ANTHROPOLOGIA 1 - Revision history

Legomate at 09:56, 1 February 2023

2023-02-01T09:56:20Z

Legomate: Legomate moved page Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet to ANTHROPOLOGIA 1

2022-11-26T09:55:29Z

Legomate moved page Bertalanffi Pál geográfiája 1757 részlet to ANTHROPOLOGIA 1

Legomate at 15:58, 31 July 2022

2022-07-31T15:58:58Z

Legomate at 14:51, 29 July 2022

2022-07-29T14:51:11Z

Legomate at 14:39, 29 July 2022

2022-07-29T14:39:57Z

FellegiZsofia at 10:17, 26 July 2022

2022-07-26T10:17:22Z

FellegiZsofia: first upload

2022-07-26T10:16:18Z

first upload

New page

'''Bertalanffi Pál<nowiki><ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706(1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref></nowiki> geográfiája, 1757 (részlet)'''

Bertalanffi Pál. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. Nagyszombat<nowiki><ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref></nowiki>: Academia, 1757. 975-978.

'''Regeszta'''

Bertalanffi Pál geográfiája, a ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete'' (Nagyszombat, 1757) több olyan, az amerikai kontinens megismerésével kapcsolatos jellemzőt tartalmaz, amelyek vagy egy korábbi jezsuita tudás-hagyományból erednek, vagy pedig maguk is ilyenné alakulnak. Ezek közé sorolhatjuk mindenekelőtt a sajátságos európai önreflexiókat, melyeket a szöveg magában foglal: ”Amerikát .. fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek”, stb. Az Amerikáról szóló, idézett rész meglehetősen pontos és részletes ismereteket tartalmaz a kontinens felfedezéséről, földrajzi fekvéséről, belső vidékeiről és adminisztratív felosztásáról azonban már kevésbé: „Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''Tucumannia'', ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica''.” A részlet magában foglalja az egymásból alakuló társadalmi formák jellegzetes eszméjét (társadalmi progresszió, vagy ''stadialitás''), amelyet – megfelelő keresztény vallási formákban – a jezsuita történetírás ugyanúgy képviselt, mint később a felvilágosodás: Mexikó és Peru „kis királyok” alatt magasabb rendű formának tekintendő, mint a többi tartomány, ahol csak „Törvény nélkül vadúl éltek.” Dél-Amerika egyes részeit, mindenekelőtt Brazíliát és Paraguayt hagyományosan a bálványimádás és istentelenség – értsd: isten/vallás nélküli állapot - centrumának ismerték és tekintették: „A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''Brasiliában'', és ''Paraguariában''.”

ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. AMErikát, úgy-mint a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<nowiki><ref>nagy</ref></nowiki> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''Columbus Cristóf<nowiki><ref>Kolumbusz Kristóf (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref></nowiki>''; egy jeles genuai<nowiki><ref>Genova, város Olaszországban.</ref></nowiki> Polgár ember, első vala, ki ''Catholicus'' Ferdinand<nowiki><ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref></nowiki> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''Americabéli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''Hispaniolát'',<nowiki><ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref></nowiki> ''Jamaicát<nowiki><ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref></nowiki>'', és ''Cubát''.<nowiki><ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref></nowiki> Americus Vespucius<nowiki><ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref></nowiki> egy jeles Florentziai<nowiki><ref>Firenze, város Olaszországban.</ref></nowiki> nemes ember Emanuel I. Portugalliai Király<nowiki><ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref></nowiki> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ ''Canariai'' szigetekből<nowiki><ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref></nowiki> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<nowiki><ref>lézengési: tévelygései</ref></nowiki> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''Brasiliát<nowiki><ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref></nowiki>'', ''Pariát<nowiki><ref>Paraguay [?]</ref></nowiki>'', és valami a’ ''Mar del Nord<nowiki><ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref></nowiki>'' névű tengerhez közel fekszik; e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''Amerikának'' neveztetett; de egyébbaránt nap-nyugoti ''India'', és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''Americus'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.

''Amerika'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek ''Panama'' névű keskeny szorulattyával,<nowiki><ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref></nowiki> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ ''Magellanicum'' névű tengert,<nowiki><ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref></nowiki> nap keletről az ''Atlanticum'' tengert,<nowiki><ref>Atlanti-óceán.</ref></nowiki> nap-nyugotról a’ ''tsendes'',<nowiki><ref>Csendes-óceán.</ref></nowiki> és a’ ''Calyforniae'' névű tengert;<nowiki><ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref></nowiki> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''Tucumannia'',<nowiki><ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref></nowiki> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is.

''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''Mexicumban<nowiki><ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref></nowiki>'', és ''Peruviában<nowiki><ref>Peru, Dél-Amerika.</ref></nowiki>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. A’ földe ''Amerikának'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik a’ Spanyolok. A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''Brasiliában'', és ''Paraguariában'';<nowiki><ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref></nowiki> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének:

← Older revision		Revision as of 09:56, 1 February 2023
Line 1:		Line 1:
−	'''Bertalanffi Pál<ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706(1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''	+	'''Bertalanffi Pál<ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706-1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''

	'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12360 Bertalanffi Pál]. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q671 Nagyszombat]<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.'''		'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12360 Bertalanffi Pál]. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q671 Nagyszombat]<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.'''

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Bertalanffi Pál<ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706(1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''
-[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12360 Bertalanffi Pál]. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q671 Nagyszombat]<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.
+'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12360 Bertalanffi Pál]. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q671 Nagyszombat]<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.'''
-'''Regeszta'''
+'''REGESZTA'''

@@ Line 8: / Line 8: @@
-ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 AMErikát], úgy-mint a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<ref>nagy</ref> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12361 Columbus Cristóf]<ref>Kolumbusz Kristóf  (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref>''; egy jeles [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q228 genuai]<ref>Genova, város Olaszországban.</ref> Polgár ember, első vala, ki [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12362 ''Catholicus'' Ferdinand]<ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 America]béli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12363 Hispaniolát]'',<ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref> ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8447 Jamaicát]<ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12364 Cubát]''.<ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12365 Americus Vespucius]<ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref> egy jeles [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q128 Florentzia]i<ref>Firenze, város Olaszországban.</ref> nemes ember [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12366 Emanuel I.] Portugalliai Király<ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király  (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12367 ''Canariai'' szigetek]ből<ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<ref>lézengési: tévelygései</ref> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliát]<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref>'', ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12386 Pariát]<ref>Paraguay [?]</ref>'', és valami a’ ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12388 Mar del Nord]<ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref>'' névű tengerhez közel fekszik;  e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 Amerikának]'' neveztetett; de  egyébbaránt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 nap-nyugoti ''India''], és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12365 Americus]'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.
+ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 AMErikát], úgy-mint <big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12040 |:]'''</big> a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<ref>nagy</ref> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12361 Columbus Cristóf]<ref>Kolumbusz Kristóf  (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref>''; egy jeles [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q228 genuai]<ref>Genova, város Olaszországban.</ref> Polgár ember, első vala, ki [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12362 ''Catholicus'' Ferdinand]<ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 America]béli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12363 Hispaniolát]'',<ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref> ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8447 Jamaicát]<ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12364 Cubát]''.<ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12365 Americus Vespucius]<ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref> egy jeles [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q128 Florentzia]i<ref>Firenze, város Olaszországban.</ref> nemes ember [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12366 Emanuel I.] Portugalliai Király<ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király  (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12367 ''Canariai'' szigetek]ből<ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<ref>lézengési: tévelygései</ref> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliát]<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref>'', ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12386 Pariát]<ref>Paraguay [?]</ref>'', és valami a’ ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12388 Mar del Nord]<ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref>'' névű tengerhez közel fekszik;  e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 Amerikának]'' neveztetett; de  egyébbaránt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 nap-nyugoti ''India''], és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12365 Americus]'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12040 :|]</big>''' a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.
-''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2456 Amerika]'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12390 ''Panama'' névű keskeny szorulattyával],<ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12391 ''Magellanicum'' névű tenger]t,<ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref> nap keletről az [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12392 ''Atlanticum'' tenger]t,<ref>Atlanti-óceán.</ref> nap-nyugotról a’ ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2424 tsendes]'',<ref>Csendes-óceán.</ref> és a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12393 ''Calyforniae'' névű tenger]t;<ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12394 Tucumannia]'',<ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is.
+''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2456 Amerika]'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12390 ''Panama'' névű keskeny szorulattyával],<ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12391 ''Magellanicum'' névű tenger]t,<ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref> nap keletről az [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12392 ''Atlanticum'' tenger]t,<ref>Atlanti-óceán.</ref> nap-nyugotról a’ ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2424 tsendes]'',<ref>Csendes-óceán.</ref> és a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12393 ''Calyforniae'' névű tenger]t;<ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12841 |:]</big>''' Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12394 Tucumannia]'',<ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12841 :|]</big>'''
-''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12395 Mexicum]ban<ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12396 Peruviá]ban<ref>Peru, Dél-Amerika.</ref>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. A’ földe ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 Ameriká]nak'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik  a’ Spanyolok. A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliá]ban'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12386 Paraguariá]ban'';<ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének:
+'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12041 |:]</big>''' ''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12395 Mexicum]ban<ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12396 Peruviá]ban<ref>Peru, Dél-Amerika.</ref>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12041 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11291 |:]</big>''' A’ földe ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 Ameriká]nak'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11291 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12042 |:]</big>''' nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik  a’ Spanyolok. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12042 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3965 |:]</big>''' A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliá]ban'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12386 Paraguariá]ban'';<ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének: '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3965 :|]</big>'''

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Bertalanffi Pál<ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706(1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''
-Bertalanffi Pál. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. Nagyszombat<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.
+[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12360 Bertalanffi Pál]. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q671 Nagyszombat]<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.
 '''Regeszta'''
@@ Line 8: / Line 8: @@
-ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. AMErikát, úgy-mint a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<ref>nagy</ref> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''Columbus Cristóf<ref>Kolumbusz Kristóf  (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref>''; egy jeles genuai<ref>Genova, város Olaszországban.</ref> Polgár ember, első vala, ki ''Catholicus'' Ferdinand<ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''Americabéli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''Hispaniolát'',<ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref> ''Jamaicát<ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref>'', és ''Cubát''.<ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref> Americus Vespucius<ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref> egy jeles Florentziai<ref>Firenze, város Olaszországban.</ref> nemes ember Emanuel I. Portugalliai Király<ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király  (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ ''Canariai'' szigetekből<ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<ref>lézengési: tévelygései</ref> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''Brasiliát<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref>'', ''Pariát<ref>Paraguay [?]</ref>'', és valami a’ ''Mar del Nord<ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref>'' névű tengerhez közel fekszik;  e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''Amerikának'' neveztetett; de  egyébbaránt nap-nyugoti ''India'', és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''Americus'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.
+ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 AMErikát], úgy-mint a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<ref>nagy</ref> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12361 Columbus Cristóf]<ref>Kolumbusz Kristóf  (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref>''; egy jeles [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q228 genuai]<ref>Genova, város Olaszországban.</ref> Polgár ember, első vala, ki [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12362 ''Catholicus'' Ferdinand]<ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 America]béli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12363 Hispaniolát]'',<ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref> ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8447 Jamaicát]<ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12364 Cubát]''.<ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12365 Americus Vespucius]<ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref> egy jeles [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q128 Florentzia]i<ref>Firenze, város Olaszországban.</ref> nemes ember [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12366 Emanuel I.] Portugalliai Király<ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király  (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12367 ''Canariai'' szigetek]ből<ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<ref>lézengési: tévelygései</ref> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliát]<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref>'', ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12386 Pariát]<ref>Paraguay [?]</ref>'', és valami a’ ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12388 Mar del Nord]<ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref>'' névű tengerhez közel fekszik;  e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 Amerikának]'' neveztetett; de  egyébbaránt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 nap-nyugoti ''India''], és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12365 Americus]'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.
-''Amerika'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek ''Panama'' névű keskeny szorulattyával,<ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ ''Magellanicum'' névű tengert,<ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref> nap keletről az ''Atlanticum'' tengert,<ref>Atlanti-óceán.</ref> nap-nyugotról a’ ''tsendes'',<ref>Csendes-óceán.</ref> és a’ ''Calyforniae'' névű tengert;<ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''Tucumannia'',<ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is.
+''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2456 Amerika]'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12390 ''Panama'' névű keskeny szorulattyával],<ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12391 ''Magellanicum'' névű tenger]t,<ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref> nap keletről az [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12392 ''Atlanticum'' tenger]t,<ref>Atlanti-óceán.</ref> nap-nyugotról a’ ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2424 tsendes]'',<ref>Csendes-óceán.</ref> és a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12393 ''Calyforniae'' névű tenger]t;<ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12394 Tucumannia]'',<ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is.
-''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''Mexicumban<ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref>'', és ''Peruviában<ref>Peru, Dél-Amerika.</ref>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. A’ földe ''Amerikának'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik  a’ Spanyolok. A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''Brasiliában'', és ''Paraguariában'';<ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének:
+''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12395 Mexicum]ban<ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12396 Peruviá]ban<ref>Peru, Dél-Amerika.</ref>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. A’ földe ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12818 Ameriká]nak'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik  a’ Spanyolok. A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliá]ban'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12386 Paraguariá]ban'';<ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének:

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Bertalanffi Pál<nowiki><ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706(1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref></nowiki> geográfiája, 1757 (részlet)'''
+'''Bertalanffi Pál<ref>Bertalanffi Pál S. J. (1706(1763), jezsuita tanár, hitszónok, földrajzi író. Tanulmányait Nagyszombatban és Kassán végezte. Hitszónokként működött Győrben és Bécsben. Mint a komáromi gimnázium igazgatója hunyt el. Korának földrajzi ismereteit összefoglaló jelentős műve: Világnak két rend béli rövid ismerete (Nagyszombat, 1757), az egyik első magyar nyelvű földrajzkönyv volt. </ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''
-Bertalanffi Pál. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. Nagyszombat<nowiki><ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref></nowiki>: Academia, 1757. 975-978.
+Bertalanffi Pál. ''Világnak Két rend-béli Rövid Ismérete''. Nagyszombat<ref>Trnava /Tirnau, város Szlovákiában. Jezsuita egyetemét Pázmány Péter alapította 1635-ben.</ref>: Academia, 1757. 975-978.
 '''Regeszta'''
@@ Line 8: / Line 8: @@
-ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. AMErikát, úgy-mint a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<nowiki><ref>nagy</ref></nowiki> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''Columbus Cristóf<nowiki><ref>Kolumbusz Kristóf  (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref></nowiki>''; egy jeles genuai<nowiki><ref>Genova, város Olaszországban.</ref></nowiki> Polgár ember, első vala, ki ''Catholicus'' Ferdinand<nowiki><ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref></nowiki> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''Americabéli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''Hispaniolát'',<nowiki><ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref></nowiki> ''Jamaicát<nowiki><ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref></nowiki>'', és ''Cubát''.<nowiki><ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref></nowiki> Americus Vespucius<nowiki><ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref></nowiki> egy jeles Florentziai<nowiki><ref>Firenze, város Olaszországban.</ref></nowiki> nemes ember Emanuel I. Portugalliai Király<nowiki><ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király  (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref></nowiki> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ ''Canariai'' szigetekből<nowiki><ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref></nowiki> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<nowiki><ref>lézengési: tévelygései</ref></nowiki> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''Brasiliát<nowiki><ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref></nowiki>'', ''Pariát<nowiki><ref>Paraguay [?]</ref></nowiki>'', és valami a’ ''Mar del Nord<nowiki><ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref></nowiki>'' névű tengerhez közel fekszik;  e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''Amerikának'' neveztetett; de  egyébbaránt nap-nyugoti ''India'', és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''Americus'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.
+ÖTÖDIK KÖNYV. ''Amerikáról''. AMErikát, úgy-mint a’ föld kerekségének sok időktől fogván isméretlen negyedik nagy részét, ez előtt egynihány száz esztendővel, fedi vala-fel az Europabélieknek, vagy<ref>nagy</ref> telhetetlen kivánságok; vagy-is vizen, és szárazon mindent visgáló nyughatatlan szem-fülségek: ''Columbus Cristóf<ref>Kolumbusz Kristóf  (1451(1506), genovai olasz hajós, spanyol szolgálatban, négy hajóutat tett Közép- és Dél-Amerikába (1492( 1504).</ref>''; egy jeles genuai<ref>Genova, város Olaszországban.</ref> Polgár ember, első vala, ki ''Catholicus'' Ferdinand<ref>II. Ferdinánd (Katolikus) (1452(1516), Aragónia, Szicília,Nápoly, Mallorca, Valencia, Szardínia és (Felső-)Navarra királya, majd V. Ferdinánd néven Kasztília királya. Feleségével, Kasztíliai Izabellával együtt, mint katolikus királyok (Reyes Católicos) a spanyol történelem legjelentősebb uralkodói közé tartoznak. Izabella támogatásával megkezdődtek a földrajzi felfedező utazások (Amerika: 1492), amelyeknek köszönhetően Spanyolország világbirodalommá vált. </ref> Spanyol Király alatt 1492. eszt[endő]. nap-nyugot felé a’ magos tengerre sok száz mérföldre ki-evezett; de minden faratsága után, tsak három ''Americabéli'' szigeteket talála-fel; úgy-mint ''Hispaniolát'',<ref>Haiti, a Karib-szigetek egyike.</ref> ''Jamaicát<ref>Jamaika, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref>'', és ''Cubát''.<ref>Kuba, a Nagy-Antillák, Karib-szigetek egyike.</ref> Americus Vespucius<ref>Vespucci, Amerigo (1454–1512), firenzei olasz utazó, felfedező, térképész. 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda vezette expedíció navigátoraként részt vett Kolumbusz Kristóf második útján és az 1507-ben megjelent Négy utazás című beszámolójában „Újvilágnak” (Mundus Novus) nevezte a felfedezett új földrészt. 1507-től az új kontinenst Vespucci keresztneve után Amerikának kezdték nevezni. Martin Waldseemüller német térképrajzoló 1507-ben kiadott világtérképén már külön ábrázolta az Újvilágot, és annak déli részére az „America” feliratot nyomtatta. </ref> egy jeles Florentziai<ref>Firenze, város Olaszországban.</ref> nemes ember Emanuel I. Portugalliai Király<ref>I. (Nagy, Szerencsés) Mánuel portugál király  (1469–1521), uralkodása alatt Portugália tengeri nagyhatalommá vált, gyarmatosításba kezdett, gazdasági élete fellendült, a főváros, Lisszabon, pezsgő tengeri kikötővé vált. </ref> alatt öt esztendővel utólb, úgy-mint 1497. eszt[endőben] a’ ''Canariai'' szigetekből<ref>Kanári-szigetek, szigetcsoport az Atlanti-óceánban, Marokkó partjainál. Ma Spanyolországhoz tartozik.</ref> ismét azon nap-nyugoti magos tengere [tengerre] ki-botsátkozván, sok veszedelmes lézzegési<ref>lézengési: tévelygései</ref> után utóllyára fel-találá a’ föld kerekségének igaz negyedik részét, de nem tellyesen; hanem tsak annak déli falkáját; úgy-mint ''Brasiliát<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref>'', ''Pariát<ref>Paraguay [?]</ref>'', és valami a’ ''Mar del Nord<ref>Északi-tenger, tenger Európa északnyugati részén.</ref>'' névű tengerhez közel fekszik;  e’ miatt ezen negyedik rész az ő nevéről, az után ''Amerikának'' neveztetett; de  egyébbaránt nap-nyugoti ''India'', és új világ-is a’ neve: és ugyan méltán; mert igen bizontalan az, ha tudtak-é arról valamit a’ régiek? ''Americus'' után mások-is sok új földeit fel-fedék ''Americának'', a’mint ezekről egyenként alább lesz a’ szó.
-''Amerika'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek ''Panama'' névű keskeny szorulattyával,<nowiki><ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref></nowiki> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ ''Magellanicum'' névű tengert,<nowiki><ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref></nowiki> nap keletről az ''Atlanticum'' tengert,<nowiki><ref>Atlanti-óceán.</ref></nowiki> nap-nyugotról a’ ''tsendes'',<nowiki><ref>Csendes-óceán.</ref></nowiki> és a’ ''Calyforniae'' névű tengert;<nowiki><ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref></nowiki> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''Tucumannia'',<nowiki><ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref></nowiki> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is.
+''Amerika'' a’ nap-nyugoti tenger között a’ földnek ''Panama'' névű keskeny szorulattyával,<ref>Panama-földszoros, keskeny földsáv, Közép-Amerikában a Karib-tenger és a Csendes-óceán között.</ref> (mellyben az azon névű város-is fekszik) két fél szigetre úgy-mint északira, és délire szakasztatik; következendő-képen ''America'' az északi sark felől éri a’ fagyos tengert; a’ déli sarkról a’ ''Magellanicum'' névű tengert,<ref>Magellán-tenger, a Magellán-szoros körüli vizek régi elnevezése, Dél-Amerika déli partjai körül, az Atlanti- és a Csendes-óceán között.</ref> nap keletről az ''Atlanticum'' tengert,<ref>Atlanti-óceán.</ref> nap-nyugotról a’ ''tsendes'',<ref>Csendes-óceán.</ref> és a’ ''Calyforniae'' névű tengert;<ref>Kaliforniai-öböl, öböl a Csendes-óceánban Észak-Amerika délnyugati partjainál, a Kaliforniai-félsziget és a szárazföld között.</ref> de az még igen bizontalan, ha az ''Esonis'' névű földdel nints-é valahol öszve aggatva? szintén ha az ''Esonis'' névű föld nem éri-é valahol a’ ''Compagnieland'' névű földet? mert ez így lévén, a’ tengernek tsak egy ''Uries'' névű kis szorulattyával választatnék-el nagy Tatár Országnak ''Jedso'' névű földétől. Amerikának a’ hoszsza az északi sarkról a’ déli-ig 2400. N. mérföld, a’ széle megint nap-keletről nap-nyugotig 1300. ’s-mint-hogy|mind a’ két sark felé terjed, azért északi, és déli részre osztatik. Az északi, vagy ''Mexikai'' részben van ó, és új ''Mexicum'', ''Florida'', ''Canada'' sok más tartományokkal. A’ déli vagy ''Peruviai'' részben van megint ''Terra firma'', ''Peruvia'', ''Chili'' az Amazonoknak tartománnya ''Tucumannia'',<ref>Tucumán, tartomány, ma Argentína része, Dél-Amerika.</ref> ''Paraguaria'', ''Brasilia'', és ''Terra Magellanica'': mind ezekről pedig, és az ezekben foglaltatott különös tartományokról egyenként lesz majd a’ szó, a’mint az ''Amerikai'' szigetekről-is.
-''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''Mexicumban<nowiki><ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref></nowiki>'', és ''Peruviában<nowiki><ref>Peru, Dél-Amerika.</ref></nowiki>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. A’ földe ''Amerikának'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik  a’ Spanyolok. A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''Brasiliában'', és ''Paraguariában'';<nowiki><ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref></nowiki> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének:
+''Amerikának'' népe az ''Europaeusoknak'' eljövetele előtt bizonyos tartományiban holmi kis Királyoktól kormányoztatott; úgymint nevezet szerént ''Mexicumban<ref>Mexikó, Közép-Amerika.</ref>'', és ''Peruviában<ref>Peru, Dél-Amerika.</ref>''; más tartományinak lakói megint többire minden Törvény nélkül vadúl éltek: a’ Spanyolok elsők oda érkezvén, és sok kis Királyokat a’ birodalmokból ki-vetvén, nagy részét el-foglalták ''Amerikának''; úgy, hogy abban most tsak nem minden ''Európa-bé''li Fejedelmeket mind birtokkal, mind hatalommal meg-haladgyanak. A’ földe ''Amerikának'' arannyal, ezüsttel, gyöngyökkel, nád mézzel, és sok dohánnyal-is gazdag; azért ezekből esztendőkent [esztendőnként] 12. milliom arany nyereségeket hánnyák, ’s-vetik  a’ Spanyolok. A’ népe ''Amerikának'' az előtt hol külömbb-különbb-féle balványokat imáda; hol megint barmok gyanánt minden Isten nélkül vadúl élt, főképen ''Brasiliában'', és ''Paraguariában'';<ref>Paraguay, Dél-Amerika.</ref> de már lassan, lassan meg-isméri az üdvösséges hitet a’ PP[ater]. Jesuitáknak,és sok más szerzeteseknek szorgalmatos Apostoli munkájok által; a’ Jesuiták pedig nagy buzgoságokból 1705. eszt[endőben]. több meg több lelkeket keresvén, azon alkalmatossággal éppen 50. új szigeteket-is fel-fedének:

← Older revision	Revision as of 09:55, 26 November 2022
(No difference)