MEDICINA 4

Czepecz János és Conrád András Sopron szabad királyi város főorvosainak az 1785. évre vonatkozó, 1786. február 28-án kelt egészségügyi jelentése

(Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára C 66 99. cs. 56. kf. /1785-86.)

REGESZTA

A 18. század második felében a modern állam bürokratikus szervezetrendszérenek kialakítása keretében fokozatosan kiépülő (köz)egészségügyi szakadminisztráció részeként a Magyar Királyság területén új episztémikus műfaj, s egyszersmind intellektuális gyakorlat jelent meg. A törvényhatósági főorvosok egymás közötti, a birodalmi és országos szakhivatalok közötti információ- és tudásmegosztás új textuális eszközét jelentő egészségügyi jelentéseikben havonkénti bontásban, a tárgyévre vonatkozó naponkénti feljegyzéseket retrospektíve összegve adtak számot az adott hónapra jellemző klimatikus viszonyokról, különböző természetű betegségekről, azok lefolyásáról, az alkalmazott terápiaformákról. A tartalmi elemek rendszerezése, az írásmód standardjainak kialakítása tekintetében a jelentési rendszer valójában II. József időszakában kezdett igazán szakszerűen működni. Az adott törvényhatóság orvosának felkészültsége, elhivatottsága, az alkalmazott megfigyelési kategóriák és lejegyzési rendszerek függvényében azonban jelentős lokális különbségek figyelhetőek meg. Az alább közölt két jelentés az egészségügyi-jelentésírás különböző értelmezésére kínál jellemző példát.

Relatio Physico-Medico-Chyrurgica

Tempestatum, et Morborum in re externorum per Annum 1785 in Libera, Regiaq[ue] Civitate Soproniensi occurentium, exhibita, per infrascriptos Juratos ejusdem C[ivi]t[a]tis Physicos.

|: Mense Januario

Tempestas – Frigus sub initium intensissimum, post moderatius: Nives multae: nebulae foetentes, et depluentes vix non quotidianae, venti frequentes, et subinde satis validi.

Morbi Medici – frequentissimi pleuritides, peripneumoniae, pleuro peripneumoniae inflammatoriae: frequentes febres continuae, continuae remittentes biliosae, putridae petechiasantes, verminosae, intermittentes tertianae, ac quartanae, morbilli, Turses, Haemorrhagiae uteri in gravidis, et non gravidis.

Morbi Chyrurgici – Aliquot ulcera levia, et perplures perniones diversarum partium. :|

Mense Februario

Tempestas – Frigus Januario multo intensius, inensissimum vero circa medium, et finem hujus: Coelum frequentius serenum, quam nebulosum: Venti rariores, ast validi: Nives copiosae.

Morbi medici – Praeter Haemorhagias uteri, utpote hoc Mense cersantes, indole, gradu, et numero iidem prioris Mensis omnes.

Morbi Chyrurgici – Aliquot ulcera levia, et perplures perniones diversarum partium, nonnulla panaritia, et una fractura, ac una luxatio brachii.

Mense Martio

Tempestas – Frigus primis diebus intensissimum, post ita remissum, ut intervenientibus Nebulis depluentibus, et ventis tepidioribus multis, nives residuae prioris et eae hujus Mensis, sensim vix non omnes diffluerent.

Morbi medici – Inflammatorii perpauci: copiosiores biliosi putridi: frequentissimi febres intermittentes tertianae, et quartanae sub paroxismo scarlatina, Urtica, aut Atroci Articulorum, vel carnis solius dolore stipatae. Rheumatismi universales, et particulares praesertim Coryzae, hemicraniae, Otalgiae, Oclontalgiae, genarum tumores, Anginae, raucedines, turses, Diarrhoeae: hinc inde etiam variolae benignae, morbilli, Apoplexiae, Asthmata, Pthyses, Hydropes.

Morbi Chyrurgici – Prioribus Mensibus similes, praeterea aliquoties Erysipelas pedum, et bis luxatio brachii.

Mense Aprili

Tempestas – Frigus sub initium, et finem intensum, medio Mense remissius: Coelum plerumq[ue] nebulosum: Nives exiguae, cito[qe] diffluentes, venti varii crebri.

Morbi Medici – frequentes Anginae, pleuritides, peripneumoniae, et pleuro-peripneumoniae verae inflammatoriae: frequentiores iidem inflammatorio biliosae, febres biliosae, putridae, verminosae: frequentissimi febres intermittentes tertianae, et quartanae symptomatibus, iisdem prioris mensis stipatae, Rheumatismi universales, arthritides, Turses: hinc inde Haemoptoae, Haemorrhagiae uteri.

Morbi Chyrurgici – Aliquot Ulcera venerea diversarum partium: perplures Erysipelades pedum: duae fracturae brachii, et una fractura femoris.

Mense Majo, et Junio

Tempestas – Ordinarie frigus, intercurrenter tamen persaepe nunc tepor, nunc Calor: Coelum plerumq[qe] nubilosum: pluviae multae: venti vix non quotidiani, per frigidi.

Morbi medici – praeter omnes indole gradu, et numero eosdem prioris mensis, frequentissimi febres intermittentes larvatae, Erysipelas faciei, ophthalmia serosae: et hinc inde Hydropes, et Apoplexiae.

Morbi Chyrurgici – Erysipelas pedum, panaritia, tumores diversi, et ulcera venerea diversarum partium, perplures: duae luxationes brachii, una fractura brachii et duae fracturae Claviculae.

Mense Julio, Augusto, Septembri

Tempestas – Calor in Julio, et Augusto minor, not abilior in Septembri, in constans tamen ob frequenter interveniens subitaneum frigus: Coelum de die plerumq[ue] serenum, mane, et vesperi nebulosum: Pluviae momentaneae, crebrae: Ventus rari, per frigidi.

Morbi medici – rari verae inflammatorii, frequentiores inflammatorio biliosi, febres biliosae, putridae, verminosae, et intermittentes, manifestae, ac larvatae Vomitu, Diarrhoea, aut etiam cholera stipatae: frequentissimi Rheumatismi biliosi, Diarrhoeae, Dysenteriae, cholerae, et hinc inde Hydropes.

Morbi Chyrurgici – panaritia, ulcera venerea, Esypelas pedum, parotides perplures: duae fracturae brachii, duae fracturae tybiae, et fibulae: una fractura femoris, una fractura claviculae: una luxatio brachii: una luxatio pedis.

Mense Octobri

Tempestas – Calor remissior, rarior, frequentius frigus: Coelum plus nubilosum: Pluviae crebrae, Venti vix non continui, per frigidi.

Morbi Medici – Ordinarii inflammatorio biliosi, febres biliosae, putridae petechisantes, verminosae, intermittentes manifestae, ac larvatae maxime rebelles, Rheumatismi universales, et in specie ii lumborum, Coxae, fermoris, scabies: hinc inde variolae spuriae Hydropes.

Morbi Chyrurgici – Ulcera diversarum partium scorbutica, venerea, et scrophulosa permulta, una fractura Claviculae.

Mense Novembri, et Decembri

Tempestas – Frigus constans, primum moderatum, dein intensius: Coelum raro serenum, ordinarie nebulosum: Pluviae momentaneae frequentes: Nives circa finem Decembris copiosa: venti crebri perfrigidi.

Morbi medici – praeter omnes indole, gradu, et numero eosdem prioris mensis, frequentissimi denuo praesertim circa Mensem Decembrem verae inflammatorii gutturis, et pectoris, turses ferinae in fantum, et Haemoptoae.

Morbi Chyrurgici – Ulcera Erysipelatosa, scrophulosa, scorbutica, et diversa alia permulta: una fractura femoris, una luxatio brachii.

|: Ita deniq[ue] fide, et genuine tempestatum, ut et morborum in[ternorum] ac externorum in L[ibera] R[egiaque] Civitate Soproniensi per Annum 1785. observatum decursum, ex Observationibus et propriis, et iis omnium hic existentium medicorum, ac Chyrurgorum enarravimus. Fueramus quoad Tempestatum Descriptiones breves, et cum quoad Symptomata Morborum, et quoad medendi Methodum nil peculiaris, aut novi observatum fuerat, sed utrumq[ue] cognito ordine, et usuali methodo succerserat, specialiorem utrorumq[ue] Descriptionem intermisimus ne Lecturis legendo, et Nobis scribendo inutilem, et tempus consummentem laborem faciamus. Utilius agere existimavimus, dum huic Relationi in fine adnecterimus nobis alias usualem Tabellam mortuariam, ex qua uno quasi intuitu gradus, et ratio mortalitatis Civitatis nostrae introspici potest. :|

|: Anno 1785. In L[ibera] R[egiaque] Civitate Soproniensi,

In genere

mortui nati sunt sexus foeminei 12. masculini 8. in summa 20. mortui sunt sexus foeminei 180. masculini 230. in summa 410.

In specie vero

I. In Mense	mortui nati, vel	mortui sunt.
Januario	2	32
Februario	1	36
Martio	1	44
Aprili	2	27
Majo	1	37
Junio	3	33
Julio	2	17
Augusto	1	30
Septembri	3	44
Octobri	2	38
Novembri
40
Decembri	2	32
in Summa	20	410

II. |: In Morbo – mortui nati, vel mortui sunt.

1. Gangraena consumti, vel partu difficili suffocati – 20.
2. In Convulsionibus, ex torminibus vel dentitione – 88.
3. In febre verminosa – 51.
4. In pleuritide, vel peripneumonia – 21.
5. In febre biliosa – 21.
6. In febre putrida cum parotidibus, miliaribus, vel petechiis – 14.
7. In Dysenteria – 12.
8. In Apoplexia – 21. :|
9. In gangraena febribus intermittentibus accendente – 23.

placide decurrentibus duobus, tribusve paroxismis febris praecipue tertiano, repente gravior subsequebatur paroxismus vomitu, Diarrhoea, cholera, aut sopore stipatus, qui dum Cortice illico jugulari non potuit, insequente novo paroxismo sub frigore necavit. Frequentissime hoc obtigit in Mensibus Augusti, et Septembris, et in senibus, aut exhaustis.

1. In Hydrope – 38.

Hydrops ad eo frequens hoc anno morbus, plerumq[ue] eos invasit, qui ex praegressis febribus intermittentibus obstructionibus viscerum laborabant, et de novo febre intermittente correpti, naturae, vel Agyrtis illius Curam concrederant. Non pauci etiam sine praegressa febre intermittente, aut obstructione viscerum ex Dysentheria validiore, vel tumore Leucophlegmatico totius Corporis Rheoumatismos universales, aut scarlatinata plerumq[ue] subsequente, subito disparentibus, vel etiam ex Asthmate in Hydropem incidebant, Duo tantum omnium pararenthesi abdominis repetitim instituta, feliciter, et actu sane viventes conservabantur.

1. In Phtysi – 86.

praegressae pleuritides, peripneumoniae, morbi acuti hemoptues, Catarrhi, febres intermittentes – diversis ex rationibus frequentissimae Phtyseos causae fuere.

1. In diversis e.g. tursi ferina, hernia incarcerata etc – 16.
2. In senio – 19.

III. |: In Aetate – mortui nati, vel mortui sunt.

1. praematura, vel matura, ante partum, vel sub partu – 20.
2. unius Anni a Nativitate – 97.
3. a primo ad 5 Aetatis Annum – 58.
4. a quinto ad 10 Aet[atis] Ann[um] – 27.
5. a decimo ad 20 Aet[atis] Ann[um] – 13.
6. a vigesimo ad 30 Aet[atis] Ann[um] – 29.
7. a trigesimo ad 40 Aet[atis] Ann[um] – 22.
8. a quadragesimo ad 50 Aet[atis] Ann[um] – 35.
9. a quinquagesimo ad 60 Aet[atis] Ann[um] – 42.
10. a sexagesimo ad 70 Aet[atis] Ann[um] – 44.
11. a septuagesimo ad 80 Aet[atis] Ann[um] – 28.
12. ab octuagesimo ad 90 Aet[atis] Ann[um] – 15. :|

|: IV. Cum Auxilio medico, Chyrurgico, vel Obstetricio  mortui nati, vel mortui sunt – 197. :|

|: V. Sine Auxilio medico, Chyrurgico, vel Obstetricio – mortui nati vel mortui sunt – 233. :|

|: ratio, quod tanti sine Auxilio perierint, non in defectu medicorum, Chyrurgorum, et Obstetricum, vel horum dexteritate, solertia, aut generositate quaerenda est, sed solum fere in Paupertate. Hoc enim inter Cives plurimos, et Plebem universam Civitatis nostrae tanta ut plurimum observatur, ut in infirmitatibus nec lecto, linteaminibus, aut convenienti quotidiano Insculo sibi prospici possint, multo minus medicamentis ex pharmacia desumtis, vel si ullis, non tamen sufficientibus. Ita summe moerentes, exspirare saepe vidimus infirmios, quos meliori sorte provisos, ars certo conservare potuisset. Optandum ideo, ut eo disponatur, quo Infirmis pauperibus medicamenta necessaria et Cassa publica, vel ut Elemosyna solvantur, vel tamen conseq[ue]ndo non solvendo fuerint, soluta mutuentur. Commodum, quod inde Civitati emerget, praeter populationem, et in Cassis pauperum, incurabilium, viduarum, et Orphanorum hic existentibus, brevie largum observabitur. Arte enim multo saepius superabitur diuturnitas, incurabilitas, aut laethalitas morborum. :|

Sopronÿ die 28a Februarÿ 1786. Joannes Jacobus Czepecz m[anu] p[ropria] Med. Doct. et Physicus ord. L[ibera] R[egiaque] Civitatis Soproniensis. Josephus Conrad m[anu] p[ropria] Med. Doct. Physicus Sopron. Acad. Caesar. Nat. curios. membrum.