HISTORIA 2 - Revision history

Legomate: Legomate moved page Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790 to HISTORIA 2

2022-11-26T10:55:57Z

Legomate moved page Commentatio Joannes Lvdovicvs Schedivs 1790 to HISTORIA 2

Legomate at 14:11, 1 August 2022

2022-08-01T14:11:31Z

Legomate at 16:57, 31 July 2022

2022-07-31T16:57:47Z

Legomate at 09:27, 27 July 2022

2022-07-27T09:27:36Z

Legomate at 18:18, 6 July 2022

2022-07-06T18:18:04Z

Show changes

Legomate at 14:15, 23 June 2022

2022-06-23T14:15:28Z

Legomate at 13:48, 23 June 2022

2022-06-23T13:48:52Z

Legomate at 13:42, 23 June 2022

2022-06-23T13:42:50Z

Legomate at 13:22, 23 June 2022

2022-06-23T13:22:06Z

Legomate at 08:38, 18 May 2022

2022-05-18T08:38:03Z

@@ Line 98: / Line 98: @@
 § 8.
-'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11634 │:]</big>''' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 Fuisse igitur hanc reticentiae disciplinam ex Graecorum religionibus transsumtam, comparatione instituta, rituum christianorum huius aetatis, cum illis sacris et religionibus, quiuis ipse iudicabit. Maior est similitudo vtrorumque sacrorum, quam vt casu idem cum Ethnicis fecisse et fieri voluisse Christianos credamus, aut etiam consilio, absque imitatione. Accommodarunt se potius Gentilibus variis modis, vbi fieri potuit; vt illos lucrifacerent. Pleraque etenim nomina, ritus et instituta in opertis Gentilium religionibus obuia, in vsum sacrorum Christianorum translata, res arguit. Et cum in illis] '''<big>+</big>'''''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusinia]'''<big>+</big>'''<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref>'' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 eminerent, veluti quibus vniuersa Graecia, imo toto orbe fere nil sanctius vnquam aut celebratius habitum fuit (πασων τιμιωτατη τελετη dicit] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q315 Aristot]'''<big>*</big>'''.<ref>Arisztotelész (Kr.e. 384 – 322) görög filozófus, említett műve: Rétorika.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 2. rhet. c. 24. § 7), et ad quorum rationem omnia caetera Romanorum, Persarum etc. mysteria transformata nouimus [Cf.] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]'''<big>*</big>'''<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 ''vermischte Schriften''<nowiki> III. Th. p. 327 sq.], pleraeque occultorum sacrorum veteris ecclesiae partes inde sumtae, et piae interpretationis ope, christianae religioni accommodatae sunt.</nowiki>] <big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11634 :│]'''</big>[Sententiam hanc, disciplinam arcani e mysteriis Ethnicorum profectam esse, tuentur etiam Vir summe vener. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9525 GODOF. LESS]<ref>Gottfried Less (1736 – 1797) göttingeni teológiaprofesszor, említett műve: Ueber die Religion: Ihre Geschichte, Wahl, und Bestätigung, Göttingen, 1784.</ref> in libro: ''über die Religion, ihre Gesch., Wahl u. Bestät.'' I. Th. S. 89. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9526 VAN DALE]<ref>Anton van Dale (1638 – 1708) németalföldi orvos, vallási író, említett műve:  Dissertationes IX Antiquitatibus, Quin Et Marmoribus, Cum Romanis, Tum Potissimum Græcis, Illustrandis Inservientes, Amstelodami, 1702 (a VIII. disszertáció: De gymnasiarchis.).</ref> diss. ''de gymnasiarchis''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9496 TENTZELIUS]<ref>Wilhelm Ernst Tentzel (1659-1707) német polihisztor, numizmatikus, a Monatliche Unterredungen (1689–1698) alapítója és szerkesztője. Említett műve: Ex antiqvitate ecclesiastica, de disciplina arcani apud veteres Christianos usitata, Wittenberga, 1683; Exercitationes selectae … posteriori disciplina arcani in apricum producitur, aliaque antiquitatis ecclesiasticae capita explicantur, Lipsiae, 1692.</ref> animadv. ad diss. apolog. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9497 Schelstr]. p. 213. rel.]
+'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11634 |:]</big>''' Fuisse igitur hanc reticentiae disciplinam ex Graecorum religionibus transsumtam, comparatione instituta, rituum christianorum huius aetatis, cum illis sacris et religionibus, quiuis ipse iudicabit. Maior est similitudo vtrorumque sacrorum, quam vt casu idem cum Ethnicis fecisse et fieri voluisse Christianos credamus, aut etiam consilio, absque imitatione. Accommodarunt se potius Gentilibus variis modis, vbi fieri potuit; vt illos lucrifacerent. Pleraque etenim nomina, ritus et instituta in opertis Gentilium religionibus obuia, in vsum sacrorum Christianorum translata, res arguit. Et cum in illis ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusinia]<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref>'' eminerent, veluti quibus vniuersa Graecia, imo toto orbe fere nil sanctius vnquam aut celebratius habitum fuit (πασων τιμιωτατη τελετη dicit [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q315 Aristot].<ref>Arisztotelész (Kr.e. 384 – 322) görög filozófus, említett műve: Rétorika.</ref> 2. rhet. c. 24. § 7), et ad quorum rationem omnia caetera Romanorum, Persarum etc. mysteria transformata nouimus [Cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> ''vermischte Schriften''<nowiki> III. Th. p. 327 sq.], pleraeque occultorum sacrorum veteris ecclesiae partes inde sumtae, et piae interpretationis ope, christianae religioni accommodatae sunt.</nowiki> <big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11634 :│]'''</big>[Sententiam hanc, disciplinam arcani e mysteriis Ethnicorum profectam esse, tuentur etiam Vir summe vener. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9525 GODOF. LESS]<ref>Gottfried Less (1736 – 1797) göttingeni teológiaprofesszor, említett műve: Ueber die Religion: Ihre Geschichte, Wahl, und Bestätigung, Göttingen, 1784.</ref> in libro: ''über die Religion, ihre Gesch., Wahl u. Bestät.'' I. Th. S. 89. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9526 VAN DALE]<ref>Anton van Dale (1638 – 1708) németalföldi orvos, vallási író, említett műve:  Dissertationes IX Antiquitatibus, Quin Et Marmoribus, Cum Romanis, Tum Potissimum Græcis, Illustrandis Inservientes, Amstelodami, 1702 (a VIII. disszertáció: De gymnasiarchis.).</ref> diss. ''de gymnasiarchis''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9496 TENTZELIUS]<ref>Wilhelm Ernst Tentzel (1659-1707) német polihisztor, numizmatikus, a Monatliche Unterredungen (1689–1698) alapítója és szerkesztője. Említett műve: Ex antiqvitate ecclesiastica, de disciplina arcani apud veteres Christianos usitata, Wittenberga, 1683; Exercitationes selectae … posteriori disciplina arcani in apricum producitur, aliaque antiquitatis ecclesiasticae capita explicantur, Lipsiae, 1692.</ref> animadv. ad diss. apolog. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9497 Schelstr]. p. 213. rel.]
 Haec omnia tamen ex ipso Christi praecepto recte fieri autumabant etiam Christiani IVti et sequentium saeculorum. Aeque enim ac Patres priorum aetatum, morem occulte et remotis omnibus Ethnicis cultum suum diuinum peragendi, instituto Seruatoris omnino conuenire aiebant, dicentis: Nolite margaritas vestras proiicere porcis caet. ita quoque omnem mysteriorum rationem hoc dicto comprobari et inde firmamentum suum accipere, contendebant doctores ecclesiarum huius aeui. [Cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9527 CHRYSOST].<ref>Joannesz Khrüszosztomosz / Aranyszájú Szent János (344 – 407) egyházatya, konstantinápolyi pátriárka, említett műve: Homiliae.</ref> Hom. VII. in I Cor. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 HIERON].<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Említett műve: Commentarii in Matthaeum.</ref> comment. in Matth. VII. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9528 ATHANAS].<ref>Alexandriai Szent Atanáz / Athanásziosz Alexandríasz (298 – 373) egyháztanító, Alexandria püspöke, említett műve: Apologia contra Arianos.</ref> apol. 2. — et innumeri alii, quos hic recensere superuacaneum foret.] Longe quidem alius est sensus huius loci apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9529 Matth].<ref>Szent Máté (? – 60) apostol, evangélista, a négy evangélium egyikének szerzője.</ref> VII, 6, ex ipso consilio sermonis Jesu et ex omni contextu eruendus. Scilicet id iniungere volebat Seruator noster, ne quis ''imprudenter'' atque ''minus caute'' malam aliorum agendi rationem ''improbet'' et ''coarguat'', ne indignis pertinacisque animi hominibus, de quibus iam conclamatum est, (canum et porcorum imagine eos describit) prudentiae morumque regulas (margaritae et το αγιον) commendans oleum operamque perdat, neue incaute acriterque eos reprehendendo summum eorum incurrat odium, ruatque praeceps in pericula. Enimuero haec enunciatio: ''nolite margaritas vestras proiicere'' etc. proverbialis est dictio, quae pro diuerso, quo adhibetur connexu, diuersum induere et fundere potest sensum, nudeque extra connexum posita, variam patitur adplicationem. Sufficit, Christianos hoc effato vsos esse, ad nouam sacrorum suorum rationem auctoritate sacrarum literarum firmandam.

← Older revision		Revision as of 16:57, 31 July 2022
Line 1:		Line 1:
		+	'''Joannes Ludovicus Schedius: ''Commentatio de sacris opertis vetervm christianorvm sive de disciplina (…)''. Gottingae: Typis Jo. Christ. Dieteris. 1790.'''
		+
	'''REGESZTA'''		'''REGESZTA'''

−	Schedius Lajos János (1768 – 1847) a pesti egyetem későbbi esztétika professzora 1788 és 1792 között volt a göttingeni Georgia Augusta diákja. Itt írta Christian Gottlob Heyne témavezetésével 1790-ben az alább közölt, „Az ókori keresztények szentségtanáról és annak titoktartási fegyelméről” szóló értekezését, mellyel brit királyi jutalomdíjat nyert. A keresztény szentségek eredetére, rendeltetésére, mibenlétére és hagyományára vonatkozó kérdésfeltevéseket az ókori szerzők és a kortárs teológiai viták alapos ismeretében tárja fel. Külön kitért arra a problémára, hogyan hatottak az ókori pogány misztériumvallások (különösen az eleuziszi misztériumok) a szentségekkel kapcsolatos beavatási és titoktartási gyakorlatra. Következtetése szerint ez a hatás hosszabb távon csökkentette a szentségek tekintélyét, vallás és erkölcs koherenciáját. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.	+	''Schedius Lajos János (1768 – 1847) a pesti egyetem későbbi esztétika professzora 1788 és 1792 között volt a göttingeni Georgia Augusta diákja. Itt írta Christian Gottlob Heyne témavezetésével 1790-ben az alább közölt, „Az ókori keresztények szentségtanáról és annak titoktartási fegyelméről” szóló értekezését, mellyel brit királyi jutalomdíjat nyert. A keresztény szentségek eredetére, rendeltetésére, mibenlétére és hagyományára vonatkozó kérdésfeltevéseket az ókori szerzők és a kortárs teológiai viták alapos ismeretében tárja fel. Külön kitért arra a problémára, hogyan hatottak az ókori pogány misztériumvallások (különösen az eleuziszi misztériumok) a szentségekkel kapcsolatos beavatási és titoktartási gyakorlatra. Következtetése szerint ez a hatás hosszabb távon csökkentette a szentségek tekintélyét, vallás és erkölcs koherenciáját. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.''

@@ Line 6: / Line 6: @@
 CΟΜΜΕΝΤΑΤΙΟ DE SACRIS OPERTIS VETERVM CHRISTIANORVM SIVE DE DISCIPLINA, QVAM VOCANT, ARCANI.
-'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 |:]</big>''' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 A VENERAB. ORDINE THEOLOGORVM IN CERTAMINE LITERARIO CIVIVM] <big>'''*'''</big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 <u>ACADEMIAE GEORGIAE AVGVSTAE</u>]'''<big>*</big>'''<ref>Academia Georgia Augusta: a Göttingeni Akademie der Wissenschaften elődintézménye.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 DIE IV. JUNII MDCCXC PRAEMIO A M.] <big>'''*'''</big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2672 <u>BRITANNIAE</u>]'''<big>*</big>'''<ref>Brit Királyság: Anglia, Skócia és Wales szigeteit magában foglaló királyság, Európától nyugatra.</ref> '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3286 <u>REGE AVG</u>]'''<big>*</big>'''.<ref>III. György (1738 – 1820) 1761-től brit uralkodó.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 CONSTITVTO ORNATA.] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 :|]</big>''' QVAM CONSCRIPSIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9492 JOANNES LVDOVICVS SCHEDIVS]<ref>Schedius Lajos János (1768 – 1847) esztétikaprofesszor, folyóiratszerkesztő, tudományszervező.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q433 JAVRINO – HVNGARVS]<ref>Jaurinum: Győr magyarországi város latin neve, ma Győr-Moson-Sopron megye székhelye.</ref>
+'''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 |:]</big>''' A VENERAB. ORDINE THEOLOGORVM IN CERTAMINE LITERARIO CIVIVM [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIAE GEORGIAE AVGVSTAE]<ref>Academia Georgia Augusta: a Göttingeni Akademie der Wissenschaften elődintézménye.</ref> DIE IV. JUNII MDCCXC PRAEMIO A M. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2672 BRITANNIAE]<ref>Brit Királyság: Anglia, Skócia és Wales szigeteit magában foglaló királyság, Európától nyugatra.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3286 REGE AVG].<ref>III. György (1738 – 1820) 1761-től brit uralkodó.</ref> CONSTITVTO ORNATA. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 :|]</big>''' QVAM CONSCRIPSIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9492 JOANNES LVDOVICVS SCHEDIVS]<ref>Schedius Lajos János (1768 – 1847) esztétikaprofesszor, folyóiratszerkesztő, tudományszervező.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q433 JAVRINO – HVNGARVS]<ref>Jaurinum: Győr magyarországi város latin neve, ma Győr-Moson-Sopron megye székhelye.</ref>
 Νικήσας – καλον άεθλον – φέρει, χαίρων το τοκεύσιν κύδος υπάζει.
@@ Line 42: / Line 42: @@
 Hos vt cautius deuitem scopulos, consultissimum fore arbitror, nunc deinceps exponere, quomodo haec disciplina arcani inter veteres Christianos sensim ortum ceperit, et quaenam eius introducendae, stabiliendaeque fuerint caussae.
-§ 2. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 |:]</big>''' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 Ea fuit Christianorum, a] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3673 Neronis]'''<big>*</big>'''<ref>Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus (Kr.u. 37 – 68) római császár 54-től.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 inde temporibus vsque ad si nem fere saeculi tertii, conditio, vt metu periculorum et persecutionum, a quibus nunquam satis tuti securique degebant, in latebras et abdita loca se recipere debuerint, si cultui diuino ex praeceptis religionis suae vacare volebant. Verum quidem est, nec adeo frequentes has fuisse persecutiones, neque semper ad vniuersos Christi asseclas pertigisse, vt vulgo creditur. Enimuero quum sub poena capitis sancitum esset, ne quis doceret, aut profiteretur nouam religionem Christi  Vid.] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINUS MART]'''<big>*</big>'''.<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 in apolog. II. p. 55. ( ed.] '''<big>│</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Colon]'''<big>│</big>'''.<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 1686.)] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9499 TERTULL]'''<big>*</big>'''.<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 apolog. c. 4: -] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 ATHENAG]'''<big>*</big>'''.<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 πρεσβεια περι χριστιαν. p. 3. (ed. Colon.]<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 <nowiki>1686).], satis ampla certe inde nascebatur occasio plebi, iudicibus, et quibuscunique aliis, pro lubitu in Christianos saeuiendi, ita, vt his nullum fere praesidium, nullaque esset securitas, et perpetua vitae pericula extimescenda haberent.</nowiki>] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 :|]</big>''' Quod sane etsi multorum potius zelum pro religione sua mortis supplicia subeundi nimium quantum inflammaret: apud maximam tamen partem Christianorum non potuit non hunc habere effectum, vt in omnibus cautius versarentur, res suas, inprimis sacras, vbicunque possent ab Ethnicorum conspectu remouerent et occultarent, atque adeo conuenticula sua, clam, noctu, in cryptis, speluncis aliisque locis abditis instituerent. Calumnias vero, quibus aduersarii christianam doctrinam, omnesque eius sectatores proscindebant, retundere et iniurias a se auertere volentes, cum alio modo non possent, apologiis contra Ethnicos conscriptis id facere studebant. Vt itaque ostenderent, criminationes aduersariorum nullo niti fundamento, praecipua non modo religionis suae dogmata, sed et sacrorum suorum rationem modumque publice, aperte et line haesitatione exposuerunt, nec quidquam facile reticere ausi sunt, ne, si quae praetermitterent, maligne et dissimulanter agere, seu, vt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINI]<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> verbis ( Apolog. II. p. 93. D.) vtar, πονηρευειν τι εν τη εξηγησει viderentur. [Procul dubio paucissimi horum, qui apologias contexuere, publice harum auctores se profitebantur. Fecit id quidem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTIN.MART].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> et [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9501 QUADRATUS]<ref>Athéni Szent Quadratus (? – 129) athéni püspök, görög egyházatya. Eusebius Pamphili ír róla egyháztörténetében (IV, 3.)</ref> (cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Euseb].<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> hist. IV, 3. ), sed certe nec Tertull.,<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> nec [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagoras],<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> nec alii, qui in hunc censum referendi sunt. Et hinc extricanda videtur quaestio, quam [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9503 SEMLERUS]<ref>Johann Salomo Semler (1725 – 1791) német evangélikus teológus, hallei professzor; az említett, Siegmund Jakob Baumgartennel közösen kiadott mű: Samlung von Erleuterungsschriften und Zusätzen zur algemeinen Welthistorie, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2308 Halle], 1747-1765.</ref> de Apologia [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagorae]<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> mouit ( in ''der histor. Einleit''. II. p.71. ), cur scil. eius nulla apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Eusebium]<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> aut [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymum]<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> occurrat mentio. Nosse enim poterant Euseb.<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymus]que<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> hanc, quam Athenagorae<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> dicimus apologiam nec tamen compertum habere, quis illius reuera auctor sit.]
+§ 2. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 |:]</big>''' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 Ea fuit Christianorum, a] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3673 Neronis]<ref>Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus (Kr.u. 37 – 68) római császár 54-től.</ref> inde temporibus vsque ad si nem fere saeculi tertii, conditio, vt metu periculorum et persecutionum, a quibus nunquam satis tuti securique degebant, in latebras et abdita loca se recipere debuerint, si cultui diuino ex praeceptis religionis suae vacare volebant. Verum quidem est, nec adeo frequentes has fuisse persecutiones, neque semper ad vniuersos Christi asseclas pertigisse, vt vulgo creditur. Enimuero quum sub poena capitis sancitum esset, ne quis doceret, aut profiteretur nouam religionem Christi  Vid. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINUS MART].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> in apolog. II. p. 55. ( ed. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Colon].<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> 1686.) [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9499 TERTULL].<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> apolog. c. 4: - [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 ATHENAG].<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> πρεσβεια περι χριστιαν. p. 3. (ed. Colon.<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> <nowiki>1686).], satis ampla certe inde nascebatur occasio plebi, iudicibus, et quibuscunique aliis, pro lubitu in Christianos saeuiendi, ita, vt his nullum fere praesidium, nullaque esset securitas, et perpetua vitae pericula extimescenda haberent.</nowiki> '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 :|]</big>''' Quod sane etsi multorum potius zelum pro religione sua mortis supplicia subeundi nimium quantum inflammaret: apud maximam tamen partem Christianorum non potuit non hunc habere effectum, vt in omnibus cautius versarentur, res suas, inprimis sacras, vbicunque possent ab Ethnicorum conspectu remouerent et occultarent, atque adeo conuenticula sua, clam, noctu, in cryptis, speluncis aliisque locis abditis instituerent. Calumnias vero, quibus aduersarii christianam doctrinam, omnesque eius sectatores proscindebant, retundere et iniurias a se auertere volentes, cum alio modo non possent, apologiis contra Ethnicos conscriptis id facere studebant. Vt itaque ostenderent, criminationes aduersariorum nullo niti fundamento, praecipua non modo religionis suae dogmata, sed et sacrorum suorum rationem modumque publice, aperte et line haesitatione exposuerunt, nec quidquam facile reticere ausi sunt, ne, si quae praetermitterent, maligne et dissimulanter agere, seu, vt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINI]<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> verbis ( Apolog. II. p. 93. D.) vtar, πονηρευειν τι εν τη εξηγησει viderentur. [Procul dubio paucissimi horum, qui apologias contexuere, publice harum auctores se profitebantur. Fecit id quidem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTIN.MART].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> et [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9501 QUADRATUS]<ref>Athéni Szent Quadratus (? – 129) athéni püspök, görög egyházatya. Eusebius Pamphili ír róla egyháztörténetében (IV, 3.)</ref> (cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Euseb].<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> hist. IV, 3. ), sed certe nec Tertull.,<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> nec [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagoras],<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> nec alii, qui in hunc censum referendi sunt. Et hinc extricanda videtur quaestio, quam [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9503 SEMLERUS]<ref>Johann Salomo Semler (1725 – 1791) német evangélikus teológus, hallei professzor; az említett, Siegmund Jakob Baumgartennel közösen kiadott mű: Samlung von Erleuterungsschriften und Zusätzen zur algemeinen Welthistorie, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2308 Halle], 1747-1765.</ref> de Apologia [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagorae]<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> mouit ( in ''der histor. Einleit''. II. p.71. ), cur scil. eius nulla apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Eusebium]<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> aut [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymum]<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> occurrat mentio. Nosse enim poterant Euseb.<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymus]que<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> hanc, quam Athenagorae<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> dicimus apologiam nec tamen compertum habere, quis illius reuera auctor sit.]

@@ Line 93: / Line 93: @@
 § 8.
-Fuisse igitur hanc reticentiae disciplinam ex Graecorum religionibus transsumtam, comparatione instituta, rituum christianorum huius aetatis, cum illis sacris et religionibus, quiuis ipse iudicabit. Maior est similitudo vtrorumque sacrorum, quam vt casu idem cum Ethnicis fecisse et fieri voluisse Christianos credamus, aut etiam consilio, absque imitatione. Accommodarunt se potius Gentilibus variis modis, vbi fieri potuit; vt illos lucrifacerent. Pleraque etenim nomina, ritus et instituta in opertis Gentilium religionibus obuia, in vsum sacrorum Christianorum translata, res arguit. Et cum in illis ''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusinia]<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref>'' eminerent, veluti quibus vniuersa Graecia, imo toto orbe fere nil sanctius vnquam aut celebratius habitum fuit (πασων τιμιωτατη τελετη dicit [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q315 Aristot].<ref>Arisztotelész (Kr.e. 384 – 322) görög filozófus, említett műve: Rétorika.</ref> 2. rhet. c. 24. § 7), et ad quorum rationem omnia caetera Romanorum, Persarum etc. mysteria transformata nouimus [Cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> ''vermischte Schriften'' III. Th. p. 327 sq.], pleraeque occultorum sacrorum veteris ecclesiae partes inde sumtae, et piae interpretationis ope, christianae religioni accommodatae sunt. [Sententiam hanc, disciplinam arcani e mysteriis Ethnicorum profectam esse, tuentur etiam Vir summe vener. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9525 GODOF. LESS]<ref>Gottfried Less (1736 – 1797) göttingeni teológiaprofesszor, említett műve: Ueber die Religion: Ihre Geschichte, Wahl, und Bestätigung, Göttingen, 1784.</ref> in libro: ''über die Religion, ihre Gesch., Wahl u. Bestät.'' I. Th. S. 89. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9526 VAN DALE]<ref>Anton van Dale (1638 – 1708) németalföldi orvos, vallási író, említett műve:  Dissertationes IX Antiquitatibus, Quin Et Marmoribus, Cum Romanis, Tum Potissimum Græcis, Illustrandis Inservientes, Amstelodami, 1702 (a VIII. disszertáció: De gymnasiarchis.).</ref> diss. ''de gymnasiarchis''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9496 TENTZELIUS]<ref>Wilhelm Ernst Tentzel (1659-1707) német polihisztor, numizmatikus, a Monatliche Unterredungen (1689–1698) alapítója és szerkesztője. Említett műve: Ex antiqvitate ecclesiastica, de disciplina arcani apud veteres Christianos usitata, Wittenberga, 1683; Exercitationes selectae … posteriori disciplina arcani in apricum producitur, aliaque antiquitatis ecclesiasticae capita explicantur, Lipsiae, 1692.</ref> animadv. ad diss. apolog. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9497 Schelstr]. p. 213. rel.]
+'''<big>│:</big>''' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 Fuisse igitur hanc reticentiae disciplinam ex Graecorum religionibus transsumtam, comparatione instituta, rituum christianorum huius aetatis, cum illis sacris et religionibus, quiuis ipse iudicabit. Maior est similitudo vtrorumque sacrorum, quam vt casu idem cum Ethnicis fecisse et fieri voluisse Christianos credamus, aut etiam consilio, absque imitatione. Accommodarunt se potius Gentilibus variis modis, vbi fieri potuit; vt illos lucrifacerent. Pleraque etenim nomina, ritus et instituta in opertis Gentilium religionibus obuia, in vsum sacrorum Christianorum translata, res arguit. Et cum in illis] '''<big>+</big>'''''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusinia]'''<big>+</big>'''<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref>'' [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 eminerent, veluti quibus vniuersa Graecia, imo toto orbe fere nil sanctius vnquam aut celebratius habitum fuit (πασων τιμιωτατη τελετη dicit] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q315 Aristot]'''<big>*</big>'''.<ref>Arisztotelész (Kr.e. 384 – 322) görög filozófus, említett műve: Rétorika.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 2. rhet. c. 24. § 7), et ad quorum rationem omnia caetera Romanorum, Persarum etc. mysteria transformata nouimus [Cf.] '''<big>*</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]'''<big>*</big>'''<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 ''vermischte Schriften''<nowiki> III. Th. p. 327 sq.], pleraeque occultorum sacrorum veteris ecclesiae partes inde sumtae, et piae interpretationis ope, christianae religioni accommodatae sunt.</nowiki>] <big>''':│'''</big>[Sententiam hanc, disciplinam arcani e mysteriis Ethnicorum profectam esse, tuentur etiam Vir summe vener. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9525 GODOF. LESS]<ref>Gottfried Less (1736 – 1797) göttingeni teológiaprofesszor, említett műve: Ueber die Religion: Ihre Geschichte, Wahl, und Bestätigung, Göttingen, 1784.</ref> in libro: ''über die Religion, ihre Gesch., Wahl u. Bestät.'' I. Th. S. 89. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9526 VAN DALE]<ref>Anton van Dale (1638 – 1708) németalföldi orvos, vallási író, említett műve:  Dissertationes IX Antiquitatibus, Quin Et Marmoribus, Cum Romanis, Tum Potissimum Græcis, Illustrandis Inservientes, Amstelodami, 1702 (a VIII. disszertáció: De gymnasiarchis.).</ref> diss. ''de gymnasiarchis''. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9496 TENTZELIUS]<ref>Wilhelm Ernst Tentzel (1659-1707) német polihisztor, numizmatikus, a Monatliche Unterredungen (1689–1698) alapítója és szerkesztője. Említett műve: Ex antiqvitate ecclesiastica, de disciplina arcani apud veteres Christianos usitata, Wittenberga, 1683; Exercitationes selectae … posteriori disciplina arcani in apricum producitur, aliaque antiquitatis ecclesiasticae capita explicantur, Lipsiae, 1692.</ref> animadv. ad diss. apolog. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9497 Schelstr]. p. 213. rel.]
 Haec omnia tamen ex ipso Christi praecepto recte fieri autumabant etiam Christiani IVti et sequentium saeculorum. Aeque enim ac Patres priorum aetatum, morem occulte et remotis omnibus Ethnicis cultum suum diuinum peragendi, instituto Seruatoris omnino conuenire aiebant, dicentis: Nolite margaritas vestras proiicere porcis caet. ita quoque omnem mysteriorum rationem hoc dicto comprobari et inde firmamentum suum accipere, contendebant doctores ecclesiarum huius aeui. [Cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9527 CHRYSOST].<ref>Joannesz Khrüszosztomosz / Aranyszájú Szent János (344 – 407) egyházatya, konstantinápolyi pátriárka, említett műve: Homiliae.</ref> Hom. VII. in I Cor. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 HIERON].<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Említett műve: Commentarii in Matthaeum.</ref> comment. in Matth. VII. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9528 ATHANAS].<ref>Alexandriai Szent Atanáz / Athanásziosz Alexandríasz (298 – 373) egyháztanító, Alexandria püspöke, említett műve: Apologia contra Arianos.</ref> apol. 2. — et innumeri alii, quos hic recensere superuacaneum foret.] Longe quidem alius est sensus huius loci apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9529 Matth].<ref>Szent Máté (? – 60) apostol, evangélista, a négy evangélium egyikének szerzője.</ref> VII, 6, ex ipso consilio sermonis Jesu et ex omni contextu eruendus. Scilicet id iniungere volebat Seruator noster, ne quis ''imprudenter'' atque ''minus caute'' malam aliorum agendi rationem ''improbet'' et ''coarguat'', ne indignis pertinacisque animi hominibus, de quibus iam conclamatum est, (canum et porcorum imagine eos describit) prudentiae morumque regulas (margaritae et το αγιον) commendans oleum operamque perdat, neue incaute acriterque eos reprehendendo summum eorum incurrat odium, ruatque praeceps in pericula. Enimuero haec enunciatio: ''nolite margaritas vestras proiicere'' etc. proverbialis est dictio, quae pro diuerso, quo adhibetur connexu, diuersum induere et fundere potest sensum, nudeque extra connexum posita, variam patitur adplicationem. Sufficit, Christianos hoc effato vsos esse, ad nouam sacrorum suorum rationem auctoritate sacrarum literarum firmandam.

← Older revision		Revision as of 13:48, 23 June 2022
Line 59:		Line 59:
	§ 4.		§ 4.

−	Quum vero, vt supra (§ 3. n.c) adferuimus, neque ''Catechumenis'' seu ''nouitionis'' aditus pateret ad conciones Christianorum, in quibus, quae sibi scitu necessaria erant, edoceri potuissent, quaestio hic oritur de modo, quo illi, qui Christo nomen dare constituerant, primis his saeculis instituti sint? Et hic quidem in promtu est responsio. Ad exitum scil. fere primi saeculi nulla institutione diuturna Catechumenorum opus erat. Dummodo quis historicam, quam vocant, fidem habebat, i.e. Jesum verum Messiam et a se colendum este credebat, omnino dignus iudicabatur, qui sacro fonte sine mora ablui, et in numerum cultorum Christi recipi possit. At mox, sub initium circiter saeculi II, magis consultum, quin necessarium, censebatur, vt ii, qui ad religionem christianam accedere cuperent, maiori cura et diligentia edocerentur atque efformarentur. Iam nunc id poscebatur ab illis, qui per baptismum familiae Christi adscribi vellent, vt ειθωσι και πιςευωσιν αληθη τα υπο των χριστιανων διδασκομενα και λεγομενα ειναι, και βιουν ουτως δυνασθαι υπιχνωνται. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 Justin. M].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> Apolog. II. p. 93. E. Doctrinis itaque religionis, cui iamiam nomen daturi erant, imbuebantur; at id neutiquam in ipsis coetibus fidelium, sed aliis in locis et alio tempore fiebat. – Hoc munus vero Catechumenos instituendi, primum episcopis necessario deferebatur, quippe qui praecipue docto res ecclesiarum constituti erant. Mox plerumque ''diaconi'', qui inde ''Catechetae'' audiebant, hanc susceperunt prouinciam, vt et ''diaconissae'' apud ''Catechumenas'' ex Concilii sic dicti [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8369 Carthag].<ref>3. karthágói zsinat: egyházi zsinat, Kr.u. 397-ben, legfontosabb eseménye a Biblia kanonikus formájának rögzítése. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8369 Karthágó]: város Észak-Afrikában, közel Tunézia fővárosához, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7853 Tunisz]hoz.</ref> IVti, canone 12. [Probe equidem noui, a summis historiarum scrutatoribus Concilii huius canones, nonnisi excerpta ex aliis orientis occidentisque Synodorum constitutis iudicari. vid. ill. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9509 SPITTLER]<ref>Ludwig Timotheus Freiherr von Spittler (1752 – 1810) történész, politikus, evangélikus teológus, említett műve: Geschichte des kanonischen Rechts bis auf die Zeiten des falschen Isidorus, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2308 Halle], 1778.</ref> ''Gesch. des canon. Rechts'', ''S. 115''. At tamen cum et hi haudquaquam fictos, sed excerptos tantum ex aliis esse fateantur hos canones, non omnem horum auctoritatem et fidem testimonii in historia rituum antiquorum vapulare existimarim.] Denique etiam proprium in quibusdam ecclesiis fuit munus doctoris cuiusdam, cuius curae Catechumeni crediti erant. Eiusmodi institutum [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8376 Alexandriae]<ref>Alexandria: egyiptomi nagyváros a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7814 Földközi-tenger] partján, a Nílus deltatorkolatában, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2563 Kairó]tól északnyugatra. Az ókorban kulturális centrum volt.</ref> floruit, vbi [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9510 Pantaenus],<ref>Szent Pantaenusz (Kr.u. 180 körül) alexandriai keresztény görög teológus, katekéta iskola alapítója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9511 Clemens Alex].,<ref>Alexandriai Szent Kelemen (Kr. u. 150 – 215/220) görög keresztény teológus, apologéta és egyházi író.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9507 Origenes]<ref>Órigenész Adamantiosz (184 – 254) görög nyelven alkotó egyiptomi ókeresztény teológiai író, exegéta, említett műve: Contra Celsum.</ref> et alii doctores celebritatem consecuti sunt. De aliis exemplis vid. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9495 ALBASPINAEUS]<ref>Gabriel de L'Aubespine (1579 – 1630) francia püspök, említett műve: Gabrielis Albaspini Aurelianensis Episcopi de veteribus ecclesiae ritibus, obseruationum libri duo. Notae in Concilium Eliberitanum, quosdam alios antiquos canones, & aliquot Tertulliani libros, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2719 Paris], 1622.</ref> in notis ad Conc. Caesaraugust. Can. VII.	+	Quum vero, vt supra (§ 3. n.c) adferuimus, neque ''Catechumenis'' seu ''nouitionis'' aditus pateret ad conciones Christianorum, in quibus, quae sibi scitu necessaria erant, edoceri potuissent, quaestio hic oritur de modo, quo illi, qui Christo nomen dare constituerant, primis his saeculis instituti sint? Et hic quidem in promtu est responsio. Ad exitum scil. fere primi saeculi nulla institutione diuturna Catechumenorum opus erat. Dummodo quis historicam, quam vocant, fidem habebat, i.e. Jesum verum Messiam et a se colendum este credebat, omnino dignus iudicabatur, qui sacro fonte sine mora ablui, et in numerum cultorum Christi recipi possit. At mox, sub initium circiter saeculi II, magis consultum, quin necessarium, censebatur, vt ii, qui ad religionem christianam accedere cuperent, maiori cura et diligentia edocerentur atque efformarentur. Iam nunc id poscebatur ab illis, qui per baptismum familiae Christi adscribi vellent, vt ειθωσι και πιςευωσιν αληθη τα υπο των χριστιανων διδασκομενα και λεγομενα ειναι, και βιουν ουτως δυνασθαι υπιχνωνται. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 Justin. M].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> Apolog. II. p. 93. E. Doctrinis itaque religionis, cui iamiam nomen daturi erant, imbuebantur; at id neutiquam in ipsis coetibus fidelium, sed aliis in locis et alio tempore fiebat. – Hoc munus vero Catechumenos instituendi, primum episcopis necessario deferebatur, quippe qui praecipue docto res ecclesiarum constituti erant. Mox plerumque ''diaconi'', qui inde ''Catechetae'' audiebant, hanc susceperunt prouinciam, vt et ''diaconissae'' apud ''Catechumenas'' ex Concilii sic dicti [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8369 Carthag].<ref>3. karthágói zsinat: egyházi zsinat, Kr.u. 397-ben, legfontosabb eseménye a Biblia kanonikus formájának rögzítése. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8369 Karthágó]: város Észak-Afrikában, közel Tunézia fővárosához, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7853 Tunisz]hoz.</ref> IVti, canone 12. [Probe equidem noui, a summis historiarum scrutatoribus Concilii huius canones, nonnisi excerpta ex aliis orientis occidentisque Synodorum constitutis iudicari. vid. ill. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9509 SPITTLER]<ref>Ludwig Timotheus Freiherr von Spittler (1752 – 1810) történész, politikus, evangélikus teológus, említett műve: Geschichte des kanonischen Rechts bis auf die Zeiten des falschen Isidorus, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2308 Halle], 1778.</ref> ''Gesch. des canon. Rechts'', ''S. 115''. At tamen cum et hi haudquaquam fictos, sed excerptos tantum ex aliis esse fateantur hos canones, non omnem horum auctoritatem et fidem testimonii in historia rituum antiquorum vapulare existimarim.] '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 │:]</big>''' Denique etiam proprium in quibusdam ecclesiis fuit munus doctoris cuiusdam, cuius curae Catechumeni crediti erant. Eiusmodi institutum [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8376 Alexandriae]<ref>Alexandria: egyiptomi nagyváros a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7814 Földközi-tenger] partján, a Nílus deltatorkolatában, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2563 Kairó]tól északnyugatra. Az ókorban kulturális centrum volt.</ref> floruit, vbi [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9510 Pantaenus],<ref>Szent Pantaenusz (Kr.u. 180 körül) alexandriai keresztény görög teológus, katekéta iskola alapítója.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9511 Clemens Alex].,<ref>Alexandriai Szent Kelemen (Kr. u. 150 – 215/220) görög keresztény teológus, apologéta és egyházi író.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9507 Origenes]<ref>Órigenész Adamantiosz (184 – 254) görög nyelven alkotó egyiptomi ókeresztény teológiai író, exegéta, említett műve: Contra Celsum.</ref> et alii doctores celebritatem consecuti sunt. '''<big>[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11178 :│]</big>''' De aliis exemplis vid. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9495 ALBASPINAEUS]<ref>Gabriel de L'Aubespine (1579 – 1630) francia püspök, említett műve: Gabrielis Albaspini Aurelianensis Episcopi de veteribus ecclesiae ritibus, obseruationum libri duo. Notae in Concilium Eliberitanum, quosdam alios antiquos canones, & aliquot Tertulliani libros, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2719 Paris], 1622.</ref> in notis ad Conc. Caesaraugust. Can. VII.

← Older revision	Revision as of 10:55, 26 November 2022
(No difference)

← Older revision		Revision as of 13:42, 23 June 2022
Line 40:		Line 40:
	Hos vt cautius deuitem scopulos, consultissimum fore arbitror, nunc deinceps exponere, quomodo haec disciplina arcani inter veteres Christianos sensim ortum ceperit, et quaenam eius introducendae, stabiliendaeque fuerint caussae.		Hos vt cautius deuitem scopulos, consultissimum fore arbitror, nunc deinceps exponere, quomodo haec disciplina arcani inter veteres Christianos sensim ortum ceperit, et quaenam eius introducendae, stabiliendaeque fuerint caussae.

−	§ 2. Ea fuit Christianorum, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3673 Neronis]<ref>Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus (Kr.u. 37 – 68) római császár 54-től.</ref> inde temporibus vsque ad si nem fere saeculi tertii, conditio, vt metu periculorum et persecutionum, a quibus nunquam satis tuti securique degebant, in latebras et abdita loca se recipere debuerint, si cultui diuino ex praeceptis religionis suae vacare volebant. Verum quidem est, nec adeo frequentes has fuisse persecutiones, neque semper ad vniuersos Christi asseclas pertigisse, vt vulgo creditur. Enimuero quum sub poena capitis sancitum esset, ne quis doceret, aut profiteretur nouam religionem Christi Vid. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINUS MART].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> in apolog. II. p. 55. ( ed. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Colon].<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> 1686.) [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9499 TERTULL].<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> apolog. c. 4: - [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 ATHENAG].<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> πρεσβεια περι χριστιαν. p. 3. (ed. Colon.<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> 1686).], satis ampla certe inde nascebatur occasio plebi, iudicibus, et quibuscunique aliis, pro lubitu in Christianos saeuiendi, ita, vt his nullum fere praesidium, nullaque esset securitas, et perpetua vitae pericula extimescenda haberent. Quod sane etsi multorum potius zelum pro religione sua mortis supplicia subeundi nimium quantum inflammaret: apud maximam tamen partem Christianorum non potuit non hunc habere effectum, vt in omnibus cautius versarentur, res suas, inprimis sacras, vbicunque possent ab Ethnicorum conspectu remouerent et occultarent, atque adeo conuenticula sua, clam, noctu, in cryptis, speluncis aliisque locis abditis instituerent. Calumnias vero, quibus aduersarii christianam doctrinam, omnesque eius sectatores proscindebant, retundere et iniurias a se auertere volentes, cum alio modo non possent, apologiis contra Ethnicos conscriptis id facere studebant. Vt itaque ostenderent, criminationes aduersariorum nullo niti fundamento, praecipua non modo religionis suae dogmata, sed et sacrorum suorum rationem modumque publice, aperte et line haesitatione exposuerunt, nec quidquam facile reticere ausi sunt, ne, si quae praetermitterent, maligne et dissimulanter agere, seu, vt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINI]<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> verbis ( Apolog. II. p. 93. D.) vtar, πονηρευειν τι εν τη εξηγησει viderentur. [Procul dubio paucissimi horum, qui apologias contexuere, publice harum auctores se profitebantur. Fecit id quidem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTIN.MART].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> et [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9501 QUADRATUS]<ref>Athéni Szent Quadratus (? – 129) athéni püspök, görög egyházatya. Eusebius Pamphili ír róla egyháztörténetében (IV, 3.)</ref> (cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Euseb].<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> hist. IV, 3. ), sed certe nec Tertull.,<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> nec [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagoras],<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> nec alii, qui in hunc censum referendi sunt. Et hinc extricanda videtur quaestio, quam [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9503 SEMLERUS]<ref>Johann Salomo Semler (1725 – 1791) német evangélikus teológus, hallei professzor; az említett, Siegmund Jakob Baumgartennel közösen kiadott mű: Samlung von Erleuterungsschriften und Zusätzen zur algemeinen Welthistorie, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2308 Halle], 1747-1765.</ref> de Apologia [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagorae]<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> mouit ( in ''der histor. Einleit''. II. p.71. ), cur scil. eius nulla apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Eusebium]<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> aut [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymum]<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> occurrat mentio. Nosse enim poterant Euseb.<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymus]que<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> hanc, quam Athenagorae<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> dicimus apologiam nec tamen compertum habere, quis illius reuera auctor sit.]	+	§ 2. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 Ea fuit Christianorum, a] '''<big></big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q3673 Neronis]'''<big></big>'''<ref>Nero Claudius Caesar Augustus Germanicus (Kr.u. 37 – 68) római császár 54-től.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 inde temporibus vsque ad si nem fere saeculi tertii, conditio, vt metu periculorum et persecutionum, a quibus nunquam satis tuti securique degebant, in latebras et abdita loca se recipere debuerint, si cultui diuino ex praeceptis religionis suae vacare volebant. Verum quidem est, nec adeo frequentes has fuisse persecutiones, neque semper ad vniuersos Christi asseclas pertigisse, vt vulgo creditur. Enimuero quum sub poena capitis sancitum esset, ne quis doceret, aut profiteretur nouam religionem Christi Vid.] '''<big></big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINUS MART]'''<big></big>'''.<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 in apolog. II. p. 55. ( ed.] '''<big>│</big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Colon]'''<big>│</big>'''.<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 1686.)] '''<big></big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9499 TERTULL]'''<big></big>'''.<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 apolog. c. 4: -] '''<big></big>'''[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 ATHENAG]'''<big></big>'''.<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 πρεσβεια περι χριστιαν. p. 3. (ed. Colon.]<ref>Colonia Agrippina / Cologne / Köln: német város Észak-Rajna-Vesztfáliában.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11177 <nowiki>1686).], satis ampla certe inde nascebatur occasio plebi, iudicibus, et quibuscunique aliis, pro lubitu in Christianos saeuiendi, ita, vt his nullum fere praesidium, nullaque esset securitas, et perpetua vitae pericula extimescenda haberent.</nowiki>] Quod sane etsi multorum potius zelum pro religione sua mortis supplicia subeundi nimium quantum inflammaret: apud maximam tamen partem Christianorum non potuit non hunc habere effectum, vt in omnibus cautius versarentur, res suas, inprimis sacras, vbicunque possent ab Ethnicorum conspectu remouerent et occultarent, atque adeo conuenticula sua, clam, noctu, in cryptis, speluncis aliisque locis abditis instituerent. Calumnias vero, quibus aduersarii christianam doctrinam, omnesque eius sectatores proscindebant, retundere et iniurias a se auertere volentes, cum alio modo non possent, apologiis contra Ethnicos conscriptis id facere studebant. Vt itaque ostenderent, criminationes aduersariorum nullo niti fundamento, praecipua non modo religionis suae dogmata, sed et sacrorum suorum rationem modumque publice, aperte et line haesitatione exposuerunt, nec quidquam facile reticere ausi sunt, ne, si quae praetermitterent, maligne et dissimulanter agere, seu, vt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTINI]<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> verbis ( Apolog. II. p. 93. D.) vtar, πονηρευειν τι εν τη εξηγησει viderentur. [Procul dubio paucissimi horum, qui apologias contexuere, publice harum auctores se profitebantur. Fecit id quidem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9498 JUSTIN.MART].<ref>Justinus Martyr /Szent Jusztinusz (100 – 165) korakeresztény író, filozófus, említett műve: Apologia I-II; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> et [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9501 QUADRATUS]<ref>Athéni Szent Quadratus (? – 129) athéni püspök, görög egyházatya. Eusebius Pamphili ír róla egyháztörténetében (IV, 3.)</ref> (cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Euseb].<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> hist. IV, 3. ), sed certe nec Tertull.,<ref>Quintus Septimius Florens Tertullianus (160 – 225) latin patrisztikus gondolkodó, említett műve: Apologeticus.</ref> nec [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagoras],<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> nec alii, qui in hunc censum referendi sunt. Et hinc extricanda videtur quaestio, quam [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9503 SEMLERUS]<ref>Johann Salomo Semler (1725 – 1791) német evangélikus teológus, hallei professzor; az említett, Siegmund Jakob Baumgartennel közösen kiadott mű: Samlung von Erleuterungsschriften und Zusätzen zur algemeinen Welthistorie, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2308 Halle], 1747-1765.</ref> de Apologia [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9500 Athenagorae]<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> mouit ( in ''der histor. Einleit''. II. p.71. ), cur scil. eius nulla apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9502 Eusebium]<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> aut [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymum]<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> occurrat mentio. Nosse enim poterant Euseb.<ref>Eusebius Pamphili (260 – 340) keresztény egyháztörténész, exegéta, Caesarea püspöke, említett műve: Historia Ecclesiastica.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6532 Hieronymus]que<ref>Szent Jeromos / Sophronius Eusebius Hieronymus (347 – 420) korakeresztény teológus, egyházatya, a Vulgata készítője. Kapcsolódó műve: De viris illustribus.</ref> hanc, quam Athenagorae<ref>Athéni Szent Athénagorasz (133 – 190) athéni keresztény filozófus, apologéta, említett műve: Apologia; említett kiadása: Tu En Agiois Patros Ēmōn Iustinu, Philosophu Kai Martyros, Sōzomena, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q1686 Cologne], 1686.</ref> dicimus apologiam nec tamen compertum habere, quis illius reuera auctor sit.]

@@ Line 245: / Line 245: @@
 . Initiatio apud Graecos in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusiniis]<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref> noctu fiebat. cf. Scholiast. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9569 Aristoph].<ref>Aristophanes Plutoszának ismeretlen kommentátora. Arisztophanész (Kr. e. 446 – 386) athéni komédiaköltő.</ref> ''ad Ranas'' 346. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8692 CICERO]<ref>Marcus Tullius Cicero (Kr.e. 106 – Kr.e. 43) római író, filozófus, említett műve: De legibus.</ref> ''de legg.'' II, 14.
-Apud Christianos quoque hunc morem obtinuisse videre licet ex [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6591 AUGUSTINO]<ref>Hippói Szent Ágoston / Aurelius Augustinus (354 – 430) hippói püspök, egyházatya, filozófus, említett művei: Sermones.</ref> in serm. ante altare ad infant. de sacramento. – ex BASILII<ref>Nagy Szent Vazul / Basilius Magnus (330 – 379) kappadókiai egyházatya, a keleti típusú keresztény szerzetesség egyik alapítója, említett műve:  Epistulae.</ref> ''epist''. ad Clerum Neocaes.<ref>Necaesarea: észak-anatóliai város, a mai törökországi Niksar.</ref> – Et quidem maxime id fiebat in per vigilio, quod vocabant, Paschatis et Pentecostes, accensis cereis et lampadibus, quas mysterium proximae illuminationis vocat GREGOR. NAZ.<ref>Nazianzi Szent Gergely / Grégoriosz ho Nazianzénosz (330 – 390) teológus, Konstantinápoly püspöke, említett műve: Orationes.</ref> (or. III. et XL. de sacro lauacro), cuius in baptismo participes redduntur Neophyti. Ηinc baptismus φωτισμα, dies baptismi ημερα φωτων dicta. Et inde quoque occurrit loquendi formula apud AMMIAN. MARCELLIN.<ref>Ammianus Marcellinus (330 – 395/400 körül) a késő római császárkor történetírója, kapcsolódó műve: Rerum gestarum libri XXXI.</ref> „in ecclesia pernoctare christiano ritu.”
+Apud Christianos quoque hunc morem obtinuisse videre licet ex [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6591 AUGUSTINO]<ref>Hippói Szent Ágoston / Aurelius Augustinus (354 – 430) hippói püspök, egyházatya, filozófus, említett művei: Sermones.</ref> in serm. ante altare ad infant. de sacramento. – ex [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9533 BASILII]<ref>Nagy Szent Vazul / Basilius Magnus (330 – 379) kappadókiai egyházatya, a keleti típusú keresztény szerzetesség egyik alapítója, említett műve:  Epistulae.</ref> ''epist''. ad Clerum [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8399 Neocaes].<ref>Necaesarea: észak-anatóliai város, a mai törökországi Niksar.</ref> – Et quidem maxime id fiebat in per vigilio, quod vocabant, Paschatis et Pentecostes, accensis cereis et lampadibus, quas mysterium proximae illuminationis vocat [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9530 GREGOR. NAZ].<ref>Nazianzi Szent Gergely / Grégoriosz ho Nazianzénosz (330 – 390) teológus, Konstantinápoly püspöke, említett műve: Orationes.</ref> (or. III. et XL. de sacro lauacro), cuius in baptismo participes redduntur Neophyti. Ηinc baptismus φωτισμα, dies baptismi ημερα φωτων dicta. Et inde quoque occurrit loquendi formula apud [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9573 AMMIAN. MARCELLIN].<ref>Ammianus Marcellinus (330 – 395/400 körül) a késő római császárkor történetírója, kapcsolódó műve: Rerum gestarum libri XXXI.</ref> „in ecclesia pernoctare christiano ritu.”
-. Antequam ipsa initiorum exordia fierent apud Graecos, solemni praeconis voce abigebantur αλιτροι et βεβηλοι – αλιτροι quia nemini ingredi fas erat, nisi qui se innocentem nouerat, vt ait LAMPRIDIUS<ref>Aelius Lampridius (3. sz.) római történetíró, a Historia Augusta egyik szerzője. Említett műve: Vita Alexandris Severi.</ref> ''in Alex. Seuero'';<ref>Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus ( 208 - 235) római császár 222-től haláláig.</ref> βεβηλοι quia nondum erant initiati. Conf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> I. c. p. 23; sq.
+. Antequam ipsa initiorum exordia fierent apud Graecos, solemni praeconis voce abigebantur αλιτροι et βεβηλοι – αλιτροι quia nemini ingredi fas erat, nisi qui se innocentem nouerat, vt ait [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9402 LAMPRIDIUS]<ref>Aelius Lampridius (3. sz.) római történetíró, a Historia Augusta egyik szerzője. Említett műve: Vita Alexandris Severi.</ref> ''in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9574 Alex. Seuero]'';<ref>Imperator Caesar Marcus Aurelius Severus Alexander Augustus ( 208 - 235) római császár 222-től haláláig.</ref> βεβηλοι quia nondum erant initiati. Conf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> I. c. p. 23; sq.
 Sic in sacris Christianorum notissimae sunt diaconorum voces, quibus cum αλιτροι, nempe poenitentes, et quique alii vitiis polluti, tum βεβηλοι, Catechumeni, Judaei et Ethnici exire iubebantur.
-. Carminibus etiam mysticis initiatos vsos esse in sacris opertis Cereris<ref>Ceres / Démétér: görög-római istennő, a növények védelmezője.</ref> Eleusinae,<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref> vberius ostendit ill. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> I. c. p. 312 sqq.
+. Carminibus etiam mysticis initiatos vsos esse in sacris opertis [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9541 Cereris]<ref>Ceres / Démétér: görög-római istennő, a növények védelmezője.</ref> [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusinae],<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref> vberius ostendit ill. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 MEINERS]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> I. c. p. 312 sqq.
-Neque vero Christianis defuisse arcanos eiusmodi sermones, et hymnos mysticos, clarissime docet GREGOR. NYSS.<ref>Nüsszai Szent Gergely / Gregorius Nyssenus (336 – 394) görög egyházatya, említett műve: Orationes.</ref> orat. adv. eos, qui bapt. disserunt: μεχρι ποτε μαθητης των πρώτων σοιχειων – ενωθητι το μυστικω λαω και μαθε λογος απορρητες φθεγξα μεθ' η μων ταυτα, α και τα εξαπτερυγα σεραφειμ μετα των τελειων χριστιανων υμνεντα λεγει etc.
+Neque vero Christianis defuisse arcanos eiusmodi sermones, et hymnos mysticos, clarissime docet [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9575 GREGOR. NYSS].<ref>Nüsszai Szent Gergely / Gregorius Nyssenus (336 – 394) görög egyházatya, említett műve: Orationes.</ref> orat. adv. eos, qui bapt. disserunt: μεχρι ποτε μαθητης των πρώτων σοιχειων – ενωθητι το μυστικω λαω και μαθε λογος απορρητες φθεγξα μεθ' η μων ταυτα, α και τα εξαπτερυγα σεραφειμ μετα των τελειων χριστιανων υμνεντα λεγει etc.
 . Sacra [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8377 Eleusinia]<ref>Eleuzisz: attikai város, északnyugatra Athéntől, az ókorban Démétér és Perszephoné kultuszhelye, e kultusz formája az eleuziana (eleuziszi misztériumok).</ref> profanis nec ore, nec scriptis erant prodenda, quin vel audire ea nefas habebatur. Conf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9524 Meiners]<ref>Christoph Meiners (1747 – 1810) göttingeni filozófiaprofesszor, említett műve: Vermischte Philosophische Schriften, Göttingen, 1775-1776.</ref> I. c. p. 378.
@@ Line 296: / Line 296: @@
 Enimuero ''cognitionem'' christianam ex hac mysteriorum disciplina nil lucri cepisse, in aprico est.
-a. Primum enim modus, quo haec sacra coram Catechumenis occultari solebant, non poterat non fieri causa multorum apud eos errorum. Quotiescunque enim doctores obscuris verborum inuolucris vtebantur in dogmatibus ad disciplinam arcani pertinentibus, proponendis; quoties praesentibus Catechumenis quaedam reticere studebant adiecta formula: ισασιν οι μεμυημενοι; quoties sincere indicabant, (vt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9566 CYRILLUS]<ref>Jeruzsálemi Cirill (313 – 386) jeruzsálemi püspök, említett írása: Mystagogic Catecheses.</ref> ''hieros''. Catech. illumin. VI.) de mysteriis apud Catechumenos aperte non licere loqui, sed semper obtecte: toties etiam semper fortissimum addiderunt stimulum animis nouitiolorum, ea, quae abscondebantur, quocunque modo fieri posset, penetrandi, sibique ipsis, dum alia via non superesset, propria opinionum com menta effingendi, de quibus sibi persuadebant, ea sub mysteriis tanto studio a doctoribus occultatis, latere debere. Tales autem opiniones plerumque altissimas in pectoribus rudium agunt radices, ita vt quam, vis postea meliora edoceantur, illas tamen, prorsus dimittere non valeant. Quam vana vero et erronea eiusmodi phantasiae figmenta esse debuerint, tum res ipsa docet, tum historia exemplis plurimis confirmat. Magnum itaque inde, (vt exempla adferam) auctoramentum accepit insanus ille abusus initiationem per baptismum ad vltimum vitae tempus differendi. Iam saeculo quidem tertio hic mos apud Christianos obtinuit, at longe aliis de causis, nec ita frequenter. Cfr. SCHRÖCKH's<ref>Johann Matthias Schröckh (1733 - 1808) osztrák-német történész, költő, orvos, említett műve: Christliche Kirchengeschichte, 35 Bde., Frankfurt und Leipzig, 1768–1803.</ref> ''christl. Kirchengesch''. III. Th. S. 317. – Nunc vero occultatio mystica baptismi apud non initiatos tantam de effectibus, dignitate et praestantia eius excitauit opinionem, vt summam ei vim tribuerent in peccatis omnibus abluendis, tollendisque, et in gratia numinis supremi concilianda. Ne itaque post baptismum denuo vitiis se polluerent, atque gratiae diuinae et aeternae felicitatis iacturam paterentur, baptismum, quamdiu fieri poterat, procrastinabant, postremis tandem vitae diebus hoc sacramento vsuri. Hinc illae querelae, quas apud Patres illius aeui, vbi disciplina arcani floruit, de prehendimus. „Multi, inquit [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9530 Greg. Naz].<ref>Nazianzi Szent Gergely / Grégoriosz ho Nazianzénosz (330 – 390) teológus, Konstantinápoly püspöke, említett műve: Orationes.</ref> ''orat''. 40. p. 652 sq. multi donum agnoscunt baptismum atque honore prosequuntur; verum moras tamen producunt, partim ob inexplebilem peccandi libidinem etc”. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6591 AUGUSTIN].<ref>Hippói Szent Ágoston / Aurelius Augustinus (354 – 430) hippói püspök, egyházatya, filozófus, említett művei:  Sermo de tempore barbarico.</ref> de tempore serm. 92. „Ipsi de se pronunciant volunt tardius baptizari, vt flagitia multa committant.”
+a. Primum enim modus, quo haec sacra coram Catechumenis occultari solebant, non poterat non fieri causa multorum apud eos errorum. Quotiescunque enim doctores obscuris verborum inuolucris vtebantur in dogmatibus ad disciplinam arcani pertinentibus, proponendis; quoties praesentibus Catechumenis quaedam reticere studebant adiecta formula: ισασιν οι μεμυημενοι; quoties sincere indicabant, (vt [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9566 CYRILLUS]<ref>Jeruzsálemi Cirill (313 – 386) jeruzsálemi püspök, említett írása: Mystagogic Catecheses.</ref> ''hieros''. Catech. illumin. VI.) de mysteriis apud Catechumenos aperte non licere loqui, sed semper obtecte: toties etiam semper fortissimum addiderunt stimulum animis nouitiolorum, ea, quae abscondebantur, quocunque modo fieri posset, penetrandi, sibique ipsis, dum alia via non superesset, propria opinionum com menta effingendi, de quibus sibi persuadebant, ea sub mysteriis tanto studio a doctoribus occultatis, latere debere. Tales autem opiniones plerumque altissimas in pectoribus rudium agunt radices, ita vt quam, vis postea meliora edoceantur, illas tamen, prorsus dimittere non valeant. Quam vana vero et erronea eiusmodi phantasiae figmenta esse debuerint, tum res ipsa docet, tum historia exemplis plurimis confirmat. Magnum itaque inde, (vt exempla adferam) auctoramentum accepit insanus ille abusus initiationem per baptismum ad vltimum vitae tempus differendi. Iam saeculo quidem tertio hic mos apud Christianos obtinuit, at longe aliis de causis, nec ita frequenter. Cfr. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9409 SCHRÖCKH]'s<ref>Johann Matthias Schröckh (1733 - 1808) osztrák-német történész, költő, orvos, említett műve: Christliche Kirchengeschichte, 35 Bde., Frankfurt und Leipzig, 1768–1803.</ref> ''christl. Kirchengesch''. III. Th. S. 317. – Nunc vero occultatio mystica baptismi apud non initiatos tantam de effectibus, dignitate et praestantia eius excitauit opinionem, vt summam ei vim tribuerent in peccatis omnibus abluendis, tollendisque, et in gratia numinis supremi concilianda. Ne itaque post baptismum denuo vitiis se polluerent, atque gratiae diuinae et aeternae felicitatis iacturam paterentur, baptismum, quamdiu fieri poterat, procrastinabant, postremis tandem vitae diebus hoc sacramento vsuri. Hinc illae querelae, quas apud Patres illius aeui, vbi disciplina arcani floruit, de prehendimus. „Multi, inquit [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9530 Greg. Naz].<ref>Nazianzi Szent Gergely / Grégoriosz ho Nazianzénosz (330 – 390) teológus, Konstantinápoly püspöke, említett műve: Orationes.</ref> ''orat''. 40. p. 652 sq. multi donum agnoscunt baptismum atque honore prosequuntur; verum moras tamen producunt, partim ob inexplebilem peccandi libidinem etc”. – [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q6591 AUGUSTIN].<ref>Hippói Szent Ágoston / Aurelius Augustinus (354 – 430) hippói püspök, egyházatya, filozófus, említett művei:  Sermo de tempore barbarico.</ref> de tempore serm. 92. „Ipsi de se pronunciant volunt tardius baptizari, vt flagitia multa committant.”
 In doctrinam de S. coena aeque absurdas iisden de causis irrepsisse opiniones, fidem faciunt ipsa doctorum, qui his saeculis floruerunt, scripta. Non modo autem Catechumeni, sed et ipsa plebs christiana, sanctissimum et augustissimum sacrum illud putare debebant, quod tanta cura conspectui profanorum subtrahi videbant. Et inde certe repetenda est origo sententiae illius, quam sub finem saeculi IV vniversim fere receptam inuenimus, de reali nimirum praesentia corporis Christi in Eucharistia, siue de transmutatione potius panis et vini in corpus sanguinemque Christi. Inde mira quoque comminiscebantur de diuina et eximia vi Eucharistiae, quae se exerat, dummodo quis hoc sacramento vtatur, qualicunque id demum fiat animo: quare genuinum Christianum quotidie eo vti debere existimabant. Mox vero eo progressi sunt proteruiae, vt statuerent, neque ''vsu'' S. coenae opus esse ad ingentia illa commoda, quae ex ea in Christianos redundarent, percipienda: verum si modo quis ''praesens'' adesset in celebratione Eucharistiae, id aeque prodesse, ac si reuera ex ea partem cepisset. Panis et vinum passim iam ante distributionem in altum extollebantur, vt a populo viderentur, et honore quodam afficerentur: vnde non multo post ''adoratio symbolorum'' fluxit. cf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9517 MOSHEIM]<ref>Johann Lorenz von Mosheim (1693 – 1755) német protestáns egyháztörténész, a göttingeni egyetem rektora, említett műve: Institutiones Historiae Ecclesiasticae Novi Testamenti, Francofurti, 1726.</ref> ''instit''. ''H. E''. p. 178.
-b. Nec in institutionibus illis, quae statim baptismum excipiebant, et vbi cuncta religionis arcana aperiebantur, doctrina christiana prisca, pura, et simplicitate sua veneranda tradebatur. Quae enim prius vt augusta mysteria coram Catechumenis sacro velamine obtexerant, eorum honori nunc, cum Neophytis exponenda erant, variis modis consulere debebant. Nullatenus igitur sibi religioni ducebant, multa ex suis addere, quae simplicibus auctoritatem, ornamento destitutis maiorem splendorem, planis et facilibus intellectu obscuritatis et sublimitatis speciem adferre possent. Cuius rei plurima exempla deprehendes in CYRILLI<ref>Jeruzsálemi Cirill (313 – 386) jeruzsálemi püspök, említett írása: Mystagogic Catecheses.</ref> ''hieros''. Catechesibus illuminatorum, aliorumque orationibus ad Neophytos habitis. Quo factum est, vt innumeri Iateque diffusi errores christianam omnino deturparent cognitionem.
+b. Nec in institutionibus illis, quae statim baptismum excipiebant, et vbi cuncta religionis arcana aperiebantur, doctrina christiana prisca, pura, et simplicitate sua veneranda tradebatur. Quae enim prius vt augusta mysteria coram Catechumenis sacro velamine obtexerant, eorum honori nunc, cum Neophytis exponenda erant, variis modis consulere debebant. Nullatenus igitur sibi religioni ducebant, multa ex suis addere, quae simplicibus auctoritatem, ornamento destitutis maiorem splendorem, planis et facilibus intellectu obscuritatis et sublimitatis speciem adferre possent. Cuius rei plurima exempla deprehendes in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9566 CYRILLI]<ref>Jeruzsálemi Cirill (313 – 386) jeruzsálemi püspök, említett írása: Mystagogic Catecheses.</ref> ''hieros''. Catechesibus illuminatorum, aliorumque orationibus ad Neophytos habitis. Quo factum est, vt innumeri Iateque diffusi errores christianam omnino deturparent cognitionem.
-c. Quum deinde doctores saepe eo insaniae progrederentur, limitesque disciplinae arcani eo extenderent, vb praecipua quoque ''dogmata'' religionis nostrae ''theoretica'' Catechumenis reticenda censerent, horum institutioni nil fere amplius relinquebatur, quam ethica seu disciplina morum christiana. Quam tristis autem huius facies maxi. mam partem his temporibus fuerit, videre licet ex egregia eiusdem descriptione in MOSHEMII<ref>Johann Lorenz von Mosheim (1693 – 1755) német protestáns egyháztörténész, a göttingeni egyetem rektora, említett műve: Institutiones Historiae Ecclesiasticae Novi Testamenti, Francofurti, 1726.</ref> ''Instit''. ''H. E.'' p. 167 sq. et 123 sq. – Enim vero fac purissimam et ab omnibus naeuis, quibus reuera laborabat, liberam fuisse morum disciplinam huius aeui, ipsa tamen iam ratio, quam in ea tradenda sequebantur doctores christiani, bene multum sane conferre debuit, ad eam corrumpendam et destruendam. Nexu namque omni diremto inter praecepta moralia et dogmata theoretica religionis nostrae, haec omni fere vi animos hominum commouendi et ad meliora ducendi, destituatur, necesse est. Propterea etiam plerosque hac aetate minus dextre officia ex diuinis legibus deriuare et vitia oppugnare cernimus, quum fictis imaginibus, frigidis allegoriis, subtilibusque argutiis mentes titillare potius, quam commouere et frangere soleant.
+c. Quum deinde doctores saepe eo insaniae progrederentur, limitesque disciplinae arcani eo extenderent, vb praecipua quoque ''dogmata'' religionis nostrae ''theoretica'' Catechumenis reticenda censerent, horum institutioni nil fere amplius relinquebatur, quam ethica seu disciplina morum christiana. Quam tristis autem huius facies maxi. mam partem his temporibus fuerit, videre licet ex egregia eiusdem descriptione in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9517 MOSHEMII]<ref>Johann Lorenz von Mosheim (1693 – 1755) német protestáns egyháztörténész, a göttingeni egyetem rektora, említett műve: Institutiones Historiae Ecclesiasticae Novi Testamenti, Francofurti, 1726.</ref> ''Instit''. ''H. E.'' p. 167 sq. et 123 sq. – Enim vero fac purissimam et ab omnibus naeuis, quibus reuera laborabat, liberam fuisse morum disciplinam huius aeui, ipsa tamen iam ratio, quam in ea tradenda sequebantur doctores christiani, bene multum sane conferre debuit, ad eam corrumpendam et destruendam. Nexu namque omni diremto inter praecepta moralia et dogmata theoretica religionis nostrae, haec omni fere vi animos hominum commouendi et ad meliora ducendi, destituatur, necesse est. Propterea etiam plerosque hac aetate minus dextre officia ex diuinis legibus deriuare et vitia oppugnare cernimus, quum fictis imaginibus, frigidis allegoriis, subtilibusque argutiis mentes titillare potius, quam commouere et frangere soleant.