ANTHROPOLOGIA 5 - Revision history

Legomate: Legomate moved page Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek to ANTHROPOLOGIA 5

2022-11-26T09:57:38Z

Legomate moved page Dobosy Mihály fordítása David Cranz Historie von Groenland című művéről 1810 részletek to ANTHROPOLOGIA 5

Legomate at 16:01, 31 July 2022

2022-07-31T16:01:28Z

Legomate at 09:33, 30 July 2022

2022-07-30T09:33:10Z

Show changes

FellegiZsofia at 10:35, 26 July 2022

2022-07-26T10:35:09Z

FellegiZsofia: first upload

2022-07-26T10:34:29Z

first upload

New page

'''Dobosy Mihály<nowiki><ref>Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, a Baranya megyei Vajszlón, majd a Csongrád megyei Szentesen tevékenykedett. Szentesen született, Debrecenben tanult, majd 1805-ben egy évet töltött peregrinus diákként a göttingeni egyetemen. A Georg Augusta egyetemen többek között Arnold Hermann Ludwig Heeren (1760-1842) tanítványa lett, akinek „Allgemeine Länder- u. Völkerkunde” című kurzusát hallgatta. Hazatérése után fordítani kezdett: a korszak új, utazásokkal és felfedezésekkel kapcsolatos német nyelvű irodalmának – így például Johann Wilhelm von Archenholz (1741-1812) és Joachim Heinrich Campe (1746-1818) műveinek fontos – ám méltatlanul elfeledett - magyarországi tolmácsolója lett. Egyik főműve David Cranz (1723-1777) német származású morva misszionárius eredetileg Svédországban, Barbÿben 1765-ben kiadott művének a magyarítása, amely a következő címmel jelent meg Budán, 1810-ben: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti históriára sok jegyzések tétetnek. Dobosy tiszteletes egész életében megmaradt vidéki lelkipásztornak és tanárnak, de tevékenyen részt vett a reformkor kultúrpolitikai törekvéseiben az 1810 évektől egészen az 1848-as forradalomig.</ref></nowiki> fordítása David Cranz<nowiki><ref>Cranz, David (1723-1777), német származású morva teológus, misszionárius. 1761-ben missziót vezett Grönlandra, amelynek nyomán útibeszámolót írt. Svédországban, Barbÿben kiadott műve Historie von Groenland címmel jelent meg 1765-ben. </ref></nowiki> ''Historie von Groenland'' című művéről, 1810 (részletek)'''

Cranz, David: ''Grönlánd<nowiki><ref>Grönland, a világ legnagyobb szigete, az Északi-Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között. Ma Dániához tartozik.</ref></nowiki> históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek''. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. Buda, Landerer Anna,<nowiki><ref>Landerer Anna (?-?), német eredetű nyomdászdinasztia tagja.</ref></nowiki> 1810.

'''Regeszta'''

Dobosy Mihály ''Grönlánd históriája'' című fordításának három részletét közlöm. 1/ Előszavának egy részletét az útleírások növekvő korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és A. H. Heeren (1760-1842) kurzusairól, valamint David Cranz (1723-1777) morva misszionárius grönlandi útibeszámolójának a jelentőségéről. Utóbbi alapos, részletekbe menő leírást kínált az ottani (ős)lakosokról, természeti környezetükkel együtt. 2/ Az egyik legérdekesebb lábjegyzetet a testdíszítésről és a tetoválásról, amely „a’ természet állapotjában lévő embernek” igazán testközeli, aprólékos megközelítését, használati tárgyainak a megfigyelését adja. A szövegrészlet azon ritka és értékes dokumentumok sorába tartozik, amelyek elmondják, miket is láttak a magyar peregrinus diákok a göttingeni ''Naturkabinet-''ben. A szöveg azt is mutatja, hogy magának Dobosynak milyen kiváló etnográfusi/antropológusi szeme volt – saját szavaival élve, ő is a „szemesebb és tudósabb útazó”- k közé tartozott. 3/ Egy részletet J. F. Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos és természettudós rendszerére alapulóan az emberiség korabeli felosztásáról külső, fizikai jegyek alapján (öt rassz). Dobosy név szerint is hivatkozik Blumenbachra, s leszögezi, hogy a régebbi korok ''monstrum''aiban már nem hiszünk (amilyenek például a „farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai Óriások, Madagaskári törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai”). Dobosy szövegeiben érdemes észrevenni a pontosságra törekvő jegyzetelési módot is, ami ekkortájt van kialakulóban a tudományos diskurzusokban („Lásd ''Blumenbach'' de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját”, stb.)

Teljességgel hiányoznak viszont munkájából a kortárs társadalmi-hatalmi, koloniális helyzetre adható reagálások, meglátások – ami közös jellemzője az itt közölt etnológiai/antropológiai szövegeknek.

[p. VI-VII] Már ma a’ földleírást is (mely tsak magában száraz portéka) ezekkel öszve-kötik, és a’ gyermekeknek egyik nevelő tudományúl ezt választják. Sőt az Universitásokban is a’ Geographiát az Ethnographiával öszve foglalván, letzkéket olvasnak rá a’ Profeszszorok, még eddig egész Európában (tudtomra) tsak három helyen: mellyek-közzül egyiket Göttingában<nowiki><ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref></nowiki> Profeszszor és Consiliárius ''Heeren<nowiki><ref>Heeren, Arnold Hermann Ludwig (1760-1842), német történetíró, általános földrajzot és egyetemes néprajzi ismereteket oktató egyetemi tanár a göttingeni egyetemen.</ref></nowiki>'' Úrnál halgatni, és mellette az oda-való, vólt Ánglus Királyi Múzeumban lévő Ethnographiára tartozó igen szép gyűjteményt visgálni, ez előtt két esztendővel nékem is szerentsém vólt: és mondhatom, hogy ezeknél szebb oráim soha sem vóltak. – Ezekből megtetszik, nem tsak az, hogy az Útazók írásai a’ pallérozott Nemzeteknél nagy bővséggel és kedvességben vagynak: hanem az is, hogy velek betelni nem tudnak.

Magyarra fordítva pedig, mind ez ideig is, ezek közzül a’ valódi haszonnal gyönyörködtető könyvek közzül, mind-öszve sints egy-két darabnál több. Nemzeti Literátúránknak ezt a’ nagy híjjánosságát igyekezem én, a’ mennyire gyenge erőm ’s tsekély tehettségem engedi, valami részből pótólni. Ha szíves igyekezetem kedvet találna, semmit sem ohajtanék inkább, mint ezt: hogy ezután a’ legjobb, és leghasznosabb Útazásoknak nyelvünkre leendő fordításával szolgálhatnék a’ magyarúl Olvasóknak.

A’ ''Cranz Grönlánd''ját választhattam elsőnek, azért, mert ez a’ könyv sok tekintetben ritka: ő Grönlándot, hol ő (1761-ben I August, menvén oda) egy egész esztendőt töltött, úgy leírta, hogy talám soha sem írt senki egy földről is nállánál jobban: ő erre nézve ollyan, mint ''Niebur<nowiki><ref>Niebuhr, Carsten (1733-1815), Dánia szolgálatában álló német matematikus. térképész. Részt vett a dán királyi expedícióban Arábia területére (1761-1767), majd megírta és kiadta Arábia leírását (1772).</ref></nowiki>'' Arábiára,<nowiki><ref>Arábia, Arab-félsziget a Közel-Keleten a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl és az Adeni-öböl között.</ref></nowiki> ''Chardin<nowiki><ref>Chardin, Jean (1643-1713), francia ékszerész és utazó, legismertebb munkája a Journal du Voyage du Chevalier Chardin en Perse a Szafavida Iránról és a Közel-Keletről.</ref></nowiki>'' Persiára<nowiki><ref>Perzsia, Perzsa birodalom a Közel-Keleten, ma Irán.</ref></nowiki> nézve: ez a’ könyv mindenkor Classicus könyv marad a’ maga nemében. Egy ollyan sivatag, és kevéssé nevezetes földnek leírásában ugyan, mint Grönlánd, ez a’ könyv első tekintettel nagyon bővnek látszik (kivált az eredeti 4 darabból álló kiadás) de nem fogja ezt hibának tartani az, a’ki ezt elolvasván észrevészi, hogy itt nem tsak Grönlánd, és a Grönlándi ember íródik le, hanem tsak nem az egész jeges Tenger, az északi Clíma, levegő, és Természeti-Historia is, egy szóval az ott lévő természetnek egész ábrázatja (Scena) – Ezt a kiadást (Nürnberg und Leipzig 1782) mely az elsőtől rendire és rövidtségére nézve külömböz, azért vettem fel (…).

[p. 134-135, lábjegyzet] ritka egyenes fekete hajú, keskeny hasadású szem-héjakkal, lapos ábrázattal, két felőll kiülő pofa-tsontokkal. Ehhez a’ Fajtához tartoznak a’ többi ''Ásiaiak'' ki vévén a’ Malájokat; az Európai ''Finnus'' népek (Lapponok); az Eskímok, és így a’ – ''Grönlándiak'' is

3. A’ ''Szeretsen-Fajta'' jobbann vagy kevésbé fekete, fekete puha rövid göndör haja, előre kiálló álla, puffadt ajakai, lapúlt órra. Ebbe tartoznak a’ többi ''Afrikaiak'' nevezetesen a’ Szeretsenek. Ezek a’ minéműségek kevés változással által mennek az Abiszszíniaiakra és Maurusokra; és ez a’ Fajta (valamint a’ többi is) a’ szomszéd Népekével apródonként öszve fut.

4. Az ''Ámérikai-Fajta'', melynek fa-héjj (vas rossda, vagy veres réz) színe, fekete létzszeg haja, széles, de nem lapos ortzája; magokat erőssenn kimutató artzúlat-vonásai vagynak. Áll az Ámérikaiak-ból az Eskímokat kikotvén, kik a’ Bering-közitől<nowiki><ref>Bering-szoros, a Bering-tengert és a Csukcs-tengert összekötő, az ázsiai és az amerikai kontinenst egymástól elválasztó tengerszoros.</ref></nowiki> Labradórig<nowiki><ref>Labrador-félsziget, nagy félsziget Kelet-Kanadában. Nyugaton a Hudson-öböl, északon a Hudson-szoros, keleten a Labrador-tenger, dél-keleten a Szent Lőrinc-öböl határolja. </ref></nowiki> kiterjednek.

5. A’ ''Maláj'' (v. Indus, Malayen) ''Fajta'', barna színe (mely egyfelőll világos Mahagónra, másfelőll a’ legsetétebb szegfű, vagy gesztenye-barnára olvad ) tömött fürtös fekete haj-növése, széles órra, nagy szája. Ebbe tartoznak a’ Déli-szigetek – a’ ''Filep-<nowiki><ref>Fülöp-szigetek, szigetcsoport Dél-kelet-Ázsiában, Indonéziától északra a Dél-kínai-tenger és a Filippinó-tenger között.</ref></nowiki> Molukkai-<nowiki><ref>Maluku-szigetek (régebben: Molukkák vagy Fűszer-szigetek), Indonéziához tartozó szigetcsoport.</ref></nowiki> Szundai''-szigetek<nowiki><ref>Szunda-szigetek (Nagy- és Kis-Szunda-szigetek), a Maláj-szigetvilág része Dél-kelet-Ázsiában.</ref></nowiki> lakosai, és a’ tulajdonképpen, úgy nevezett ''Maláj''ok. Ezen Fajták közzül a’ Kaukazusit lehet közép, vagy törsök fajtának felvenni, melytől legmeszszebb való elfajzás egy részről a’ Mongol, más részről a’ Szeretsen; a’ Kaukazusinak és Mongolnak közte van az Ámérikai; a’ Kaukazusinak és Szeretsenynek pedig közte van a Maláji.

Ezekenn kívül, hogy vólnának farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai<nowiki><ref>Patagónia, földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részén, a mai Argentína és Chile területén.</ref></nowiki> Óriások, Madagaskári<nowiki><ref>Madagaszkár, szigetország az Indiai-óceánban, az afrikai kontinens délkeleti partjánál.</ref></nowiki> törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai, ’s a’ t. – Ezeket nem hiszszük már ma, miólta a’ szemesebb és tudósabb útazók írásaikat olvashatjuk. – A’ fehér Szeretsenek, és Kakerlákok (kik mindenütt és minden Nemzetben talalkozhatnak, szem-fényjek veres, hajok és szőreik tsupa fehérek), kiket (ha ugyan ők nem Természet-játekai) beteges vóltok változtatott el, számba se jöhetnek.

Lásd ''Blumenbach'' <nowiki><ref>Blumenbach, Johann Friedrich (1752-1840), göttingeni német orvos, természettudós, egyetemi tanár, a fizikai antropológia – a koponyaformákon, koponyaméréseken alapuló embertan - egyik úttörője. </ref></nowiki>de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját.. a’ F[ordító]. J[egyzete]. [p. 128-129, lábjegyzet]

Ezt az operátziót vagy munkát nevezik ''tattovírozás''nak, mely az Amerikai Vadoknál így megy véghez: Kőből ollyan forma szerszámjok van, mint egy kisded kalán melynek fejének egyik óldala ki van tzifránn metszve, a’ mesztésből hegyes fogak állanak ki: ezt a’ kimetszett formát a’ megtzifrázni való testre teszik, feljül egy kő furkótsával reá ütnek, a’ Formát elébb elébb mozdítják, és mindenütt reá kottzantanak a’ furkóval, így osztán a’ tzifra sebek bizonyos rendel esnek; a’ formát előre festékekkel meg kenik, és ez a’ szín a’ testről soha le nem megy (festéket is jól tudnak hozzá készíteni). Ez a’ pompázás a’ szegény gyermekeknek igen sokba kerül, sok meghal, mindenik pedig nagy beteg belé. Öt esztendős koroktól fogva tíz esztendős korokig szokták őket reáfogni; illyenkor Diéta alá fogódnak, a’ betegeseknek kedveznek. Egy Katzika (Indus Fejedelem) Kis-Aszszonyának illyen pompás, és egy illyen tzifra ortza-bőrt az említett szerszámokkal együtt én is láttam egy Göttingai<nowiki><ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref></nowiki> Kabinétben, ez egész keze-feje bé vólt tzifrázva szintén a’ körmökig, és keze-szára valami három újjnyira körök-körül, de tenyere nem; a’ rajtok lévő festék kék, sárga, veres, zöld, és fekete szín vólt. Egyébaránt kezek-fejét a’ tsuklóig, lábok-fejét, lábok-szárát fél-szárig, és ábrázatjokat szokták megtattavíroztatni a’ gazdagok, a’ szegények pedig tsak a’mint lehet: mert különös tanúlt mesterek jó bérért szokták ezt a’ munkát véghez vinni. Megjegyzésre méltó hijjába valóskodás ez az emberi–Nemzetnek: hogy az anya szült mezítálenenn járó vad népek sem lehetnek el tzifralkodás nélkül. Az itt említettekhez hozzájok járúl még az is: hogy testeket külömb külömbféle színekkel bemázolják; testekenn tzifra sebeket vagdalnak; füleikbe, orraikba, ajakaikba, és egyebütt is a’ bőr alá tzifra tollakat tsigákat köveket és más eféléket húzgálnak. A’honnan némellyek igen elmésenn azt állítják: hogy a’ természet állapotjában lévő embernek két múlhatatlan szüksége van, t. i. ''eledel'' és ''tzifraság'' (Putz); a’ hol pedig a’ levegő kénszeríti, ott felveszi harmadiknak az ''öltözetet'' – a’ F[ordító]. J[egyzete].

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12538 Dobosy Mihály]<ref>Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, a Baranya megyei Vajszlón, majd a Csongrád megyei Szentesen tevékenykedett. Szentesen született, Debrecenben tanult, majd 1805-ben egy évet töltött peregrinus diákként a göttingeni egyetemen. A Georg Augusta egyetemen többek között Arnold Hermann Ludwig Heeren (1760-1842) tanítványa lett, akinek „Allgemeine Länder- u. Völkerkunde” című kurzusát hallgatta. Hazatérése után fordítani kezdett: a korszak új, utazásokkal és felfedezésekkel kapcsolatos német nyelvű irodalmának – így például Johann Wilhelm von Archenholz (1741-1812) és Joachim Heinrich Campe (1746-1818) műveinek fontos – ám méltatlanul elfeledett - magyarországi tolmácsolója lett. Egyik főműve David Cranz (1723-1777) német származású morva misszionárius eredetileg Svédországban, Barbÿben 1765-ben kiadott művének a magyarítása, amely a következő címmel jelent meg Budán, 1810-ben: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti históriára sok jegyzések tétetnek. Dobosy tiszteletes egész életében megmaradt vidéki lelkipásztornak és tanárnak, de tevékenyen részt vett a reformkor kultúrpolitikai törekvéseiben az 1810 évektől egészen az 1848-as forradalomig.</ref> fordítása [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12539 David Cranz]<ref>Cranz, David  (1723-1777), német származású morva teológus, misszionárius. 1761-ben missziót vezett Grönlandra, amelynek nyomán útibeszámolót írt. Svédországban, Barbÿben kiadott műve Historie von Groenland címmel jelent meg 1765-ben. </ref> ''Historie von Groenland'' című művéről, 1810 (részletek)'''
-[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12539 Cranz, David]: ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2502 Grönlánd]<ref>Grönland, a világ legnagyobb szigete, az Északi-Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között. Ma Dániához tartozik.</ref> históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek''. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2401 Buda], [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12540 Landerer Anna],<ref>Landerer Anna (?-?), német eredetű nyomdászdinasztia tagja.</ref> 1810.
+'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12539 Cranz, David]: ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2502 Grönlánd]<ref>Grönland, a világ legnagyobb szigete, az Északi-Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között. Ma Dániához tartozik.</ref> históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek''. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2401 Buda], [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12540 Landerer Anna],<ref>Landerer Anna (?-?), német eredetű nyomdászdinasztia tagja.</ref> 1810.'''
-'''Regeszta'''
+'''REGESZTA'''
-Dobosy Mihály ''Grönlánd históriája'' című fordításának három részletét közlöm. 1/ Előszavának egy részletét az útleírások növekvő korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és A. H. Heeren (1760-1842) kurzusairól, valamint David Cranz (1723-1777) morva misszionárius grönlandi útibeszámolójának a jelentőségéről. Utóbbi alapos, részletekbe menő leírást kínált az ottani (ős)lakosokról, természeti környezetükkel együtt. 2/ Az egyik legérdekesebb lábjegyzetet a testdíszítésről és a tetoválásról, amely „a’ természet állapotjában lévő embernek” igazán testközeli, aprólékos megközelítését, használati tárgyainak a megfigyelését adja. A szövegrészlet azon ritka és értékes dokumentumok sorába tartozik, amelyek elmondják, miket is láttak a magyar peregrinus diákok a göttingeni ''Naturkabinet-''ben. A szöveg azt is mutatja, hogy magának Dobosynak milyen kiváló etnográfusi/antropológusi szeme volt – saját szavaival élve, ő is a „szemesebb és tudósabb útazó”- k közé tartozott. 3/ Egy részletet J. F. Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos és természettudós rendszerére alapulóan az emberiség korabeli felosztásáról külső, fizikai jegyek alapján (öt rassz). Dobosy név szerint is hivatkozik Blumenbachra, s leszögezi, hogy a régebbi korok ''monstrum''aiban már nem hiszünk (amilyenek például a „farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai Óriások, Madagaskári törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai”). Dobosy szövegeiben érdemes észrevenni a pontosságra törekvő jegyzetelési módot is, ami ekkortájt van kialakulóban a tudományos diskurzusokban („Lásd ''Blumenbach'' de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját”, stb.) Teljességgel hiányoznak viszont munkájából a kortárs társadalmi-hatalmi, koloniális helyzetre adható reagálások, meglátások – ami közös jellemzője az itt közölt etnológiai/antropológiai szövegeknek.
+''Dobosy Mihály Grönlánd históriája című fordításának három részletét közlöm. 1/ Előszavának egy részletét az útleírások növekvő korabeli jelentőségéről, a göttingeni egyetemről és A. H. Heeren (1760-1842) kurzusairól, valamint David Cranz (1723-1777) morva misszionárius grönlandi útibeszámolójának a jelentőségéről. Utóbbi alapos, részletekbe menő leírást kínált az ottani (ős)lakosokról, természeti környezetükkel együtt. 2/ Az egyik legérdekesebb lábjegyzetet a testdíszítésről és a tetoválásról, amely „a’ természet állapotjában lévő embernek” igazán testközeli, aprólékos megközelítését, használati tárgyainak a megfigyelését adja. A szövegrészlet azon ritka és értékes dokumentumok sorába tartozik, amelyek elmondják, miket is láttak a magyar peregrinus diákok a göttingeni Naturkabinet-ben. A szöveg azt is mutatja, hogy magának Dobosynak milyen kiváló etnográfusi/antropológusi szeme volt – saját szavaival élve, ő is a „szemesebb és tudósabb útazó”- k közé tartozott. 3/ Egy részletet J. F. Blumenbach (1752-1840) göttingeni orvos és természettudós rendszerére alapulóan az emberiség korabeli felosztásáról külső, fizikai jegyek alapján (öt rassz). Dobosy név szerint is hivatkozik Blumenbachra, s leszögezi, hogy a régebbi korok monstrumaiban már nem hiszünk (amilyenek például a „farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai Óriások, Madagaskári törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai”). Dobosy szövegeiben érdemes észrevenni a pontosságra törekvő jegyzetelési módot is, ami ekkortájt van kialakulóban a tudományos diskurzusokban („Lásd Blumenbach de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját”, stb.)''
 [p. VI-VII] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q292 |:]</big>''' Már ma a’ földleírást is (mely tsak magában száraz portéka) ezekkel öszve-kötik, és a’ gyermekeknek egyik nevelő tudományúl ezt választják. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q292 :|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12062 |:]</big>''' Sőt az Universitásokban is a’ Geographiát az Ethnographiával öszve foglalván, letzkéket olvasnak rá a’ Profeszszorok, még eddig egész Európában (tudtomra) tsak három helyen: mellyek-közzül egyiket [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingá]ban<ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref> Profeszszor és Consiliárius ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12541 Heeren]<ref>Heeren, Arnold Hermann Ludwig (1760-1842), német történetíró, általános földrajzot és egyetemes néprajzi ismereteket oktató egyetemi tanár a göttingeni egyetemen.</ref>'' Úrnál halgatni, '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12062 :|]</big>''' és '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12850 |:]</big>''' mellette az oda-való, vólt Ánglus Királyi Múzeumban lévő Ethnographiára tartozó igen szép gyűjteményt visgálni, ez előtt két esztendővel nékem is szerentsém vólt: és mondhatom, hogy ezeknél szebb oráim soha sem vóltak. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q12850 :|]</big>''' – '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q292 |:]</big>''' Ezekből megtetszik, nem tsak az, hogy az Útazók írásai a’ pallérozott Nemzeteknél nagy bővséggel és kedvességben vagynak: hanem az is, hogy velek betelni nem tudnak. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q292 :|]</big>'''

← Older revision	Revision as of 09:57, 26 November 2022
(No difference)

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Dobosy Mihály<nowiki><ref>Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, a Baranya megyei Vajszlón, majd a Csongrád megyei Szentesen tevékenykedett. Szentesen született, Debrecenben tanult, majd 1805-ben egy évet töltött peregrinus diákként a göttingeni egyetemen. A Georg Augusta egyetemen többek között Arnold Hermann Ludwig Heeren (1760-1842) tanítványa lett, akinek „Allgemeine Länder- u. Völkerkunde” című kurzusát hallgatta. Hazatérése után fordítani kezdett: a korszak új, utazásokkal és felfedezésekkel kapcsolatos német nyelvű irodalmának – így például Johann Wilhelm von Archenholz (1741-1812) és Joachim Heinrich Campe (1746-1818) műveinek fontos – ám méltatlanul elfeledett - magyarországi tolmácsolója lett. Egyik főműve David Cranz (1723-1777) német származású morva misszionárius eredetileg Svédországban, Barbÿben 1765-ben kiadott művének a magyarítása, amely a következő címmel jelent meg Budán, 1810-ben: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti históriára sok jegyzések tétetnek. Dobosy tiszteletes egész életében megmaradt vidéki lelkipásztornak és tanárnak, de tevékenyen részt vett a reformkor kultúrpolitikai törekvéseiben az 1810 évektől egészen az 1848-as forradalomig.</ref></nowiki> fordítása David Cranz<nowiki><ref>Cranz, David  (1723-1777), német származású morva teológus, misszionárius. 1761-ben missziót vezett Grönlandra, amelynek nyomán útibeszámolót írt. Svédországban, Barbÿben kiadott műve Historie von Groenland címmel jelent meg 1765-ben. </ref></nowiki> ''Historie von Groenland'' című művéről, 1810 (részletek)'''
+'''Dobosy Mihály<ref>Dobosy Mihály (1780-1853) református lelkész, a Baranya megyei Vajszlón, majd a Csongrád megyei Szentesen tevékenykedett. Szentesen született, Debrecenben tanult, majd 1805-ben egy évet töltött peregrinus diákként a göttingeni egyetemen. A Georg Augusta egyetemen többek között Arnold Hermann Ludwig Heeren (1760-1842) tanítványa lett, akinek „Allgemeine Länder- u. Völkerkunde” című kurzusát hallgatta. Hazatérése után fordítani kezdett: a korszak új, utazásokkal és felfedezésekkel kapcsolatos német nyelvű irodalmának – így például Johann Wilhelm von Archenholz (1741-1812) és Joachim Heinrich Campe (1746-1818) műveinek fontos – ám méltatlanul elfeledett - magyarországi tolmácsolója lett. Egyik főműve David Cranz (1723-1777) német származású morva misszionárius eredetileg Svédországban, Barbÿben 1765-ben kiadott művének a magyarítása, amely a következő címmel jelent meg Budán, 1810-ben: Grönlánd históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti históriára sok jegyzések tétetnek. Dobosy tiszteletes egész életében megmaradt vidéki lelkipásztornak és tanárnak, de tevékenyen részt vett a reformkor kultúrpolitikai törekvéseiben az 1810 évektől egészen az 1848-as forradalomig.</ref> fordítása David Cranz<ref>Cranz, David  (1723-1777), német származású morva teológus, misszionárius. 1761-ben missziót vezett Grönlandra, amelynek nyomán útibeszámolót írt. Svédországban, Barbÿben kiadott műve Historie von Groenland címmel jelent meg 1765-ben. </ref> ''Historie von Groenland'' című művéről, 1810 (részletek)'''
-Cranz, David: ''Grönlánd<nowiki><ref>Grönland, a világ legnagyobb szigete, az Északi-Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között. Ma Dániához tartozik.</ref></nowiki> históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek''. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. Buda, Landerer Anna,<nowiki><ref>Landerer Anna (?-?), német eredetű nyomdászdinasztia tagja.</ref></nowiki> 1810.
+Cranz, David: ''Grönlánd<ref>Grönland, a világ legnagyobb szigete, az Északi-Jeges-tenger és az Atlanti-óceán között. Ma Dániához tartozik.</ref> históriája, melyben ez a’ tartomány lakosival együtt leíródik és a’ természeti-históriára sok jegyzések tétetnek''. Fordította és egynehány világosító jegyzésekkel bővítette Dobosy Mihály Vaiszlói Réfor. Prédikátor. Grönlánd mappáival és rajztáblákkal. Buda, Landerer Anna,<ref>Landerer Anna (?-?), német eredetű nyomdászdinasztia tagja.</ref> 1810.
 '''Regeszta'''
@@ Line 9: / Line 9: @@
 Teljességgel hiányoznak viszont munkájából a kortárs társadalmi-hatalmi, koloniális helyzetre adható reagálások, meglátások – ami közös jellemzője az itt közölt etnológiai/antropológiai szövegeknek.
-[p. VI-VII] Már ma a’ földleírást is (mely tsak magában száraz portéka) ezekkel öszve-kötik, és a’ gyermekeknek egyik nevelő tudományúl ezt választják. Sőt az Universitásokban is a’ Geographiát az Ethnographiával öszve foglalván, letzkéket olvasnak rá a’ Profeszszorok, még eddig egész Európában (tudtomra) tsak három helyen: mellyek-közzül egyiket Göttingában<nowiki><ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref></nowiki> Profeszszor és Consiliárius ''Heeren<nowiki><ref>Heeren, Arnold Hermann Ludwig (1760-1842), német történetíró, általános földrajzot és egyetemes néprajzi ismereteket oktató egyetemi tanár a göttingeni egyetemen.</ref></nowiki>'' Úrnál halgatni, és mellette az oda-való, vólt Ánglus Királyi Múzeumban lévő Ethnographiára tartozó igen szép gyűjteményt visgálni, ez előtt két esztendővel nékem is szerentsém vólt: és mondhatom, hogy ezeknél szebb oráim soha sem vóltak. – Ezekből megtetszik, nem tsak az, hogy az Útazók írásai a’ pallérozott Nemzeteknél nagy bővséggel és kedvességben vagynak: hanem az is, hogy velek betelni nem tudnak.
+[p. VI-VII] Már ma a’ földleírást is (mely tsak magában száraz portéka) ezekkel öszve-kötik, és a’ gyermekeknek egyik nevelő tudományúl ezt választják. Sőt az Universitásokban is a’ Geographiát az Ethnographiával öszve foglalván, letzkéket olvasnak rá a’ Profeszszorok, még eddig egész Európában (tudtomra) tsak három helyen: mellyek-közzül egyiket Göttingában<ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref> Profeszszor és Consiliárius ''Heeren<ref>Heeren, Arnold Hermann Ludwig (1760-1842), német történetíró, általános földrajzot és egyetemes néprajzi ismereteket oktató egyetemi tanár a göttingeni egyetemen.</ref>'' Úrnál halgatni, és mellette az oda-való, vólt Ánglus Királyi Múzeumban lévő Ethnographiára tartozó igen szép gyűjteményt visgálni, ez előtt két esztendővel nékem is szerentsém vólt: és mondhatom, hogy ezeknél szebb oráim soha sem vóltak. – Ezekből megtetszik, nem tsak az, hogy az Útazók írásai a’ pallérozott Nemzeteknél nagy bővséggel és kedvességben vagynak: hanem az is, hogy velek betelni nem tudnak.
 Magyarra fordítva pedig, mind ez ideig is, ezek közzül a’ valódi haszonnal gyönyörködtető könyvek közzül, mind-öszve sints egy-két darabnál több. Nemzeti Literátúránknak ezt a’ nagy híjjánosságát igyekezem én, a’ mennyire gyenge erőm ’s tsekély tehettségem engedi, valami részből pótólni. Ha szíves igyekezetem kedvet találna, semmit sem ohajtanék inkább, mint ezt: hogy ezután a’ legjobb, és leghasznosabb Útazásoknak nyelvünkre leendő fordításával szolgálhatnék a’ magyarúl Olvasóknak.
-A’ ''Cranz Grönlánd''ját választhattam elsőnek, azért, mert ez a’ könyv sok tekintetben ritka: ő Grönlándot, hol ő (1761-ben I August, menvén oda) egy egész esztendőt töltött, úgy leírta, hogy talám soha sem írt senki egy földről is nállánál jobban: ő erre nézve ollyan, mint ''Niebur<nowiki><ref>Niebuhr, Carsten (1733-1815), Dánia szolgálatában álló német matematikus. térképész. Részt vett a dán királyi expedícióban Arábia területére (1761-1767), majd megírta és kiadta Arábia leírását (1772).</ref></nowiki>'' Arábiára,<nowiki><ref>Arábia, Arab-félsziget a Közel-Keleten a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl és az Adeni-öböl között.</ref></nowiki> ''Chardin<nowiki><ref>Chardin, Jean (1643-1713), francia ékszerész és utazó, legismertebb munkája a Journal du Voyage du Chevalier Chardin en Perse a Szafavida Iránról és a Közel-Keletről.</ref></nowiki>'' Persiára<nowiki><ref>Perzsia, Perzsa birodalom a Közel-Keleten, ma Irán.</ref></nowiki> nézve: ez a’ könyv mindenkor Classicus könyv marad a’ maga nemében. Egy ollyan sivatag, és kevéssé nevezetes földnek leírásában ugyan, mint Grönlánd, ez a’ könyv első tekintettel nagyon bővnek látszik (kivált az eredeti 4 darabból álló kiadás) de nem fogja ezt hibának tartani az, a’ki ezt elolvasván észrevészi, hogy itt nem tsak Grönlánd, és a Grönlándi ember íródik le, hanem tsak nem az egész jeges Tenger, az északi Clíma, levegő, és Természeti-Historia is, egy szóval az ott lévő természetnek egész ábrázatja (Scena) – Ezt a kiadást (Nürnberg und Leipzig 1782) mely az elsőtől rendire és rövidtségére  nézve külömböz, azért vettem fel (…).
+A’ ''Cranz Grönlánd''ját választhattam elsőnek, azért, mert ez a’ könyv sok tekintetben ritka: ő Grönlándot, hol ő (1761-ben I August, menvén oda) egy egész esztendőt töltött, úgy leírta, hogy talám soha sem írt senki egy földről is nállánál jobban: ő erre nézve ollyan, mint ''Niebur<ref>Niebuhr, Carsten (1733-1815), Dánia szolgálatában álló német matematikus. térképész. Részt vett a dán királyi expedícióban Arábia területére (1761-1767), majd megírta és kiadta Arábia leírását (1772).</ref>'' Arábiára,<ref>Arábia, Arab-félsziget a Közel-Keleten a Vörös-tenger, a Perzsa-öböl és az Adeni-öböl között.</ref> ''Chardin<ref>Chardin, Jean (1643-1713), francia ékszerész és utazó, legismertebb munkája a Journal du Voyage du Chevalier Chardin en Perse a Szafavida Iránról és a Közel-Keletről.</ref>'' Persiára<ref>Perzsia, Perzsa birodalom a Közel-Keleten, ma Irán.</ref> nézve: ez a’ könyv mindenkor Classicus könyv marad a’ maga nemében. Egy ollyan sivatag, és kevéssé nevezetes földnek leírásában ugyan, mint Grönlánd, ez a’ könyv első tekintettel nagyon bővnek látszik (kivált az eredeti 4 darabból álló kiadás) de nem fogja ezt hibának tartani az, a’ki ezt elolvasván észrevészi, hogy itt nem tsak Grönlánd, és a Grönlándi ember íródik le, hanem tsak nem az egész jeges Tenger, az északi Clíma, levegő, és Természeti-Historia is, egy szóval az ott lévő természetnek egész ábrázatja (Scena) – Ezt a kiadást (Nürnberg und Leipzig 1782) mely az elsőtől rendire és rövidtségére  nézve külömböz, azért vettem fel (…).
@@ Line 20: / Line 20: @@
 . A’ ''Szeretsen-Fajta'' jobbann vagy kevésbé fekete, fekete puha rövid göndör haja, előre kiálló álla, puffadt ajakai, lapúlt órra. Ebbe tartoznak a’ többi ''Afrikaiak'' nevezetesen a’ Szeretsenek. Ezek a’ minéműségek kevés változással által mennek az Abiszszíniaiakra és Maurusokra; és ez a’ Fajta (valamint a’ többi is) a’ szomszéd Népekével apródonként öszve fut.
-. Az ''Ámérikai-Fajta'', melynek fa-héjj (vas rossda, vagy veres réz) színe, fekete létzszeg haja, széles, de nem lapos ortzája; magokat erőssenn kimutató artzúlat-vonásai vagynak. Áll az Ámérikaiak-ból az Eskímokat kikotvén, kik a’ Bering-közitől<nowiki><ref>Bering-szoros, a Bering-tengert és a Csukcs-tengert összekötő, az ázsiai és az amerikai kontinenst egymástól elválasztó tengerszoros.</ref></nowiki> Labradórig<nowiki><ref>Labrador-félsziget, nagy félsziget Kelet-Kanadában. Nyugaton a Hudson-öböl, északon a Hudson-szoros, keleten a Labrador-tenger, dél-keleten a Szent Lőrinc-öböl határolja. </ref></nowiki> kiterjednek.
+. Az ''Ámérikai-Fajta'', melynek fa-héjj (vas rossda, vagy veres réz) színe, fekete létzszeg haja, széles, de nem lapos ortzája; magokat erőssenn kimutató artzúlat-vonásai vagynak. Áll az Ámérikaiak-ból az Eskímokat kikotvén, kik a’ Bering-közitől<ref>Bering-szoros, a Bering-tengert és a Csukcs-tengert összekötő, az ázsiai és az amerikai kontinenst egymástól elválasztó tengerszoros.</ref> Labradórig<ref>Labrador-félsziget, nagy félsziget Kelet-Kanadában. Nyugaton a Hudson-öböl, északon a Hudson-szoros, keleten a Labrador-tenger, dél-keleten a Szent Lőrinc-öböl határolja. </ref> kiterjednek.
-. A’ ''Maláj'' (v. Indus, Malayen) ''Fajta'', barna színe (mely egyfelőll világos Mahagónra, másfelőll a’ legsetétebb szegfű, vagy gesztenye-barnára olvad ) tömött fürtös fekete haj-növése, széles órra, nagy szája. Ebbe tartoznak a’ Déli-szigetek – a’ ''Filep-<nowiki><ref>Fülöp-szigetek, szigetcsoport Dél-kelet-Ázsiában, Indonéziától északra a Dél-kínai-tenger és a Filippinó-tenger között.</ref></nowiki> Molukkai-<nowiki><ref>Maluku-szigetek (régebben: Molukkák vagy Fűszer-szigetek), Indonéziához tartozó szigetcsoport.</ref></nowiki> Szundai''-szigetek<nowiki><ref>Szunda-szigetek (Nagy- és Kis-Szunda-szigetek), a Maláj-szigetvilág része Dél-kelet-Ázsiában.</ref></nowiki> lakosai, és a’ tulajdonképpen, úgy nevezett ''Maláj''ok. Ezen Fajták közzül a’ Kaukazusit lehet közép, vagy törsök fajtának felvenni, melytől legmeszszebb való elfajzás egy részről a’ Mongol, más részről a’ Szeretsen; a’ Kaukazusinak és Mongolnak közte van az Ámérikai; a’ Kaukazusinak és Szeretsenynek pedig közte van a Maláji.
+. A’ ''Maláj'' (v. Indus, Malayen) ''Fajta'', barna színe (mely egyfelőll világos Mahagónra, másfelőll a’ legsetétebb szegfű, vagy gesztenye-barnára olvad ) tömött fürtös fekete haj-növése, széles órra, nagy szája. Ebbe tartoznak a’ Déli-szigetek – a’ ''Filep-<ref>Fülöp-szigetek, szigetcsoport Dél-kelet-Ázsiában, Indonéziától északra a Dél-kínai-tenger és a Filippinó-tenger között.</ref> Molukkai-<ref>Maluku-szigetek (régebben: Molukkák vagy Fűszer-szigetek), Indonéziához tartozó szigetcsoport.</ref> Szundai''-szigetek<ref>Szunda-szigetek (Nagy- és Kis-Szunda-szigetek), a Maláj-szigetvilág része Dél-kelet-Ázsiában.</ref> lakosai, és a’ tulajdonképpen, úgy nevezett ''Maláj''ok. Ezen Fajták közzül a’ Kaukazusit lehet közép, vagy törsök fajtának felvenni, melytől legmeszszebb való elfajzás egy részről a’ Mongol, más részről a’ Szeretsen; a’ Kaukazusinak és Mongolnak közte van az Ámérikai; a’ Kaukazusinak és Szeretsenynek pedig közte van a Maláji.
-           Ezekenn kívül, hogy vólnának farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai<nowiki><ref>Patagónia, földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részén, a mai Argentína és Chile területén.</ref></nowiki> Óriások, Madagaskári<nowiki><ref>Madagaszkár, szigetország az Indiai-óceánban, az afrikai kontinens délkeleti partjánál.</ref></nowiki> törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai, ’s a’ t. – Ezeket nem hiszszük már ma, miólta a’ szemesebb és tudósabb útazók írásaikat olvashatjuk. – A’ fehér Szeretsenek, és Kakerlákok (kik mindenütt és minden Nemzetben  talalkozhatnak, szem-fényjek veres, hajok és szőreik tsupa fehérek), kiket (ha ugyan ők nem Természet-játekai) beteges vóltok változtatott el, számba se jöhetnek.
+           Ezekenn kívül, hogy vólnának farkal született népek, a’ természettől kötővel felruháztatott Hottentota-Aszszonyok, Patagóniai<ref>Patagónia, földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részén, a mai Argentína és Chile területén.</ref> Óriások, Madagaskári<ref>Madagaszkár, szigetország az Indiai-óceánban, az afrikai kontinens délkeleti partjánál.</ref> törpék, valamely nemzetnek szakállatlan férjfiai, vagy havi vér nélkül való Aszszonyai, ’s a’ t. – Ezeket nem hiszszük már ma, miólta a’ szemesebb és tudósabb útazók írásaikat olvashatjuk. – A’ fehér Szeretsenek, és Kakerlákok (kik mindenütt és minden Nemzetben  talalkozhatnak, szem-fényjek veres, hajok és szőreik tsupa fehérek), kiket (ha ugyan ők nem Természet-játekai) beteges vóltok változtatott el, számba se jöhetnek.
-Lásd ''Blumenbach'' <nowiki><ref>Blumenbach, Johann Friedrich (1752-1840), göttingeni német orvos, természettudós, egyetemi tanár, a fizikai antropológia – a koponyaformákon, koponyaméréseken alapuló embertan - egyik úttörője. </ref></nowiki>de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját..  a’ F[ordító]. J[egyzete]. [p. 128-129, lábjegyzet]
+Lásd ''Blumenbach'' <ref>Blumenbach, Johann Friedrich (1752-1840), göttingeni német orvos, természettudós, egyetemi tanár, a fizikai antropológia – a koponyaformákon, koponyaméréseken alapuló embertan - egyik úttörője. </ref>de generis humani varietate nativa. Editio 3tia 1795. 8. – Ugyan annak Naturgeschichte. IV. Abschn[eidung]. I. Ordn[ung]. – Ugyan annak Abbildungen von naturhistorischen Gegenständen. Tab[ula]. I. 5. – és egy erre a’ tárgyra készült, és festett Mappátskáját..  a’ F[ordító]. J[egyzete]. [p. 128-129, lábjegyzet]
-Ezt az operátziót vagy munkát nevezik ''tattovírozás''nak, mely az Amerikai Vadoknál így megy véghez: Kőből ollyan forma szerszámjok van, mint egy kisded kalán melynek fejének egyik óldala ki van tzifránn metszve, a’ mesztésből hegyes fogak állanak ki: ezt a’ kimetszett formát a’ megtzifrázni való testre teszik, feljül egy kő furkótsával reá ütnek, a’ Formát elébb elébb mozdítják, és mindenütt reá kottzantanak a’ furkóval, így osztán a’ tzifra sebek bizonyos rendel esnek; a’ formát előre festékekkel meg kenik, és ez a’ szín a’ testről soha le nem megy (festéket is jól tudnak hozzá készíteni). Ez a’ pompázás a’ szegény gyermekeknek igen sokba kerül, sok meghal, mindenik pedig nagy beteg belé. Öt esztendős koroktól fogva tíz esztendős korokig szokták őket reáfogni; illyenkor Diéta alá fogódnak, a’ betegeseknek kedveznek. Egy Katzika (Indus Fejedelem) Kis-Aszszonyának illyen pompás, és egy illyen tzifra ortza-bőrt az említett szerszámokkal együtt én is láttam egy Göttingai<nowiki><ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref></nowiki> Kabinétben, ez egész keze-feje bé vólt tzifrázva szintén a’ körmökig, és keze-szára valami három újjnyira körök-körül, de tenyere nem; a’ rajtok lévő festék kék, sárga, veres, zöld, és fekete szín vólt. Egyébaránt kezek-fejét a’ tsuklóig, lábok-fejét, lábok-szárát fél-szárig, és ábrázatjokat szokták megtattavíroztatni a’ gazdagok, a’ szegények pedig tsak a’mint lehet: mert különös tanúlt mesterek jó bérért szokták ezt a’ munkát véghez vinni. Megjegyzésre méltó hijjába valóskodás ez az emberi–Nemzetnek: hogy az anya szült mezítálenenn járó vad népek sem lehetnek el tzifralkodás nélkül. Az itt említettekhez hozzájok járúl még az is: hogy testeket külömb külömbféle színekkel bemázolják; testekenn tzifra sebeket vagdalnak; füleikbe, orraikba, ajakaikba, és egyebütt is a’ bőr alá tzifra tollakat tsigákat köveket és más eféléket húzgálnak. A’honnan némellyek igen elmésenn azt állítják: hogy a’ természet állapotjában lévő embernek két múlhatatlan szüksége van, t. i. ''eledel'' és ''tzifraság'' (Putz); a’ hol pedig a’ levegő kénszeríti, ott felveszi harmadiknak az ''öltözetet'' – a’ F[ordító]. J[egyzete].
+Ezt az operátziót vagy munkát nevezik ''tattovírozás''nak, mely az Amerikai Vadoknál így megy véghez: Kőből ollyan forma szerszámjok van, mint egy kisded kalán melynek fejének egyik óldala ki van tzifránn metszve, a’ mesztésből hegyes fogak állanak ki: ezt a’ kimetszett formát a’ megtzifrázni való testre teszik, feljül egy kő furkótsával reá ütnek, a’ Formát elébb elébb mozdítják, és mindenütt reá kottzantanak a’ furkóval, így osztán a’ tzifra sebek bizonyos rendel esnek; a’ formát előre festékekkel meg kenik, és ez a’ szín a’ testről soha le nem megy (festéket is jól tudnak hozzá készíteni). Ez a’ pompázás a’ szegény gyermekeknek igen sokba kerül, sok meghal, mindenik pedig nagy beteg belé. Öt esztendős koroktól fogva tíz esztendős korokig szokták őket reáfogni; illyenkor Diéta alá fogódnak, a’ betegeseknek kedveznek. Egy Katzika (Indus Fejedelem) Kis-Aszszonyának illyen pompás, és egy illyen tzifra ortza-bőrt az említett szerszámokkal együtt én is láttam egy Göttingai<ref>Göttingen, város Alsó-Szászországban, Németországban.</ref> Kabinétben, ez egész keze-feje bé vólt tzifrázva szintén a’ körmökig, és keze-szára valami három újjnyira körök-körül, de tenyere nem; a’ rajtok lévő festék kék, sárga, veres, zöld, és fekete szín vólt. Egyébaránt kezek-fejét a’ tsuklóig, lábok-fejét, lábok-szárát fél-szárig, és ábrázatjokat szokták megtattavíroztatni a’ gazdagok, a’ szegények pedig tsak a’mint lehet: mert különös tanúlt mesterek jó bérért szokták ezt a’ munkát véghez vinni. Megjegyzésre méltó hijjába valóskodás ez az emberi–Nemzetnek: hogy az anya szült mezítálenenn járó vad népek sem lehetnek el tzifralkodás nélkül. Az itt említettekhez hozzájok járúl még az is: hogy testeket külömb külömbféle színekkel bemázolják; testekenn tzifra sebeket vagdalnak; füleikbe, orraikba, ajakaikba, és egyebütt is a’ bőr alá tzifra tollakat tsigákat köveket és más eféléket húzgálnak. A’honnan némellyek igen elmésenn azt állítják: hogy a’ természet állapotjában lévő embernek két múlhatatlan szüksége van, t. i. ''eledel'' és ''tzifraság'' (Putz); a’ hol pedig a’ levegő kénszeríti, ott felveszi harmadiknak az ''öltözetet'' – a’ F[ordító]. J[egyzete].