ANTHROPOLOGIA 3 - Revision history

Legomate: Legomate moved page Baranyi László geográfiája 1796 részletek to ANTHROPOLOGIA 3

2022-11-26T09:56:23Z

Legomate moved page Baranyi László geográfiája 1796 részletek to ANTHROPOLOGIA 3

Legomate at 15:50, 31 July 2022

2022-07-31T15:50:20Z

Legomate at 15:28, 29 July 2022

2022-07-29T15:28:42Z

FellegiZsofia at 10:24, 26 July 2022

2022-07-26T10:24:40Z

FellegiZsofia: first upload

2022-07-26T10:23:59Z

first upload

New page

'''Baranyi László<nowiki><ref>Baranyi László (1729-?), városi tisztviselő, tanácsos, magyar királyi testőr, Debrecenben és Sárospatakon tanult. 1747-1749 között Halléban hallgatott jogot, teológiát és bonctant. Hazatérése után patvarista volt Nógrád megye főjegyzője mellett, majd városi tisztviselő Debrecenben. 1760-ban Bihar megye Bécsbe küldte a királyi testőrséghez, ahonnan 1763-ban tért vissza. Városi tanácsos lett Debrecenben, 1774-ig. Legfontosabb munkái A geographia tudománynak első kezdete (Hála 1749) és a Rövid magyar geographia (Pest, 1796). </ref></nowiki> geográfiája (1796, részletek)'''

Baranyi László. ''Rövid Magyar Geographia.'' Pesten: Trattner Mátyás,<nowiki><ref>Trattner Mátyás (1745-1828), nyomdász, könyvkiadó. 1766 és 1778 között Párizsban volt nyomdász. 1779-től a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa. 1789-től a pesti Trattner-nyomda tulajdonosa és vezetője. 1827-ben visszavonult.</ref></nowiki> 1796. 359-367.

'''Regeszta'''

Baranyi László ''Rövid Magyar Geographia''ja (Pesten, 1796) kis ''etnográfiai profil''okat tartalmaz az óceániai szigetek bennszülötteiről, és a körülvevő természeti környezetről. Nem népek szerint halad, ahogyan majd a későbbiekben gyakorlattá válik (polinézek, melanézek, mikronézek), hanem az egyes szigeteket veszi sorra. Az itt közölt részletben például az új hebridaiak, új zélandiak, tahitiak gondosan különválasztva szerepelnek, s az utóbbi kettő – James Cook (1728-1779) expedícióinak és hajónaplóinak köszönhetően - eléggé részletes bemutatásban részesül. Egyes tárgyak leírása (például öltözet, fejviselet, stb) valószínűsíti, hogy a szöveg eredeti szerzője - minden bizonnyal Georg Forster (1754-1794) - a saját szemeivel is látta ez utóbbiakat. Az Óceániáról szóló rész számos tárgy-, és szokásleírást tartalmaz, amelyek közvetlen megfigyelés, ottlét nélkül nem jöhettek volna létre.

XXI. SZAKASZ. ÖTÖDIK RÉSZE A’ VILÁGNAK DÉLI INDIA Ezek a’ Földek, rész szerént a mérséklett, rész szerént pedig a’ meleg öv alatt vagynak. Mintegy 200. esztendőktől fogva találgatják ezeket az Ánglusok, Hollandusok, Frantzok [franciák], és Spanyolok. Kivált pedig ennek a’ Séculumnak vége felé, az Ánglus Király Kook Kapitányt<nowiki><ref>Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába.</ref></nowiki> el-küldötte ezen Tartományoknak meg-vizsgálására…

VIII. Új HEBRYDES<nowiki><ref>Vanuatu-szigetek (régebbi nevén: Új Hebridák), szigetcsoport Melanéziában, a Csendes-óceán dél-nyugati részén.</ref></nowiki> Szigetjei. Ezek között leg-nevezetessebb a’ ''Hajnal'' Szigete. Lakossai mezitelen járnak, Fegyverek dárda, és bot, orraikat és füleiket ki-fúrják, ’s a’ lyukakba tsigákat aggatnak. Sok sertések, és madaraik vannak. Ki-festik testeiket, és veres porral bé-hintik. Ollyan nagy tsónaikjaik vagynak, hogy öt ember egybe meg-fér, melly gorombaságokhoz képest sok. Sok tüzet okádó Hegyek vagynak ezen Szigetekben. p.

IX. Új Zeelandia.<nowiki><ref>Új Zéland, szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceán délnyugati részén.</ref></nowiki> Nagy két szigetek.

Vagynak még sok egyéb Szigetek-is, mellyek nem annyira esméretesek, mint Bougenville [sic!] Wihheals, Gouer, Carteret, Charlotte, Szent Lélek, Új Hebrides, Biron, York, Magános, Wallis, Horn, Veszedelmes, Jesus, Bernard, Palmerston, Hervey, Scilly, Társaság Szigettyei, – a’mellyek közt van Utahiti,<nowiki><ref>Tahiti (Otaheite), a Társaság-szigetek, Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceánban.</ref></nowiki> és a’ hol Kookot egy vas Európai buzogánnyal, mellyet maga ajándékozott a’ Királynénak, agyon ütötték, és meg-ették.<nowiki><ref>Hawaii (régebben: Sandwich-szigetek), szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceánban.</ref></nowiki> – Szent Péter, Mendoza, Szerentsétlen, Kutya Glocester, Davins Szigettyei.

Mennyi emberek lakják Déli Indiát, meg-határozni nem lehet. Némelly Szigetek partjai sűrűn népessek; mások ellenben néptelenek; hogy a’ föld szinén lakó emberek száma ezer millióra ki teljen, Déli Indiára 37 milliót tésznek. Hihető, hogy ezekbe a Szigetekbe, Nap-Keleti Indiából jöttek az emberek.

Hogy sok féle nyelven beszéljenek ezek az emberek, abból tetszik-meg, hogy azok az ''Oma<nowiki><ref>Omai (kb.1751-1779), ra’iateai polinéz bennszülött, földtulajdonos azaz előkelő, a második óceániai őslakos, aki eljutott Európába. 1769-ben találkozott James Cook-kal Tahitin, majd 1773-ban Londonba utazott, ahol két évet töltött. Cook második expedíciója vitte Európába, majd a harmadik vitte vissza 1776-ban. Londonban természettudósokkal, arisztokratákkal, művészekkel találkozott.</ref></nowiki>'', és ''Tupia<nowiki><ref>Tupaia (Tupaea vagy Tupia, kb.1725-1770), ra’iatea-i polinéz pap (arioi) és hajós navigátor. Cook magával vitte a hajóján, amikor Ausztrália partjait térképezte fel. Új Zélandon tolmácsolt az őslakos Māorik és az angolok között. Cook el akarta vinni Angliába, de Batáviában a hajón – valószínűleg egy ott elkapott betegségben - elhunyt.</ref></nowiki>'' nevű ''Otahajták'',<nowiki><ref>Tahiti-beliek.</ref></nowiki> a’kiket Kook<nowiki><ref>Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába. </ref></nowiki> magával Angliába vitt, sok féle Szigetek lakosi nyelvét nem érthették.

Vallásokra nézve Pogányok, egy jó, és egy rosz Fő Isteneket, és sok erőtlenebb Isteneket hisznek.

Ki-vévén némelly Új Hollandiai,<nowiki><ref>New Holland, Ausztrália szárazföldi részének európaiak által ismert és használt régi elnevezése.</ref></nowiki> és Guineai partokat,<nowiki><ref>Pápua Új-Guinea, sziget a Csendes-óceánban, Ausztráliától északra.</ref></nowiki> mellyeket a’ Hollandusok el-foglaltak, szabad emberek; vagynak nékik Fejedelmeik; De a’kik a’ Familiák Fejei hire nélkül, semmi nagyobb dolgot nem végezhetnek. Kevés mesterség, és Tudomány vagyon közöttük, és egymástól nagyon külömböznek.

Az Új ''Zeelandusok'', barnák, erőssek, a’ fogak fejér, mint az Elefánté, fekete rövid szakállok, fekete hajok, a’ férjfiak a’ fejek tetején öszve kötnek, és madár tollakkal fel-ékesítik; az Aszszonyok pedig a’ vallokon le-eresztik. Hal és Kutya hús legkedvessebb eledelek. A’ testek tisztaságáról nem igen gondoskodnak; hajokat büdös olajjal kenik. mind a’ két Nem fekete festékkel festi testét. Fa levélből készittik ruhajokat, melly két darabból áll, és sinórral van a’ vállakon öszve kötve, az első darab elől térdig ér, a’ másik pedig hátul a’ földig. Meljek nyitva van, a’ fülökön nagy jukest<nowiki><ref>[lyukat?]</ref></nowiki> tsinálnak, a’ mellybe tollokat, ruhát aggatnak sinóron, vagy eb, és a’ meg-hólt attyokfiainak fogait, az aszszonyok kar kötőket-is hordóznak apró tsigákból. Egy más köz barátságosok; de az ellenségeknek még a” húsát-is örömmel eszik meg.

Az ''Utahitik'', vagy ''Otahajták'' erőssek, magossak, szépek, barnák. A’ hajokat tsinossan tartják, az aszszonyok röviden viselik, a’ férjfiak pedig a’ fejek tetejin tsomóba kötik, és matériából turbán formát tesznek reá, a’mellyet tollal, koszorúval, és virág bokrétával felékesítenek. A’ meleg ellen kokos levelből készítenek árnyék tartót. Igen szép, vékony és drága fejér ruhát készítenek fa levelekből. Festik magokat.

Eledelek kutya, disznó hus, madarak, halak, kenyér-gyümölts, Yam-gyökér, Benanas [banán], ’s a’ t[öbbi]. Italok kokos dióból készült édes bor, de a’ melly nem erős. Utálják azt, a’ mi erős, és tsipős, mint a’ szőllő bort, pálinkát, dohánt. Az Aszszonyok nem forognak a’ Férjfiak közt, és nem esznek abból az ételből, mellyet a férfiak magoknak készítettek. Éles tsiga-héj a’ kések, a ’ Házaik három sor oszlopokon álló négy szegű alkotmány, mellynek van ugyan teteje, de fala nints, napjába háromszor ferednek a’ folyó vizekben, az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéssel és úszással töltik. A’ fegyverek parittya, lántsa, mellynek a’ két végén hegyes tsont van, és kemény fából készült buzogány. Ezek ölték-meg Kookot. Lásd ''Forstert<nowiki><ref>Forster, Johann Georg Adam (1754-1794), német természettudós, utazó, útibeszámolók szerzője, a brit Royal Society tagja, James Cook második óceániai expedíciójának (1772-1775) résztvevője.</ref></nowiki>'' a’ Kook utazásába, vagy ''Zimmermannt''.<nowiki><ref>Zimmermann, Eberhard August Wilhelm von (1743-1815), német geográfus, zoológus matematikatanár, útibeszámolók szerzője. Többek között Halléban, Berlinben, Göttingenben és Braunschweigben tevékenykedett.</ref></nowiki>

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Baranyi László<ref>Baranyi László (1729-?), városi tisztviselő, tanácsos, magyar királyi testőr, Debrecenben és Sárospatakon tanult. 1747-1749 között Halléban hallgatott jogot, teológiát és bonctant. Hazatérése után patvarista volt Nógrád megye főjegyzője mellett, majd városi tisztviselő Debrecenben. 1760-ban Bihar megye Bécsbe küldte a királyi testőrséghez, ahonnan 1763-ban tért vissza. Városi tanácsos lett Debrecenben, 1774-ig. Legfontosabb munkái A geographia tudománynak első kezdete (Hála 1749) és a Rövid magyar geographia (Pest, 1796).  </ref> geográfiája (1796, részletek)'''
-[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12408 Baranyi László]. ''Rövid Magyar Geographia.'' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1307 Pest]en: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12412 Trattner Mátyás],<ref>Trattner Mátyás (1745-1828), nyomdász, könyvkiadó. 1766 és 1778 között Párizsban volt nyomdász. 1779-től a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa. 1789-től a pesti Trattner-nyomda tulajdonosa és vezetője. 1827-ben visszavonult.</ref> 1796. 359-367.
+'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12408 Baranyi László]. ''Rövid Magyar Geographia''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1307 Pest]en: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12412 Trattner Mátyás],<ref>Trattner Mátyás (1745-1828), nyomdász, könyvkiadó. 1766 és 1778 között Párizsban volt nyomdász. 1779-től a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa. 1789-től a pesti Trattner-nyomda tulajdonosa és vezetője. 1827-ben visszavonult.</ref> 1796. 359-367.'''
-'''Regeszta'''
+'''REGESZTA'''

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''Baranyi László<ref>Baranyi László (1729-?), városi tisztviselő, tanácsos, magyar királyi testőr, Debrecenben és Sárospatakon tanult. 1747-1749 között Halléban hallgatott jogot, teológiát és bonctant. Hazatérése után patvarista volt Nógrád megye főjegyzője mellett, majd városi tisztviselő Debrecenben. 1760-ban Bihar megye Bécsbe küldte a királyi testőrséghez, ahonnan 1763-ban tért vissza. Városi tanácsos lett Debrecenben, 1774-ig. Legfontosabb munkái A geographia tudománynak első kezdete (Hála 1749) és a Rövid magyar geographia (Pest, 1796).  </ref> geográfiája (1796, részletek)'''
-Baranyi László. ''Rövid Magyar Geographia.'' Pesten: Trattner Mátyás,<ref>Trattner Mátyás (1745-1828), nyomdász, könyvkiadó. 1766 és 1778 között Párizsban volt nyomdász. 1779-től a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa. 1789-től a pesti Trattner-nyomda tulajdonosa és vezetője. 1827-ben visszavonult.</ref> 1796. 359-367.
+[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12408 Baranyi László]. ''Rövid Magyar Geographia.'' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1307 Pest]en: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12412 Trattner Mátyás],<ref>Trattner Mátyás (1745-1828), nyomdász, könyvkiadó. 1766 és 1778 között Párizsban volt nyomdász. 1779-től a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa. 1789-től a pesti Trattner-nyomda tulajdonosa és vezetője. 1827-ben visszavonult.</ref> 1796. 359-367.
 '''Regeszta'''
@@ Line 9: / Line 9: @@
-XXI. SZAKASZ. ÖTÖDIK RÉSZE A’ VILÁGNAK DÉLI INDIA Ezek a’ Földek, rész szerént a mérséklett, rész szerént pedig a’ meleg öv alatt vagynak. Mintegy 200. esztendőktől fogva találgatják ezeket az Ánglusok, Hollandusok, Frantzok [franciák], és Spanyolok. Kivált pedig ennek a’ Séculumnak vége felé, az Ánglus Király Kook Kapitányt<ref>Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során  Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába.</ref> el-küldötte ezen Tartományoknak meg-vizsgálására…
+XXI. SZAKASZ. ÖTÖDIK RÉSZE A’ VILÁGNAK [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12843 DÉLI INDIA] Ezek a’ Földek, rész szerént a mérséklett, rész szerént pedig a’ meleg öv alatt vagynak. Mintegy 200. esztendőktől fogva találgatják ezeket az Ánglusok, Hollandusok, Frantzok [franciák], és Spanyolok. Kivált pedig ennek a’ Séculumnak vége felé, az Ánglus Király [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3823 Kook Kapitány]t<ref>Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során  Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába.</ref> el-küldötte ezen Tartományoknak meg-vizsgálására…
-           VIII. Új HEBRYDES<ref>Vanuatu-szigetek (régebbi nevén: Új Hebridák), szigetcsoport Melanéziában, a Csendes-óceán dél-nyugati részén.</ref> Szigetjei. Ezek között leg-nevezetessebb a’ ''Hajnal'' Szigete. Lakossai mezitelen járnak, Fegyverek dárda, és bot, orraikat és füleiket ki-fúrják, ’s a’ lyukakba tsigákat aggatnak. Sok sertések, és madaraik vannak. Ki-festik testeiket, és veres porral bé-hintik. Ollyan nagy tsónaikjaik vagynak, hogy öt ember egybe meg-fér, melly gorombaságokhoz képest sok. Sok tüzet okádó Hegyek vagynak ezen Szigetekben. p.
+           VIII. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12414 Új HEBRYDES]<ref>Vanuatu-szigetek (régebbi nevén: Új Hebridák), szigetcsoport Melanéziában, a Csendes-óceán dél-nyugati részén.</ref> Szigetjei. Ezek között leg-nevezetessebb a’ ''Hajnal'' Szigete. Lakossai mezitelen járnak, Fegyverek dárda, és bot, orraikat és füleiket ki-fúrják, ’s a’ lyukakba tsigákat aggatnak. Sok sertések, és madaraik vannak. Ki-festik testeiket, és veres porral bé-hintik. Ollyan nagy tsónaikjaik vagynak, hogy öt ember egybe meg-fér, melly gorombaságokhoz képest sok. Sok tüzet okádó Hegyek vagynak ezen Szigetekben. p.
-           IX. Új Zeelandia.<ref>Új Zéland, szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceán délnyugati részén.</ref> Nagy két szigetek.
+           IX. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12415 Új Zeelandia].<ref>Új-Zéland, szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceán délnyugati részén.</ref> Nagy két szigetek.
-Vagynak még sok egyéb Szigetek-is, mellyek nem annyira esméretesek, mint Bougenville [sic!] Wihheals, Gouer, Carteret, Charlotte, Szent Lélek, Új Hebrides, Biron, York, Magános, Wallis, Horn, Veszedelmes, Jesus, Bernard, Palmerston, Hervey, Scilly, Társaság Szigettyei, – a’mellyek közt van Utahiti,<ref>Tahiti (Otaheite), a Társaság-szigetek, Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceánban.</ref> és a’ hol Kookot egy vas Európai buzogánnyal, mellyet maga ajándékozott a’ Királynénak, agyon ütötték, és meg-ették.<ref>Hawaii (régebben: Sandwich-szigetek), szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceánban.</ref> – Szent Péter, Mendoza, Szerentsétlen, Kutya Glocester, Davins Szigettyei.
+Vagynak még sok egyéb Szigetek-is, mellyek nem annyira esméretesek, mint Bougenville [sic!] Wihheals, Gouer, Carteret, Charlotte, Szent Lélek, Új Hebrides, Biron, York, Magános, Wallis, Horn, Veszedelmes, Jesus, Bernard, Palmerston, Hervey, Scilly, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2855 Társaság] Szigettyei, – a’mellyek közt van [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2853 Utahiti],<ref>Tahiti (Otaheite), a Társaság-szigetek, Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceánban.</ref> és [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2527 a’ hol] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3823 Kook]ot egy vas Európai buzogánnyal, mellyet maga ajándékozott a’ Királynénak, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2527 agyon ütötték, és meg-ették].<ref>Hawaii (régebben: Sandwich-szigetek), szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceánban.</ref> – Szent Péter, Mendoza, Szerentsétlen, Kutya Glocester, Davins Szigettyei.
-Mennyi emberek lakják Déli Indiát, meg-határozni nem lehet. Némelly Szigetek partjai sűrűn népessek; mások ellenben néptelenek; hogy a’ föld szinén lakó emberek száma ezer millióra ki teljen, Déli Indiára 37 milliót tésznek. Hihető, hogy ezekbe a Szigetekbe, Nap-Keleti Indiából jöttek az emberek.
+Mennyi emberek lakják [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12843 Déli Indiá]t, meg-határozni nem lehet. Némelly Szigetek partjai sűrűn népessek; mások ellenben néptelenek; hogy a’ föld szinén lakó emberek száma ezer millióra ki teljen, Déli Indiára 37 milliót tésznek. Hihető, hogy ezekbe a Szigetekbe, Nap-Keleti Indiából jöttek az emberek.
-Hogy sok féle nyelven beszéljenek ezek az emberek, abból tetszik-meg, hogy azok az ''Oma<ref>Omai (kb.1751-1779), ra’iateai polinéz bennszülött, földtulajdonos azaz előkelő, a második óceániai őslakos, aki eljutott Európába. 1769-ben találkozott James Cook-kal Tahitin, majd 1773-ban Londonba utazott, ahol két évet töltött. Cook második expedíciója vitte Európába, majd a harmadik vitte vissza 1776-ban. Londonban természettudósokkal, arisztokratákkal, művészekkel találkozott.</ref>'', és ''Tupia<ref>Tupaia (Tupaea vagy Tupia, kb.1725-1770), ra’iatea-i polinéz pap (arioi) és hajós navigátor. Cook magával vitte a hajóján, amikor Ausztrália partjait térképezte fel. Új Zélandon tolmácsolt az őslakos Māorik és az angolok között. Cook el akarta vinni Angliába, de Batáviában a hajón – valószínűleg egy ott elkapott betegségben - elhunyt.</ref>'' nevű ''Otahajták'',<ref>Tahiti-beliek.</ref> a’kiket Kook<ref>Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során  Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába. </ref> magával Angliába vitt, sok féle Szigetek lakosi nyelvét nem érthették.
+Hogy sok féle nyelven beszéljenek ezek az emberek, abból tetszik-meg, hogy azok az ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3824 Oma]<ref>Omai (kb.1751-1779), ra’iateai polinéz bennszülött, földtulajdonos azaz előkelő, a második óceániai őslakos, aki eljutott Európába. 1769-ben találkozott James Cook-kal Tahitin, majd 1773-ban Londonba utazott, ahol két évet töltött. Cook második expedíciója vitte Európába, majd a harmadik vitte vissza 1776-ban. Londonban természettudósokkal, arisztokratákkal, művészekkel találkozott.</ref>'', és ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12488 Tupia]<ref>Tupaia (Tupaea vagy Tupia, kb.1725-1770), ra’iatea-i polinéz pap (arioi) és hajós navigátor. Cook magával vitte a hajóján, amikor Ausztrália partjait térképezte fel. Új Zélandon tolmácsolt az őslakos Māorik és az angolok között. Cook el akarta vinni Angliába, de Batáviában a hajón – valószínűleg egy ott elkapott betegségben - elhunyt.</ref>'' nevű ''Otahajták'',<ref>Tahiti-beliek.</ref> a’kiket [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3823 Kook]<ref>Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során  Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába. </ref> magával [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q298 Angliá]ba vitt, sok féle Szigetek lakosi nyelvét nem érthették.
 Vallásokra nézve Pogányok, egy jó, és egy rosz Fő Isteneket, és sok erőtlenebb Isteneket hisznek.
-Ki-vévén némelly Új Hollandiai,<ref>New Holland, Ausztrália szárazföldi részének európaiak által ismert és használt régi elnevezése.</ref> és Guineai partokat,<ref>Pápua Új-Guinea, sziget a Csendes-óceánban, Ausztráliától északra.</ref> mellyeket a’ Hollandusok el-foglaltak, szabad emberek; vagynak nékik Fejedelmeik; De a’kik a’ Familiák Fejei hire nélkül, semmi nagyobb dolgot nem végezhetnek. Kevés mesterség, és Tudomány vagyon közöttük, és egymástól nagyon külömböznek.
+Ki-vévén némelly [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12844 Új Hollandia]i,<ref>New Holland, Ausztrália szárazföldi részének európaiak által ismert és használt régi elnevezése.</ref> és [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12490 Guinea]i partokat,<ref>Pápua Új-Guinea, sziget a Csendes-óceánban, Ausztráliától északra.</ref> mellyeket a’ Hollandusok el-foglaltak, szabad emberek; vagynak nékik Fejedelmeik; De a’kik a’ Familiák Fejei hire nélkül, semmi nagyobb dolgot nem végezhetnek. Kevés mesterség, és Tudomány vagyon közöttük, és egymástól nagyon külömböznek.
 Az Új ''Zeelandusok'', barnák, erőssek, a’ fogak fejér, mint az Elefánté, fekete rövid szakállok, fekete hajok, a’ férjfiak a’ fejek tetején öszve kötnek, és madár tollakkal fel-ékesítik; az Aszszonyok pedig a’ vallokon le-eresztik. Hal és Kutya hús legkedvessebb eledelek. A’ testek tisztaságáról nem igen gondoskodnak; hajokat büdös olajjal kenik. mind a’ két Nem fekete festékkel festi testét. Fa levélből készittik ruhajokat, melly két darabból áll, és sinórral van a’ vállakon öszve kötve, az első darab elől térdig ér, a’ másik pedig hátul a’ földig. Meljek nyitva van, a’ fülökön nagy jukest<ref>[lyukat?]</ref>  tsinálnak, a’ mellybe tollokat, ruhát aggatnak sinóron, vagy eb, és a’ meg-hólt attyokfiainak fogait, az aszszonyok kar kötőket-is hordóznak apró tsigákból. Egy más köz barátságosok; de az ellenségeknek még a” húsát-is örömmel eszik meg.
@@ Line 29: / Line 29: @@
 Az ''Utahitik'', vagy ''Otahajták'' erőssek, magossak, szépek, barnák. A’ hajokat tsinossan tartják, az aszszonyok röviden viselik, a’ férjfiak pedig a’ fejek tetejin tsomóba kötik, és matériából turbán formát tesznek reá, a’mellyet tollal, koszorúval, és virág bokrétával felékesítenek. A’ meleg ellen kokos levelből készítenek árnyék tartót. Igen szép, vékony és drága fejér ruhát készítenek fa levelekből. Festik magokat.
-Eledelek kutya, disznó hus, madarak, halak, kenyér-gyümölts, Yam-gyökér, Benanas [banán], ’s a’ t[öbbi]. Italok kokos dióból készült édes bor, de a’ melly nem erős. Utálják azt, a’ mi erős, és tsipős, mint a’ szőllő bort, pálinkát, dohánt. Az Aszszonyok nem forognak a’ Férjfiak közt, és nem esznek abból az ételből, mellyet a férfiak magoknak készítettek. Éles tsiga-héj a’ kések, a ’ Házaik három sor oszlopokon álló négy szegű alkotmány, mellynek van ugyan teteje, de fala nints, napjába háromszor ferednek a’ folyó vizekben, az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéssel és úszással töltik. A’ fegyverek parittya, lántsa, mellynek a’ két végén hegyes tsont van, és kemény fából készült buzogány. Ezek ölték-meg Kookot. Lásd ''Forstert<ref>Forster, Johann Georg Adam (1754-1794), német természettudós, utazó, útibeszámolók szerzője, a brit Royal Society tagja, James Cook második óceániai expedíciójának (1772-1775) résztvevője.</ref>'' a’ Kook utazásába, vagy ''Zimmermannt''.<ref>Zimmermann, Eberhard August Wilhelm von (1743-1815), német geográfus, zoológus matematikatanár, útibeszámolók szerzője. Többek között Halléban, Berlinben, Göttingenben és Braunschweigben tevékenykedett.</ref>
+Eledelek kutya, disznó hus, madarak, halak, kenyér-gyümölts, Yam-gyökér, Benanas [banán], ’s a’ t[öbbi]. Italok kokos dióból készült édes bor, de a’ melly nem erős. Utálják azt, a’ mi erős, és tsipős, mint a’ szőllő bort, pálinkát, dohánt. Az Aszszonyok nem forognak a’ Férjfiak közt, és nem esznek abból az ételből, mellyet a férfiak magoknak készítettek. Éles tsiga-héj a’ kések, a ’ Házaik három sor oszlopokon álló négy szegű alkotmány, mellynek van ugyan teteje, de fala nints, napjába háromszor ferednek a’ folyó vizekben, az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéssel és úszással töltik. A’ fegyverek parittya, lántsa, mellynek a’ két végén hegyes tsont van, és kemény fából készült buzogány. Ezek ölték-meg [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3823 Kook]ot. Lásd ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3862 Forster]t<ref>Forster, Johann Georg Adam (1754-1794), német természettudós, utazó, útibeszámolók szerzője, a brit Royal Society tagja, James Cook második óceániai expedíciójának (1772-1775) résztvevője.</ref>'' a’ [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3823 Kook] utazásába, vagy ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12491 Zimmermann]t''.<ref>Zimmermann, Eberhard August Wilhelm von (1743-1815), német geográfus, zoológus matematikatanár, útibeszámolók szerzője. Többek között Halléban, Berlinben, Göttingenben és Braunschweigben tevékenykedett.</ref>

← Older revision	Revision as of 09:56, 26 November 2022
(No difference)