ANTHROPOLOGIA 6

Almási Balogh Pál kéziratos kismonográfiája Ausztrália bennszülötteiről, 1835 előtt (részlet)

(Almási Balogh Pál: Az ember Australiában. Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára, KRNYO D 22/5)

REGESZTA

A kézirat összesen hat ívrét papírt tesz ki, ezek kettőbe vannak hajtva és füzetszerűen egymásba téve. A füzetnek nem minden oldalára került írás: a teleírt oldalak száma összesen tizenkilenc. Almási Balogh Pál kézirata különböző gondolati egységekre, alfejezetekre tagolódik, amelyek legtöbbje (aláhúzott) alcímet visel. Az első gondolati egység cím nélküli, közvetlenül a főcím után következik, és az ausztrál bennszülöttek testi felépítésének és lakókörnyezetének a sajátosságait taglalja (kb. 3 oldal). Ezután következnek az alcímekkel is jelölt részek, úgymint “Vallás” (kb. 2 és fél oldal), “Lakhelyek” (kb. 2 oldal), “Életmód” (kb. 1 oldal), “Házasság” (kb. 5 és fél oldal), “Babona” (kb. 2 és fél oldal), valamint “Hajlamok” (kb. 2 oldal), “Öltözet” (kevesebb, mint 1 oldal), és végül “Nyelv” (kicsit több, mint 1 oldal).

Almási Balogh ezen írása az első etnológiai/kulturális antropológiai kismonográfia, amit Magyarországon Ausztrália őslakosairól összeállítottak. A kézirat datálatlan, így csak tartalmi és szövegközi hivatkozásai alapján lehet következtetni arra, hogy körülbelül mikor keletkezhetett: 1835 előtt.  

Almási Balogh Pál sohasem járt Ausztráliában, sohasem társalkodott élő bennszülöttekkel. Ausztrália és Óceánia őslakosairól csak a saját és mások könyvtárából, rajzokból és metszetekből szerezhetett ismereteket. Valamint J. F. Blumenbach göttingeni koponyagyűjteményében tájékozódhatott még, amelyet 1825-ben személyesen is alkalma volt meglátogatni. Az ausztrál kismonográfia többszörös adaptáció: kortárs brit és francia utazók és természettudósok – James Cook, David Collins (1756-1810), George Barrington (1755-1804), Allan Cunningham (1791-1839), René C. Quoy, (1790-1869) Joseph P. Gaimard (1793-1858), és legfőképpen a francia Óceánia-kutató utazó, Jules Sébastien Dumont d’Urville (1790-1742) - munkáinak magyarított és egybeszerkesztett részleteiből áll össze. A többség esetében konkrét, név szerinti hivatkozással.

Ebből a szövegből is hiányzik a kortárs társadalmi-hatalmi, koloniális helyzetre való reagálás, saját reflexió. Az angol vagy a francia gyarmatosító törekvéseket, s azok szomorú következményeit Almási Balogh adottnak tekinti, nem véleményezi. Bár itt-ott sajnálkozásának ad hangot a bennszülöttek „szemmel láthatólag” sanyarú sorsa láttán.

  |: Az emberfaj természethistoriájának egy igen érdekes ha nem legérdekesb részét azon népfajok’ studiuma teszi, mellyek az emberi míveltség’ legalsóbb fokán állanak. Szembeszökő közelségben találjuk is az embert az állatokhoz, mellyektől csak az emberfaj’ némelly elsőségei, nevezetesen a’ beszéd ’s égreemelt fő által különbözik. Mezítelenségökben találjuk is az emberben lakozó hajlamokat ’s szenvedelmeket, mellyek a’ társaságos életben, a’ nevelés, társasági viszonyok ’s különbféle körülmények által olly sok ezernemű árnyéklatok ’s alakokban mutatkoznak. :|

           |: Azon fekete emberfaj, melly Australiát eredetileg lakja, nemünk’ legalsóbb fokozatán áll. Kül alakja saját jellemmel bír: Termete közönségesen véve a’ középszerűnél is kisebb. Soványságok ’s vékony lábszáraik első tekintetre szembeszökő. :| |: Azonban ez azon nyomoruság ’s szegény taplálék eredménye, melly ezen szerencsétlen emberfajnak jutott. Egész télen át, csak egy vékony kangaroo-bőrrel takaródznak ők, melly vállaikat alig fedi, gyíkokkal és sovány gyökerekkel élnek, mellyekkel alig tengethetik életöket. :| |: Fejök elég nagy, arczok egy kissé keresztbe széles; szemöld-ívletök igen kidomborul, annyival inkább talán, mivel apró, fekete görbén álló szemeik, mellyek’ fejére sárgás, igen mélyen besülyednek. Orrok többé kevésbé lapos és szétterpedt; ajkaik középszerű nagyságuak, ínyök halvány, szájok nagy ’s szétvonult, igen szép, szabalyos és szorult fogakkal, mellyel tökéletesen hasonlítnak a’ mesterséges fogsorzathoz. Füleik középszerű nagyságuak, hajok barna vagy fekete, göndörű, a’ nélkül hogy gyapjas volna. :| |: Arczszínök vereslő fekete, de ezt természetesnek nem lehet mondani, mert a’ füst s’ érczmész (ocre) mellyel fejöket ’s testöket dörgölik, természeti testszínöket különösen módosítja; a’ fő szín minden esetre fekete. :| |: Szakállok ’s bajszok ritka ’s fekete. :|

          |: Mi nagy hatással van az éghajlat ’s föld’ mineműsége az ember testszerkezetére ’s erkölcsi tulájdonságira, Australia’ bennszülötteinél is láthatjuk. Australiában az egyebütt olly buja természet igen mostoha az ember eránt. Nem terem itt semmit a’ föld ennek táplalására. :| |: Kénytelen ez sokszor nagy földeket befutkosni lándsájával, melly egyedüli fegyvere, míg egy gyíkot, egy kígyót vagy más valamelly állatocskát átszegezhet, mellyet legfeljebb egy kicsit megpergel a’ tűznél. [+ Beszúrva: Olly háládatlan sok helyt a’ természet, hogy a’ bennszülött bogarakkal ’s döglött halakkal kénytelen magát táplálni.] Quoy és Gaimard híres természetvizsgálók sokszor látták Australia vad bennszülötteit a’ matrózok által elvetett halbeleket felfalni. [o Beszúrva: A tengeri kutyák öblénél  (La baie des Chiens-Marins, mind az ember, mind minden e’ tájon lakó állat tengervízzel kénytelen szomjuságát oltani.] :| |: Illy sovány eledel mellett sokszor olly soványak azok, hogy kisértetek gyanánt lézengenek eredeikben. Ahol a’ természet egy kissé kedvezőbb, mint a’ Jervis-öbölnél, a’ bennszülöttek is kevésbé ijesztő alakuak, izmosabbak ’s jobb idomzatúak. :|

           |: Különös, hogy ezen szerencsétleneknél, kiknek nincs miből élniök, az első, sőt egyedüli dolog, mi szembe tűnik, öltöző asztali tárgyak; apró veres érczmészdarabok, mellyekkel arczokat ’s testöket dörgölik ’s fejöket befedik. Mind két nembeliek egyebiránt halzsírral kenik be testöket, mi szenvedhetetlen büdösséget okoz, de a’ mi a’ mustikók ostromaitól óvja meg őket. Némellyek tulságig űzik testök ékesítését. Oh lehet-e borzasztóbbat gondolni, mint egy illy olajjal bekent ’s befeketített alakot, egy egy széles fejér körrel a’ szemek körül, hasonló színű tulzó vonásokat a’ karokon, czombokon és lábakon? Néha feketével bemázolva, fejér vonásokkal a’ széleken, ijesztő vázakat képeznek. :|

           |: Az asszonyok egy különös operatiónak vannak kitéve. Kis újjok két izületét, bal kezökön el kell veszteniök azon ürügy alatt, hogy ezen izületek terhökre volnának a’ horgászvessző kezelésénél. Az iffjaknak ellenben midőn a’ ferfiui korba lépnek át, egy fogokat rántják ki, mi nagy ünnepéllyel megy végbe. :| |: Egyebiránt a’ Botany-Bay, Port Jackson, és B[?] Bay környékén lakó uralkodó néptörzsök azon kizáró kiváltsággal bír, hogy minden más néptörzsökbőli vagy hatalma alatti embernek egy fogát megkívánja (…). :|

Vallás.

           |: Több híres theologusok, azt állíták, hogy nincs a’ világon olly tartomány, mellyben a’ vallás valami nyomára ne lehetne akadni; azonban Australia’ lakósi úgy látszik kivételt csinálnak ezen szabály alól. Nem imádják ők se a ’ napot, se a’ holdat, se a’ csillagokat; nem tisztelik a’ tüzet sem, noha az reájok nézve szükséges tárgy; de valami állat, hal vagy madár eránt sem viseltetnek különös hódolattal. Soha sem tapasztalta senki, hogy valamelly anyagi vagy képzeleti tárgy őket jó tettre határozta, vagy ollyak végbevitelétől tartóztatta volna, mellyeket vétkeseknek tartanak. Igazán véve, mutatkozik azonban nálok a’ jövendő létel’ valami eszméje, de ez független minden vallásos esmerettől, mert nincs annak sem jelen életökre, sem tetteikre legkisebb befolyása sem. Gyakran tudakozták tőlök, mi lesz belőlök halálok után; némellyek azt felelték, hogy a’ nagy vízbe (tengerbe) merülnek, mások hogy annak túlpartjára költöznek; de legtöbben azt mondták, hogy a’ fellegekbe repülnek. Benilong, egy benszülött, sokáig mulatott Angolhonban ’s ott magának sok esmeretet szerzett az európai szokások ’s erkölcsökről. Collins úr, tudni kíváná Benilongtól, Angolhonbóli visszatérte után, mit gondol, honnan származtak a’ feketék (Iora), előrebocsátván, hogy a’ port-jacksoni fehérek mind Angolhonból jöttek? Benilong akadozott. Kérdeztetvén, ha nem valamelly szigetből jöttek-e a’ feketék, azt felelé, hogy azok semmi szigetből nem, hanem a’ fellegekből (bourouwi) jöttek, ’s hogy halálok után ismét oda térnek vissza. Benilong azt láttatott mondani akarni, hogy a’ meghóltak, kis gyermekek alakjában szállnak új lakhelyökbe, eleinte a’ fák ágaira, tetejére repdesvén, ’s szerinte ezen állapotban apró halacskákból élvén. :|

          |: A’ Sydneyben lakó ifjú benszülöttek, vasárnap örömest mentek a templomba, a’ nélkül hogy legkisebb figyelemmel lettek volna arra, mi ott történik. Sokszor lehete látni őket kezökbe ragadni egy könyvet ’s igen ügyesen utánozni a’ papot tagjártatásiban, (mert ügyesebb majmolókat találni lehetetlen)  nevetve ’s örülve, ha torzképeik tapssal fogadtattak. :|

          |: Szó volt valami ujságban egy benszülöttről, ki midőn valaki egy varjúra akarna lőni, eleibe ugrott, ’s az ki e’ tettet látta, ebből azt következteté hogy ezen madár tisztelet tárgya a ’ vadaknál. Azonban bátran lehet állítani, hogy az australiaiak nem csak nem ellenzik a’ varjak meglövését, hanem inkább ezek’ húsa kedves falatjok, ’s megfogásokra következendő fortéllyal élnek. Egy benszülött lefekszik a’ sziklára, mintha a’ napon elaludt volna, ’s kezében egy darab halat tart. A’ madár, ölyv vagy varjú, látván a’ zsákmányt ’s ez embert mozdulatlan, rácsap a’ halra, de azon pillanatban ön maga lesz a’ vad martaléka, ki azt hirtelen tűzbe veti, ’s megsütvén jóízűn megeszi. :|

           Egyébiránt Collins és Barrington szerént, nem lehet kételkedni, |: hogy ők a’ jó és a’ rossz közti különbséget érzik ’s szavakkal bírnak annak kijelentésére. Igy ha valaki rajtok igazságtalanságot követ el, vagy büdős ráját mutat nekik, mit sohasem esznek meg, így kiáltanak wiri, rossz; ellenben ha valaki velök jóttesz, vagy ha kangarou-t (kedves ételöket) látnak, azt mondják boud-jiri, jó. Egyébiránt az erkölcsi tulajdonságokat, ugyan nem szavakkal fejezik ki, mint a’ testieket, úgy hogy azok eszmeikben összezavarva lenni látszanak. Igy ellenségeik wiri, barátjaik boud-jiri. Ha emberevésről szólt velök az ember, ezen eszme eránt nagy borzadást mutattak ’s azt mondák, hogy az wiri; ha azokat látták megbüntettetni, kik velök roszúl bántak, helybehagyásokat nyilváníták, azt mondván hogy az boud-jiri. Az éjjeli orgyilkolást, noha azok nálok bosszuszomjoknál fogva gyakoriak, ócsárolják, az alatt míg a’ jóság ’s nemeslelkűség tetteit, mellyekre képesek, dicsérik. Olly férfi ki bátor kézzel nem ragadna lándzsát, hanem elszaladna, ugy találtatnék, mint gyávaszívű vagy dji-roun ez mint wiri. :| |: De ezen sziget lakók’ esmerete a’ jó és roszról bizonyosan semmi esetben sem terjed világi létökön túl ’s képzeletök sincs arról, hogy egyik vagy másik legkisebb viszonyban is volna jövendő allapotjokkal. Vilagosan kiírja ezt azon módróli véleményök, miként hagyják is e’ világot, ’s mennek be a’ másikba, apró gyermekek alakjában, mellyel akkor is bírandnak ha egykor itt ismét megjelenendnek. :|

Lakhelyek.

           |: Ezek olly nyomorultak a’mint csak képzelni lehet. Az erdők lakójának kunyhója egyszerű fahéjból áll, melly középen meg van hajtva ’s két végivel a’ földben megerősítve, ’s melly legfeljebb is tökéletlenül képes esső és széltől megóvni szerencsétlen lakóját. Magokkal soha sem viszik.

           A’ tenger partján ezen kunyhók sokkal nagyobbak, több a’ tetőn egyenesített fahéjból állanak, kemencze alakuak, egy bemenettel ’s hét nyolcz személyt befogadhatnak. A’ tűzhely inkább a’ bemenetelnél van, mint a’ kunyhóban, mellynek belseje közönségesen véve, a’ legpiszkosabb ’s füstösebb lyuk. Ezen fahéj-kunyhókon kívül a’ kősziklákban is vájnak üregeket magoknak. Ezen üregek előtt szembeszökő a’ föld’ termékenysége; ha ássa az ember ezen földet, nagy számú csigák ’s más maradványokra talál. Ezen felfedezés nagy hasznára volt a’ gyarmatnak; a’ csigákból meszet csináltak ’s a’ többi trágya gyanánt szolgált a’ kertekben.

           A benszülettek öszve vissza telepednek le ezen kunyhókban, vagy üregekben, férfiak, asszonyok, gyermekek, hol ugyan azon hasznokat élvezik, mellyeket a’ barom ön fedele alatt, tudniillik a’ rosz idő ellen védetnek ’s édesen alszanak, ha abban őket semmi ellenség nem háborgatja.

           Igen keveset tartanak ők az Európaiak’ házairól, ’s nem becsülték semmire azokat mellyeket számokra Macquarie gubernator szíves volt építtetni; csak hamar öszve is omlottak azok. Egyszer főnököket Bungari-t tudakozták: Mit tart a’ házakról? vállvonítva csak azt felelte: Mari boud-jiri, Massa, ’posse he rain. Igen jók Uram, feltévén hogy esik. :|

           |: Álmok olly mély, hogy a’ féltékenység vagy bosszúszomj, sokszor arra indítja ellenségeiket, hogy ezt használják ’s őket orozva megöljék; több példái voltak ezen árulásnak. Egy ezen esetek közül azon nevezetességgel bírt, hogy mielőtt a’ gyilkos átszurá áldozatját, felvéve a’ gyermeket, melly karjai közt aludt ’s Sydneybe vitte, hogy róla gondoskodjék. Minthogy a’ benszülöttek jól tudják a’ veszedelmet, mellynek álmok alatt kitétetnek, mindent elkövetnek hogy a’ gyarmatosoktól vad[ász?]kutya vagy borzeb kölyköket kapjanak [lopjanak?], mellyeket becses éjjeli őröknek tartanak. :|

Életmód.

|: A’ parti benszülötteknek, kik legjobban esmertetnek, nincs egyéb élelmök a’ halnál; fő foglalatosságok a’ halászat; :| |: de az eszközök különböznek a’ nemhez képest; a’ férfiak szigonygerellyel, az asszonyok horgászzsineggel élnek. :| |: A’ szigonygerely 15-20 lábnyi hosszu nád, mellynek végén négy szigony van. Ezek csontdarabokból készülnek ’s gummival ragasztatnak a’ fához. :| |: Szép időben fahéjcsónakjokban veszteglenek, szemeik közel a’ víz felülyéhez, készek átütni szigonyjokkal prédájokat miben ritkán hibáznak. :|

|: Az asszonyok magok készítik horgászvesszőjöket bizonyos fahéjból; horgaik gyöngycsigahéjból készülnek, mellyet addig dörgölnek egy kőhöz, míg a’ szükséges formát meg nem kapják. Noha ezen horgok szakáltalanok, czéljoknak még így is teljesen megfelelnek. :|

|: Az asszonyok danolnak a’ horgászat alatt nyomorult fahéjcsónakaikban, mellyek a’ vízből alig vannak hat hüvelyknyire ki. Közel hozzájok a’ homokon vagy tengeri füvön mindég egy kis tűz van, mellyen a’ halat tüstént megsüthessék, ha azt meg akarják enni. :|

|: Kivévén az állatokat, az erdők alig nyujtanak egyéb élelmet a’ vadaknak; néhány bogyó, a’ Dioscorea’ (igname) egy neme, harasztgyökér, különbféle banksiák’ virága ’s néha egy kis méz; íme mind, mit nékiek a’ növényvilág ad. :|

|: Az erdőkben ’s folyamok partjain élő benszülöttek, más élelmeket kénytelenek keresni ’s e’ végre kemény gyakorlatokra van szükségök. Módjaik az állatoknak kelepczébeni megfogására igen fáradságossak.

Az erdei vadak a’ harasztgyökeret ’s hangyákat egymással öszvezúzván, belőle tésztaneműt csinálnak, mellyhez még annak idejében hangyatojást is tesznek. Eledeleikben felette mocskosak ’s mindent megesznek, mi kezökbe esik, még a’ férgeket, hernyókat és gilisztákat is. :|