Tudásáramlás - Revision history

SebAdam at 12:11, 17 February 2025

2025-02-17T12:11:17Z

SebAdam at 12:11, 17 February 2025

2025-02-17T12:11:00Z

Legomate at 14:36, 16 January 2023

2023-01-16T14:36:35Z

Legomate at 14:33, 16 January 2023

2023-01-16T14:33:16Z

FellegiZsofia at 10:49, 1 August 2022

2022-08-01T10:49:05Z

FellegiZsofia: /* A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia */

2022-08-01T10:45:25Z

A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia

SebAdam at 17:53, 31 July 2022

2022-07-31T17:53:57Z

FellegiZsofia: impresszum

2022-07-31T17:24:08Z

impresszum

Legomate at 13:35, 30 July 2022

2022-07-30T13:35:38Z

Legomate at 13:24, 30 July 2022

2022-07-30T13:24:15Z

← Older revision		Revision as of 12:11, 17 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből ~~[[DigiTudásáramlás\|~~érkező]] hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.	+	'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.

	A forrásantológia tartalomjegyzéke ezen a [[DigiTudásáramlás\|linken]] érhető el.		A forrásantológia tartalomjegyzéke ezen a [[DigiTudásáramlás\|linken]] érhető el.

← Older revision		Revision as of 12:11, 17 February 2025
Line 1:		Line 1:
−	'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.	+	'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből [[DigiTudásáramlás\|érkező]] hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.

	A forrásantológia tartalomjegyzéke ezen a [[DigiTudásáramlás\|linken]] érhető el.		A forrásantológia tartalomjegyzéke ezen a [[DigiTudásáramlás\|linken]] érhető el.

@@ Line 29: / Line 29: @@
 [[File:Új logó.png|center|thumb]]
 In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.
@@ Line 35: / Line 39: @@
 '''CONTRIBUTORS'''
 '''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf

← Older revision		Revision as of 14:33, 16 January 2023
Line 29:		Line 29:

	[[File:Új logó.png\|center\|thumb]]		[[File:Új logó.png\|center\|thumb]]
		+
		+	In the framework of the research project ''The Patterns of the Circulation of Scientific Knowledge in the Kingdom of Hungary, 1770–1830'', a team of six researchers has been focusing on seven fields of knowledge ''(history; classical philology – aesthetics; the history of philosophy; political sciences – statistics; ethnology – anthropology; medicine; economics – agricultural sciences)'', investigating how and through which personal, institutional, and media channels the different types of knowledge were transformed into scientific disciplines. The formation of the disciplines in Hungary in the decades at the turn of the eighteenth and nineteenth centuries was fundamentally determined by the European transfers of knowledge of varying intensity and width. The external influences, mainly from Göttingen and other educational centres in Vienna, Germany, and England and from alternative scientific communities, and their internal adaptation to the social, political, cultural, ethnic, and religious conditions of Hungary, contributed significantly to the reorganisation of the world of science. The present anthology offers a representative selection of sources from the seven fields to demonstrate the diverse paths of scholars, the epistemic arenas, the scientific methods and practices, and the ways of sharing knowledge.
		+
		+	The anthology’s table of contents is available at this [[DigiCirculation of Knowledge\|link]].
		+
		+	'''CONTRIBUTORS'''
		+
		+
		+
		+	'''The sources were selected and annotated, and the introductions and abstracts were written by:''' Piroska Balogh, Tibor Bodnár-Király, Dezső Gurka, Lilla Krász, György Kurucz, Ildikó Sz. Kristóf
		+
		+	'''English translation:''' Janka Kovács
		+
		+	'''Proofreading:''' Thomas Williams
		+
		+	'''Technical specification:''' Zsófia Fellegi, Gábor Palkó
		+
		+	'''Data enrichment:''' Janka Kovács, Ádám Sebestyén, Máté Szentkereszti
		+
		+	'''Responsible publisher:''' Department of Digital Humanities, Eötvös Loránd University
		+
		+	'''Place of publication:''' Budapest
		+
		+	'''Year of publication:''' 2022
		+
		+	©Free Access – no-reuse
		+
		+	The publication was supported by the K_16 119577 project of the National Research, Development and Innovation Office of Hungary.
		+
		+	[[File:Logo en-gb.jpg\|center\|thumb]]
		+	[[File:Nkfih-logo-en.png\|center\|thumb]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
 '''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.
@@ Line 5: / Line 9: @@
 '''Angol fordítás:''' Kovács Janka
 '''Technikai specifikáció:''' Fellegi Zsófia, Palkó Gábor

← Older revision		Revision as of 10:45, 1 August 2022
Line 1:		Line 1:
−	~~===~~ A tudományos ~~tudásáramlás~~ mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830~~: digitális forrásantológia ===~~	+	'''A tudományos tudás áramlásának mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830''' tematikájú alapkutatási projektum keretében a hat tagú kutatócsoport összesen hét tudásterület ''(történettudomány; klasszika-filológia - esztétika; filozófiatörténet; államtudományok - statisztika; etnológia - antropológia; medicina; ökonómia - agrártudományok)'' viszonylatában azt vizsgálta, hogyan és milyen személyi, intézményi és mediális csatornákon keresztül képződik különböző karakterű tudásformákból tudományos diszciplína. A szaktudományok magyarországi kialakulását a 18-19. századforduló évtizedeiben alapvetően meghatározták a különböző erősségű és szélességű európai tudásáramlási folyamatok. A külső, elsősorban Göttingenből és más bécsi, német, angol oktatási centrumokból, alternatív tudományos közegekből érkező hatáselemek és ezeknek belső, Magyarország társadalmi, politikai, kulturális, etnikai és vallási adottságaihoz igazodó adaptációs folyamatai jelentősen hozzájárultak ahhoz az átrendeződéshez, ami a tudományok világában bekövetkezett. Jelen szövegkiadás a hét tudásterületre nézve reprezentatív válogatást kínál tudós életutak, episztémikus színterek, tudományos módszerek és gyakorlatok, valamint a tudásmegosztás változatos formáinak megismeréséhez.
−
−	~~=== Impresszum ===~~

← Older revision		Revision as of 17:53, 31 July 2022
Line 21:		Line 21:

	'''A kiadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K_16 119577. számú projektje támogatta.'''		'''A kiadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K_16 119577. számú projektje támogatta.'''
		+	[[File:Logó, Tudásáramlás.jpg\|center\|thumb]]
		+
		+
		+	[[File:Új logó.png\|center\|thumb]]

@@ Line 1: / Line 1: @@
-Az utóbbi évtizedekben a tudományos tudástermelés térbeli és időbeli kontextusokhoz kötött mintázatainak vizsgálatára vonatkozó kutatások a tudományos tudás, az ahhoz kapcsolódó társadalmi és kulturális gyakorlatok, absztrakt tartalmak terjedésének sokszínű variációit különböző modellek kidolgozásával igyekeztek rekonstruálni. Ehhez az európai diskurzushoz kíván jelen projektünk csatlakozni, amely a tudásáramlás magyarországi mintázatainak az 1770-től 1830-ig terjedő időintervallumban történő rekonstruálására vállalkozik. Kutatási programunkban a göttingeni eredetű ’Wissenschaft vom Menschen’ narratíva mentén határoztuk meg a vizsgálni kívánt tudományterületek körét. A narratíva alkalmasnak tűnik annak a radikális változást jelző tudománytörténeti tradíciónak a megragadására, amelyben a tudományok fokozatosan új rendszerbe szerveződtek. Ez az átrendeződési folyamat az általunk alapkutatások szintjén vizsgálni kívánt hét tudományterület – úgymint filozófia, történettudományok, esztétika/klasszikafilológia, államtudományok/statisztika, medicina, etnológia/antropológia és az ökonómián belül az agrártudomány – hazai instrumentalizálódásában jól nyomon követhető. Projektünk fő célja, a nevezett szaktudományok magyarországi kialakulásában meghatározó göttingeni és más, főleg bécsi, német, angol hatások és recepció komplex vizsgálata, s ehhez kapcsolódó tematikus képi és szöveges forráscsoportok, valamint magyar és angol nyelvű konferencia- és tanulmánykötetek online, illetve papíralapú, kiadásra kész kéziratok elkészítése. Kutatásaink hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magyarországi tudományos tudásáramlás összetett jelenségei a nemzetközi diskurzus integráns részévé váljanak. Ezen túlmenően a tudásáramlás magyarországi mintázatainak leírására megalkotandó modellünk mintaként is szolgálhat egy regionális, közép-európai modell létrehozásához. Reményeink szerint jelen projektünk komplex módszertani és tartalmi szempontrendszerénél fogva a tudománytörténeten kívül további impulzusokat adhat a tudásszociológiai, a könyv-és olvasástörténeti, kommunikáció- és információtörténeti, történeti antropológiai kutatások számára is.
+=== A tudományos tudásáramlás mintázatai a Magyar Királyságban, 1770-1830: digitális forrásantológia ===
-'''A kiadások az alábbi linkeken érhetők el:'''
+=== Impresszum ===
-- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_Quart_Hung_3727_1 Gerics Pál Quart. Hung. 3727/1, 1820. március 19 - április 12.]
+'''Bevezetőt írták, a forrásszövegeket válogatták, annotálták, regesztákkal ellátták:''' Balogh Piroska, Bodnár-Király Tibor, Gurka Dezső, Krász Lilla, Kurucz György, Sz. Kristóf Ildikó
-- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_Quart_Hung_3727_2 Gerics Pál Quart. Hung. 3727/2, 1820. július 7-10.]
+'''Angol fordítás:''' Kovács Janka
-- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_Quart_Hung_3727_3 Gerics Pál Quart. Hung. 3727/3, 1820. december 26. és 1821. február 17.]
+'''Technikai specifikáció:''' Fellegi Zsófia, Palkó Gábor
-- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_Quart_Hung_3727_4 Gerics Pál Quart. Hung. 3727/4, 1821. augusztus 16-18.]
+'''Adatgazdagítás:''' Kovács Janka, Sebestyén Ádám, Szentkereszti Máté
-'''Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás 3. d. jelentések 5. Gerics Pál jelentései külföldi útjáról 1820-1825:'''
+'''Felelős kiadó:''' ELTE BTK Digitális Bölcsészet Tanszék
-- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_MNL_OL_Festetics_Lt_P_274_3 Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274, fol. 552-562.]
+'''Kiadás helye:''' Budapest
-- [http://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_MNL_OL_Festetics_Lt_P_274 Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274]
+'''Kiadás éve:''' 2022.
-- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Gerics_P%C3%A1l_MNL_OL_Festetics_Lt_P_274_2 Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274/2]
+©Free Access - no-reuse
-'''MNL OL Festetics Lt Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás P 279 Directorátusi Ügyiratok 1822. 130. d. Ternio III.:'''
+'''A kiadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal K_16 119577. számú projektje támogatta.'''

@@ Line 31: / Line 31: @@
 '''Az egészségügyi jelentés(írás), mint episztémikus műfaj és megismerési gyakorlatː'''
-- [[Johann Jacob Engel Relatio Physico]]
+- [https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/Johann_Jacob_Engel_Relatio_Physico Johann Jacob Engel Relatio Physico]
 '''Pesti orvos testvérpár a tudomány szolgálatábanː Cseh-Szombathy Sámuel és Cseh-Szombathy József végrendeleteiː'''

@@ Line 75: / Line 75: @@
 '''Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól'''
-[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/K%C3%B6rm%C3%B6czi_J%C3%A1nos_jegyzetei_Georg_Christoph_Lichtenbergnek_az_1796/1797-es_akad%C3%A9miai_%C3%A9vben_a_g%C3%B6ttingeni_egyetemen_tartott_k%C3%ADs%C3%A9rleti_fizikai_el%C5%91ad%C3%A1sair%C3%B3l Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]
+[https://eltedata.elte-dh.hu/wiki/K%C3%B6rm%C3%B6czi_J%C3%A1nos_jegyzetei_Georg_Christoph_Lichtenbergnek_az_1796_1797-es_akad%C3%A9miai_%C3%A9vben_a_g%C3%B6ttingeni_egyetemen_tartott_k%C3%ADs%C3%A9rleti_fizikai_el%C5%91ad%C3%A1sair%C3%B3l Körmöczi János jegyzetei Georg Christoph Lichtenbergnek az 1796/1797-es akadémiai évben a göttingeni egyetemen tartott kísérleti fizikai előadásairól]
 '''Georg Christoph Lichtenberg göttingeni professzor tanúsítványa Körmöczi János számára (1797)'''