Difference between revisions of "HECE"
imported>Admin |
imported>Admin |
||
| Line 4: | Line 4: | ||
Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg ([[Apáczai Csere János]]: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak. | Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg ([[Apáczai Csere János]]: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak. | ||
| − | |||
Revision as of 13:19, 11 December 2018
MTA-ELTE, HUMANIZMUS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN LENDÜLET KUTATÓCSOPORT, TÖRTÉNETI ÉRTELMISÉGI HÁLÓZATOK:
ÚJ ESZKÖZÖK A RESPUBLICA LITTERARIA VIZSGÁLATÁRA
Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg (Apáczai Csere János: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak.