STATISTICA 2 - Revision history

Legomate: Legomate moved page Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia to STATISTICA 2

2022-11-26T10:59:00Z

Legomate moved page Az Emberrol A Politica Geographia Az elementaris Mathematica Geographia to STATISTICA 2

Legomate at 16:46, 31 July 2022

2022-07-31T16:46:55Z

Legomate at 16:46, 31 July 2022

2022-07-31T16:46:36Z

Legomate at 14:57, 10 July 2022

2022-07-10T14:57:07Z

Show changes

Legomate at 18:30, 18 May 2022

2022-05-18T18:30:13Z

Show changes

FellegiZsofia: remove nowiki

2022-04-25T12:57:28Z

remove nowiki

FellegiZsofia: first upload

2022-04-25T12:56:57Z

first upload

Show changes

@@ Line 5: / Line 5: @@
 '''REGESZTA'''
 ''A geográfia tananyag lejegyzője először az emberről. A főbb természeti, fizikai, lelki tulajdonságai után felteszi a kérdést, ezek alapján mi jellemzi a magyarokat. Tudományára és ízlésére nézve a magyar elmarad más népektől. A vallás tekintetében toleráns, de a katolikus hit a domináns. Nyelve eltér a környező népekétől, több dialektusban beszélik. Iparára és gazdaságára nézve földművelés és állattenyésztés a jellemző. A népesség száma alacsony, összetétele alapján több nemzetből áll. Célja, hogy csinosítsa önmagát és fenntartsa kultúráját. A politikai geográfia az ország rendjéről, békéjéről, biztonságáról és boldogulásáról tanít. Ezek irányítása az uralkodó feladata, az igazgatás módja azonban több módon történhet. A társadalom különböző rendű emberekre, ezen belül nemtelenekre, birtokosokra, és az uralkodó család tagjaira osztható. Magyarország az Ausztriai birodalom része, ismerteti címerét és majd természeti és adminisztratív felosztását. A rend fenntartásában az egyház az állam fő támasza.''
 '''Az emberről''' [ff. 1–23.]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-'''Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei (SRKTGY), Kézirattár (Kt.) 3369, Az Emberről. - A Politica Geographia. - Az elementaris Mathematica Geographia. ff. 1–62., kézirat, 19. század eleje'''
+'''Az Emberről − A Politica Geographia − Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete, 19. század első fele'''
 ''A geográfia tananyag lejegyzője először az emberről. A főbb természeti, fizikai, lelki tulajdonságai után felteszi a kérdést, ezek alapján mi jellemzi a magyarokat. Tudományára és ízlésére nézve a magyar elmarad más népektől. A vallás tekintetében toleráns, de a katolikus hit a domináns. Nyelve eltér a környező népekétől, több dialektusban beszélik. Iparára és gazdaságára nézve földművelés és állattenyésztés a jellemző. A népesség száma alacsony, összetétele alapján több nemzetből áll. Célja, hogy csinosítsa önmagát és fenntartsa kultúráját. A politikai geográfia az ország rendjéről, békéjéről, biztonságáról és boldogulásáról tanít. Ezek irányítása az uralkodó feladata, az igazgatás módja azonban több módon történhet. A társadalom különböző rendű emberekre, ezen belül nemtelenekre, birtokosokra, és az uralkodó család tagjaira osztható. Magyarország az Ausztriai birodalom része, ismerteti címerét és majd természeti és adminisztratív felosztását. A rend fenntartásában az egyház az állam fő támasza.''
 '''Az emberről''' [ff. 1–23.]

@@ Line 93: / Line 93: @@
-Egy Ember vagy egy Nemzet elfoglalván bizonyosrészét a’ földnek azt munkálván tulajdonává (: Eigenthum :) tészi azt. Ha egy egész Nemzet elfoglalja a’ földnek egy részét azt az egygyesemberek egymásközött felosztják, és az után némelyek megnevelik a’ birtokjokat szorgalmatosság és Örökség (: Erbschaft :) által. Egy egy országba nints egy talpalatnyi Föld is a’ mely valakié nem vólna. A’ meddig az Ember birtoka kiterjed ott van annak a’ határa: − Valammint az egyes ember jószágának, úgy egy egész Órszágnak is van határa. A’ határt vagy a’ természet tsinálja vagy magok az Emberek. Természetihatárok a’ Hegyek, Folyóvizek, Tavak, Tengerek, és Várak s. a. t. Mesterségeshatárok pedig, a’ kerités t. i. a’ sövény, a’ palánk, a’ kőfal, az árok, a’ határdombok, oszlopok s. a. t. Hogy a’ familiák mind a’ magok személyekre, mind birtokaikra nézve tsendesen élhessenek egyországban; és hogy az egész ország is békességben legyen más országokkal szükség hogy az országba bizonyos szabott rend, törvény és igazgatás legyen. Erről a’ szabott rendről törvényröl és igazgatásról tanít a’ Politica Geographia. Minden tarsaságba azon igyekeznek az Emberek, hogy közöttök rend és tsendesség legyen hogy minden Ember meghaborittatás nélkűl munkálkodhasson a’ maga tzéljaira, és a’ maga munkásságának gyümöltseivel élhessen. Szükségek van hát ollyan Emberekre, a’ kík őket a’ veszedelem idején tanáttsal és erövel vezéréljék, óltalmazzak – a’ kik kőzőttők a’ rendet fel tartsák, az igasságot kiszolgáltassák; mert igazság nélkül semmi társaság fel nem álhat. A’ familiába az Atya az, a’ ki mind ezeket tselekszi – a’ Falukba, Városokba a’ bírák és az ö Társai az Elöl járók – az egész Országnak is vagynak ilyen elöljárói kik Felsösegnek, Uralkodóknak, és Igazgatóknak neveztetnek. Az Igazgatók vigyáznak a’ társaság vagy az ország tsendességére, békességére – nem engedik hogy a’ lakosok egymás ellen támadjanak – a’ Vakmerőt és az Igazságtalant megbüntetik, a’ Gyengét és az Igazat óltalmazzák; az Országot az Ellenség ellen védelmezik egy szóval azt tselekszik a’ mit a’ jó Atya tselekszik a’ maga familiájában – ezek az Ország és a’ Nemzet Attyai. Az illyen Uralkodóknak mindég a legjobb és a’ legböltsebb Embereket kellene választani; kik ne tsak tudják milégyen a’ jó, hanem azt örömest is tselekedjék. Az igazgatás módja különbözö az Országokba; Van olyan társaság melybe a’ Nép maga igazgatja magát – öszvegyül, tanátskozván edjütt rendet szab, törvényt tsinál, és azokat úgy változtatja a’ mint neki jobbnak látszik – azután választ maga közzül egy, v. több Férfiakat kik ötet a’ hozott törvények szerént igazgassák, de azért ö tőlle fügjenek. Ez az igazgatás Demokratia-nak neveztetik. (: Democratia jön ettől a’ két görögszótól demos = Nép és kratein = uralkodni :) Némely társaságban a’ Nép Nagygyai a’ Hatalmasok, a’ Gazdagok, az Urak az Igazgatók edjütt, ö kozzülök vagynak minden Tisztviselök. Ez az igazgatás Aristocratiá-nak neveztetik. (: Aristocratia jön ettől a’ két Görögszótól aristos = jobb elökelöbb és cratein = uralkodni :). A’ mely társaságokba Democratia és Aristocratia igazgatás van, azok Szabadstátusok-nak vagy közönséges társaság-nak (: Respublica :) neveztetnek. Vagynak olyan státusok melyekben az uralkodó vagy igazgató hatalom egy Embernek adatik által és a’ Monárchá-nak, ’s az Uralkodás Monarchiának neveztetik. (: Ez a’ szó Monarchia jön ettöl a’ két görögszótól monos = egy és archein = uralkodni :) A’ Monarcha vagy Uralkodóhertzeg vagy Király vagy Császár. A’ mely Státusnak Hertzege van; azt Hertzegségnek; a’ melynek Királya van azt Országnak; a’ melynek Császárja van azt birodalomnak hivják. A’ Monarchiai uralkodás vagy örökös vagy választó. Ha által van adva az Uralkodás a’ Monarcha familiájába a’ férjfiágnak vagy Leány ágnak is; az akkor örökösen birja az Országot t. i. az Atya után a’ Fiú vagy Leány lesz ar Úralkodó: vagy ha az Uralkodónak Gyermekei nintsenek, akkor az ö Testvérjei vagy Attyafiai közzül a’ legelsö fog utánna következni. Ha pedig a’ Monarcha halála után a’ Nép más Monarchát választ tetszése szerént; akkor az a’ Monarcha választó. A’ Monarcha mellett mindég vagynak ollyan Tisztviselök, Tanátsosok, kikötet az igazgatásba segitik, tanátsolják – Ezek közzül azok kik a’ nagy hivatalokat viselik, Országnagygyainak neveztetnek. A’ Monarcha ismét vagy független vagy függö – Független az a’ melyik szabad akaratja és tetszése szerént utalkodik: Az illyen Despotá-nak neveztetik, és ha kegyetlen akkor Tyrannus a’ Neve. Függö az a’ melynek a’ Nép, bizonyos törvényeket szab eleibe, hogy azokhoz tartsa magát az Uralkodásba és azokra meg kel néki esküdni – Ennek a’ hatalma megvan tehát határozva. Illyenek minden Keresztyén Királyok és Császárok, kívévén némely tekintetbe a’ Muszka Tsászárt. Az Uralkodó parantsol az ö parantsolati törvények; ő az Úr a’ Nép pedig engedelmeskedik az az a’ Nép Jobbágy. Ezelőtt sok Országokba vóltak, és még most is vagynak Muszkaország<nowiki><ref>Ma: Oroszország / Russia.</ref></nowiki>-ba Őrökösjobbágyok (: Leibeigene :) kiket az Úr olly jussal bir mint a’ barmokat és egyébb dolgokat. Illyen jussa nem lehet semmi Embernek. Négy Classisokra lehet rendszerént osztani a’ Státusban élő Embereket.
+Egy Ember vagy egy Nemzet elfoglalván bizonyosrészét a’ földnek azt munkálván tulajdonává (: Eigenthum :) tészi azt. Ha egy egész Nemzet elfoglalja a’ földnek egy részét azt az egygyesemberek egymásközött felosztják, és az után némelyek megnevelik a’ birtokjokat szorgalmatosság és Örökség (: Erbschaft :) által. Egy egy országba nints egy talpalatnyi Föld is a’ mely valakié nem vólna. A’ meddig az Ember birtoka kiterjed ott van annak a’ határa: − Valammint az egyes ember jószágának, úgy egy egész Órszágnak is van határa. A’ határt vagy a’ természet tsinálja vagy magok az Emberek. Természetihatárok a’ Hegyek, Folyóvizek, Tavak, Tengerek, és Várak s. a. t. Mesterségeshatárok pedig, a’ kerités t. i. a’ sövény, a’ palánk, a’ kőfal, az árok, a’ határdombok, oszlopok s. a. t. Hogy a’ familiák mind a’ magok személyekre, mind birtokaikra nézve tsendesen élhessenek egyországban; és hogy az egész ország is békességben legyen más országokkal szükség hogy az országba bizonyos szabott rend, törvény és igazgatás legyen. Erről a’ szabott rendről törvényröl és igazgatásról tanít a’ Politica Geographia. Minden tarsaságba azon igyekeznek az Emberek, hogy közöttök rend és tsendesség legyen hogy minden Ember meghaborittatás nélkűl munkálkodhasson a’ maga tzéljaira, és a’ maga munkásságának gyümöltseivel élhessen. Szükségek van hát ollyan Emberekre, a’ kík őket a’ veszedelem idején tanáttsal és erövel vezéréljék, óltalmazzak – a’ kik kőzőttők a’ rendet fel tartsák, az igasságot kiszolgáltassák; mert igazság nélkül semmi társaság fel nem álhat. A’ familiába az Atya az, a’ ki mind ezeket tselekszi – a’ Falukba, Városokba a’ bírák és az ö Társai az Elöl járók – az egész Országnak is vagynak ilyen elöljárói kik Felsösegnek, Uralkodóknak, és Igazgatóknak neveztetnek. Az Igazgatók vigyáznak a’ társaság vagy az ország tsendességére, békességére – nem engedik hogy a’ lakosok egymás ellen támadjanak – a’ Vakmerőt és az Igazságtalant megbüntetik, a’ Gyengét és az Igazat óltalmazzák; az Országot az Ellenség ellen védelmezik egy szóval azt tselekszik a’ mit a’ jó Atya tselekszik a’ maga familiájában – ezek az Ország és a’ Nemzet Attyai. Az illyen Uralkodóknak mindég a legjobb és a’ legböltsebb Embereket kellene választani; kik ne tsak tudják milégyen a’ jó, hanem azt örömest is tselekedjék. Az igazgatás módja különbözö az Országokba; Van olyan társaság melybe a’ Nép maga igazgatja magát – öszvegyül, tanátskozván edjütt rendet szab, törvényt tsinál, és azokat úgy változtatja a’ mint neki jobbnak látszik – azután választ maga közzül egy, v. több Férfiakat kik ötet a’ hozott törvények szerént igazgassák, de azért ö tőlle fügjenek. Ez az igazgatás Demokratia-nak neveztetik. (: Democratia jön ettől a’ két görögszótól demos = Nép és kratein = uralkodni :) Némely társaságban a’ Nép Nagygyai a’ Hatalmasok, a’ Gazdagok, az Urak az Igazgatók edjütt, ö kozzülök vagynak minden Tisztviselök. Ez az igazgatás Aristocratiá-nak neveztetik. (: Aristocratia jön ettől a’ két Görögszótól aristos = jobb elökelöbb és cratein = uralkodni :). A’ mely társaságokba Democratia és Aristocratia igazgatás van, azok Szabadstátusok-nak vagy közönséges társaság-nak (: Respublica :) neveztetnek. Vagynak olyan státusok melyekben az uralkodó vagy igazgató hatalom egy Embernek adatik által és a’ Monárchá-nak, ’s az Uralkodás Monarchiának neveztetik. (: Ez a’ szó Monarchia jön ettöl a’ két görögszótól monos = egy és archein = uralkodni :) A’ Monarcha vagy Uralkodóhertzeg vagy Király vagy Császár. A’ mely Státusnak Hertzege van; azt Hertzegségnek; a’ melynek Királya van azt Országnak; a’ melynek Császárja van azt birodalomnak hivják. A’ Monarchiai uralkodás vagy örökös vagy választó. Ha által van adva az Uralkodás a’ Monarcha familiájába a’ férjfiágnak vagy Leány ágnak is; az akkor örökösen birja az Országot t. i. az Atya után a’ Fiú vagy Leány lesz ar Úralkodó: vagy ha az Uralkodónak Gyermekei nintsenek, akkor az ö Testvérjei vagy Attyafiai közzül a’ legelsö fog utánna következni. Ha pedig a’ Monarcha halála után a’ Nép más Monarchát választ tetszése szerént; akkor az a’ Monarcha választó. A’ Monarcha mellett mindég vagynak ollyan Tisztviselök, Tanátsosok, kikötet az igazgatásba segitik, tanátsolják – Ezek közzül azok kik a’ nagy hivatalokat viselik, Országnagygyainak neveztetnek. A’ Monarcha ismét vagy független vagy függö – Független az a’ melyik szabad akaratja és tetszése szerént utalkodik: Az illyen Despotá-nak neveztetik, és ha kegyetlen akkor Tyrannus a’ Neve. Függö az a’ melynek a’ Nép, bizonyos törvényeket szab eleibe, hogy azokhoz tartsa magát az Uralkodásba és azokra meg kel néki esküdni – Ennek a’ hatalma megvan tehát határozva. Illyenek minden Keresztyén Királyok és Császárok, kívévén némely tekintetbe a’ Muszka Tsászárt. Az Uralkodó parantsol az ö parantsolati törvények; ő az Úr a’ Nép pedig engedelmeskedik az az a’ Nép Jobbágy. Ezelőtt sok Országokba vóltak, és még most is vagynak Muszkaország<ref>Ma: Oroszország / Russia.</ref>-ba Őrökösjobbágyok (: Leibeigene :) kiket az Úr olly jussal bir mint a’ barmokat és egyébb dolgokat. Illyen jussa nem lehet semmi Embernek. Négy Classisokra lehet rendszerént osztani a’ Státusban élő Embereket.
 ) A’ Nemesség – Ezek azok a’ régi Familiák mellyeknek eleik hasznos szolgálatjaik által magoknak nagy érdemeket szereztek a’ Státusba
@@ Line 128: / Line 128: @@
-A’ Lakosok minden statusba fizetnek Adót, ki ki az ö birtokához képpest: Ez a’ pénz a’ Status Kintstárjában mengyen. Ebből a’ pénzből tsináltatnak mind azok a’ dolgok mellyek a’ Közönség javát illetik. A Magyar Nemesség nem tartozik semmi adót fizetni; de Subsidiumot vagy ajándékot ad a’ Királynak ha megkéri. Egy Kert, Szántóföld, Rét, egy Erdö egy Ház az udvarával edjütt, egy Birtok vagy Jószág. Egy Falú egy Város is lehet Birtoka vagy Jószága valakinek; noha a’ Falunak vagy a’ Városnak is van Birtoka. Nemtsak a Faluknak, városoknak hanem az egész Státusoknak is vagynak Urai, Birtokossai. A’ legkissebb Jószág mellyet egy Ember szabad jussokkal bír a’ Nemesijószág – Ennél nagyobb a’ Báróijószág – Ennél a’ Grófijószág – Ennél a’ Hertzegijószág (: Fürstenthum :) – Ennél a’ Fejedelmibirtok (: das Hertzogthum :). Vagynak ollyan Grófok, Hertzegek és Fejedelmek, kik a’ magok birtokaikban Uralkodói jussal – (: Souverainität :) – birnak, mint a’ Királyok. Az Uralkodó titulusa és hatalma rendszerént az ö birtoka nagyságától függ. A’ leg hatalmasabb Uralkodók a’ Királyok és Császárok kik megszoktak koronáztatni Monarcháknak neveztetnek. A’ Királynak Országa, a’ Császárnak Birodalma van. Az a’ veresbársonnyal bévont, menyezettel bíró magosszék melybe a’ Fejdelmek némely nevezetes gyülésekbe ülni szoktak Thronus-nak neveztetik – Az a’ város a’ melybe ök laknak Residentiának mondatik – Az ő Gyermekeik Hertzegek-nek Hertzegasszonyok-nak, a) legelső Fiúgyermek Koronahertzegnek (: Kronprintz :) neveztetik. Mint hogy a’ Király és a’ Császár az egész Ország és Birodalom képét viselik azért ők Felségnek (: Majestät :) neveztetnek: a’ Hertzegek és Fejedelmek Kegyelmeseknek (: Durchlauhtiger :) neveztetnek. Vagynak ollyan nemes familiák mellyekbe tsak a’ férjfigyermekek birják a’ fekvőjószágokat; a’ Leány pedig pénzel fizettetnek ki. Vagynak ollyan Grófi, Hertzegi és Fejedelmi házak is, mellyekbe tsak a’ legelsö Fiú birja a’ jószágokat és a’ többiek esztendönként pénzel fizettetnek. Vagynak ollyan Hertzegiházak is mellyekben tsak az elsö Fiú viseli a’ Hertzegi titulust; a’ többiek Grófok. A’ békességben élő Uralkodók egymáshoz követeket szoktak küldeni – Ezek annál nagyobb tekintettel birnak, mennél nagyobb az a’ Státus a’ melyböl küldettek. Egy Státus állhat egy Nemzetböl vagy többekböl is, mellyek külömbözö nyelvel szokásokkal de egy törvényekkel élnek. Egy Birodalom több országokból ál p. o., az Austriai Birodalom ál Magyar, Horváth<nowiki><ref>Ma: Horvátország / Croatia.</ref></nowiki>, Tót<nowiki><ref>Ma: Szlovákia / Slovakia.</ref></nowiki>, Cseh és Morva országokból, Karinthia<nowiki><ref>Ma: Karintia / Carinthia.</ref></nowiki> tartományból, Tirolisból<nowiki><ref>Ma: Tirol / Tyrol.</ref></nowiki>, Lengyel és Olasz országoknak egy részeből, Triest<nowiki><ref>Ma: Trieszt / Trieste.</ref></nowiki> és Fioméból<nowiki><ref>Ma: Rijeka / Rijeka.</ref></nowiki> mellyek a’ tenger mellet feküsznek és ki kötö helyekkel birnak. Minden Nemesi familiának, városnak és Országnak van valami Tzimere, mellyet a’ Petsétjén, Zászlóján vagy fegyverén visel, és ez által magát másoktól megkülönbözteti. A’ Magyar Országtzimere: egy hosszába 2 részre osztott Pais melynek jobb oldalán 8 egymást felváltó ezüst és veres stráfok vagy tsikok vagynak, a’ bal óldala egéssen veres, annak közepébe látszik egy hármaszöld halom, mellyen egy aranykorona nyugszik, és annak a’ tetején egy ezüst kereszt.
+A’ Lakosok minden statusba fizetnek Adót, ki ki az ö birtokához képpest: Ez a’ pénz a’ Status Kintstárjában mengyen. Ebből a’ pénzből tsináltatnak mind azok a’ dolgok mellyek a’ Közönség javát illetik. A Magyar Nemesség nem tartozik semmi adót fizetni; de Subsidiumot vagy ajándékot ad a’ Királynak ha megkéri. Egy Kert, Szántóföld, Rét, egy Erdö egy Ház az udvarával edjütt, egy Birtok vagy Jószág. Egy Falú egy Város is lehet Birtoka vagy Jószága valakinek; noha a’ Falunak vagy a’ Városnak is van Birtoka. Nemtsak a Faluknak, városoknak hanem az egész Státusoknak is vagynak Urai, Birtokossai. A’ legkissebb Jószág mellyet egy Ember szabad jussokkal bír a’ Nemesijószág – Ennél nagyobb a’ Báróijószág – Ennél a’ Grófijószág – Ennél a’ Hertzegijószág (: Fürstenthum :) – Ennél a’ Fejedelmibirtok (: das Hertzogthum :). Vagynak ollyan Grófok, Hertzegek és Fejedelmek, kik a’ magok birtokaikban Uralkodói jussal – (: Souverainität :) – birnak, mint a’ Királyok. Az Uralkodó titulusa és hatalma rendszerént az ö birtoka nagyságától függ. A’ leg hatalmasabb Uralkodók a’ Királyok és Császárok kik megszoktak koronáztatni Monarcháknak neveztetnek. A’ Királynak Országa, a’ Császárnak Birodalma van. Az a’ veresbársonnyal bévont, menyezettel bíró magosszék melybe a’ Fejdelmek némely nevezetes gyülésekbe ülni szoktak Thronus-nak neveztetik – Az a’ város a’ melybe ök laknak Residentiának mondatik – Az ő Gyermekeik Hertzegek-nek Hertzegasszonyok-nak, a) legelső Fiúgyermek Koronahertzegnek (: Kronprintz :) neveztetik. Mint hogy a’ Király és a’ Császár az egész Ország és Birodalom képét viselik azért ők Felségnek (: Majestät :) neveztetnek: a’ Hertzegek és Fejedelmek Kegyelmeseknek (: Durchlauhtiger :) neveztetnek. Vagynak ollyan nemes familiák mellyekbe tsak a’ férjfigyermekek birják a’ fekvőjószágokat; a’ Leány pedig pénzel fizettetnek ki. Vagynak ollyan Grófi, Hertzegi és Fejedelmi házak is, mellyekbe tsak a’ legelsö Fiú birja a’ jószágokat és a’ többiek esztendönként pénzel fizettetnek. Vagynak ollyan Hertzegiházak is mellyekben tsak az elsö Fiú viseli a’ Hertzegi titulust; a’ többiek Grófok. A’ békességben élő Uralkodók egymáshoz követeket szoktak küldeni – Ezek annál nagyobb tekintettel birnak, mennél nagyobb az a’ Státus a’ melyböl küldettek. Egy Státus állhat egy Nemzetböl vagy többekböl is, mellyek külömbözö nyelvel szokásokkal de egy törvényekkel élnek. Egy Birodalom több országokból ál p. o., az Austriai Birodalom ál Magyar, Horváth<ref>Ma: Horvátország / Croatia.</ref>, Tót<ref>Ma: Szlovákia / Slovakia.</ref>, Cseh és Morva országokból, Karinthia<ref>Ma: Karintia / Carinthia.</ref> tartományból, Tirolisból<ref>Ma: Tirol / Tyrol.</ref>, Lengyel és Olasz országoknak egy részeből, Triest<ref>Ma: Trieszt / Trieste.</ref> és Fioméból<ref>Ma: Rijeka / Rijeka.</ref> mellyek a’ tenger mellet feküsznek és ki kötö helyekkel birnak. Minden Nemesi familiának, városnak és Országnak van valami Tzimere, mellyet a’ Petsétjén, Zászlóján vagy fegyverén visel, és ez által magát másoktól megkülönbözteti. A’ Magyar Országtzimere: egy hosszába 2 részre osztott Pais melynek jobb oldalán 8 egymást felváltó ezüst és veres stráfok vagy tsikok vagynak, a’ bal óldala egéssen veres, annak közepébe látszik egy hármaszöld halom, mellyen egy aranykorona nyugszik, és annak a’ tetején egy ezüst kereszt.
@@ Line 144: / Line 144: @@
 ) Tiszántúl való részekre.
-’Sóltza<nowiki><ref>Ma: Felsőzsolca / Felsőzsolca.</ref></nowiki> fekszik a’ tiszáninnen való részbe. Hol fekszik Pest? Buda? Felosztjak még az Országokat másféle képpen is p. o. Magyarországot felosztják még Alsó és Felsőmagyarországra – Felosztják még 52 Vármegyékre is. Az illyen felosztások arra valók, hogy a’ nép Igazgatása, az Adók bészedése, A’ Katonák kiállítása, az Igazság kiszolgáltatása s. a. t. könnyebb legyen. Minden Vármegyék felosztatnak ismét az ö nagyságok szerént 2, 3, 4, 5 Járásokra. Minden járásba van egy Fö és egy Vitze Szolgabiró. A’ Vármegyékre, Departamentumokra és Cantonokra való felosztása az Országnak, Politicai felosztás-nak neveztetik. Ha valamely Státus fegyverrel vagy másképpen elfoglal egy földet az ö lakossival edjütt és azt magáévá tészi, akkor gyakran a’ maga országának nevét adja annak a’ földnek p. o. ha a Magyarok valamely idegen földet elfoglalnának lehetö hogy azt új Magyarországnak neveznék. Sokszor kivándorolnak valamely Országból a’ lakosok és ollyan földön telepednek meg mely még lakva nem vólt, ez az új társaság Coloniá-ja lesz amannak; ama pedig ennek a’ Coloniának Anyaországa (: Mutterland :)
+’Sóltza<ref>Ma: Felsőzsolca / Felsőzsolca.</ref> fekszik a’ tiszáninnen való részbe. Hol fekszik Pest? Buda? Felosztjak még az Országokat másféle képpen is p. o. Magyarországot felosztják még Alsó és Felsőmagyarországra – Felosztják még 52 Vármegyékre is. Az illyen felosztások arra valók, hogy a’ nép Igazgatása, az Adók bészedése, A’ Katonák kiállítása, az Igazság kiszolgáltatása s. a. t. könnyebb legyen. Minden Vármegyék felosztatnak ismét az ö nagyságok szerént 2, 3, 4, 5 Járásokra. Minden járásba van egy Fö és egy Vitze Szolgabiró. A’ Vármegyékre, Departamentumokra és Cantonokra való felosztása az Országnak, Politicai felosztás-nak neveztetik. Ha valamely Státus fegyverrel vagy másképpen elfoglal egy földet az ö lakossival edjütt és azt magáévá tészi, akkor gyakran a’ maga országának nevét adja annak a’ földnek p. o. ha a Magyarok valamely idegen földet elfoglalnának lehetö hogy azt új Magyarországnak neveznék. Sokszor kivándorolnak valamely Országból a’ lakosok és ollyan földön telepednek meg mely még lakva nem vólt, ez az új társaság Coloniá-ja lesz amannak; ama pedig ennek a’ Coloniának Anyaországa (: Mutterland :)

← Older revision	Revision as of 10:59, 26 November 2022
(No difference)