ANTHROPOLOGIA 2 - Revision history

Legomate: Legomate moved page Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet to ANTHROPOLOGIA 2

2022-11-26T09:56:04Z

Legomate moved page Vetsei Pataki István geográfiája 1757 részlet to ANTHROPOLOGIA 2

Legomate at 16:02, 31 July 2022

2022-07-31T16:02:59Z

Legomate at 15:07, 29 July 2022

2022-07-29T15:07:38Z

FellegiZsofia at 10:20, 26 July 2022

2022-07-26T10:20:41Z

FellegiZsofia: first upload

2022-07-26T10:20:00Z

first upload

New page

'''Vetsei Pataki István<nowiki><ref>Vetsei P. István (?-1743), református lelkész, Debrecenben tanult. Előbb bihari, majd szatmári második prédikátor volt. Emberölés ellene irányuló gyanúja miatt Magyarország különböző helyein bújkált, majd Németországba (Lipcsébe) ment. 1737-ben hazajött, Baranya megyében Terehegyen viselt papi hivatalt és orvosi gyakorlatot is folytatott. Elfogták és Siófokon bebörtönözték. Később újra pap lett a Tolna megyei Dorogon (Tolna m.), majd Szentgyörgyön. 1741-ben megszökött, Nagyszombatban katolizált. A püspöki tizedek beszedőjeként halt meg. Munkája, a Magyar geografiája... melly külső dolgok olvasásában gyönyörködő magyarok kedvekért még 1741. Pétsen irattatott volt. Most pedig számtalan hibáiból megjobbíttatván ki-bocsáttatott. Nagy-Károly, 1757.</ref></nowiki> geográfiája, 1757 (részlet)'''

Vetsei P. István: Magyar Geografia, Az az: ez egész világ nagy részeinek…rendes és rövid le-írása , Nagy-Károly<nowiki><ref>Nagykároly/Carei, város Romániában.</ref></nowiki>: Bíró Mihály,<nowiki><ref>Bíró Mihály (?-?), nyomdász, Nagykároly/Carei.</ref></nowiki> 1757. 429-430.

'''Regeszta'''

Vetsei Pataki Iatván, ''Magyar Geografiá''ja (1757) a mindeddig ismert leggazdagabb tárháza a brazíliai őslakosság démonizálásának. Nem említi ugyan konkrétan a tupinambá indiánokat, de az idézett részletben tettenérhető vizualitás, ördögi reprezentáció a Theodor de Bry (1528-1598) által Hans Staden (1525-1576) 1557. évi brazíliai útibeszámolójának illusztrálásához készült metszeteket idézi. Az indiánok démonizálása, kannibalizálása sűrűn átszövi a Brazíliáról szóló részletet, a szó szoros értelmében szemmel látható jellegzetessége annak. Kutatásaim szerint Staden sötét, kannibalisztikus beszámolójából már Frölich Dávid késmárki/bártfai tudós kalendáriuma (''Schreib-Kalender'') hosszabb német nyelvű kivonatot közölt az 1640-ik évben. Az ördögimádáson túl a lajhár és az oposszum megjelenése Vetsei művében ugyancsak a korabeli vizuális ábrázolások hatását mutatja: a két állat a legkorábbi vizuális Amerika-szimbólumok közé tartozik.

Negyedik Rész BRASILIA,<nowiki><ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref></nowiki> Amerikának legnagyobb Földe; hoszsza 600; széle 450. Mértföld, a’ partjai esméretesek, de belső részei esméretlenek. Népei sivatag parasztok, ellenségeiknek húsokkal élnek, kiket közönséges helyre kivisznek ’s egy közzülök arra felszenteltetett lévén, úgy agyon tsapja, hogy több ütés néki ne kelljen, így osztán nagy tántzolással ’s örömmel eltépik, nyársakra húzván megsütik, nagy énekléssel megeszik, a’ sirját [zsírját] újjaikról-is leszopogatván. Az Ördögöt magát, ki sok jelenéseket ’s feleleteket tészen nékiek imádják; Bűvös-bájosaik, boszorkányaik és jövendőmondóik száma nélkül valók, az Ördögöt énekléssel tisztelik, béleseket osztogatnak magok között, mellyel a’ tsalárd Ördög mit majmozzon közöttök, nem tudatik.

Brasilia egész Hazája a’ nádméznek, innen szállíttatván nagyobb részént Európába, vagyon Brasiliai fájok-is bővön. Ambrájok, Salsaparillájok és Santagójok; több drágalátos jókkal együtt. ''' '''Vagynak igen nyelves Pellikánok-is e’ földön; '''|'''selymek, aranyok, ezüstök, jáspis nevű drága kövök, kristáljok bővőn. Vagyon egy tsuda állatis nálok, melly szüntelen mozogván sőt kelvén-is, mindazáltal 24. órák alatt egy hajításnyira sem mehet.<nowiki><ref>lajhár</ref></nowiki> Más ollyan vagyon, melly kölykeit mihelyt kikölyközi hátára felszedi, helyből helybe úgy hordozza<nowiki><ref>oposszum</ref></nowiki>; ismét ollyan-is vagyon egy, mellynek a’ természet a’ hasa alatt tarisznyát adott, abban szedi kölykeit, úgy viszi a’ hova akarja és ott kirakja.

Brasiliának a’ partjait a’ Belgák bírták; de 1640-ben a’ Portugallusok tőlök elvették, már most azoké, a’ Frantzia is bírta, Déli-Frantziát; de ezek-is elvesztették. Elosztatik a’ Partya XIV. Kapitányságokra, mellyekben sok erős Városok és Várak építtettenek, ezek az emlékezetesebbek: S. Salvator,<nowiki><ref>Salvador da Bahia, Brazília.</ref></nowiki> Olynda,<nowiki><ref>Olinda, Pernambuco állam, Brazília.</ref></nowiki> S. Spiritus,<nowiki><ref>Espirito Santo állam, Brazília.</ref></nowiki> mellyekből 30 hajók nádmézzel tellyesek, jőnek minden fél Esztendőben Európába.

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Vetsei Pataki István<ref>Vetsei P. István (?-1743), református lelkész, Debrecenben tanult. Előbb bihari, majd szatmári második prédikátor volt. Emberölés ellene irányuló gyanúja miatt Magyarország különböző helyein bújkált, majd Németországba (Lipcsébe) ment. 1737-ben hazajött, Baranya megyében Terehegyen viselt papi hivatalt és orvosi gyakorlatot is folytatott. Elfogták és Siófokon bebörtönözték. Később újra pap lett a Tolna megyei Dorogon (Tolna m.), majd Szentgyörgyön. 1741-ben megszökött, Nagyszombatban katolizált. A püspöki tizedek beszedőjeként halt meg. Munkája, a Magyar geografiája... melly külső dolgok olvasásában gyönyörködő magyarok kedvekért még 1741. Pétsen irattatott volt. Most pedig számtalan hibáiból megjobbíttatván ki-bocsáttatott. Nagy-Károly, 1757.</ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''
-[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12397 Vetsei P. István]: Magyar Geografia, Az az: ez egész világ nagy részeinek…rendes és rövid le-írása , [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q686 Nagy-Károly]<ref>Nagykároly/Carei, város Romániában.</ref>: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12399 Bíró Mihály],<ref>Bíró Mihály (?-?), nyomdász, Nagykároly/Carei.</ref> 1757. 429-430.
+'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12397 Vetsei P. István]: Magyar Geografia, Az az: ez egész világ nagy részeinek…rendes és rövid le-írása , [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q686 Nagy-Károly]<ref>Nagykároly/Carei, város Romániában.</ref>: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12399 Bíró Mihály],<ref>Bíró Mihály (?-?), nyomdász, Nagykároly/Carei.</ref> 1757. 429-430.'''
-'''Regeszta'''
+'''REGESZTA'''
 Negyedik Rész [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 BRASILIA],<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref> Amerikának legnagyobb Földe; hoszsza 600; széle 450. Mértföld, a’ partjai esméretesek, de belső részei  esméretlenek. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12041 |:]</big>''' Népei sivatag parasztok, ellenségeiknek húsokkal élnek, kiket közönséges helyre kivisznek ’s egy közzülök arra felszenteltetett lévén, úgy agyon tsapja, hogy több ütés néki ne kelljen, így osztán '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12041 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12043 |:]</big>''' nagy tántzolással ’s örömmel eltépik, nyársakra húzván megsütik, nagy énekléssel megeszik, a’ sirját [zsírját] újjaikról-is leszopogatván. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12043 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3965 |:]</big>''' Az Ördögöt magát, ki sok jelenéseket ’s feleleteket tészen nékiek imádják; '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3965 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12044 |:]</big>''' Bűvös-bájosaik, boszorkányaik és jövendőmondóik száma nélkül valók, az Ördögöt énekléssel tisztelik, béleseket osztogatnak magok között, mellyel a’ tsalárd Ördög mit majmozzon közöttök, nem tudatik. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12044 :|]</big>'''

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Vetsei Pataki István<ref>Vetsei P. István (?-1743), református lelkész, Debrecenben tanult. Előbb bihari, majd szatmári második prédikátor volt. Emberölés ellene irányuló gyanúja miatt Magyarország különböző helyein bújkált, majd Németországba (Lipcsébe) ment. 1737-ben hazajött, Baranya megyében Terehegyen viselt papi hivatalt és orvosi gyakorlatot is folytatott. Elfogták és Siófokon bebörtönözték. Később újra pap lett a Tolna megyei Dorogon (Tolna m.), majd Szentgyörgyön. 1741-ben megszökött, Nagyszombatban katolizált. A püspöki tizedek beszedőjeként halt meg. Munkája, a Magyar geografiája... melly külső dolgok olvasásában gyönyörködő magyarok kedvekért még 1741. Pétsen irattatott volt. Most pedig számtalan hibáiból megjobbíttatván ki-bocsáttatott. Nagy-Károly, 1757.</ref> geográfiája, 1757 (részlet)'''
-Vetsei P. István: Magyar Geografia, Az az: ez egész világ nagy részeinek…rendes és rövid le-írása , Nagy-Károly<ref>Nagykároly/Carei, város Romániában.</ref>: Bíró Mihály,<ref>Bíró Mihály (?-?), nyomdász, Nagykároly/Carei.</ref> 1757. 429-430.
+[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12397 Vetsei P. István]: Magyar Geografia, Az az: ez egész világ nagy részeinek…rendes és rövid le-írása , [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q686 Nagy-Károly]<ref>Nagykároly/Carei, város Romániában.</ref>: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12399 Bíró Mihály],<ref>Bíró Mihály (?-?), nyomdász, Nagykároly/Carei.</ref> 1757. 429-430.
 '''Regeszta'''
@@ Line 7: / Line 7: @@
 Vetsei Pataki Iatván, ''Magyar Geografiá''ja (1757) a mindeddig ismert leggazdagabb tárháza a brazíliai őslakosság démonizálásának. Nem említi ugyan konkrétan a tupinambá indiánokat, de az idézett részletben tettenérhető vizualitás, ördögi reprezentáció a Theodor de Bry (1528-1598) által Hans Staden (1525-1576) 1557. évi brazíliai útibeszámolójának illusztrálásához készült metszeteket idézi. Az indiánok démonizálása, kannibalizálása sűrűn átszövi a Brazíliáról szóló részletet, a szó szoros értelmében szemmel látható jellegzetessége annak. Kutatásaim szerint Staden sötét, kannibalisztikus beszámolójából már Frölich Dávid késmárki/bártfai tudós kalendáriuma (''Schreib-Kalender'') hosszabb német nyelvű kivonatot közölt az 1640-ik évben. Az ördögimádáson túl a lajhár és az oposszum megjelenése Vetsei művében ugyancsak a korabeli vizuális ábrázolások hatását mutatja: a két állat a legkorábbi vizuális Amerika-szimbólumok közé tartozik.
-Negyedik Rész BRASILIA,<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref> Amerikának legnagyobb Földe; hoszsza 600; széle 450. Mértföld, a’ partjai esméretesek, de belső részei  esméretlenek. Népei sivatag parasztok, ellenségeiknek húsokkal élnek, kiket közönséges helyre kivisznek ’s egy közzülök arra felszenteltetett lévén, úgy agyon tsapja, hogy több ütés néki ne kelljen, így osztán nagy tántzolással ’s örömmel eltépik, nyársakra húzván megsütik, nagy énekléssel megeszik, a’ sirját [zsírját] újjaikról-is leszopogatván. Az Ördögöt magát, ki sok jelenéseket ’s feleleteket tészen nékiek imádják; Bűvös-bájosaik, boszorkányaik és jövendőmondóik száma nélkül valók, az Ördögöt énekléssel tisztelik, béleseket osztogatnak magok között, mellyel a’ tsalárd Ördög mit majmozzon közöttök, nem tudatik.
+Negyedik Rész [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 BRASILIA],<ref>Brazília, Dél-Amerika.</ref> Amerikának legnagyobb Földe; hoszsza 600; széle 450. Mértföld, a’ partjai esméretesek, de belső részei  esméretlenek. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12041 |:]</big>''' Népei sivatag parasztok, ellenségeiknek húsokkal élnek, kiket közönséges helyre kivisznek ’s egy közzülök arra felszenteltetett lévén, úgy agyon tsapja, hogy több ütés néki ne kelljen, így osztán '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12041 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12043 |:]</big>''' nagy tántzolással ’s örömmel eltépik, nyársakra húzván megsütik, nagy énekléssel megeszik, a’ sirját [zsírját] újjaikról-is leszopogatván. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12043 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3965 |:]</big>''' Az Ördögöt magát, ki sok jelenéseket ’s feleleteket tészen nékiek imádják; '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3965 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12044 |:]</big>''' Bűvös-bájosaik, boszorkányaik és jövendőmondóik száma nélkül valók, az Ördögöt énekléssel tisztelik, béleseket osztogatnak magok között, mellyel a’ tsalárd Ördög mit majmozzon közöttök, nem tudatik. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12044 :|]</big>'''
-Brasilia egész Hazája a’ nádméznek, innen szállíttatván nagyobb részént Európába, vagyon Brasiliai fájok-is bővön. Ambrájok, Salsaparillájok és Santagójok; több drágalátos jókkal együtt. ''' '''Vagynak igen nyelves Pellikánok-is e’ földön; '''|'''selymek, aranyok, ezüstök, jáspis nevű drága kövök, kristáljok bővőn. Vagyon egy tsuda állatis nálok, melly szüntelen mozogván sőt kelvén-is, mindazáltal 24. órák alatt egy hajításnyira sem mehet.<ref>lajhár</ref> Más ollyan vagyon, melly kölykeit mihelyt kikölyközi hátára felszedi, helyből helybe úgy hordozza<ref>oposszum</ref>; ismét ollyan-is vagyon egy, mellynek a’ természet a’ hasa alatt tarisznyát adott, abban szedi kölykeit, úgy viszi a’ hova akarja és ott kirakja.
+'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12042 |:]</big>''' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasilia] egész Hazája a’ nádméznek, innen szállíttatván nagyobb részént Európába, vagyon Brasiliai fájok-is bővön. Ambrájok, Salsaparillájok és Santagójok; több drágalátos jókkal együtt. ''' '''Vagynak igen nyelves Pellikánok-is e’ földön; <big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12042 :|]'''</big> '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11291 |:]</big>''' selymek, aranyok, ezüstök, jáspis nevű drága kövök, kristáljok bővőn. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11291 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12045 |:]</big>''' Vagyon egy tsuda állatis nálok, melly szüntelen mozogván sőt kelvén-is, mindazáltal 24. órák alatt egy hajításnyira sem mehet.<ref>lajhár</ref> Más ollyan vagyon, melly kölykeit mihelyt kikölyközi hátára felszedi, helyből helybe úgy hordozza<ref>oposszum</ref>; ismét ollyan-is vagyon egy, mellynek a’ természet a’ hasa alatt tarisznyát adott, abban szedi kölykeit, úgy viszi a’ hova akarja és ott kirakja. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12045 :|]</big>'''
-Brasiliának a’ partjait a’  Belgák bírták; de 1640-ben a’ Portugallusok tőlök elvették, már most azoké, a’ Frantzia is bírta, Déli-Frantziát; de ezek-is elvesztették. Elosztatik a’ Partya XIV. Kapitányságokra, mellyekben sok erős Városok és Várak építtettenek, ezek az emlékezetesebbek: S. Salvator,<ref>Salvador da Bahia, Brazília.</ref> Olynda,<ref>Olinda, Pernambuco állam, Brazília.</ref> S. Spiritus,<ref>Espirito Santo állam, Brazília.</ref> mellyekből 30 hajók nádmézzel tellyesek, jőnek minden fél Esztendőben Európába.
+[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2391 Brasiliá]nak a’ partjait a’  Belgák bírták; de 1640-ben a’ Portugallusok tőlök elvették, már most azoké, a’ Frantzia is bírta, Déli-Frantziát; de ezek-is elvesztették. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12842 |:]</big>''' Elosztatik a’ Partya XIV. Kapitányságokra, mellyekben sok erős Városok és Várak építtettenek, ezek az emlékezetesebbek: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12402 S. Salvator],<ref>Salvador da Bahia, Brazília.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12404 Olynda],<ref>Olinda, Pernambuco állam, Brazília.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12407 S. Spiritus],<ref>Espirito Santo állam, Brazília.</ref> mellyekből 30 hajók nádmézzel tellyesek, jőnek minden fél Esztendőben Európába. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12842 :|]</big>'''

← Older revision	Revision as of 09:56, 26 November 2022
(No difference)