve, ''„természeti és Pólitziai le-írást”'' ad. Ez is közvetlenül Georg Forster ''Tagebuch''-ján (1776-1780) alapul, annak adaptációja.

'''   ''' A korszak protestáns kontextusú geográfiái közül többen is dokumentálhatóan megtalálhatóak a göttingeni egyetem kurzusainak és az univerzitáshoz tartozó ''Naturkabinet'' látogatása során szerzett személyes élmények. Ilyen Benkő Ferenc fentebb említett geográfiája, és ilyenek elsősorban Dobosy Mihály szentesi református lelkész útibeszámoló-adaptációi. Utóbbiak közül a ''Grönlánd históriája'' (1810) három részletét közöljük: az ''Előszó'' egy részletét az útleírás diskurzusának korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és professzoráról, A. H. Heerenről (1760-1842); a testdíszítésről és a ''„természet állapotjában lévő emberről”'', testközeli, aprólékos etnológiai megközelítésben és megfigyelésben; az emberiség korabeli felosztására vonatkozó tudás-narratívot, amely öt rasszt különböztet meg külső, fizikai jegyek alapján, s amely Johann Friedrich Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos, természettudós, antropológus rendszerén alapul.

'''   ''' Mind a katolikus, mind a protestáns geográfiák speciális részét képezi a kanadai inuitokról (eszkimókról) és a skandináviai számikról (lappokról) szóló leírásokból összeállt anyag. Ez ugyancsak tartalmaz a fentiekhez hasonló, rövidebb-hosszabb ''etnográfiai profilokat'' az illető „polaris” (arktikus) népekről. Ezek a „polaris” tudás-narratívok is jócskán magukon viselik a göttingeni egyetem történelemszemléletének és ''Naturkabinet''jének a hatását (Georg Christian Raff, Dobosy Mihály stb.), ugyanakkor korábbi – és más felekezetű (katolikus/jezsuita) - forráselőzményeken is alapulnak.

   Végül, az itt közölt szövegrészletek közül református kontextusból ered ugyan, de a vizsgált korszak második felét/végét és inkább francia és angol szerzők hatásait mutatja a Sárospatakon tanult, majd nyugat-európai tanulmányutat tett Almási Balogh Pál (1794-1867) kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről (1835 előtt). Mind a korabeli humánföldrajzi - és koloniális - elképzelések, mind a születőben lévő etnológia/antropológia testközelisége, aprólékos, empirikus szemlélete tetten érhetők benne, anélkül, hogy szerzője valaha is járt volna Ausztráliában. A közölt részlet kiválóan jelzi az ''etnográfiai profil'' diszkurzív követelményeit: a természeti környezet, a lakóhely, a vallás, a szokások és a nyelv szempontjainak megjelenítéseit.

Összefoglalva, az itt közölt szövegrészletek tanúsítják, hogy a 18. század végén a göttingeni globális/univerzális történelemszemléletet és az ott megismert új tudományt, a geográfiát és az etnográfiát ötvöző ''Allgemeine Völkerkundé''t (egyetemes néprajzot) közvetítő munkák adaptálása egy egészen újfajta tudományos diskurzust, és egyben tudományos kánont teremtett. Ehhez a diskurzushoz nemcsak szövegek és képek, hanem a göttingeni egyetem kabinétjének mint sajátos ''„lieu de mémoire”''-nak az ismerete – az ott látott tárgyak emlékezete - is szorosan hozzátartozott. Igen lényeges, hogy a protestáns német tudománymodellek ''nem-osztrák/nem-Habsburg, nem-katolikus'' mintákat szolgáltattak a magyarországi újításra törekvő, reformista tudósoknak. A tudományművelésnek, így az etnológia/antropológia művelésének azonban más útjai is léteztek ekkoriban, nem csak Göttingené. A protestáns felekezeten belül ilyen volt például a humboldtiánusok útja (Párizs, majd Berlin hatása), rajtuk kívül pedig a katolikusoké/jezsuitáké. A Nagyszombat-központú katolikus/jezsuita irányzat az etnológia/antropológia esetében azonban számos egyéb külföldi kapcsolatot is jelez (Franciaország, Peru/Ecuador/Bolívia stb.).

A közölt szövegrészekre vonatkozó fogalmak egyrészt az etnológia/antropológia tárgyának jellegéből fakadóan az '''idegenségélmény''' főfogalmon belül a korszakban leginkább jellemző – és a szövegrészletek által gazdagon dokumentált – másságreprezentációkat jelölik, ami a '''''démonizálás, egzotizálás, összehasonlítás''''' (pl. Benkő Ferenc a polinézek hajviseletét az erdélyi románok hajviseletéhez hasonlítja) alfogalmakkal írható le. A '''tudományosság''' diskurzusa értelemszerűen az '''''útibeszámoló''''', a fent bővebben tárgyalt ''etnográfiai profil'', valamint a '''''geográfia''''' és a '''''historia naturalis''''' narratív műfajaival/beszédmódjaival bővül. A '''testhasználat''' módjait az itt bemutatott geográfiák olyan részletekkel gazdagítják, mint a '''''tisztálkodás, a testdíszítés, a tetoválás, a fej- és hajviselet és a tánc.''''' A '''testfelfogás''' tekintetében az etnológiai/antropológiai anyagban a '''''külső jegyek/fizikai kinézet''''' bizonyul a legpontosabb (Blumenbach és mások azóta megkérdőjelezett nézetei alapján) alfogalomnak. A '''történetiség''' egyrészt a '''''földrajzi felfedezések''''', másrészt a ''stadiális társadalomfejlődés'' formájában van jelen a szövegekben. A '''társadalom''' főfogalomhoz rendeltük - egyegyelőre nem nevezve meg az egyes népeket - az ''Európán kívüli népek, vétek/bűn és büntetés'' alkategóriákat. A '''technológia''' a közölt forrásokban egyrészt a ''növénytermesztés'', másrészt a ''tetoválás'' módozataiban jelenik meg. A '''természeti erőforrások''' főfogalom alá az ''állatok'' és a ''növények'' alkategóriák kerültek. A '''respublica litteraria''' alá az etnológiai/antropológiai anyagban a következők tartoznak: ''tudós társaság, peregrináció'', ''múzeum,'' ''Naturkabinet'', ''adaptálás/fordítás'', míg az '''emberi erőforrások''' alá a ''nyelv,'' a ''vallás,'' az ''életmód'' alfogalmak kerültek. Az '''eszközök''' tekintetében a ''fegyverek, szállító- és közlekedési eszközök'' (pl. csónak), ''ruházat/ruhadarabok, ételkészítés tárgyai, tűzgyújtás tárgyai'' alkategóriák bizonyultak a legrelevánsabbaknak. A '''természetfelfogásnál''' ebben az anyagban a még mindig nagyon népszerű ''klímaelmélet'' jelenik meg, a '''kultúrtáj''' kategóriában pedig a '''''ház/kunyhó, kikötő''''' alfogalmak. Végül, a '''társadalmi''' '''nemek''' főfogalom alá ''külső jegyek, előírásszerű cselekvések és tilalmak'' alkategóriák kerültek.

A fogalomháló szépen visszaadja azt, ami a klasszikus etnológiai/antropológiai diskurzus lényege: alapvető idegenségélmény, nem-európai népek holisztikus célzatú társadalom- és kultúraleírása a természeti környezetbe ágyazottan, függetlenül attól, hogy nem mai értelemben vett terepmunkára épül. Anyagi kultúra- és technológialeírások, szokásszerű cselekvések, rítusok, nyelv: mindez együtt teszi ki a korszakban - az itt idézett szövegrészletekkel is dokumentálhatóan - az ''etnográfiai profil''t.

DigiTudásáramlás

2022-07-31T16:16:20Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásatológia használatához|A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''[[Fogalomjegyzék]]'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''[[Filozófiatörténet]]'''
* - '''[[Államtudományok-statisztika|Államtudományok - statisztika]]'''
* - '''Etnológia - antropológia'''
* - '''Medicina'''
* - '''Ökonómia - agrártudományok'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

Államtudományok-statisztika

2022-07-31T16:15:01Z

FellegiZsofia: first upload

'''BODNÁR-KIRÁLY Tibor'''

'''Államtudományok - statisztika'''

A 18. század és a felvilágosodás a modern statisztikai gondolkodás kialakulásának időszaka. Az elmúlt évek történeti kutatása mégis kevés figyelmet fordított a 18. századi összefüggések tisztázására. Ezen belül is különösen mellőzött területnek számít a tudásterület kialakulásának és diszciplínává válásának kérdésköre. A kutatás fennálló nehézségeit jól szemlélteti, hogy az újabb szakirodalom – túllépve a kora újkori előzményeken – a statisztika modern, egységes fogalmából indul ki, amikor a felvilágosodás és azt követő időszak összefüggéseit értelmezi. Az alábbi forráskiadvány szemelvényei elsősorban a kialakulás időszakára jellemző problémákba nyújtanak betekintést. A válogatás elsődleges célja, hogy közelebb hozza az olvasót ahhoz a sokszínűséghez, ami a 18. századi statisztikát ''(Staatenkunde)'' jellemezte. Ezek alapján joggal vetődik fel a kérdés: ha nem a modern értelmezést vesszük alapul, akkor hogyan definiálható a statisztika mint tudomány, illetve mindez milyen további szempontokat vet fel a forrásanyag összefüggésében?

Tudománytörténeti értelemben a statisztika 18. századi fejlődése mindenképpen egy többszintű fejlődést feltételez (enciklopédizmus, empirizáció, intézményesedés). Ebbe a komplex folyamatba az alábbi szövegválogatás csak epizódszerű betekintést nyújthat. A forrásszemelvények a tudomány ''(Wissenschaft)'' státuszára emelkedett statisztika 18. század végi, 19. század eleji pillanatképét rögzítik. Ebben a pillanatfelvételben a hangsúly a német egyetemi statisztika ''(Universitätsstatistik)'' adaptációjára kerül, amelyen standardizált formája ellenére is látszódtak még a tudománnyá válás és az intézményesülés varratai. A digitális forráskiadás három szempontból is reflexió tárgyává teszi a 18. századi statisztikatudományt. Ezek közül, míg a műfajiság kérdése a kiválasztott szövegek reprezentativitásának problémáját tárgyalja, addig a fogalomtérkép a statisztikai szövegek reflektált fogalomhasználatával, gondolatiságával, illetve jellegzetes logikai felépítettségével foglalkozik. A reflexió utolsó szintjét a tudományos praxis és elmélet kapcsolatának, valamint a politikai tudás határterületének problémakörei képezik. Az elemzési szempontok együttesen arra világítanak rá, hogy a prototudományos jegyek és a tudománytörténeti cezúrák túlhangsúlyozása helyett a 18. századi államleírásokra és statisztikákra inkább a felvilágosodás tudományos kultúrájának reflektált közvetítőiként érdemes tekinteni.

A szövegműfajiság kapcsán fontos hangsúlyozni, hogy az egyetemi statisztika domináns szövegtípusa a korban a tankönyv és az előadásjegyzet. A sok esetben egymástól nem elválasztható két műfaj a tudományosság és az oktatás, illetve a nyomtatott és a kéziratos kultúra mediális tereinek közös metszetét reprezentálták. A tudományos statisztika típusába a kéziratos szemelvények közül kettő is besorolható. A Sárospataki Református Kollégium természet- és mennyiségtan tanárának, Szilágyi Mártonnak (1748–1790) bázeli és göttingeni peregrinációja idején (1767–1771) készült előadásjegyzete egyértelműen magán hordozta a tankönyvjelleget. A szöveg értelmezésében így nagy segítséget nyújt Gottfried Achenwall Európa-statisztika tankönyvének ötödik kiadása (''Staatsverfassung der heutigen vornehmsten Europäischen Reiche und Völker im Grundriße'', 1768) abban az értelemben is, hogy a Szilágyi-féle kézirat végig megtartotta az egyetemi tankönyv paragrafusainak számozását. A két szöveg összevetése során így számos egyezés és különbség is felfedezhető a nyomtatott tankönyv és az előadásanyag között. Szintén a tudományos államleírás műfajához sorolható az a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményében található név nélküli, kora 19. századra datált jegyzet (Börzsönyi József: ''A Tiszáninneni Református Egyházkerület Nagykönyvtárának (Sárospatak) kéziratkatalógusa – 1850 előtti kéziratok''. Budapest: OSZK, 1986. 322.), amelynek első és második szemelvénye rendhagyó módon az ember antropológiai jellemzőinek számbavételével közölt bevezető jellegű államtudományos megállapításokat „politikai geográfia” címen. Ezzel pedig egyértelműen rámutatott arra a korban elterjedt gyakorlatra, miszerint az államleíró ismeretek megalapozó jellegű előadására az egyetemi és akadémiai szint alatti oktatási centrumokban gyakran a – rivális tudásterületnek számító – politikai geográfia keretein belül került sor.

A harmadik szöveg műfaját és tematikáját tekintve is eltér az előzőektől. Míg a politikaigeográfia-jegyzet tartalmi értelemben általános statisztikai ismereteket közölt, addig a Szilágyi-féle kézirat szemelvényei Egyesült Németalföldről a speciális statisztika alműfajába sorolhatók. A harmadik forrás szemelvényei ezzel szemben abba engednek betekintést, hogy miként beszélt a bürokrácia a statisztikáról, ha egy új tanszék felállítására került sor a Bécsi Egyetemen. A Bécsi Egyetem Levéltárában található, az adminisztráció nyelvezetét (kuriális stílus) és műfajait (protokollok, hivatalos kérelmek) közvetítő szövegfolyam az 1794-ben a Bécsi Egyetem jogi fakultásának ülésein kibontakozó akadémiai vitába enged betekintést. Az Adolf Grünberger disszertációjában feldolgozott (''Ignaz de Luca. Sein Leben und Werk'', 1953) forráskorpuszban a két egykori Sonnenfels-tanítvány (Heinrich Joseph Watteroth és Ignaz de Luca) érvelése követhető nyomon azzal kapcsolatban, hogy a statisztikát továbbra is a politikatudománnyal ''(Polizeiwissenschaft)'' együtt vagy attól elválasztva érdemes előadni. A szemelvények harmadik közös metszetét a német nyelvűség jelenti. Míg a német nyelv és terminológia a Szilágyi-féle göttingeni jegyzet és az egyetemi protokollok magától értetődő jellegzetessége, addig a magyar nyelvű politikaigeográfia-jegyzetben a német fogalmak csak a kiemelten fontos terminusok mellett lettek feltüntetve zárójelben. Mindez arra enged következtetni, hogy a politikaigeográfia-jegyzet forrása feltehetően szintén egy, a kutatás által eddig nem azonosított német szöveg lehetett. A német nyelv ily módon az államleírás és statisztika terminológiáját is meghatározta. Mindez a 18. század végi és 19. század eleji nyelvi patriotizmus és az anyanyelvű tudomány- és irodalomművelés időszakában nemcsak figyelemreméltó, hanem egyúttal a tudományos nyelv, a politikai gondolkodás és a felsőfokú képzés kapcsolatát is más összefüggésbe helyezi.

A terminológia és fogalmi hierarchia szempontjából a források a 18. századi államfogalom alatt standardizálódó államtudomány problémáiba nyújtanak betekintést. A kiválasztott szövegrészletekben közös, hogy – eltávolodva a 17. századi hagyományos, szuverenitás és jog alapú megfogalmazástól '''(hatalom)''' – mindegyik az állam '''(állam)''' természetjog által definiált fogalmából indul ki. Összhangban a 18. századi deskriptív írásmóddal, ezek a szövegek már a belső felépítettségükkel is azt közvetítették, hogy az állam megértéséhez a hagyományos hatalmi tényezők mellett egyaránt szükséges a többi rész, de különösen a természeti környezet '''(természeti erőforrások),''' a polgári társaság '''(társadalom)''' működésének ismerete. Mindez a statisztikai leírás egységesülésére és implicit teleológiájára is felhívja figyelmet. A leírás során így általában elsőként a külső fizikai, természeti tényezők tárgyalására került sor, majd befelé haladva ezt követték a társadalom és az államstruktúra karakterisztikumainak ismertetései. A politikaigeográfia-jegyzetben ez a 18. századi természetjog által tematizált kölcsönösség '''''(szociabilitás)''''' az ember természetes rendje és a történetileg változékony polgári szerveződés, valamint az államrészek között fontos szervezőelvként jelent meg. ''Az emberről'' című rövid szakasz az embert mint a társadalmi szerveződés alapegységét értelmezte, amelynek fizikai és erkölcsi tulajdonságai '''''(nemzeti karakter)''''' nemcsak megelőzik a polgári társulást, de egyúttal hatással vannak annak későbbi sorsára '''''(történeti változásaira)''''' is. Az állam – mint az emberi és polgári társulások legmagasabb szerveződési formája – csak a politikaigeográfia-alfejezetben kap szerepet. A statisztikai leírások logikáját követve a politikai geográfia jegyzet is elsőként az állam (a magyar terminus szerint: ország) '''''földrajzi és politikai határainak''''' bevezetését követően tért ki a politikai igazgatás általános fogalmaira '''(''szuverén'', ''kormányformák'', ''államformák'')'''. Fogalmi értelemben részletesebb képet nyújt a statisztikai leírás működéséről a Szilágyi-féle kézirat. A leírás itt is elsőként az állam alfogalmához sorolható földrajzi körülmények '''(''határok'', ''folyók és vizek'', ''növény- és állatgazdálkodás'')''' ismertetésével kezdődött. Majd ennek folytatásaként részletesen tárgyalta a Németalföldi Köztársaság legfontosabb termékeit, exportcikkeit, kereskedelmét '''(''iparkodás'', ''kereskedelmi'' ''áruk,'' ''kereskedőkolóniák'')''', utóbbival összefüggésben pedig a holland gyarmatbirodalom (Holland Kelet- és Nyugat-India) helyzetét. A statisztikai leírás logikája szerint a természeti, fizikai tér (''flóra'' és ''fauna'') bemutatását az ezt lakó népcsoportok és társadalmak számbavétele követte. Hasonlóan a politikaigeográfia-jegyzethez tehát itt is előkerült a németalföldi tartományok becsült '''''népességszáma''''', illetve a rajta lakó népek fizikai, erkölcsi karaktere. Fontos különbség azonban, hogy a korban a statisztikai leírásokban a hangsúly az ún. „politikai alkotmány” ''(Staatsverfassung)'' ismertetésére került. Ez a politikacentrikus megközelítése az államnak a tankönyv és a Szilágyi-jegyzet összevetéséből is egyértelműen kiderült. Egyesült Németalföld esetében Achenwall előadása elsősorban az '''''örökös helytartóság''''' ''(Stathoulder, Statthalter)'' kormányzati intézményével foglalkozott '''(igazgatás és adminisztráció)'''. Ennek megfelelően a Szilágyi-féle jegyzetben a tankönyvnél részletesebb ismertetés található az intézmény politikai, államjogi és tartományi, igazgatási, kormányzati, fiskális és hatalmi reprezentációs vonatkozásaival kapcsolatban. Az utolsó szöveg kakukktojásként nem a statisztikatudomány eszköztárába nyújt további bevezetést, hanem ennek a fogalmi bázisnak a – modern szóval – interdiszciplináris jellegére mutat rá '''(tudományosság)'''. Fontos tanulsága ennek a forrásszövegnek, hogy bár a tudásterület és az oktatáspolitika kérdéseiből indult ki, fogalmi értelemben nem tudta elhatárolni a statisztikát a többi államtudományi tárgytól. Ezzel kapcsolatban különösen fontos része a vitának, amikor a jogtudománnyal és a politikatudománnyal való összefonódás kerül szóba '''(''jog és politika átfedése'', ''politika és statisztika összetartozása'')'''. Nemcsak abban az értelemben, hogy ez szolgáltatta a fő indokot Watteroth számára ahhoz, hogy továbbra is segédtudományként kezelje a statisztikát, hanem mert ezzel az érvvel mutatott rá arra, hogy a 18. századi Közép-Kelet-Európában egy tudásterület tudományos státusza alapvetően nem a fogalmi függetlenséggel, hanem az intézményen belüli státusszal '''''(tanszékalapítás)''''' állt kapcsolatban.

Az intézményi státusz és a diszciplína önálló művelésének összehangolását a legtisztább formában a 18. század során a Göttingeni Georg-August Egyetem valósította meg. Habár Göttingen ebben az értelemben nem általános szabálynak, hanem kivételnek tekinthető, az ott látott tudományszervezési gyakorlat a Habsburg Monarchia egyetemeire, és így az államtudományok magyarországi történetére is nagy hatást gyakorolt. A statisztika esetében Bécs jelentette a mintát, ahol a tudásterülettel kapcsolatos emancipációs törekvések a jogi fakultás keretei közé lettek szorítva. Ez a szisztéma tehát egyszerre tartotta fent a jog- és politikatudomány primátusát az oktatásban és szabott gátat egy, a göttingenihez hasonló gyakorlat meghonosításának '''''(politikatudományi tanrend)'''''. A németországi fejlődés ellenére ez a „korlátozottság” a korszakban a statisztikát végig az önálló tudományművelés és a segédtudományi státusz közötti szinten tartotta. Az tehát, hogy ebből a szempontból minek tekintjük a statisztikát a 18–19. századforduló időszakában, egyszerre tudománypolitikai és tudománymorfológiai tényezők függvénye.

A tudományalaktan kapcsán a három forrásszöveg hitelesen támasztja alá azt a következtetést, miszerint a relatív gyökértelenség és a regionális különbségek ellenére a statisztika nagyon hasonló módon működött a Habsburg közép-kelet-európai régióban, mint az észak-német protestáns egyetemi kultúrában. Erre a legkézenfekvőbb példát a diszciplína minőségével és független művelésével kapcsolatos bizalmi deficit jelentette. Ami éppen annyira aktuális kérdés volt a göttingeni mintaintézmény falai között, mint a Monarchia központi egyetemén. Ebben a kontextusban a statisztika egy olyan empirikus politikai tudásformát képviselt, amelynek általános politikai és polgári hasznát szintézisjellege határozta meg. Az elmélet és gyakorlat kora újkori relációjában az államleírás így azt a hiányzó empirikus láncszemet jelentette, amely összekötötte az elméleti államtudományt a politikai praxissal ''(Staatspraxis)''. A természetjoggal ''(natürliche Staatsrecht)'', valamint a gyakorlati és a praktikus politikatudománnyal (''Staatsklugheit'', ''Polizeiwissenschaft'') szemben a statisztika így a 18. század során sem hozott létre egy koherens államfilozófiát vagy államelméletet, de a helyes kormányzás elvi-gyakorlati fogásait, közhelyeit sem lehetett kiolvasni belőle. Célját tekintve a statisztikai államleírás feladata az európai államokkal kapcsolatos tény- és adatszerű információk pragmatikus összefoglalására korlátozódott. Azaz egy olyan empirikus tudásbázis létrehozására irányult, amely a folyamatos aktualizálásnak köszönhetően mind az államelméletek, mind a gyakorlati politika területein bármikor felhasználható volt. Fogalmi szempontból nézve a 18. századi statisztika ugyanakkor már nem csak politikatudomány volt a szó hagyományos értelmében, hiszen tapasztalati terébe már a természet, a társadalom és az állam összefüggései egyaránt beletartoztak. Ennek a több tudásterülettel is közös tapasztalati térnek köszönhető az, hogy mint diszciplína, a statisztika a korban végig közeli kapcsolatban maradt az államtörténet (''Staatsgeschichte'', ''Staatshistorie'') és a politikai geográfia ''(Erdbeschreibung)'' megközelítéseivel.

Filozófiatörténet

2022-07-31T16:13:09Z

FellegiZsofia: first upload

'''GURKA Dezső'''

'''Filozófiatörténet'''

Körmöczi János (1762–1836) jénai és göttingeni peregrinációja több szempontból is sajátos helyet foglal el a magyar tudásáramlás 18–19. századi történetében. Egyetemjárása főként a jénai filozófiai hatásokat közvetítette, ugyanakkor Göttingen hatása szintén meghatározó volt a számára, beleértve a természettudományos vonatkozásokat is. Körmöczi munkásságának másik specifikuma, hogy az általa recipiált német hatásokat nem csupán az oktatásban hasznosította, hanem fordításai révén kísérletet tett a magyar filozófiai és természettudományos szaknyelv kialakítására is.

A filozófiatörténet tudásterülethez kapcsolódóan közölt első szöveg egy részlete kapcsán, a második pedig teljes egészében a német idealizmus magyar recepciótörténetének legkorábbi átültetési kísérlete, Lichtenberg fizikai előadásainak Körmöczi által készített jegyzetei pedig a magyar (elektro)fizikai szaknyelv kialakításának korai fázisát képviselik.

Körmöczi ''Az emberség megtanulásának oskolája'' című 1802-ben Kolozsvárt kiadott halotti beszéde, amelyet korábbi tanára, Pákei József (1759–1802) egykori göttingeni peregrinus temetésén tartott, egyes elemeiben a magyar filozófiai fordításirodalomnak is részét képezi. A magyar filozófiatörténeti szakirodalom Körmöczit jénai peregrinációja kapcsán, Fichte első magyar fordítójaként – vagyis ''A gondolatszabadság visszakövetelése Európa fejedelmeitől, akik azt ezidáig elnyomták'' ''(Zurückforderung der Denkfreiheit von den Fürsten Europens die sie bisher unterdrückten)'' című 1793-as röpirat átültetőjeként – tartja számon. Mivel Fichte e radikálisnak számító írásának fordítása nyomtatásban nem jelenhetett meg, Körmöczi annak rövid részletét e temetési beszédében közölte, a német szerző személyének megjelölése nélkül.

A halotti beszéd „mi voltam, mi vagyok, mivé kell lennem” kérdésfelvetésének gondolati hátterét a Fichte által több művében is leírt kiteljesedés-program képezi. Körmöczi a beszéd egymást követő tartalmi egységeiben (az '''emberi erőforrások''' fogalomköréhez kapcsolhatóan) a '''''nevelés''''', a '''''vallás''''' és az '''''erkölcs''''' problematikáját taglalja, az erkölcsi tökéletesedés és a '''''pallérozódás''''' ismérveihez kötött '''''humanitás''''' kibontakoztatásának célkitűzése jegyében. Az emberi nem és a valóságos ember fogalmát elkülönítve a pallérozódás tendenciáját – vagyis a természetes állapotból a társadalmiba való átmenetet – is leírja a kaliforniai őslakók és a Temze mellett élők világának szembeállítása kapcsán '''(kultúrtáj)'''. A '''közjó''' előmozdításának egyik elengedhetetlen feltételét Körmöczi a (Fichte-citátum fordításával alátámasztott) '''''gondolatszabadságban''''' látja.

Körmöczi a későbbiekben nem csupán a filozófiaprofesszorként lett Pákei utóda, hanem az egykori tanára által megalapozott kísérletifizika-oktatást is ő vitte tovább. Az itt közölt második dokumentumot, vagyis Körmöczi 1802-es kolozsvári székfoglaló beszédét, a korábbi szakirodalom önálló szövegként interpretálta, s csupán Fichte műben található Rousseau- és Kant-hivatkozásokból kiindulva helyezte filozófiatörténeti kontextusba. Körmöczi szövege ezzel szemben nem más, mint Fichte ''Einige Vorlesungen über die Bestimmung des Gelehrten'' (modern magyar nyelvű kiadásban: ''Előadások a tudás emberének rendeltetéséről'') című 1794-es négyrészes beszédének magyar, s részben latin nyelvű átültetése. Mindezek alapján Körmöczit immár két Fichte mű fordítójaként tarthatjuk a posztkantiánus filozófiák egyik legfontosabb magyarországi közvetítőjének, ugyanakkor a tanári beiktatásán felolvasott fordítás egyfajta programkijelölésként is értelmezhető, amelynek értékrendszere és fogalmi hálója számos közös elemet tartalmaz a halotti beszédével. A szóban forgó Fichte szöveg kiválasztásának oka éppen az lehetett, hogy az emberi '''''szabadság''''' és az '''''akarat'' ''szabadságának''''' problematikája '''(emberi erőforrások)''' itt is erőteljesen felvetődik. Körmöczi ezen Fichte-átültetésében ugyanakkor dominánsan jelen van a '''társadalom''' fogalma is, amennyiben az embert a kollektívum meghatározottságaként ''(„in societate”)'' értelmezi. Az állam '''(hatalom)''' feladatát a '''''szabadság''''' kifejlésének elősegítéseként határozza meg a Körmöczi által lefordított szöveg.

Körmöczi hagyatékában számos olyan terjedelmes magyar, német, illetve latin nyelvű jegyzet is fennmaradt, amelyeket göttingeni egyetemi előadásokról készített, illetve azok témájához kapcsolódó könyvekből kompilált. Az iratanyagban két olyan feljegyzés található, amelyekben Körmöczi Georg Christoph Lichtenberg kísérleti fizikai előadásait dokumentálta. Az itt közölt jegyzetek a göttingeni professzor 1796/97-es téli szemeszterben tartott előadásainak alkalomról alkalomra rögzített, rajzokkal illusztrált leírását tartalmazzák. E forrás jelentősége abban áll, hogy segítségével néhány helyen pontosíthatóak voltak Lichtenberg elektromosságtani kísérleteinek korábbról ismert, Gamauf Gottfried által öt kötetben kiadott protokollumai.

Mivel Körmöczi természettudományos tájékozódása elsődlegesen nem Jénában, hanem Göttingenben ment végbe, nem a spekulatív, hanem az experimentális jellegű szemlélet volt számára meghatározó. Ebből adódik, hogy e jegyzetek kulcsfogalmai a különféle – főként elektrofizikai – kísérleti eszközök '''(eszközök'')''''', például a kondenzátor és az elektrofór. Körmöczi 1798-tól kezdődően – az általa beszerzett eszközök leltárának tanúsága szerint – közvetlen módon adaptálta diákjai számára az általa lejegyzetelt Lichtenberg-előadások kísérleti fizikai szemléletét, illetve a göttingeni professzor elektrofizikai kísérleteit. Christoph Wilhelm Hufeland eredményeinek ismertetése kapcsán a szöveg az elektromossággal való '''''gyógyítás''''' problémájára is kitér '''(testhasználat)'''.

Azt, hogy Körmöczi számára milyen fontosak voltak a Lichtenberg-stúdiumok, illetve a professzor személye, jól jelzi, hogy – Johann Beckmann gazdaságtan-professzor mellett – tőle kért tanúsítványt a göttingeni egyetemen folytatott tanulmányainak '''(respublica litteraria, peregrinatio)''' befejeztével. Maga az itt közölt szöveg is utal arra, hogy az erdélyi peregrinus rendszeres látogatója volt Lichtenberg előadásainak. A Körmöczi-hagyatékban fennmaradt iratok nem csupán az Erdélyi Nagyfejedelemség, illetve tágabb értelemben a Magyar Királyság egész területének peregrinációtörténete szempontjából hordoznak tanulságokat, hanem néhány esetben a filozófiai és természettudományos recepció kibocsátó közege, a jénai és a göttingeni egyetem szempontjából is tartalmaznak a vonatkozó szakirodalom eddigi eredményeit kiegészítő adatokat. A Lichtenberg-filológia számára hasznosítható előadásjegyzetek mellett Körmöczi iratai közül az a teljes Fichte-fordítás, az ''Előadások a tudás emberének rendeltetéséről'' magyar átültetése emelkedik ki, amely egyrészt a német filozófus kelet-közép-európai hatástörténetének jobb megismeréshez járulhat hozzá, másrészt pedig Körmöczi szerepét emeli Sipos Pál és Köteles Pál státuszának szintjére a hazai filozófia történetében, az Egyed Péter által erdélyi triásznak nevezett professzori körön belül.

Körmöczi a kanti, illetve fichtei filozófia elleni 18. század végi hivatalos fellépések, illetve az azokkal kapcsolatos viták vallási és erkölcsi szempontú áttematizálódása következtében nem válhatott a német filozófia jelenségeinek szimultán tolmácsolójává, ám a beszédeiben megjelenő Fichte-gondolatok, illetve idézetek révén nem csupán a filozófiai szaknyelv formálódásához járult hozzá, de biztosította a korabeli német filozófia gondolatainak látens jelenlétét is. Körmöczi Lichtenberg-jegyzetei, illetve az azok nyomán kialakított kísérleti metódusai révén a tudományosság és a gyakorlat közvetlen módon kapcsolódott össze az erdélyi unitárius professzor munkásságában, s ezáltal a göttingeni kísérleti fizika eredményeit szinkron módon vitte át a hazai oktatásba.

Fogalomjegyzék

2022-07-31T16:10:59Z

FellegiZsofia: first upload

'''Főfogalmak és hozzárendelt alfogalmak''' (ABC rendben)

{| class="wikitable"
|
|'''FŐFOGALOM'''
|'''ALFOGALOM'''
|-
|'''1.'''
|'''állam'''
|államformák, államleírás, adózás, birtoktípusok, folyók és vizek, földrajzi határ, iparkodás, kereskedő kolóniák, kormányformák, országcímer, politikai határ, szuverén, titulus
|-
|'''2.'''
|'''emberi erőforrások'''
|a szabadság kifejlése, akarat szabadságának problémája, anyanyelv, egyedi betegségek, életmód, ember rendeltetése, erkölcs, erkölcsi tökéletesedés, gondolatszabadság, gyógyítás elektromossággal humanitás ismérvei, járványok, kereskedelem, kiemelkedő törvényalkotók, kultúra, népbetegségek, népesedési viszonyok, népességmozgás, népsűrűség, nevelés, oktatás, ösztönök, vallás
|-
|'''3.'''
|'''eszközök'''
|cséplőgép, dörzselektromos kísérleti eszköz, elektrofór, elektromos kísérleti eszköz, elektromos pisztoly, elektrosztatikus kísérleti eszköz, fegyverek, használati eszköz, kísérleti eszköz a Lichtenberg-ábrák előállítására, kísérleti eszköz durranógáz előállítására, kondenzátor, malom, mérőeszköz, ruházat, szállítóeszköz
|-
|'''4.'''
|'''hatalom'''
|államforma jellemzői, államforma, állami tisztségviselők, államszervezés, földek elosztása, hatalommegosztás, katonaállam, keresztényüldözés, politika, törvények, uralkodó, vezetői réteg
|-
|'''5.'''
|'''idegenségélmények'''
|asszimiláció, démonizálás, ellenségképek, elutasítás, elfogadás, összehasonlítás, szomszédos népekkel való viszony
|-
|'''6.'''
|'''igazgatás és'''

'''adminisztráció'''
|államtanács, általános gyűlés, diszfunkciók, gazdasági és tudáselosztó rendszer hadvezetés, hatalomkorlátozás, helytartói jogkörök, helytartói jövedelmek helytartóság, kormánytisztviselők, közigazgatási egységek kialakítása, közigazgatási egységek működtetése, magisztrátus, népgyűlési jogkörök, orvosi írásmód, öröklési rend, örökös helytartó, pénzügyek, Újvilág felosztása, uralkodói privilégiumok, ülnöki tanács
|-
|'''7.'''
|'''kultúrtáj'''
|urabintás, lakókörnyezet, vadak és civilizáltak különbsége, urbanizáció, épület kerttel, épületek, kert, kikötő, kunyhó
|-
|'''8.'''
|'''rendészet'''
|egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, orvosi statisztika
|-
|'''9.'''
|'''respublica litteraria'''
|aktorok, anatómiai színház, árvaház, botanikus kert, dologház, egyetemi gyűjtemények, fordítás és adaptálás, gazdasági-gyűjtemény, instrumentum-gyűjtemény, iskolák, kórházak, kórházi gyakorlat, könyvtár, laboratórium, lelencház, múzeum, Naturalienkabinet, nyilvános múzeum, orvosi habitus, peregrináció, preparátum-gyűjtemények, szakkönyv, szaksajtó, szociális gondoskodás intézményei, tébolyda, tudományos mecenatúra, tudományos utazás, tudós társaság
|-
|'''10.'''
|'''rítusok'''
|szentségekre vonatkozó titoktartási fegyelem, szentségek, misztériumok, szertartások, kannibalizmus, érzelmek megélése, kizárás
|-
|'''11.'''
|'''társadalmi nemek'''
|elképzelések a nemekről, eszközhasználat, férfi- és női testcsonkítás, külső jegyek, nemek szerinti cselekvések és tilalmak, női vallásgyakorlás, nők jogai
|-
|'''12.'''
|'''társadalom'''
|affektusok, az ember társdalami relációi, bűn és büntetés, erkölcs, Európán kívüli népek, fiziológia, iparkodás, közjó előmozdítása, közösség szolgálata, nemzeti karakter, nemzeti nyelv, népbetegségek, népességszám, oktatás, társadalmat meghatározó tényezők, társadalmi rendek, társadalmi rétegek társadalmi szerveződés, társadalmi tagozódás, társadalom leírásának alapfogalmai társaságtípusok, társiasság, természeti törvény, történeti változások, vallás
|-
|'''13.'''
|'''technológia'''
|állattartás, állattenyésztés, ásványfeldolgozás, élelmiszer-feldolgozás, eszközkészítés, ételkészítés, gyapjú, gyáripar, hulladék-feldolgozás, juhászat, juhtenyésztés, legelőművelés, legeltetés, lótartás, lótenyésztés, növénytermesztés, rétművelés, szarvasmarha-tartás, szőlőművelés, talajművelés
|-
|'''14.'''
|'''természetfelfogás'''
|kulturális földrajz, kulturális klímaelmélet, természet és történelem
|-
|'''15.'''
|'''természeti'''

'''erőforrások'''
|állat- és növénygazdálkodás, állatok, ásványok, erőforrás gazdálkodás, kereskedelmi áruk, klímaelmélet, klimatikus viszonyok, marhavész, növények, rét és mező, szántóföld
|-
|'''16.'''
|'''testfelfogás'''
|betegség általános lefolyása, betegség fordulópontjai, betegségmagyarázatok, betegségtünetek, gyógyítás, külső jegyek és fizikai kinézet, öngyógyítás megrögzött rossz szokásai, terápiaformák, ugyanazon betegség variációi
|-
|'''17.'''
|'''testhasználat'''
|fej- és hajviselet, testdíszítés, tetoválás, tisztálkodás
|-
|'''18.'''
|'''történetiség'''
|állam feladata, egyháztörténet, emberiség kialakulása, Európa történelme, földrajzi felfedezések, korspecifikum, stadiális társadalomszemlélet, történelem tanulmányozásának hasznai, történeti emlékek, történeti források, történeti korszakok, történeti kutatás módszertana, történeti szakirodalom, történetírás módszertana, történetírás segédtudományai, történetiség alapfogalmai
|-
|'''19.'''
|'''tudományosság'''
|etnográfiai-profil, jog és politika átfedése, politika és statisztika elválasztása, politika és statisztika összetartozása, politikatudományi tanrend, statisztika és jogtudomány, statisztika és történelem, statisztikafogalom, statisztikaoktatás, tanszékalapítás, utazás
|}

DigiTudásáramlás

2022-07-31T16:07:58Z

FellegiZsofia:

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásatológia használatához|A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''Fogalomjegyzék'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''[[Történettudomány klasszika-filológia esztétika|Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika]]'''
* - '''Filozófiatörténet'''
* - '''Államtudományok - statisztika'''
* - '''Etnológia - antropológia'''
* - '''Medicina'''
* - '''Ökonómia - agrártudományok'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__

Történettudomány klasszika-filológia esztétika

2022-07-31T16:07:16Z

FellegiZsofia: first upload

'''BALOGH Piroska'''

'''Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika'''

A Koppi Károlytól, Budai Ézsaiástól, Schedius Lajos Jánostól és Johann Christian Engeltől közölt szövegek közös műfaji jellemzője, hogy a korabeli professzionális tudományos értekezés egy-egy jól körülhatárolható alcsoportját képviselik. Koppi Károly értekezése saját egyetemes történeti monográfiájának önállóan is értelmezhető módszertani bevezetője. A ''Praelectionum historicarum tomus I.'' címet viselő monográfia egyébiránt az 1780-as és 1790-es években tankönyvként is használatos volt a pesti egyetem bölcsészkarán. Az egyetemes történelemről Nagy Sándor haláláig ad áttekintést, folytatása nem jelent meg, Koppi további korszakokra vonatkozó koncepciója kéziratos előadásjegyzetekből rekonstruálható. A kötet bevezetőjeként közölt, számos lábjegyzettel ellátott, kiválóan strukturált szöveg a módszertani értekezések mai követelményeinek is megfelel, mind formájában, mind tartalmában, mind pedig hivatkozási módszereiben. Rövid módszertani bevezető tanulmányt a kortárs történészek közül talán a leginkább következetesen Johann Christoph Gatterer, Koppi egyik fontos mintája alkalmazott, többek között épp az egyetemes történelemről írott köteteiben. Koppi bevezetője viszont nemcsak terjedelmében hosszabb, hanem komplexebb is: nem csupán tárgyának fogalmi kereteit, időbeli és térbeli kiterjedését definiálja, hanem kutatásmódszertani és tudománytörténeti áttekintést és útmutatást is ad, részletes jegyzetapparátusban jelöli ki a szakirodalmi hátteret, ezzel egyedülálló betekintést nyújtva a korabeli kutató-történész műhelyébe.

A másik három értekezés ennél is egyértelműbben kapcsolódik a göttingeni filológiai műhelyhez, azon belül is Christian Gottlob Heynéhez és a ''Commentationes Societatis Regiae Scientiarum Gottingensis'' című, részben Heyne által szerkesztett folyóirathoz, melynek címe is világosan utal e műfaji alcsoportra, a tudományos kommentárra. Schedius és Engel értekezése kifejezetten Heyne ösztönzésére született, mindkettőt göttingeni egyetemi hallgatóként írták, és tudományos díjat is nyertek vele. Budai esetében a személyes kapcsolódás Heynéhez nem ennyire erős, de a professzor órái kétségtelenül nagy hatást gyakoroltak rá, amikor értekezését göttingeni tanulmányainak lezárásaképp megírta. Ezek a latin nyelvű értekezések, pontosabban, amint címük is mutatja, kommentárok, szaktörténeti témákat dolgoznak fel, kiterjedt forrásismeret és szakirodalom alapján: a klasszikafilológus Budai kommentárja tudománytörténeti, az esztéta Schediusé vallási antropológiai, a történész Engelé pedig államelméleti-statisztikai témát boncolgat. E kommentárokban a feldolgozás során a megszokott lineáris narratívaképzés helyett alkalmazott hármas módszertan a rendelkezésre álló szaktudást újrarendezi: ezek az értekezések egy genetikus módszer alkalmazásával hatástörténetet, komparatív és feltérképező módszerrel kontextusképzést, alakulástörténeti áttekintéssel pedig a vizsgált jelenség főbb karakterisztikumait adják. Ez a tudásrendező módszer a végkövetkeztetések során olyan aktív és innovatív tudásképzést eredményez, melynek mindig van valamennyi aktuálisan fontos és pragmatikus vonatkozása, akár vallási, akár politikai, akár kulturális tekintetben. Ezek a történeti értekezések tehát mindig elsősorban a jelenről és a jelenhez szólnak, anélkül, hogy történetírói hitelük, a mögöttük álló történeti kutatás alapossága és revelatív mivolta elveszne.

Ezek a műfaji keretek egyértelműen meghatározóak abban a tekintetben, hogy a projektünk során vizsgált fogalomkészlet milyen módon és milyen összetételben jelenik meg az egyes értekezésekben. Koppi Károly történeti kutatásmódszertani értekezése abban a tekintetben kiemelkedik a négy értekezés közül, hogy metodikai tárgya miatt metaszövegként működik, azaz nem konkrét tudománytörténeti, vallástörténeti vagy államelméleti témát mutat be és jár körül, hanem arra reflektál, milyen kutatási módszerekkel ismerhetők meg és írhatók le a különféle történeti jelenségek. Ennek következménye az, hogy a vizsgált fogalomkészletből egyértelműen és szinte monolit módon uralja Koppi szövegét a '''történetiség''' alapfogalma. Ezen belül a '''''történeti források, korszakok, alapfogalmak''''' bemutatása mellett kiemelt szerepet kap a '''''történeti kutatás és a történetírás módszertana''''', valamint a történetírás során meghatározó ''segédtudományok'' hasznainak részletes bemutatása. Ez jól mutatja, hogy Koppi a kötetét olvasó egyetemi hallgatókat és tudósokat nem egyszerűen információval és koncepcióval látja el az egyetemes történelem kapcsán, azaz nem csupán egy narratívákba ágyazott tudást ad át számukra. Koppi a történelmet voltaképp történeti kutatásként mutatja be, vagyis alkotófolyamatként, és ezt szeretné olvasóival elsajátíttatni: tudásképzési metódusokat ír le, mégpedig igen sokoldalúan. Koppi bevezetője azt mutatja meg nagyon egyértelműen, hogy a professzor nem történeti narratívák elsajátításában látja a történelem lényegét, hanem a történészkutatói gondolkodás- és látásmód elsajátításában – nem történelmet tanít, hanem történésznek lenni tanít. Éppen ezért a módszertani dominancia mellett a tematikus tudásátadás történelemre vonatkozó, annak tudományos karakterét meghatározó alapfogalmai, melyek jellegzetes alapfogalmai a Gatterer kézikönyveiben található bevezetőknek is '''(társadalom, hatalom, emberi erőforrások, természeti erőforrások)''', Koppinál csupán jelzésszerűen vannak jelen.

A három kommentár fogalomhálója ugyancsak azt mutatja, hogy szerzőik célja nem elsősorban egy általuk megképzett történeti narratíva adatszerű információinak átadása volt. A fogalmi háló mindhárom esetben egy központi, a kutatás spektrumát meghatározó látásmód köré rendeződik. Budai értekezésének domináns kulcsszavai: '''emberi erőforrások''', '''kultúrtáj''', '''természetfelfogás'''. A három kulcsfogalom, különösen, ha az alájuk rendelt fogalmi csoportokat is figyelembe vesszük '''(''kulturális klímaelmélet'', ''urbanitás'', ''népsűrűség'', ''vallás'', ''anyanyelv'')''', mutatja, hogy az értekezés az emberi kultúra regionális eloszlását, mai szóval élve, a tudásáramlás lokalitását vizsgálja, és ágyazza be a társadalom '''(társadalom)''' és a történetiség '''(történetiség)''' kontextusába. Az értekezés az ókortól a kortárs jelenig húzódó időspektrumban mozog, térbeli spektruma szintég tág, bár alapvetően Európa-centrikus. Bár a szöveg számos tényszerű információt is rögzít, a fenti, erősen fókuszált fogalmi hálónak köszönhetően nem ezek felsorolása, hanem a tudástörténeti összefüggések láttatása határozza meg. Egyszersmind arra is remek példa a szöveg, hogy Budai Ézsaiás alapvetően klasszika-filológiai képzettsége és érdeklődése hogyan alakul át azáltal, hogy az emberi kultúrára, szokásokra és ezek térbeli elrendeződésére vonatkozó, klasszika-filológusként (is) gyűjtött információit nem karakterizálásra használja (vö. nemzetkarakterológia), hanem a tudásáramlás folyamatainak megfigyelésével köti össze.

Schedius értekezésének fogalmi hálója még fókuszáltabb: egyértelműen domináns alapfogalma a '''rítusok'''. Mint e fogalmi csoport alárendelt fogalmai '''(''szentségek'', ''misztériumok'')''' mutatják, az értekezés fő módszertani újítása az, hogy a katolikus szentségtant összekapcsolja a görög-római, illetve ázsiai vallástörténet misztérium-jelenségével, és így ad magyarázatot a szentségekre vonatkozó titoktartási fegyelem mellett számos, a reformáció révén még inkább középpontba helyezett vallási szokásrend kialakulására. Ennek megfelelően az értekezésben ugyancsak jelenlévő, az ókortól a kortárs jelenig húzódó időbeli spektrum történetisége elsősorban egyháztörténeti kontextusként '''(történetiség)''' rajzolódik ki. Az adatokban, forrásokban bővelkedő érvelést ez a nagyon erősen a módszertani újításra, az összehasonlító látásmódra összpontosító fogalomhasználat teszi rendezetté, ennek mentén fogalmazódnak meg a Schedius kortárs vallási közegét is érintő következtetések. Erre a domináns, monolit fogalmi összpontosításra szükség is van, mert az esztétikaprofesszor Schedius elsősorban szöveges forrásokat értelmez, mégpedig igen nagy számban, mikrofilológiai módszerekkel. Ez a nagyszámú szövegértelmezés pedig könnyen átláthatatlanná, pusztán kultúrtörténeti érdekűvé tenné az értekezését, ha nem telepítene rá egy jól fókuszált kérdésfeltevést és fogalmi hálót. Másfelől a monolit fogalmi háló az olvasó erős előfeltevéseinek felülírását is szolgálja. Schedius szövegelemzéseinek fő célja, hogy a korábban hagyományos egyháztörténeti kontextusban olvasott szövegeket és értelmezett jelenségeket egy sajátos, antropológiai szempontú vallás- és kultusztörténeti látószögből értelmezze át. Ahhoz ugyanis, hogy az értekezés következtetéseit megértse, az olvasónak el kell vonatkoztatnia a szentségtan vallási, teológiai, adott esetben személyes jelentőségétől, el kell fogadnia, hogy a vizsgált, rítusokra összpontosító nézőpontból a katolikus szentségek a görög misztériumokkal egy kategóriába eső, együtt kezelhető és hatástörténeti szempontból együtt is kezelendő jelenségek, voltaképp kulturális szimbólumok.

Engel értekezésének fogalomtérképe látszólag a leginkább széttartó és a leginkább komplex az itt közölt három ''commentatio'' közül. Az értekezés két leginkább meghatározó fogalma az igazgatás és adminisztráció és a hatalom. Az előbbit, ahogyan az alárendelt fogalmak '''''(magisztrátus, népgyűlési jogkörök, uralkodói hatáskörök, diszfunkciók)''''' szépen kirajzolják, egyfajta gépezetként, mechanizmusként írja le Engel, terminológiájára világosan hatással vannak a korabeli statisztikai leírások. A hatalom fogalomkörében az '''''államforma''''', a '''''törvények''''' és a '''''föld elosztása''''' kap prioritást. Ez utóbbi mintegy váz- és keretrendszerként, az előbbi pedig e szerkezetet működtető fogaskerekekként van jelen: jól mutatja, hogy Engel értekezésének fogalomtérképe voltaképp egy állam-modell megképzése irányába mutat. Ennek a modellnek azonban nem csak strukturális alkotórészei vannak: megjelenik az államba betagozódó emberi közösség, a társadalom képe. A társadalom kulcsfogalma éppen ezért elsősorban a '''''társadalmi tagozódás''''', rétegződés bemutatását jelenti itt, az emberi erőforrások kulcsfogalma '''''életmód'''''beli rétegződést mutat ki. Továbbá fontos szerepe lesz az idegenségélmény kulcsfogalmának, mely a közösség határait jelöli ki az '''''ellenségképek''''' és az '''''asszimiláció''''' jegyeit vizsgálva. Engel értekezésének fontos nóvuma tehát nem csak abban rejlik, hogy az ókori és jelenkori államképződmények között párhuzamot von, sokkal inkább a statisztikai alapfogalmakra építő államleírás kidolgozott használata fontos itt a kortárs államalakulatok irányában: nemzetkarakterológia helyett modern államkarakterológia bontakozik ki a háttérben.

Látható, hogy bár az értekezések szerzői három különböző diszciplína, a történettudomány, a klasszikafilológia és az esztétika irányából érkeznek, értekezéseik fogalomkészlete egyszerre jeleníti meg a diszciplínájukból fakadó specifikus látásmódot '''''(tudománytörténet, szimbólum- és kultusztörténet, statisztikai államleírás)''''', illetve az e specifikus problémákat összekapcsoló, átjárhatóvá tévő szempontrendszert. A szakdiszciplínák közötti átjárhatóság legfontosabb elemei a történetiséghez való cizellált viszony, illetve a már említett, hármas módszertani eljáráson alapuló, göttingeni „filológiai” metodika alkalmazása. Ez jól mutatja, hogy olyan tudománymodellről van szó, amely az ún. göttingeni paradigma sajátságainak megfelelően a diszciplinarizálódás mellett is szem előtt tartja a szaktudományok közötti átjárhatóságot, és amely lehetővé teszi, hogy az egyes filológiai szaktudományok mintegy egymás segédtudományaiként működhessenek. A történetiség sajátos felfogása, a segédtudományok specifikus, mégis összefüggő rendszere, illetve a pragmatikus kérdéseket is szem előtt tartó, innovatív kutatásmódszertan alkalmazása egyben Koppi módszertani értekezésének három fontos sarokköve: a három kommentárban pedig mintegy az így leírt módszertani modell működését tanulmányozhatja az olvasó.

A digitális forrásatológia használatához

2022-07-31T16:05:51Z

FellegiZsofia:

DigiTudásáramlás

2022-07-31T15:54:55Z

FellegiZsofia: /* BEVEZETÉS */

'''DigiTudásáramlás (DITU) / DigiCirculation_of_Knowledge (DICIKO)'''

== '''A TUDOMÁNYOS TUDÁSÁRAMLÁS MINTÁZATAI A MAGYAR KIRÁLYSÁGBAN, 1770-1830: DIGITÁLIS FORRÁSANTOLÓGIA''' ==

=== '''TARTALOMJEGYZÉK''' ===

==== '''BEVEZETÉS''' ====

* - '''[[A digitális forrásatológia használatához|A digitális forrásantológia használatához]]'''
* - '''Fogalomjegyzék'''
* - [[WIKIDATA-ELTEDATA-WIKIMEDIA|'''WIKIDATA''' - '''ELTEdata''' - '''WIKIMEDIA: A szövegkiadások technikai háttere''']]
* - '''Tudás- és fogalomtérképek'''

* - '''Történettudomány, klasszika-filológia - esztétika'''
* - '''Filozófiatörténet'''
* - '''Államtudományok - statisztika'''
* - '''Etnológia - antropológia'''
* - '''Medicina'''
* - '''Ökonómia - agrártudományok'''
*

==== '''FORRÁSKORPUSZ''' ====

===== '''TÖRTÉNETTUDOMÁNY, KLASSZIKA-FILOLÓGIA - ESZTÉTIKA''' =====

* - [[Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788|Koppi Károly: ''Praelectionum historicarum'' (1788)]]
* - [[Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790|Johann Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm'' (1790)]]
* - [[Commentatio Christiani Engel 1790|Johann Christian Engel: ''Commentatio de repvblica militari'' (1790)]]
* - [[Commentatio Esaias Budai 1792|Budai Ézsaiás: ''Commentatio de causis culturae'' (1794)]]
*

===== '''FILOZÓFIATÖRTÉNET''' =====

* - [[Kormoczi Janos Az emberiseg megtanulasanak oskolaja Egy halotti beszed|Körmöczi János: ''Az emberség megtanulásának oskolája. Egy halotti beszéd'' (1802)]]
* - [[Kormoczi Janos székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)|Körmöczi János székfoglaló beszéde a Kolozsvári Unitárius Kollégium rektori hivatalának elfoglalásakor (1802)]]
* - [[Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796 1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól|Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]]
* - [[Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)]]
*

===== '''ÁLLAMTUDOMÁNYOK - STATISZTIKA''' =====

* - [[Achenwall Szilagyi Marton 1770|Szilágyi Márton göttingeni peregrinációja idején készített egyetemi statisztikai előadásjegyzete (1770 körül)]]
* - [[Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia|Az Emberről - A Politica Geographia - Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete (19. század első fele)]]
* - [[Ignaz de Luca 1794|A politikai stúdiumokról, a statisztika és a politikatudomány szétválasztásáról a bécsi egyetem jogi fakultásán, vitaanyag (1794)]]
*

===== '''ETNOLÓGIA - ANTROPOLÓGIA''' =====

* - [[Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet|Bertalanffi Pál geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet|Vetsei Pataki István geográfiája, részlet (1757)]]
* - [[Baranyi László geográfiája 1796 részletek|Baranyi László geográfiája, részletek (1796)]]
* - [[Benkő Ferenc geográfiája 1796 részlet|Benkő Ferenc geográfiája, részlet (1796)]]
* - [[Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek|David Cranz ''Historie von Groenland'' című műve Dobosy Mihály fordításában, részletek (1810)]]
* - [[Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről 1835 előtt részlet|Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája ''Ausztrália bennszülötteiről'', részlet (1835 előtt)]]
*

===== '''MEDICINA''' =====

====== '''Orvos-profilok''' ======

* - [[Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio|Cseh Szombathy Sámuel orvosdoktor peregrinációs naplója (1790-1792)]]
* - [[Cseh Szombathy Vegrendeletek|Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeletei (1807)]]

====== '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlat''' ======

* - [[Johann Jacob Engel Relatio Physico|Johann Jacob Engel Késmárk főorvosának az 1784. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1785)]]
* - [[Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785-ös évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)|Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó egészségügyi jelentése (1786)]]
*

===== '''ÖKONÓMIA - AGRÁRTUDOMÁNYOK''' =====

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 3|Gróf Festetics László utazási instrukciója Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár számára (1820)]]

====== '''Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár jelentései gróf Festetics Lászlónak és a Directiónak (1821-1824)''' ======

* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274|Angliai levelek, 1821. július 4. - 1823. március 3.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274 2|Franciaországi jelentések, 1823. november 10 - 1824. január 6.]]

====== '''Részletek Gerics Pál orvos, állatorvos, georgikoni tanár ''Európa miveltebb tartományiban tett utazási jegyzések'' című átdolgozott naplójának kéziratából (1820-1821)''' ======

* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 1|Morvaország és Szilézia, 1820. március 19. - április 12.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 2|Német fejedelemségek, 1821. július 7-10.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 3|Németalföld, 1820. december 26. - 1821. február 17.]]
* - [[Gerics Pál Quart Hung 3727 4|Anglia, 1821. augusztus 16-18.]]
* - [[Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 279|Lehrmann József kertész, borászati szakember, georgikoni tanár átdolgozott kéziratos naplója (1820-1822)]]
__NOTOC__