<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="en">
	<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HISTORIA_4</id>
	<title>HISTORIA 4 - Revision history</title>
	<link rel="self" type="application/atom+xml" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=HISTORIA_4"/>
	<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;action=history"/>
	<updated>2026-05-10T14:44:24Z</updated>
	<subtitle>Revision history for this page on the wiki</subtitle>
	<generator>MediaWiki 1.35.2</generator>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=159792&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate: Legomate moved page Commentatio Esaias Budai 1792 to HISTORIA 4</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=159792&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-11-26T10:56:25Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;Legomate moved page &lt;a href=&quot;/wiki/Commentatio_Esaias_Budai_1792&quot; class=&quot;mw-redirect&quot; title=&quot;Commentatio Esaias Budai 1792&quot;&gt;Commentatio Esaias Budai 1792&lt;/a&gt; to &lt;a href=&quot;/wiki/HISTORIA_4&quot; title=&quot;HISTORIA 4&quot;&gt;HISTORIA 4&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;1&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 10:56, 26 November 2022&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-notice&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;&lt;div class=&quot;mw-diff-empty&quot;&gt;(No difference)&lt;/div&gt;
&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=137786&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 16:58, 31 July 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=137786&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-07-31T16:58:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:58, 31 July 2022&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''Budai Esaias: Commentatio de causis culturae (…). Gottingae: Io. Georgii Rosenbuschii. 1794.'''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''Budai Esaias: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;Commentatio de causis culturae (…)&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;. Gottingae: Io. Georgii Rosenbuschii. 1794.'''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''REGESZTA'''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''REGESZTA'''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=137779&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 16:52, 31 July 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=137779&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-07-31T16:52:46Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:52, 31 July 2022&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l4&quot; &gt;Line 4:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 4:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen (értekezése nyomtatásban 1794-ben jelent meg). Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.''  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen (értekezése nyomtatásban 1794-ben jelent meg). Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.''  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 |:]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt;'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 :|]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 ESAIAS BUDAI]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 Budai Ézsaiás] (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 Debreceni Református Kollégium] professzora, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli református egyházkerület] püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]: város [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 IO. GEORGII ROSENBUSCHII],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 Johann Georg Rosenbusch]: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 |:]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt;'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 :|]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 ESAIAS BUDAI]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 Budai Ézsaiás] (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 Debreceni Református Kollégium] professzora, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli református egyházkerület] püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]: város [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 IO. GEORGII ROSENBUSCHII],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 Johann Georg Rosenbusch]: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=137778&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 16:52, 31 July 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=137778&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-07-31T16:52:30Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 16:52, 31 July 2022&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;Line 1:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 1:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;'''Budai Esaias: Commentatio de causis culturae (…). Gottingae: Io. Georgii Rosenbuschii. 1794.'''&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''REGESZTA'''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''REGESZTA'''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen. Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;''&lt;/ins&gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;(értekezése nyomtatásban 1794-ben jelent meg)&lt;/ins&gt;. Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'' &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 |:]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt;'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 :|]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 ESAIAS BUDAI]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 Budai Ézsaiás] (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 Debreceni Református Kollégium] professzora, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli református egyházkerület] püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]: város [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 IO. GEORGII ROSENBUSCHII],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 Johann Georg Rosenbusch]: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 |:]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt;'' '''&amp;lt;big&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q11051 :|]&amp;lt;/big&amp;gt;''' ''PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 ESAIAS BUDAI]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 Budai Ézsaiás] (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 Debreceni Református Kollégium] professzora, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli református egyházkerület] püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]: város [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 IO. GEORGII ROSENBUSCHII],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 Johann Georg Rosenbusch]: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Felix, quit potuit rerum cognoscere causas. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8644 Vergilius]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8644 Publius Vergilius Maro] (Kr.e. 70 – Kr. e. 19) az augustusi aranykor legismertebb római epikus költője.&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Felix, quit potuit rerum cognoscere causas. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8644 Vergilius]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8644 Publius Vergilius Maro] (Kr.e. 70 – Kr. e. 19) az augustusi aranykor legismertebb római epikus költője.&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Venerabili Consistorio superintendentiae Helv. Conf. in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Hungaria Tras-Tibiscanae],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli Református Egyházkerület]: a legnépesebb kerület a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete közül, mely nevéből fakadóan Kelet-Magyarországon, a Tiszántúlon helyezkedik el, 1557 óta. Központja [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 Debrecen].&amp;lt;/ref&amp;gt; item metirissimis Ecclesiae Helv. Conf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 Debrecinensis]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 Debrecen]: magyarországi város, ma Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, a korszakban szabad királyi város.&amp;lt;/ref&amp;gt; Moderatoribus, Fautoribus suis omni observantia prosequendis, opusculum hoc qualecunque gratus dedicat Auctor.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Venerabili Consistorio superintendentiae Helv. Conf. in [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Hungaria Tras-Tibiscanae],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli Református Egyházkerület]: a legnépesebb kerület a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete közül, mely nevéből fakadóan Kelet-Magyarországon, a Tiszántúlon helyezkedik el, 1557 óta. Központja [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 Debrecen].&amp;lt;/ref&amp;gt; item metirissimis Ecclesiae Helv. Conf. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 Debrecinensis]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 Debrecen]: magyarországi város, ma Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, a korszakban szabad királyi város.&amp;lt;/ref&amp;gt; Moderatoribus, Fautoribus suis omni observantia prosequendis, opusculum hoc qualecunque gratus dedicat Auctor.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=126800&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 20:20, 5 July 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=126800&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-07-05T20:20:34Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;amp;diff=126800&amp;amp;oldid=102021&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102021&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 09:46, 24 April 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102021&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-04-24T09:46:54Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;amp;diff=102021&amp;amp;oldid=102020&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102020&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 09:33, 24 April 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102020&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-04-24T09:33:33Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;amp;diff=102020&amp;amp;oldid=102019&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102019&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 17:18, 23 April 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102019&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-04-23T17:18:24Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;a href=&quot;https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;amp;diff=102019&amp;amp;oldid=102018&quot;&gt;Show changes&lt;/a&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102018&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 09:39, 23 April 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102018&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-04-23T09:39:41Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:39, 23 April 2022&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot; &gt;Line 3:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 3:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen. Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen. Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt; PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 ESAIAS BUDAI]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 Budai Ézsaiás] (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 Debreceni Református Kollégium] professzora, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli református egyházkerület] püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]: város [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS IO. GEORGII ROSENBUSCHII,&amp;lt;ref&amp;gt;Johann Georg Rosenbusch: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt; PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 ESAIAS BUDAI]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 Budai Ézsaiás] (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 Debreceni Református Kollégium] professzora, a [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 Tiszántúli református egyházkerület] püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]: város [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 &lt;/ins&gt;IO. GEORGII ROSENBUSCHII&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;,&amp;lt;ref&amp;gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8643 &lt;/ins&gt;Johann Georg Rosenbusch&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Felix, quit potuit rerum cognoscere causas. Vergilius&amp;lt;ref&amp;gt;Publius Vergilius Maro (Kr.e. 70 – Kr. e. 19) az augustusi aranykor legismertebb római epikus költője.&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;Felix, quit potuit rerum cognoscere causas. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8644 Vergilius]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8644 Publius Vergilius Maro] (Kr.e. 70 – Kr. e. 19) az augustusi aranykor legismertebb római epikus költője.&amp;lt;/ref&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Venerabili Consistorio superintendentiae Helv. Conf. in Hungaria Tras-Tibiscanae,&amp;lt;ref&amp;gt;Tiszántúli Református Egyházkerület: a legnépesebb kerület a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete közül, mely nevéből fakadóan Kelet-Magyarországon, a Tiszántúlon helyezkedik el, 1557 óta. Központja Debrecen.&amp;lt;/ref&amp;gt; item metirissimis Ecclesiae Helv. Conf. Debrecinensis&amp;lt;ref&amp;gt;Debrecen: magyarországi város, ma Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, a korszakban szabad királyi város.&amp;lt;/ref&amp;gt; Moderatoribus, Fautoribus suis omni observantia prosequendis, opusculum hoc qualecunque gratus dedicat Auctor.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt; &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt; &lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Venerabili Consistorio superintendentiae Helv. Conf. in &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 &lt;/ins&gt;Hungaria Tras-Tibiscanae&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;,&amp;lt;ref&amp;gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 &lt;/ins&gt;Tiszántúli Református Egyházkerület&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;: a legnépesebb kerület a Magyarországi Református Egyház négy egyházkerülete közül, mely nevéből fakadóan Kelet-Magyarországon, a Tiszántúlon helyezkedik el, 1557 óta. Központja &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 &lt;/ins&gt;Debrecen&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;.&amp;lt;/ref&amp;gt; item metirissimis Ecclesiae Helv. Conf. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 &lt;/ins&gt;Debrecinensis&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;&amp;lt;ref&amp;gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q681 &lt;/ins&gt;Debrecen&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;: magyarországi város, ma Hajdú-Bihar megye és a Debreceni járás székhelye, a korszakban szabad királyi város.&amp;lt;/ref&amp;gt; Moderatoribus, Fautoribus suis omni observantia prosequendis, opusculum hoc qualecunque gratus dedicat Auctor.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
	<entry>
		<id>https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102017&amp;oldid=prev</id>
		<title>Legomate at 09:31, 23 April 2022</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=HISTORIA_4&amp;diff=102017&amp;oldid=prev"/>
		<updated>2022-04-23T09:31:51Z</updated>

		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left diff-editfont-monospace&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-marker&quot; /&gt;
				&lt;col class=&quot;diff-content&quot; /&gt;
				&lt;tr class=&quot;diff-title&quot; lang=&quot;en&quot;&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;← Older revision&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan=&quot;2&quot; style=&quot;background-color: #fff; color: #202122; text-align: center;&quot;&gt;Revision as of 09:31, 23 April 2022&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l3&quot; &gt;Line 3:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;Line 3:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen. Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) a Debreceni Református Kollégiumban eltöltött évek után 1792 és 1794 között Göttingenben, Hollandiában és Oxfordban járt peregrinációs úton, útja során itt közölt értekezésével 1792-ben szerzett „doctor philosophiae” címet a göttingeni Georgia Augusta egyetemen. Az értekezés központi kérdése az, hogy az ókortól a kortárs időszakig tekintve miért volt lassabb a kulturális tudásáramlás és -terjedés Európa északi részein, mint a délieken. Válaszában hivatkozik a klímaelméletre, kulturális földrajzi adottságokra, kereskedelmi kapcsolatokra, vallási vonatkozásokra, kivételes kulturális személyiségek szerepére. Véleménye szerint a tudásáramlás dinamikája a 18. század végére megfordult, az anyanyelvi kultúra propagálása és a lelkiismereti szabadság elismerése miatt Észak-Európa került előnybe. Az értekezés eredeti formájában lábjegyzeteket tartalmaz, ezek a szövegközlésben az eredeti szövegbeli helyükre beszúrva, szögletes zárójellel keretezve, kisebb betűmérettel elkülönítve jelennek meg.  &lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt; PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT ESAIAS BUDAI&amp;lt;ref&amp;gt;Budai Ézsaiás (1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a Debreceni Református Kollégium professzora, a Tiszántúli református egyházkerület püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;Göttingen: város Németország Alsó-Szászország szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS IO. GEORGII ROSENBUSCHII,&amp;lt;ref&amp;gt;Johann Georg Rosenbusch: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;''COMMENTATIO DE CAUSIS CULTURAE, TARDIUS AD AQUILONARES, QUAM AD AUSTRALES EUROPAE PARTES PROPAGATAE, QIAM AUCTORITATE AMPLISSIMI ORDINIS PHILOSOPHICI IN [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 ACADEMIA GEORGIA AUGUSTA]&amp;lt;ref&amp;gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7811 Georg-August Universität]: egyetem [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 Göttingen]ben, [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 Németország] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 Alsó-Szászország] szövetségi tartományában, a korszak egyik legjelentősebb európai tudományos központja. 1737-ben [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q9576 II. György] brit király – született Georg August, Braunschweig-Lüneburg hercege – alapította.&amp;lt;/ref&amp;gt; PRO SUMMIS IN PHILOSOPHIA HONORIBUS OBTINENDIS, EXAMINI PUBLICO SUMMITTIT &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 &lt;/ins&gt;ESAIAS BUDAI&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;&amp;lt;ref&amp;gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q8642 &lt;/ins&gt;Budai Ézsaiás&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;] &lt;/ins&gt;(1766 – 1841) író, történész, református lelkész, teológus, a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q167 &lt;/ins&gt;Debreceni Református Kollégium&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;] &lt;/ins&gt;professzora, a &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q7812 &lt;/ins&gt;Tiszántúli református egyházkerület&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;] &lt;/ins&gt;püspöke.&amp;lt;/ref&amp;gt; HUNGARUS. D. XXVI. IULII A. MDCCXCIV. [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 GOTTINGAE],&amp;lt;ref&amp;gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2494 &lt;/ins&gt;Göttingen&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]&lt;/ins&gt;: város &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2682 &lt;/ins&gt;Németország&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;] [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Item:Q2324 &lt;/ins&gt;Alsó-Szászország&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;] &lt;/ins&gt;szövetségi tartományában, a korszakban a Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemséghez tartozott.&amp;lt;/ref&amp;gt; LITTERIS IO. GEORGII ROSENBUSCHII,&amp;lt;ref&amp;gt;Johann Georg Rosenbusch: Friedrich Andreas Rosenbusch (1773 – 1790) göttingeni nyomdász és könyvkiadó fia és örököse, aki 1790-1799 között folytatta e mesterséget ugyanott.&amp;lt;/ref&amp;gt; ACAD. TYPOGR.''&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt; &lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f8f9fa; color: #202122; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #eaecf0; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Legomate</name></author>
	</entry>
</feed>