HISTORIA 1 - Revision history

Legomate: Legomate moved page Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788 to HISTORIA 1

2022-11-26T10:55:40Z

Legomate moved page Koppi Károly Praelectionum historicarum tomus I 1788 to HISTORIA 1

Legomate at 16:56, 31 July 2022

2022-07-31T16:56:20Z

Legomate at 13:19, 7 July 2022

2022-07-07T13:19:45Z

Legomate at 13:12, 7 July 2022

2022-07-07T13:12:12Z

Show changes

Legomate at 13:03, 7 July 2022

2022-07-07T13:03:12Z

Show changes

Legomate at 12:58, 7 July 2022

2022-07-07T12:58:18Z

Legomate at 12:50, 7 July 2022

2022-07-07T12:50:58Z

Show changes

Legomate at 12:39, 7 July 2022

2022-07-07T12:39:32Z

Legomate at 14:40, 16 May 2022

2022-05-16T14:40:05Z

Show changes

Legomate at 09:01, 16 May 2022

2022-05-16T09:01:04Z

Show changes

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''REGESZTA'''
-Koppi Károly (1744 – 1801) piarista szerzetes 1784 és 1795 között a historia universalis professzora volt a pesti egyetemen. Egyetemes történelemről szóló előadásainak 1788-ban megjelent első kötete Nagy Sándor haláláig ad áttekintést, a további korszakokra vonatkozó koncepciója kéziratos előadásjegyzetekből rekonstruálható. Jelen szövegközlés a kötet teljes, korszerű, a kortárs külföldi szakirodalmat is integráló módszertani bevezetőjét tartalmazza, mely áttekinti a történetírás célját, tárgyát, módszereit, segédtudományait, kronologikus felosztását, forrásait, hagyományait és közlésformáit. A  bevezető egy részletének magyar fordítása a ''Magyarországi gondolkodók, 18. század'', szerk. Tüskés Gábor; Lengyel Réka, Budapest, Kortárs Kiadó, 2010 kötet 732-738. oldalán olvasható. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.
+''Koppi Károly (1744 – 1801) piarista szerzetes 1784 és 1795 között a historia universalis professzora volt a pesti egyetemen. Egyetemes történelemről szóló előadásainak 1788-ban megjelent első kötete Nagy Sándor haláláig ad áttekintést, a további korszakokra vonatkozó koncepciója kéziratos előadásjegyzetekből rekonstruálható. Jelen szövegközlés a kötet teljes, korszerű, a kortárs külföldi szakirodalmat is integráló módszertani bevezetőjét tartalmazza, mely áttekinti a történetírás célját, tárgyát, módszereit, segédtudományait, kronologikus felosztását, forrásait, hagyományait és közlésformáit. A  bevezető egy részletének magyar fordítása a Magyarországi gondolkodók, 18. század, szerk. Tüskés Gábor; Lengyel Réka, Budapest, Kortárs Kiadó, 2010 kötet 732-738. oldalán olvasható. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.''
 ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9390 CAROLI KOPP]I<ref>Koppi Károly (1744 – 1801) történetíró, az egyetemes történelem professzora a pesti egyetemen, piarista szerzetes.</ref> VNIVERSALIS HISTORIAE PROLEGOMENA''

← Older revision		Revision as of 13:19, 7 July 2022
Line 75:		Line 75:


−	§. X. Satis iam et Originem Cognitionis Historicae, et Auxilia Compendio dixisse videor. Etsi, mea quidem Sententia, ad eadem Auxilia pertineat nosse: quo modo Res, Factumve vicinis, aut remotis cognosci, communicarique potuerit; id quod si Indagine diligente adsequimur, sit, vt Nexum Gentium, et Linguarum, Originem Legum, Morum, et Consuetudinum, verbo Fontes, et Capita multarum Rerum deprehendamus [Nemo adhuc inter Auxilia historica retulit, quod sciam, eorum Mediorum Cognitionem, quibus Res, et Facta ad re motiores etiam Prouincias Terra, Marique dissitas transferri possint. Istis certe propius examinatis multa sentiremus aliter, ac sentiamus; nec temere negaremus multa; esset sincerior Critica; compluresque cessarent Altercationes.] Communicari autem possunt [Commercia cum vicinis vetarunt ''Lacones'', et ante ipsos [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9485 Moyses],<ref>Mózes: bibliai alak, a hagyomány az Ószövetség első öt könyvének szerzője, a választott népet vezette ki Egyiptomból Kánaán földjére.</ref> vt Reipublicae Commutationes euitent. Chartaginenses ampliorem Orbis Notitiam habuere.] Mercimoniis, et Nauigationibus [Romanorum Religionem auxere Bella; eadem cum Asiaticis gesta ''Opes'', et ''Monarchium'' procurauere. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9416 Alexandri]<ref>III. Alexandrosz / Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) makedón uralkodó, híres hadvezér.</ref> de Persis, Indisque Victoriae Graecorum Philosophiam percoluere.]; Bellis [Peregrinatione in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2445 Aegyptum]<ref>Egyiptom: ókori állam a Nílus folyó partján, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.</ref> et [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7818 Phoeniciam]<ref> Főnícia: ókori állam, mely a mai Libanon, Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.</ref> Graeci profecerunt''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9486 Musaeum],<ref>Athéni Muszaiosz: mitikus attikai ókori görög költő, főpap, filozófus. </ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9487 Homerum],<ref>Homérosz (Kr. e. 8. sz.?) görög költő, az Iliasz és az Odüsszeia szerzője a hagyomány szerint.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8674 Lycurgum],<ref>Lükurgosz (Kr. e. 8. sz.) mitikus spártai törvényhozó, az ókori spártai állam alkotmányának megalkotója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9488 Thaletem],<ref>Milétoszi Thalész (Kr.e. 624 – 546) a hét ókori bölcs egyike, matematikus és filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola megalapítója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8673 Solonem],<ref>Szolón (Kr.e. 638 – 558) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike, Athén alkotmányának létrehozója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9489 Pythagoram]'',<ref>Szamoszi Püthagorasz (Kr.e. 570 – 495) preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.</ref> pluresque alios notauit [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8702 Diodorus Siculus]<ref>Diodórosz Szikulosz (Kr.e. 90 – Kr.e. 27) ókori görög történetíró, világtörténeti műve: Bibliothéké.</ref> L. I. Nro. 96. Edit. Vessel. Ex hodiernis Itinerariis, et aditis Nationibus quanta in humanam Societatem commoda? quam diuersae de Natura Sententiae? aut quae etiam in Mores, aut Luxum Vis? America per Hispanos subiecta nihil maius in Philosophiam peccari potuit, quam quod eorumdem America norum ad Simplicitatem Naturae propius accedentium Mores, ac Ritus, perfecte notati non sint. ''Chinenses'', si ipse ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9429 Voltairus]<ref>François-Marie Arouet, Voltaire (1694 – 1778) francia író, filozófus, kapcsolódó műve: Essai sur les mœurs et l'esprit des nations, Paris, 1756.</ref>'' adiisset, minores sua Admiratione, ex aggeratisque Laudibus suis reperisset.]; Peregrinationibus Eruditorum, aut Missionariorum [''Migrationis Arabicae'' vestigia in sacris, et profanis Europaeorum Negotiis diu visebantur. Gustus Gothici necdum apud mortales euiluerunt. ''Leges'' autem ''Francicae'', aut ''Longobardicae'' cum ''Moribus'', et ''Consuetudinibus'' ad ipsos Hungaros, Gentem a Franconibus, et Suecis toto Coelo diuersam translatae sunt. Romanorum Coloniae maximam Orbis Partem ad Linguam suam, ad Religionem, Cultumque traduxerant.]; Migrationibus, et Coloniis [Americam ab Asiae Parte Septentrionali abruptam fuisse Insulae interspersae testantur. Hinc cesset America esse pro Prae-Adamitis Argumentum. Navigia saepe Ventis abrepta ad loca dissita, saepeque inhospita penetrarunt. Romani Bello Punico II. ex Naui forte allata [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8369 Carthaginensi]<ref>Karthágó: ókori főníciai telepesek, a punok városa Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel a mai Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.</ref> Nauticam didicere, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8363 Herculanum].<ref>Herculaneum: ókori római város, a jelenlegi olaszországi Ercolano város területén, Pompeiivel egyidejűleg pusztult el Kr.u. 79-ben a Vezúv kitörése miatt.</ref> Insulae emersae.]; Naturae Mutationibus inopinatis, et Physicis Casibus.	+	§. X. Satis iam et Originem Cognitionis Historicae, et Auxilia Compendio dixisse videor. Etsi, mea quidem Sententia, ad eadem Auxilia pertineat nosse: quo modo Res, Factumve vicinis, aut remotis cognosci, communicarique potuerit; id quod si Indagine diligente adsequimur, sit, vt Nexum Gentium, et Linguarum, Originem Legum, Morum, et Consuetudinum, verbo Fontes, et Capita multarum Rerum deprehendamus [Nemo adhuc inter Auxilia historica retulit, quod sciam, eorum Mediorum Cognitionem, quibus Res, et Facta ad re motiores etiam Prouincias Terra, Marique dissitas transferri possint. Istis certe propius examinatis multa sentiremus aliter, ac sentiamus; nec temere negaremus multa; esset sincerior Critica; compluresque cessarent Altercationes.] Communicari autem possunt [Commercia cum vicinis vetarunt ''Lacones'', et ante ipsos [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9485 Moyses],<ref>Mózes: bibliai alak, a hagyomány az Ószövetség első öt könyvének szerzője, a választott népet vezette ki Egyiptomból Kánaán földjére.</ref> vt Reipublicae Commutationes euitent. Chartaginenses ampliorem Orbis Notitiam habuere.] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11169 \|:]</big>''' Mercimoniis, et Nauigationibus [Romanorum Religionem auxere Bella; eadem cum Asiaticis gesta ''Opes'', et ''Monarchium'' procurauere. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9416 Alexandri]<ref>III. Alexandrosz / Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) makedón uralkodó, híres hadvezér.</ref> de Persis, Indisque Victoriae Graecorum Philosophiam percoluere.]; '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11169 :\|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11171 \|:]</big>''' Bellis [Peregrinatione in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2445 Aegyptum]<ref>Egyiptom: ókori állam a Nílus folyó partján, Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában.</ref> et [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7818 Phoeniciam]<ref> Főnícia: ókori állam, mely a mai Libanon, Izrael, Szíria és Palesztina egyes területeit foglalta magába.</ref> Graeci profecerunt''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9486 Musaeum],<ref>Athéni Muszaiosz: mitikus attikai ókori görög költő, főpap, filozófus. </ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9487 Homerum],<ref>Homérosz (Kr. e. 8. sz.?) görög költő, az Iliasz és az Odüsszeia szerzője a hagyomány szerint.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8674 Lycurgum],<ref>Lükurgosz (Kr. e. 8. sz.) mitikus spártai törvényhozó, az ókori spártai állam alkotmányának megalkotója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9488 Thaletem],<ref>Milétoszi Thalész (Kr.e. 624 – 546) a hét ókori bölcs egyike, matematikus és filozófus, a materialista milétoszi filozófiai iskola megalapítója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8673 Solonem],<ref>Szolón (Kr.e. 638 – 558) ókori athéni politikus, hadvezér, költő, a hét görög bölcs egyike, Athén alkotmányának létrehozója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9489 Pythagoram]'',<ref>Szamoszi Püthagorasz (Kr.e. 570 – 495) preszókratikus filozófus és matematikus, a püthagoreus filozófiai iskola megalapítója.</ref> pluresque alios notauit [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8702 Diodorus Siculus]<ref>Diodórosz Szikulosz (Kr.e. 90 – Kr.e. 27) ókori görög történetíró, világtörténeti műve: Bibliothéké.</ref> L. I. Nro. 96. Edit. Vessel. Ex hodiernis Itinerariis, et aditis Nationibus quanta in humanam Societatem commoda? quam diuersae de Natura Sententiae? aut quae etiam in Mores, aut Luxum Vis? America per Hispanos subiecta nihil maius in Philosophiam peccari potuit, quam quod eorumdem America norum ad Simplicitatem Naturae propius accedentium Mores, ac Ritus, perfecte notati non sint. ''Chinenses'', si ipse ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9429 Voltairus]<ref>François-Marie Arouet, Voltaire (1694 – 1778) francia író, filozófus, kapcsolódó műve: Essai sur les mœurs et l'esprit des nations, Paris, 1756.</ref>'' adiisset, minores sua Admiratione, ex aggeratisque Laudibus suis reperisset.]; '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11171 :\|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11172 \|:]</big>''' Peregrinationibus Eruditorum, aut Missionariorum [''Migrationis Arabicae'' vestigia in sacris, et profanis Europaeorum Negotiis diu visebantur. Gustus Gothici necdum apud mortales euiluerunt. ''Leges'' autem ''Francicae'', aut ''Longobardicae'' cum ''Moribus'', et ''Consuetudinibus'' ad ipsos Hungaros, Gentem a Franconibus, et Suecis toto Coelo diuersam translatae sunt. Romanorum Coloniae maximam Orbis Partem ad Linguam suam, ad Religionem, Cultumque traduxerant.]; Migrationibus, et Coloniis [Americam ab Asiae Parte Septentrionali abruptam fuisse Insulae interspersae testantur. Hinc cesset America esse pro Prae-Adamitis Argumentum. Navigia saepe Ventis abrepta ad loca dissita, saepeque inhospita penetrarunt. Romani Bello Punico II. ex Naui forte allata [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8369 Carthaginensi]<ref>Karthágó: ókori főníciai telepesek, a punok városa Észak-Afrikában, a Tuniszi-tó keleti partján, közel a mai Tunézia fővárosához, Tuniszhoz.</ref> Nauticam didicere, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8363 Herculanum].<ref>Herculaneum: ókori római város, a jelenlegi olaszországi Ercolano város területén, Pompeiivel egyidejűleg pusztult el Kr.u. 79-ben a Vezúv kitörése miatt.</ref> Insulae emersae.]; '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11172 :\|]</big>''' '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11173 \|:]</big>''' Naturae Mutationibus inopinatis, et Physicis Casibus. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11173 :\|]</big>'''
		+


−	§. XI. Cum ea sit mortalium Indoles, vt Factorum Narratione omnis fere, nisi qui atra bile correptus sibi ipsi oneri est, delectetur, vix opus est Iuuentuti sponte currenti ad Historiam calcar addere. Vt tamen Scientiae omnium patentissimae ''Vtilitas'' clarior sit, notandum est, hanc bifariam diuidi, nempe in ''Generalem'', et ''Particularem''. Ad illam spectat 1. Quod sciendi Cupiditati egregie satis faciat. 2. Quod Animos instruat, praeparetque ad Societatem, Statumque ciuilem. 3. Mortales edoceat se ipsos ex aliis noscere. 4. Effecum det, ne omnia ipsi experiendo perpetuo Pueri simus. 5. Magistra Vitae recte instituendae sit. [[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8692 Ciceronis]<ref>Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106 – 43) ókori római író, filozófus és politikus, említett műve: Epistula ad Lucceium = Epistulae ad Familiares.</ref> Locus in Epistola ad [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9490 Lucceium]<ref>Lucius Lucceius (Kr.e. 1. század) római államférfi, író, Cicero barátja.</ref> perelegans est. Omnia iam, quae fiunt, poene acciderunt; Prudentia humana, seu Prouidentia eo maior est, quo magis intelligitur Nexus Factorum humanorum. Homines semper aequales Historiarum Indole discernuntur. Difficilia sunt sine Exemplis Pericula; tutiusque est errare non posse, quam inter anxias Hominum spes non errasse''. Vide supra initium'' § 7.] 6. Aperte conuincat Homines altioris Gubernii, Prouidentiaeque diuinae. 7. Comparet denique Orbis Incolas ad veram Philosophiam, aequa Iudicia, Molitionum Vires, Mentium Capacitatem, Rerum Commutationes, aut Minas interitus. ''Particularem'', quisque pro Studii sui Ratione experitur. Aliud enim curat ille, qui ad Clauum sedet, ''Minister Status''; alia in Historia reperit Belli Dux; diuersa ''Theologus, Litterator, Antiquarius'' aliique. Illud curam seruandarum Historiarum acuere debet: quod omnes Artes, quaecunque demum illae sint, perditae restitui rursum possint, Historia perdita non possit.	+	§. XI. Cum ea sit mortalium Indoles, vt Factorum Narratione omnis fere, nisi qui atra bile correptus sibi ipsi oneri est, delectetur, vix opus est Iuuentuti sponte currenti ad Historiam calcar addere. Vt tamen Scientiae omnium patentissimae ''Vtilitas'' clarior sit, notandum est, hanc bifariam diuidi, nempe in ''Generalem'', et ''Particularem''. Ad illam spectat '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11174 \|:]</big>''' 1. Quod sciendi Cupiditati egregie satis faciat. 2. Quod Animos instruat, praeparetque ad Societatem, Statumque ciuilem. 3. Mortales edoceat se ipsos ex aliis noscere. 4. Effecum det, ne omnia ipsi experiendo perpetuo Pueri simus. 5. Magistra Vitae recte instituendae sit. [[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8692 Ciceronis]<ref>Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106 – 43) ókori római író, filozófus és politikus, említett műve: Epistula ad Lucceium = Epistulae ad Familiares.</ref> Locus in Epistola ad [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9490 Lucceium]<ref>Lucius Lucceius (Kr.e. 1. század) római államférfi, író, Cicero barátja.</ref> perelegans est. Omnia iam, quae fiunt, poene acciderunt; Prudentia humana, seu Prouidentia eo maior est, quo magis intelligitur Nexus Factorum humanorum. Homines semper aequales Historiarum Indole discernuntur. Difficilia sunt sine Exemplis Pericula; tutiusque est errare non posse, quam inter anxias Hominum spes non errasse''. Vide supra initium'' § 7.] 6. Aperte conuincat Homines altioris Gubernii, Prouidentiaeque diuinae. 7. Comparet denique Orbis Incolas ad veram Philosophiam, aequa Iudicia, Molitionum Vires, Mentium Capacitatem, Rerum Commutationes, aut Minas interitus. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11174 :\|]</big>''' ''Particularem'', quisque pro Studii sui Ratione experitur. Aliud enim curat ille, qui ad Clauum sedet, ''Minister Status''; alia in Historia reperit Belli Dux; diuersa ''Theologus, Litterator, Antiquarius'' aliique. Illud curam seruandarum Historiarum acuere debet: quod omnes Artes, quaecunque demum illae sint, perditae restitui rursum possint, Historia perdita non possit.

@@ Line 21: / Line 21: @@
-§. V. Cum in sola ''Ethnographica'' Narratione, aliae eiusdem temporis Historiae poene e memoria elabantur, in ''Synchronistica'' autem, velut solutis vinculis, nihil certo necti possit, vtramque coniungere oportet ita, vt definitis ''Periodis'' certis, et quantum fieri potest, vniuersalibus [Haud pridem in Periodos recte diuidere coeperunt periti Historiae Vniuersalis. Antea in Quatuor Monarchias ineptissima omnium facta descriptio. Quidam ''Diluuium, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q795 Abrahamum],<ref>Ábrahám: bibliai személy, akit az iszlám is tisztel, az Ószövetség szerint az izraeliták, izmaeliták, midianiták és edomiták ősatyja.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8364 Troianum Excidium],<ref>Trója: a Homérosz Iliász című eposzából ismert háború helyszíne, ma Törökországban, az Ida hegy lábánál található.</ref> Vrbem conditam, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9415 Salomonis]<ref>Salamon (Kr.e. 1000 – 928) Izrael harmadik királya, az első jeruzsálemi templom építtetője.</ref> Templum, Captiuitatem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8365 Babylonicam]'',<ref>Babilon: ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, a mai Irak területén, a Sumér és Akkád Birodalom központja.</ref> et similia pro Epochis, et terminis Periodorum assumsere. Sed vero istis non nisi in Particularibus Historiis locus est. Natales Christi ad ''Ecclesiasticam'' solum pertinent.] omnes Historiae ''Synchronae'' ab eadem ''Epocha'' Ethnographice deductae, in alia rursum omnes conquiescant. Accedit ad discendi facilitatem, si, quo Nationes ''Synchronae'' inter se connectuntur prius exponamus, quam eorum narretur Historia. Nectuntur autem ''Religione, Systemate Politico, Scientiarum et Artium Incremento, Statu Ciuitatis'', ad quem multa pertinent. [Ad Ciuitatis Statum retuleris ea, quae Patriae Ciues characterisant, velut ''Forma Regiminis; maior minorue Libertas; Potestas ferendarum Legum'', et ''Magistratus''; ''vires domesticae ad propulsandum Hostem; occupationes Ciuium circa Agriculturum, Artefacta mercaturam'' etc.] ''Epochae'' vero terminandis ''Periodis'' velut maxime vniuersales accipi debent: ''Gentium Migratio [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8365 Babylone];<ref>Babilon: ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, a mai Irak területén, a Sumér és Akkád Birodalom központja.</ref> Mors [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9416 Alexandri M].;<ref>III. Alexandrosz / Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) makedón uralkodó, híres hadvezér.</ref> Pugna [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8366 Actiaca];<ref>Actium: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2492 Görögország] nyugati részében található terület, mai nevén Punta. Az actiumi csata Kr.e. 31-ben zajlott le, Octavianus legyőzte Marcus Antonius, ezzel egyeduralmi pozícióra téve szert a Római Birodalomban.</ref> Migratio Populorum post Christum natum; Restitutum Imperium Occidentis; Restitutae Scientiae; Turbae Religionariae Reformationis''. Harum si qua longior est, in alias subdiuidenda est. [Liceat facilitatis caussa Octo Vniuersalis Historiae Periodos bifariam diuidere, ita vt ''Vetus Historia'' 4. complectatur, et ''Noua'' itidem 4.; illa ad Quintum vsque Seculum extensa sit; nouaque inde ad nos proteadatur.] Facta, quae Epocharum loco adsummuntur, si non ad omne genus humanum pertinent, saltem maiorem adficere debent. Neque ideo illae Nationes, quae parum cum aliis nexum habuere, reticendae: sed suis locis referri pro magnitudine debent.
+§. V. Cum in sola ''Ethnographica'' Narratione, aliae eiusdem temporis Historiae poene e memoria elabantur, in ''Synchronistica'' autem, velut solutis vinculis, nihil certo necti possit, vtramque coniungere oportet ita, vt definitis ''Periodis'' certis, et quantum fieri potest, vniuersalibus [Haud pridem in Periodos recte diuidere coeperunt periti Historiae Vniuersalis. Antea in Quatuor Monarchias ineptissima omnium facta descriptio. Quidam ''Diluuium, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q795 Abrahamum],<ref>Ábrahám: bibliai személy, akit az iszlám is tisztel, az Ószövetség szerint az izraeliták, izmaeliták, midianiták és edomiták ősatyja.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8364 Troianum Excidium],<ref>Trója: a Homérosz Iliász című eposzából ismert háború helyszíne, ma Törökországban, az Ida hegy lábánál található.</ref> Vrbem conditam, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9415 Salomonis]<ref>Salamon (Kr.e. 1000 – 928) Izrael harmadik királya, az első jeruzsálemi templom építtetője.</ref> Templum, Captiuitatem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8365 Babylonicam]'',<ref>Babilon: ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, a mai Irak területén, a Sumér és Akkád Birodalom központja.</ref> et similia pro Epochis, et terminis Periodorum assumsere. Sed vero istis non nisi in Particularibus Historiis locus est. Natales Christi ad ''Ecclesiasticam'' solum pertinent.] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11164 |:]</big>''' omnes Historiae ''Synchronae'' ab eadem ''Epocha'' Ethnographice deductae, in alia rursum omnes conquiescant. Accedit ad discendi facilitatem, si, quo Nationes ''Synchronae'' inter se connectuntur prius exponamus, quam eorum narretur Historia. Nectuntur autem ''Religione, Systemate Politico, Scientiarum et Artium Incremento, Statu Ciuitatis'', ad quem multa pertinent. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11164 :|]</big>''' [Ad Ciuitatis Statum retuleris ea, quae Patriae Ciues characterisant, velut ''Forma Regiminis; maior minorue Libertas; Potestas ferendarum Legum'', et ''Magistratus''; ''vires domesticae ad propulsandum Hostem; occupationes Ciuium circa Agriculturum, Artefacta mercaturam'' etc.] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11166 |:]</big>''' ''Epochae'' vero terminandis ''Periodis'' velut maxime vniuersales accipi debent: ''Gentium Migratio [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8365 Babylone];<ref>Babilon: ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, a mai Irak területén, a Sumér és Akkád Birodalom központja.</ref> Mors [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9416 Alexandri M].;<ref>III. Alexandrosz / Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) makedón uralkodó, híres hadvezér.</ref> Pugna [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8366 Actiaca];<ref>Actium: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2492 Görögország] nyugati részében található terület, mai nevén Punta. Az actiumi csata Kr.e. 31-ben zajlott le, Octavianus legyőzte Marcus Antonius, ezzel egyeduralmi pozícióra téve szert a Római Birodalomban.</ref> Migratio Populorum post Christum natum; Restitutum Imperium Occidentis; Restitutae Scientiae; Turbae Religionariae Reformationis''. Harum si qua longior est, in alias subdiuidenda est. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11166 :|]</big>''' [Liceat facilitatis caussa Octo Vniuersalis Historiae Periodos bifariam diuidere, ita vt ''Vetus Historia'' 4. complectatur, et ''Noua'' itidem 4.; illa ad Quintum vsque Seculum extensa sit; nouaque inde ad nos proteadatur.] Facta, quae Epocharum loco adsummuntur, si non ad omne genus humanum pertinent, saltem maiorem adficere debent. Neque ideo illae Nationes, quae parum cum aliis nexum habuere, reticendae: sed suis locis referri pro magnitudine debent.
-Periodus I. ab Orbe condito ad Migrationem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8365 Babylonicam],<ref>Babilon: ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, a mai Irak területén, a Sumér és Akkád Birodalom központja.</ref> seu 1809. M.
+'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11166 |:]</big>''' Periodus I. ab Orbe condito ad Migrationem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8365 Babylonicam],<ref>Babilon: ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, a mai Irak területén, a Sumér és Akkád Birodalom központja.</ref> seu 1809. M.
 II. ab hac ad mortem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9416 Alexandri],<ref>III. Alexandrosz / Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) makedón uralkodó, híres hadvezér.</ref> Seu Mundi 3660.
@@ Line 41: / Line 41: @@
 III. vsque ad Reformationem Religionariam, quae initio Seculi XVI. accidit.
-IV. in nobis terminetur.
+IV. in nobis terminetur. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11166 :|]</big>'''
 §. VI. Non eodem Vetustas modo Res suas posteris consignauit. Antequam Scripturarum characteres reperti essent, aut in vsum accepti, ''Traditione vocali, Carminibus, mutisque Monumentis'' facta notabantur. ''Narrationes'' deficiente hominum aetate, aut ingenio, diuitisque Societatibus, vel quouis adfectu perceptae erroribus patebant. ''Carmina'' [Versiculis ante Scripturam ad cantum recitandis vtebantur; his placendo docuerunt ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9418 Orpheus],<ref>Orpheusz: trák származású költő a görög mitológiában. Őt tartották a lant feltalálójának.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9419 Linus]'',<ref>Linusz: mitikus görög költő, egyesek szerint Apollón fia, aki az istennel is dalnokversenyre kelt.</ref> aut similes. Bardorum apud Gentes Litterarum expertes, Carminis prima cura fuit; quales ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8655 Tacitus]<ref>Publius / Caius Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 – 117 / 120) római történetíró, főbb művei: De origine, situ, moribus ac populis Germanorum; Annales.</ref>'' apud Germanos, ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9420 Priscus Rhetor]<ref>Priszkosz rhétor (410 – 472 körül) késő ókori görög diplomata, történetíró. Attila hun uralkodó udvarában történő követségéről beszámoló történeti műve csak részletekben maradt fenn.</ref>'' apud Hunnos, et Conuiuium [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9421 Attilae]<ref>Attila / Etele (410 – 453) az európai hun törzsek utalkodója.</ref> descripserunt.], et ''Cantus'' incitatione Animorum furebant. Sequebantur ''Signa'' [Signa dein obscura diuturnae memoriae non seruitura, seu ''Monumenta muta'' notandis factis introducta sunt. Talia legas Genes. 28. et 31. Iosue 4. Signabantur Scenitis valles, fontes, aut colles; iuuere posita aedificia, festi dies, aut ritus populares.]; ex his ''Imagines'', primo Rebus ''propriae'', dein cum non sufficerent, ''allegoricae''; tum ''hieroglyphicae''; tandem ''Litterae'', sine quibus ceterae raro, nunquam sine interpretibus intelligebantur, cum tamen huic hominum generi non semper tuto fidatur. Plurima certitudine nitebantur monumenta, quae magis quid elsent, agnoscebantur; quaeque nobis vocalia dici possunt [''Vocalia'' sunt plurima. Inscriptiones sunt infinitae. Memorentur ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8367 Marmoru Cornitis Arundeliae]'',<ref>Arundel: település [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q298 Angliában], Nyugat-Sussexben. Arundeli márvány: ókori görög véseteket tartalmazó szobrok és feliratok gyűjteménye, melyet Thomas Howard, Arundel 21. earl-je gyűjtött össze a 17. században, jelenleg az oxfordi Ashmolean Museum gyűjteményében található.</ref> quae Historiam a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8671 Cecrope]<ref>Kekropsz: a görög mitológia szerint [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7819 Attika] első királya és [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2342 Athén] alapítója, aki a földből született, félig kígyótestű lény volt.</ref> vsque ad 106. Olympiadem, seu annos circiter 350. complectuntur. Sunt et alia; velut ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2862 Taurinensia];<ref>Taurinum: [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2862 Turin], város Észak-Itáliában, Piemontban.</ref> Affricana; Romana; Graeca'' etc. quibus referta sunt Musea ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q128 Florentinum],<ref>Florentia: Firenze, itáliai város, Toszkánában.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q165 Vindobonense],<ref>Vindobona: Bécs, Ausztria fővárosa.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8375 Clementinum]<ref>Klementinum: történelmi épületegyüttes [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q757 Prága] központjában, Csehországban.</ref>'' etc.  κυρβεις Graecorum, seu ''Columnae trium laterum'' incisis Legibus insignes hic locum habent.] uti sunt Inscriptiones in ''Marmoribus, Columnis, Statuis, Altaribus, Templis, Arcubus, Porticibus, Sepulchris, Vrnis, Vasis, Tabulis'' in quois ''Leges, Consuetudines, Foedera, Nummi; Diplomata''; denique ''Scriptores''. Sunt alia, quae absque scriptura intelligi nihilominus possunt; velut ''Trophea'' sunt; ''Picturae'' publicae Praeliorum, Nauigationum, aut singularium Facinorum παστεστγα Acu ''Phrygia'', vel ''Musiuo'' opere etc. ''Gemmae caelatae, Columnae, Obelisci'' etc. quae non inepte semiuocalia adpellaueris. [In Picturis veterum plurima ''Mythologia'' est; quae ad Statuas, Telas, Stragula, Geminas, Annulos, Tabulas, Nummos, Ignes festiuos etc. translata studio peculiari condisci meretur, ne ignorantibus, monumenta muta euadant]. Memorabilis illa [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9422 Thami Aegyptii Regis]<ref>Thamus: mitikus egyiptomi király, történetét [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q314 Platón] mellett Thamos, Egyiptom királya címmel Tobias Philipp von Gebler dolgozta fel, Mozart zenéjével. </ref> cum [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9423 Taaut vel Theutho]<ref>Thot (Theut) egyiptomi isten, akit az írás feltalálójának tartottak.</ref> Expostulatio est apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q314 Platonem]<ref>Platón (Kr.e. 427 – 347), ókori görög filozófus, említett műve: Phaidrosz.</ref> in Phaedro, quod Litteris ab ipso inuentis confisi homines cultum Memoriae negligant. Sed vero illae diuinum inuentum sunt. Miserrima Historiae cum sola Memoria, aut simplicibus monumentis conditio foret.

← Older revision		Revision as of 12:39, 7 July 2022
Line 8:		Line 8:


−	§ I. Rerum humanarum vicissitudines quarum nostra interest meminisse, complectitur ''Historia''. Ex his, quia non omnes singulis cognosci necesse est, pro diuersa Societatis Descriptione, Studiorumque ad communem felicitatem contendentium Varietate diuersae quoque natae sunt ''Historiae''. Illa summa, omnis humanae Commutationis capita, in certa ''Loculamenta'', Historia ad quae omnia faca referantur, distributa Vniuersalem efficiunt. [''Historiae Vniuersalis'' Nomenclatura, quod ea contra, ac intelligi volumus, quidam ad ''Vniuersam'' abutantur, bene intelligi debet. Vniuersalis Memorabiliora refert, cuiusuis demum Classis, et Ordinis, Rationis, aut Temporis; neque nudis solum Factis recensendis occupatur, sed per omnia Pragmatica est, in aperiendis Factorum Fontius, eorum Connexione, aut Sequelis; sicque Animos Historiae Lectorum Doctrina multo vtilissima imbuit.] ''Vniuersam'' pro omnibus totius Orbis cogniti sex iam poene millibus annorum consistentis euentibus accipi velim. [''Vniuersi'' Populorum omnium Euentus, et Anecdota vix vlla iam Memoria retinentur. Nunc plane et fiunt in dies plurima, et ad vnguem conscribuntur: quo fiet vt istae tot ''particulares'', aut ''Singulares'' Historiae praecipuis tantum capitibus con strictae, sponte Vniuersales euadant. Fuere etiam apud veteres multa, quae cum nihil in eorum Fortunis commutarint, sciueris, an non, patum refert. Ex de prehendis solum voluptatem ''Antiquarii'' capiuut. Inter Vetustates [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8363 Herculaneas]<ref>Herculaneum: az ókori római város, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8371 Pompeii]vel együtt pusztult el Kr.u. 79. augusztus 24-én a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8372 Vezúv] kitörése miatt. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2710 Olaszország] Campania tartományában a jelenlegi Ercolano város területén állt. </ref> nuper erutas talia jam in lucem protracta sunt, quae nullo Historiae damno delitescere poterant. Sunt, quae tantum miramur.] ''Particularis'' eo diuersa est, quod vnius solum Populi ''Fortunas, Mores, Leges, Foedera, Studia, peractaque seu domi, siue foris Facinora'' complectatur. [''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9391 Liuius].<ref>Titus Livius (Kr.e. 59 – Kr.u. 17) ókori római történetíró, főműve: Ab Urbe condita.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8655 Tacitus].<ref>Publius / Caius Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 – 117 / 120) római történetíró, főbb művei: De origine, situ, moribus ac populis Germanorum; Annales.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9392 Dionysius Halicarnasseus].<ref>Dionüsziosz Halikarnasszeusz (Kr.e. 54 – Kr.e. 8) hellenisztikus görög szónok és történetíró, történeti főműve: Rómaiké archaiologia.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9393 Dio Cassius]''.<ref>Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus (155 / 163 – 229) hellenisztikus görög történetíró, történeti főműve: Rómaiké isztoria.</ref> etc.] Ab omnibus Singularis differt; vt quae vnius tantum Vrbis Fata, Bellum vnius Gentis, aut Viri unde celebris casus, aut vices enumerat. [''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9394 Salustius].<ref>Caius Sallustius Crispus (Kr.e. 86 – Kr.e. 35) római államférfi, történetíró, főbb művei: De coniuratione Catilinae; Bellum Iugurthinum; Historiae.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8690 Thucidides]''.<ref>Thuküdidész (Kr.e. 460 – 395) ókori görög történetíró, főműve: A peloponnészoszi háború története.</ref>] Vitas describere ''Biographorum'' est. [''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8684 Plutarchus].<ref>Plutarkhosz / Lucius Mestrius Plutarchus (46/48 – 125) ókori görög és latin nyelvű történetíró, életrajzokat tartalmazó főműve: Bioi paralelloi.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9395 Cornelius Nepos]''.<ref>Cornelius Nepos (Kr.e. 100 körül – Kr.e. 27) római történetíró, legismertebb műve: De viriis illustribus.</ref>]	+	§ I. Rerum humanarum vicissitudines quarum nostra interest meminisse, complectitur ''Historia''. Ex his, quia non omnes singulis cognosci necesse est, pro diuersa Societatis Descriptione, Studiorumque ad communem felicitatem contendentium Varietate diuersae quoque natae sunt ''Historiae''. Illa summa, omnis humanae Commutationis capita, in certa ''Loculamenta'', Historia ad quae omnia faca referantur, distributa Vniuersalem efficiunt. [''Historiae Vniuersalis'' Nomenclatura, quod ea contra, ac intelligi volumus, quidam ad ''Vniuersam'' abutantur, bene intelligi debet. Vniuersalis Memorabiliora refert, cuiusuis demum Classis, et Ordinis, Rationis, aut Temporis; neque nudis solum Factis recensendis occupatur, sed per omnia Pragmatica est, in aperiendis Factorum Fontius, eorum Connexione, aut Sequelis; sicque Animos Historiae Lectorum Doctrina multo vtilissima imbuit.] ''Vniuersam'' pro omnibus totius Orbis cogniti sex iam poene millibus annorum consistentis euentibus accipi velim. [''Vniuersi'' Populorum omnium Euentus, et Anecdota vix vlla iam Memoria retinentur. Nunc plane et fiunt in dies plurima, et ad vnguem conscribuntur: quo fiet vt istae tot ''particulares'', aut ''Singulares'' Historiae praecipuis tantum capitibus con strictae, sponte Vniuersales euadant. Fuere etiam apud veteres multa, quae cum nihil in eorum Fortunis commutarint, sciueris, an non, patum refert. Ex de prehendis solum voluptatem ''Antiquarii'' capiuut. Inter Vetustates [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8363 Herculaneas]<ref>Herculaneum: az ókori római város, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8371 Pompeii]vel együtt pusztult el Kr.u. 79. augusztus 24-én a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8372 Vezúv] kitörése miatt. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2710 Olaszország] Campania tartományában a jelenlegi Ercolano város területén állt. </ref> nuper erutas talia jam in lucem protracta sunt, quae nullo Historiae damno delitescere poterant. Sunt, quae tantum miramur.] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11160 \|:]</big>''' ''Particularis'' eo diuersa est, quod vnius solum Populi ''Fortunas, Mores, Leges, Foedera, Studia, peractaque seu domi, siue foris Facinora'' complectatur. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11160 :\|]</big>''' [''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9391 Liuius].<ref>Titus Livius (Kr.e. 59 – Kr.u. 17) ókori római történetíró, főműve: Ab Urbe condita.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8655 Tacitus].<ref>Publius / Caius Cornelius Tacitus (Kr. u. 55 – 117 / 120) római történetíró, főbb művei: De origine, situ, moribus ac populis Germanorum; Annales.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9392 Dionysius Halicarnasseus].<ref>Dionüsziosz Halikarnasszeusz (Kr.e. 54 – Kr.e. 8) hellenisztikus görög szónok és történetíró, történeti főműve: Rómaiké archaiologia.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9393 Dio Cassius]''.<ref>Lucius (Claudius) Cassius Dio Cocceianus (155 / 163 – 229) hellenisztikus görög történetíró, történeti főműve: Rómaiké isztoria.</ref> etc.] Ab omnibus Singularis differt; vt quae vnius tantum Vrbis Fata, Bellum vnius Gentis, aut Viri unde celebris casus, aut vices enumerat. [''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9394 Salustius].<ref>Caius Sallustius Crispus (Kr.e. 86 – Kr.e. 35) római államférfi, történetíró, főbb művei: De coniuratione Catilinae; Bellum Iugurthinum; Historiae.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8690 Thucidides]''.<ref>Thuküdidész (Kr.e. 460 – 395) ókori görög történetíró, főműve: A peloponnészoszi háború története.</ref>] Vitas describere ''Biographorum'' est. [''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8684 Plutarchus].<ref>Plutarkhosz / Lucius Mestrius Plutarchus (46/48 – 125) ókori görög és latin nyelvű történetíró, életrajzokat tartalmazó főműve: Bioi paralelloi.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9395 Cornelius Nepos]''.<ref>Cornelius Nepos (Kr.e. 100 körül – Kr.e. 27) római történetíró, legismertebb műve: De viriis illustribus.</ref>]

← Older revision	Revision as of 10:55, 26 November 2022
(No difference)