SzentkeresztiM - Revision history

imported>SzentkeresztiM at 12:44, 9 June 2020

2020-06-09T12:44:00Z

imported>SzentkeresztiM at 12:42, 9 June 2020

2020-06-09T12:42:20Z

imported>SzentkeresztiM at 12:36, 9 June 2020

2020-06-09T12:36:38Z

imported>Fellegizs: Created page with "Teszt"

2020-06-09T11:04:02Z

Created page with "Teszt"

New page

Teszt

@@ Line 1: / Line 1: @@
 ==Vallás.==
-           Több híres theologusok, azt állíták, hogy nincs a’ világon olly tartomány, mellyben a’ vallás valami nyomára ne lehetne akadni; azonban Australia’ lakósi úgy látszik kivételt csinálnak ezen szabály alól. Nem imádják ők se a ’ napot, se a’ holdat, se a’ csillagokat; nem tisztelik a’ tüzet sem, noha az reájok nézve szükséges tárgy; de valami állat, hal vagy madár eránt sem viseltetnek különös hódolattal. Soha sem tapasztalta senki, hogy valamelly anyagi vagy képzeleti tárgy őket jó tettre '''határozta''', vagy ollyak végbevitelétől tartóztatta volna, mellyeket vétkeseknek tartanak. Igazán véve, mutatkozik azonban nálok a’ jövendő '''létel'''’ valami eszméje, de ez független minden vallásos esmerettől, mert nincs annak sem jelen életökre, sem tetteikre legkisebb befolyása sem. Gyakran tudakozták tőlök, mi lesz belőlök halálok után; némellyek azt felelték, hogy a’ nagy vízbe (tengerbe) merülnek, mások hogy annak túlpartjára költöznek; de legtöbben azt mondták, hogy a’ fellegekbe repülnek. Benilong, egy benszülött, sokáig mulatott Angolhonban ’s ott magának sok esmeretet szerzett az európai szokások ’s erkölcsökről. Collins úr, tudni kíváná Benilongtól, Angolhonbóli visszatérte után, mit gondol, honnan származtak a’ feketék (Iora), előrebocsátván, hogy a’ port-jacksoni fehérek mind Angolhonból jöttek? Benilong akadozott. Kérdeztetvén, ha nem valamelly szigetből jöttek-e a’ feketék, azt felelé, hogy azok semmi szigetből nem, hanem a’ fellegekből (bourouwi) jöttek, ’s hogy halálok után ismét oda térnek vissza. Benilong azt láttatott mondani akarni, hogy a’ meghóltak, kis gyermekek alakjában szállnak új lakhelyökbe, eleinte a’ fák ágaira, tetejére repdesvén, ’s szerinte ezen állapotban apró '''halacskákból''' élvén.
+           Több híres theologusok, azt állíták, hogy nincs a’ világon olly tartomány, mellyben a’ vallás valami nyomára ne lehetne akadni; azonban Australia’ lakósi úgy látszik kivételt csinálnak ezen szabály alól. Nem imádják ők se a ’ napot, se a’ holdat, se a’ csillagokat; nem tisztelik a’ tüzet sem, noha az reájok nézve szükséges tárgy; de valami állat, hal vagy madár eránt sem viseltetnek különös hódolattal. Soha sem tapasztalta senki, hogy valamelly anyagi vagy képzeleti tárgy őket jó tettre '''határozta''', vagy ollyak végbevitelétől tartóztatta volna, mellyeket vétkeseknek tartanak. Igazán véve, mutatkozik azonban nálok a’ jövendő '''létel'''’ valami eszméje, de ez független minden vallásos esmerettől, mert nincs annak sem jelen életökre, sem tetteikre legkisebb befolyása sem. Gyakran tudakozták tőlök, mi lesz belőlök halálok után; némellyek azt felelték, hogy a’ nagy vízbe (tengerbe) merülnek, mások hogy annak túlpartjára költöznek; de legtöbben azt mondták, hogy a’ fellegekbe repülnek. Benilong, egy benszülött, sokáig mulatott Angolhonban ’s ott magának sok esmeretet szerzett az európai szokások ’s erkölcsökről. Collins úr, tudni kíváná Benilongtól, Angolhonbóli visszatérte után, mit gondol, honnan származtak a’ feketék (Iora), előrebocsátván, hogy a’ port-jacksoni fehérek mind Angolhonból jöttek? Benilong akadozott. Kérdeztetvén, ha nem valamelly szigetből jöttek-e a’ feketék, azt felelé, hogy azok semmi szigetből nem, hanem a’ fellegekből (bourouwi) jöttek, ’s hogy halálok után ismét oda térnek vissza. Benilong azt láttatott mondani akarni, hogy a’ meghóltak, kis gyermekek alakjában szállnak új lakhelyökbe, eleinte a’ fák ágaira, tetejére repdesvén, ’s szerinte ezen állapotban apró '''halacskákból''' élvén.<ref>Halacska</ref>
            A’ Sydneyben lakó ifjú benszülöttek, vasárnap örömest mentek a templomba, a’ nélkül hogy legkisebb figyelemmel lettek volna arra, mi ott történik. Sokszor lehete látni őket kezökbe ragadni egy könyvet ’s igen ügyesen utánozni a’ papot '''tagjártatásiban''', (mert ügyesebb majmolókat találni lehetetlen) nevetve ’s örülve, ha torzképeik tapssal fogadtattak.
-== Vallás 2 ==
+==Vallás 2==
            Szó volt valami ujságban egy benszülöttről, ki midőn valaki egy varjúra akarna lőni, eleibe ugrott, ’s az ki e’ tettet látta, ebből azt következteté hogy ezen madár tisztelet tárgya a ’ vadaknál. Azonban bátran lehet állítani, hogy az australiaiak nem csak nem ellenzik a’ varjak meglövését, hanem inkább ezek’ húsa kedves falatjok, ’s megfogásokra következendő fortéllyal élnek. Egy benszülött lefekszik a’ sziklára, mintha a’ napon elaludt volna, ’s kezében egy darab halat tart. A’ madár, ölyv vagy varjú, látván a’ zsákmányt ’s ez embert mozdulatlan, rácsap a’ halra, de azon pillanatban ön maga lesz a’ vad martaléka, ki azt hirtelen tűzbe veti, ’s megsütvén jóízűn megeszi.
            Egyébiránt Collins és Barrington szerént, nem lehet kételkedni, hogy ők a’ jó és a’ rossz közti különbséget érzik ’s szavakkal bírnak annak kijelentésére. Igy ha valaki rajtok igazságtalanságot követ el, vagy büdős ráját mutat nekik, mit sohasem esznek meg, így kiáltanak wiri, rossz; ellenben ha valaki velök jóttesz, vagy ha kangarou-t (kedves ételöket) látnak, azt mondják boud-jiri, jó. Egyébiránt az erkölcsi tulajdonságokat, ugyan nem szavakkal fejezik ki, mint a’ testieket, úgy hogy azok eszmeikben összezavarva lenni látszanak. Igy ellenségeik wiri, barátjaik boud-jiri. Ha emberevésről szólt velök az ember, ezen eszme eránt nagy borzadást mutattak ’s azt mondák, hogy az wiri; ha azokat látták megbüntettetni, kik velök roszúl bántak, helybehagyásokat nyilváníták, azt mondván hogy az boud-jiri. Az éjjeli orgyilkolást, noha azok nálok bosszuszomjoknál fogva gyakoriak, ócsárolják, az alatt míg a’ jóság ’s nemeslelkűség tetteit, mellyekre képesek, dicsérik. Olly férfi ki bátor kézzel nem ragadna lándzsát, hanem elszaladna, ugy találtatnék, mint gyávaszívű vagy dji-roun '''ez''' mint wiri. De ezen sziget lakók’ esmerete a’ jó és roszról bizonyosan semmi esetben sem terjed világi létökön túl ’s képzeletök sincs arról, hogy egyik vagy másik legkisebb viszonyban is volna jövendő allapotjokkal. Vilagosan '''kiírja''' ezt azon módróli véleményök, miként hagyják is e’ világot, ’s mennek be a’ másikba, apró gyermekek alakjában, mellyel akkor is bírandnak ha egykor itt ismét megjelenendnek.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-== Vallás. ==
+==Vallás.==
            Több híres theologusok, azt állíták, hogy nincs a’ világon olly tartomány, mellyben a’ vallás valami nyomára ne lehetne akadni; azonban Australia’ lakósi úgy látszik kivételt csinálnak ezen szabály alól. Nem imádják ők se a ’ napot, se a’ holdat, se a’ csillagokat; nem tisztelik a’ tüzet sem, noha az reájok nézve szükséges tárgy; de valami állat, hal vagy madár eránt sem viseltetnek különös hódolattal. Soha sem tapasztalta senki, hogy valamelly anyagi vagy képzeleti tárgy őket jó tettre '''határozta''', vagy ollyak végbevitelétől tartóztatta volna, mellyeket vétkeseknek tartanak. Igazán véve, mutatkozik azonban nálok a’ jövendő '''létel'''’ valami eszméje, de ez független minden vallásos esmerettől, mert nincs annak sem jelen életökre, sem tetteikre legkisebb befolyása sem. Gyakran tudakozták tőlök, mi lesz belőlök halálok után; némellyek azt felelték, hogy a’ nagy vízbe (tengerbe) merülnek, mások hogy annak túlpartjára költöznek; de legtöbben azt mondták, hogy a’ fellegekbe repülnek. Benilong, egy benszülött, sokáig mulatott Angolhonban ’s ott magának sok esmeretet szerzett az európai szokások ’s erkölcsökről. Collins úr, tudni kíváná Benilongtól, Angolhonbóli visszatérte után, mit gondol, honnan származtak a’ feketék (Iora), előrebocsátván, hogy a’ port-jacksoni fehérek mind Angolhonból jöttek? Benilong akadozott. Kérdeztetvén, ha nem valamelly szigetből jöttek-e a’ feketék, azt felelé, hogy azok semmi szigetből nem, hanem a’ fellegekből (bourouwi) jöttek, ’s hogy halálok után ismét oda térnek vissza. Benilong azt láttatott mondani akarni, hogy a’ meghóltak, kis gyermekek alakjában szállnak új lakhelyökbe, eleinte a’ fák ágaira, tetejére repdesvén, ’s szerinte ezen állapotban apró '''halacskákból''' élvén.
            A’ Sydneyben lakó ifjú benszülöttek, vasárnap örömest mentek a templomba, a’ nélkül hogy legkisebb figyelemmel lettek volna arra, mi ott történik. Sokszor lehete látni őket kezökbe ragadni egy könyvet ’s igen ügyesen utánozni a’ papot '''tagjártatásiban''', (mert ügyesebb majmolókat találni lehetetlen) nevetve ’s örülve, ha torzképeik tapssal fogadtattak.
            Szó volt valami ujságban egy benszülöttről, ki midőn valaki egy varjúra akarna lőni, eleibe ugrott, ’s az ki e’ tettet látta, ebből azt következteté hogy ezen madár tisztelet tárgya a ’ vadaknál. Azonban bátran lehet állítani, hogy az australiaiak nem csak nem ellenzik a’ varjak meglövését, hanem inkább ezek’ húsa kedves falatjok, ’s megfogásokra következendő fortéllyal élnek. Egy benszülött lefekszik a’ sziklára, mintha a’ napon elaludt volna, ’s kezében egy darab halat tart. A’ madár, ölyv vagy varjú, látván a’ zsákmányt ’s ez embert mozdulatlan, rácsap a’ halra, de azon pillanatban ön maga lesz a’ vad martaléka, ki azt hirtelen tűzbe veti, ’s megsütvén jóízűn megeszi.
            Egyébiránt Collins és Barrington szerént, nem lehet kételkedni, hogy ők a’ jó és a’ rossz közti különbséget érzik ’s szavakkal bírnak annak kijelentésére. Igy ha valaki rajtok igazságtalanságot követ el, vagy büdős ráját mutat nekik, mit sohasem esznek meg, így kiáltanak wiri, rossz; ellenben ha valaki velök jóttesz, vagy ha kangarou-t (kedves ételöket) látnak, azt mondják boud-jiri, jó. Egyébiránt az erkölcsi tulajdonságokat, ugyan nem szavakkal fejezik ki, mint a’ testieket, úgy hogy azok eszmeikben összezavarva lenni látszanak. Igy ellenségeik wiri, barátjaik boud-jiri. Ha emberevésről szólt velök az ember, ezen eszme eránt nagy borzadást mutattak ’s azt mondák, hogy az wiri; ha azokat látták megbüntettetni, kik velök roszúl bántak, helybehagyásokat nyilváníták, azt mondván hogy az boud-jiri. Az éjjeli orgyilkolást, noha azok nálok bosszuszomjoknál fogva gyakoriak, ócsárolják, az alatt míg a’ jóság ’s nemeslelkűség tetteit, mellyekre képesek, dicsérik. Olly férfi ki bátor kézzel nem ragadna lándzsát, hanem elszaladna, ugy találtatnék, mint gyávaszívű vagy dji-roun '''ez''' mint wiri. De ezen sziget lakók’ esmerete a’ jó és roszról bizonyosan semmi esetben sem terjed világi létökön túl ’s képzeletök sincs arról, hogy egyik vagy másik legkisebb viszonyban is volna jövendő allapotjokkal. Vilagosan '''kiírja''' ezt azon módróli véleményök, miként hagyják is e’ világot, ’s mennek be a’ másikba, apró gyermekek alakjában, mellyel akkor is bírandnak ha egykor itt ismét megjelenendnek.

← Older revision		Revision as of 12:36, 9 June 2020
Line 1:		Line 1:
−	~~Teszt~~	+	== Vallás. ==
		+	Több híres theologusok, azt állíták, hogy nincs a’ világon olly tartomány, mellyben a’ vallás valami nyomára ne lehetne akadni; azonban Australia’ lakósi úgy látszik kivételt csinálnak ezen szabály alól. Nem imádják ők se a ’ napot, se a’ holdat, se a’ csillagokat; nem tisztelik a’ tüzet sem, noha az reájok nézve szükséges tárgy; de valami állat, hal vagy madár eránt sem viseltetnek különös hódolattal. Soha sem tapasztalta senki, hogy valamelly anyagi vagy képzeleti tárgy őket jó tettre '''határozta''', vagy ollyak végbevitelétől tartóztatta volna, mellyeket vétkeseknek tartanak. Igazán véve, mutatkozik azonban nálok a’ jövendő '''létel'''’ valami eszméje, de ez független minden vallásos esmerettől, mert nincs annak sem jelen életökre, sem tetteikre legkisebb befolyása sem. Gyakran tudakozták tőlök, mi lesz belőlök halálok után; némellyek azt felelték, hogy a’ nagy vízbe (tengerbe) merülnek, mások hogy annak túlpartjára költöznek; de legtöbben azt mondták, hogy a’ fellegekbe repülnek. Benilong, egy benszülött, sokáig mulatott Angolhonban ’s ott magának sok esmeretet szerzett az európai szokások ’s erkölcsökről. Collins úr, tudni kíváná Benilongtól, Angolhonbóli visszatérte után, mit gondol, honnan származtak a’ feketék (Iora), előrebocsátván, hogy a’ port-jacksoni fehérek mind Angolhonból jöttek? Benilong akadozott. Kérdeztetvén, ha nem valamelly szigetből jöttek-e a’ feketék, azt felelé, hogy azok semmi szigetből nem, hanem a’ fellegekből (bourouwi) jöttek, ’s hogy halálok után ismét oda térnek vissza. Benilong azt láttatott mondani akarni, hogy a’ meghóltak, kis gyermekek alakjában szállnak új lakhelyökbe, eleinte a’ fák ágaira, tetejére repdesvén, ’s szerinte ezen állapotban apró '''halacskákból''' élvén.
		+
		+	A’ Sydneyben lakó ifjú benszülöttek, vasárnap örömest mentek a templomba, a’ nélkül hogy legkisebb figyelemmel lettek volna arra, mi ott történik. Sokszor lehete látni őket kezökbe ragadni egy könyvet ’s igen ügyesen utánozni a’ papot '''tagjártatásiban''', (mert ügyesebb majmolókat találni lehetetlen) nevetve ’s örülve, ha torzképeik tapssal fogadtattak.
		+
		+	Szó volt valami ujságban egy benszülöttről, ki midőn valaki egy varjúra akarna lőni, eleibe ugrott, ’s az ki e’ tettet látta, ebből azt következteté hogy ezen madár tisztelet tárgya a ’ vadaknál. Azonban bátran lehet állítani, hogy az australiaiak nem csak nem ellenzik a’ varjak meglövését, hanem inkább ezek’ húsa kedves falatjok, ’s megfogásokra következendő fortéllyal élnek. Egy benszülött lefekszik a’ sziklára, mintha a’ napon elaludt volna, ’s kezében egy darab halat tart. A’ madár, ölyv vagy varjú, látván a’ zsákmányt ’s ez embert mozdulatlan, rácsap a’ halra, de azon pillanatban ön maga lesz a’ vad martaléka, ki azt hirtelen tűzbe veti, ’s megsütvén jóízűn megeszi.
		+
		+	Egyébiránt Collins és Barrington szerént, nem lehet kételkedni, hogy ők a’ jó és a’ rossz közti különbséget érzik ’s szavakkal bírnak annak kijelentésére. Igy ha valaki rajtok igazságtalanságot követ el, vagy büdős ráját mutat nekik, mit sohasem esznek meg, így kiáltanak wiri, rossz; ellenben ha valaki velök jóttesz, vagy ha kangarou-t (kedves ételöket) látnak, azt mondják boud-jiri, jó. Egyébiránt az erkölcsi tulajdonságokat, ugyan nem szavakkal fejezik ki, mint a’ testieket, úgy hogy azok eszmeikben összezavarva lenni látszanak. Igy ellenségeik wiri, barátjaik boud-jiri. Ha emberevésről szólt velök az ember, ezen eszme eránt nagy borzadást mutattak ’s azt mondák, hogy az wiri; ha azokat látták megbüntettetni, kik velök roszúl bántak, helybehagyásokat nyilváníták, azt mondván hogy az boud-jiri. Az éjjeli orgyilkolást, noha azok nálok bosszuszomjoknál fogva gyakoriak, ócsárolják, az alatt míg a’ jóság ’s nemeslelkűség tetteit, mellyekre képesek, dicsérik. Olly férfi ki bátor kézzel nem ragadna lándzsát, hanem elszaladna, ugy találtatnék, mint gyávaszívű vagy dji-roun '''ez''' mint wiri. De ezen sziget lakók’ esmerete a’ jó és roszról bizonyosan semmi esetben sem terjed világi létökön túl ’s képzeletök sincs arról, hogy egyik vagy másik legkisebb viszonyban is volna jövendő allapotjokkal. Vilagosan '''kiírja''' ezt azon módróli véleményök, miként hagyják is e’ világot, ’s mennek be a’ másikba, apró gyermekek alakjában, mellyel akkor is bírandnak ha egykor itt ismét megjelenendnek.