STATISTICA 2

Az Emberről − A Politica Geographia − Az elementaris Mathematica Geographia. Ismeretlen szerző politikaigeográfia-jegyzete, 19. század első fele

(Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Kézirattár, 3369, ff. 1–62., kézirat)

REGESZTA

A geográfia tananyag lejegyzője először az emberről. A főbb természeti, fizikai, lelki tulajdonságai után felteszi a kérdést, ezek alapján mi jellemzi a magyarokat. Tudományára és ízlésére nézve a magyar elmarad más népektől. A vallás tekintetében toleráns, de a katolikus hit a domináns. Nyelve eltér a környező népekétől, több dialektusban beszélik. Iparára és gazdaságára nézve földművelés és állattenyésztés a jellemző. A népesség száma alacsony, összetétele alapján több nemzetből áll. Célja, hogy csinosítsa önmagát és fenntartsa kultúráját. A politikai geográfia az ország rendjéről, békéjéről, biztonságáról és boldogulásáról tanít. Ezek irányítása az uralkodó feladata, az igazgatás módja azonban több módon történhet. A társadalom különböző rendű emberekre, ezen belül nemtelenekre, birtokosokra, és az uralkodó család tagjaira osztható. Magyarország az Ausztriai birodalom része, ismerteti címerét és majd természeti és adminisztratív felosztását. A rend fenntartásában az egyház az állam fő támasza.

Az emberről [ff. 1–23.]

|: Az Ember minden földí teremtések között legnemesebb; minthogy néki az ő testén kívűl, mely az Állatokéhoz hasonló gondolkodó okos lelke is van. Az Ember is a’ Földön él – de hogy elélhessen, plántáknak és állatoknak is kell körűlötte lakni és lenni, melyek néki eledelül szolgálnak. Mennél termékenyebb a’ föld annál több Embereket táplálhat, és a’ hol a’ Föld ollyan termékeny, hogy több Emberek is elélhetnének rajta, mint a’ mennyín lakják; az a’ Föld nem bír elég lakosokkal, és nem is míveltethetik jól. :| A’ mely Földet Emberek nem lakják azt Kietlenpusztának (: Einöde :) hivjak. Ha a’ Föld a’ munkálás után termene de nem lakják, azt Vadhelynek (: Wildniß :) hivják. Ha’ pedig tellyességgel térméketlen a’ föld az Pusztaságnak (: Wüste :) nevezik. Az illyen hely rítka, mert a’ Emberi okosság, a’ terméketlen földet is mesterség által termékennyé teheti. |: A’ plánták között is vagynak társaságot szeretök; az Állatok között még inkább: − Az Ember pedig annyira társaságot szerető, hogy tsupán magánosan alig élhetne el; azért vagynak az Emberek között Együtt lakó familiák Nemzetségek Népek és Nemzetek. A’ Familia Atyából, Anyából, és Gyermekekböl ál – Ha ezek ismét elszaporodnak ’s külön egy egy új Familiát formálnak, azok a’ familiák egygyüttvéve egy nemzetséget tesznek – Több egy nyelvet beszéllő nemzetségek pedig egygyütt égy Nemzetet (: die Nation :) állítanak elő – Több egy törvényekkel bíró Nemzetek pedig egy Népet (: das Volk :) formálnak. :| Minthogy az Ember a’ maga okossága által az őtet környül vévő minden természeti dolgokat legjobban tud használni a’ maga szükségére és gyönyörűségére; tehát azt lehet mondani hogy a’ földön minden ö érette van teremtve. A’ Föld terméketlensége, a’ klíma roszasága mind a’ plánták mind a’ állatok nevekedését és szaporodását gátolya – A’ rossz eledel hideg nedveslevegö éppen úgy gátolja az Emberét is, mert a’ a’ kedvét és egésséget elrontja. Valamint a’ szegénység, terhes munka és nyughatatlan élet a’ Szegényembert mind lelkére mind testére nézve semmívé tészi: úgy tészi a’ föld terméketlensége a’ rosz hideg és nedves Clima a’ Nemzeteket semmívé. |: Sokat tesz az Ember lelkének, testének és Characterének formálódására annak a’ főldnek formája és természete a’ melyen lakik. A’ földszíne valamely országba lehet egyforma vagy kűlőmbőző, kedves kellemetes, vagy kedvetlen, szép vagy minden szépség nélkűl való, vagy pedig ollyan rettenetes, nagyságos dolgok lehetnek rajta hogy azok az Embert bámúlásba, tsudálkozásba, buzgóságba és más egyébb indulatba hozzák – A’ kébzelő tehettséget felébresztík és meg elevenítik söt némely szép mesterségekre is vezetik. A’ hol magos hegyek kies völgyek és szép tájékok vagynak, ott könynyen reá mennek az Emberek a’ tájékok le rajzolasára. :| Tapasztoljuk hogy tsak a’ kiesszép nap, és a’ szomorú idő mely különböző érzést gerjesztenek bennűnk. A’ homokos pusztatajék unalmat és kedvetlenséget, a’ szép zöld sik mezők kedvet vídámságot; a’ setét kietlen tsendes erdö pedig, szomorúságot félelmet őntenek belénk. Nemtsak a’ plánták hanem az állatok is sok gyönyörűséget tsinálnak nekünk – Sokkal szebb a’ szépzöld rét ha nyájak legelnek rajta mint ha pusztán van. Egy tsendes v. nagy tó magaban is szép, de szebb ha a’ hajók jönnek mennek rajta. A’ zöld bokros kőszíklák v. hegyek szépek magokban is, de mennyivel szebbek ha tsordák és nyájak hemsegnek rajtok. A’ hegyek közőtt lakó emberek vidámabbak jobb kedvűek mint a’ pusztaságon lakók. Még az Emberek életje módját is meghatározza a’ főld szine és tulajdonsága. A’ termékeny sík mezőkőn szántó vetők az Emberek – A’ bortermö hegyek mellett szőlő mívelők – |: A’ hol pedig a’ barmok legelésére jó a’ föld és a’ szántásra nem olyan jó m. p. o. a’ hegyek között ott pásztori életet élnek. Ha a’ föld a’ szántás vetés és baromtartás által el nem tarthatja az Embereket, akkor ők mesterségekre adják magokat. A’ mít a’ föld a’ mivelés által terem és a’ barmokat Természeti Productumoknak hivjuk; azt pedig a’ mít az Emberek mesterséggel készítenek Mesterségi Productumok-nak. Ha valamelyik Nemzetnek több természeti v. mesterségi productumai vagynak, mint a’ mennyire néki szüksége van; el adja v. el tseréli azt más nemzettel – Ha nints néki elég, mástól kel néki venni v. tserélni, igy ál elő a’ kereskedés. Ha a’ Nemzet többet ad el mint vészen, akkor az ö Kereskedése activa; ha pedig többet veszen mint elád akkor passiva. Minden féle productum a’ mit az Ember el ád v. veszen Portékának, neveztetík. A’ mely Országnak folyóvizei nagy tavai és tengerei vagynak az alkalmatos a’ Kereskedésre, és ott sokan Kereskedőkké és Halászokká lesznek az Emberek: valamint a’ hol sok vadakkal gazdag erdők vagynak, ott Vadászokká lesznek a’ Lakosok. :| Mitsoda élet móldját üznek a’ magyarok kiváltképpen? Mijé terem a’ mi országunknak oly bőven hogy másoknak is adhat el belölle? Mire van szüksége? Hányszor aratnak nállunk és mikor? Melyik nemzet veszen mitöllünk és mit? Mennyi élet terem nálunk egy szem után? Mi, hol terem bőven? Hányszor kaszálnak nállunk és mikor? Hogy élnek a’ mi hazánkfiaik egy v. másrészébe Országunknak? Mitsoda természetüek tulajdonságúak és Characterüek?

Áz Emberröl különösen az ő testére és lelkére nézve.

1ször Az ö Testére nézve különösen a’ mi Nemzetünk

a) A’ testállására a Nagysagára nézve.

|: A’ Magyar nem magos, rendszerént négy lábnál több és hatnál kevesebb – A’ teste allása szép; széles váll, kiülő mely, rövid derék, szépen nőtt hosszú lábak ékesítik erős testét. :|

b) Színére nézve.

|: A’ Magyar többnyire barna kisebb nagyobb mértékbe; de azért a’ bőre nem fekete hanem fejér

c) A’ Feje és Ábrázatja formája.

inkább telyes gömbölyü Ovál mint hosszú. Az Orra hegyes v. vastag tompa, rövid vagy hosszú, egyenes v. a’ közepén meg görbűlt – De soha sem alőlról felfele fordúlt mint a’ Tótnemzeteké. A’ Szája mérséklett nagyságú, A’ Ajakai igen ritkán kettősök v. ki fordúltak, s’ nem is szélesek. A’ Szeme inkább kitsiny mint nagy és többnyire fekete. A’ homloka lapos, domború v. kiülő. Soha sem ollyan keskeny mint a’ Tótoké. A’ haja fekete vagy barna sima ritkán göndör. Hát más nemzetek ezen pontok szerént mitsodások lehetnek? Mi Magyarok ollyan faj Emberek közzé tartozunk a’ kik fejér bőrrel, az egésség állapotjába piros ortzával és ajakokkal, hosszú sima hajjal elég magoserős testel, kellemetes ábrázattal birnak. :|

2szor Az ő Lelkére nézve,

a) A’ Szive és Indulatja az Embernek

|: Éz lehet kegyes, hűséges, egyenes, igaz, embertszeretö, emberséges, szabadságszeretö, hadakozó, nyúghatatlan, tsendes, álhatatos, álhatatlan, irigy, szelid, nyájas, nagyravágyó, alázatos, ditsekedő, hazug, kegyetlen, bátor, félénk, tűzes s. a. t. A’ Magyar eredeti Charactere szerént uralkodni szerető, más Nemzetek megvetésére hajlandó kevély; vendégszerető, a’ szabadságot, betsületet, és a’ vendégeskedést nagyon szeretik; érzékeny, vallásos, buzgó, hűséges, álhatatos, az alatsony indúlatokat útálja s. a. t. Egyszóval a’ magyar ha el nem fajúl jó Ember. :|

b) Az Értelme, Elméje, Tudománya, és Mesterségei egy Embernek v. Nemzetnek.

|: A’ Magyarok között is vagynak tanúlt túdós Emberek, de nints annyi mint más Nemzetek között; mivel nintsenek elég oskolái, legalább jól elrendezett Oskoláík igen kevesek. :| A’ szépmesterségeket is szeretik a’ Magyarók, vagynak közöttök Poéták Festők Músikusok, Kép faragok de még eddig nagyon kevesen. A’ nevezett szép mesterségek tőkeletesítik az Embert és az ő izlését; az Emberi szívet nemesebbé, érzékenyebbé, szelídebbé, és buzgóbbá tészik. Vagynak olyan nemzetek a’ kiknél mind a tudományok, mind a’ szép mesterségek jobban virágoznak mint a’ Magyaroknál.

c) A’ Vallás és az Istentisztelet Módja.

|: A Magyarok mind Keresztények és igy Magyar Országon az Uralkodóvallás a’ Keresztény vallás. Vagynak nálunk ’Sidók is. A’ Keresztény vallást valló Emberek Magyar országon is külömb külömbféle módon tisztelik az Istent t. i. vagynak Okatholikusok, Oroszok, Reformatusok, Lutheranusok és Görögvallásúak. :| A’ Reformátusok és Lutheránusok egygyütt Protestansoknak neveztetnek. A’ Görgövallás sokban megegyezik az Oroszvallással, ez pedig a’ Catholicával. A’ Görögvallást vallják a’ Rátzok és a’ Görögök nállunk. Magyarországon a’ Catholicusok leg többen vagynak ezért, és azért is hogy a’ Király is ezt a’ vallást valja, ez az Uralkodóvállás. Némelyországba nem szenyvedik meg a’ Catholika valláson kívül valókat; a’ hol pedig megszenyvédik őket az ő vallásokat megszenyvedett (: tolerata :) vallásnak nevezik. Illyenek nálunk a’ Reformatusok és Lutheranusok. A’ Sidókat is megszenyvedik nállunk de fizetni kel nékiek azért esztendőnként sokat. Két féle hát az országokba a’ vallás t. i. Uralkodó és megszenyvedett vallás. Minden Keresztyének ugyan azon egy Istent, ugyan azon egy Megváltót a’ Jésust ímádják; azért semmiféle vallásúakat nem lehet megvetni v. megútálni. Azt a’ helyet a’ hol mi Keresztyének az Istent tiszteljűk Templomnak, a’ Sidók Sinagógának a’ Törökök Mosé-nak nevezik.

d) A’ Nyelv a’ mellyet beszél a’ Nemzet.

|: Mi magyarok a’ magyar nyelvet beszéljük, az a’ mi anyai nyelvünk. Minden Nemzetnek van különös nyelve és a’ mint a’ nemzetek egymással atyafiasok a’ szerint hasonló az ö nyelvek is egymáshoz. Ha egyík Nemzet a’ másíktól sokat tanúl az a’ maga nyelvébe sok szókat és szóllás formait felveszen a’ másíkból. :| Nem tsak a’ külömböző Nemzetek nyelvei külömböznek egymástól, hanem az ugyan azonegy nemzetnek nyelve is külömnözik a’ nemzetnél magánál a’ kimondásba. p. o. A’ Nemzetnek egy részébe a’ szókba lévő vocalisokat el tserélík, meghúzzák v. megrövidítik vagy egésszen más szókkal elnek az Emberek. Az illyen külömbséget Dialectusnak (: Mundart :) nevezik. Zemplén és Abaúj vármegyéknek némely részeibe az e- hellyett ö-t mondanak, Ember – Embör; Hegy – Högy s. a. t. Ugyan tsak Zemplén vármegyébe a Bodrogközön A’ két Consonánsok közzé egy Vocalist szúrnak p. o. Drót – Dorót; Sróf – Sóróf s. a. t. Vagy pedig egy vocalist tesznek a’ két Consonáns eleibe p. o. Statio – Estatió és tsak nem mindűtt ugy van a’ parasztok között. Túl a Dunán az e- helyett ö-t és az Infinitivusba lévö e- helyet ny-et mondanak p. o. Kel – Köl; Tenni – Tennyi. Gömör vármegyébe pedig minden vocalisokat oly nagyon meghúznak és oly rútúl proniötialnak az Emberek hogy az igaz Magyarsággal beszéllö Ember nem érthetí őket. A’ Tanúlt ember mindég szebben és tisztábban beszél, mint a’ Tanúlatlan – Azért is a’ beszédjéből meg lehet valakinek tudni hogy tanúlt é vagy sem.

3-szor. Áz Ember az ö életmódjára nézve.

a) Mimódon keresi a’ maga élelmét

Némelyek az Emberek közzül a’ természeti productumokat szaporítják, termesztik vagy öszve szedík, illyenek p. o. a’ szántóvetők, Szőlőmívelők, Vintzellérek, Kerteszek, Pásztorok, Mehészek, Vadászok, Halászok. Nemelyek a’ természeti productumokat fel dolgozván, azokat szűkségeinkre és gyönyörűségeinkre alkalmatosokká tészik vagy egy szóval mesterségi productumokká tsínálják. Illyenek a’ Mindenféle mesteremberek. Vagynak ollyanok kik a’ productumokat megveszik, és másoknak eladják illyenek a Kereskedök. Vagynak olyanok kik a’ tudományokat és Szépmesterségeket gyakorolyák, ’s másokat arra tanítanak. Ezek a’ Tudósok Mesterek és Tanítók. Vagynak ollyanok kik a’ társáság igazgatásaba, az Igazság kiszolgáltatásába hivatalokat viselnek. Vagynak olyan kík a’ hazát óltalmazzák Magyarországon melyik életmódja legközönségesebb?

b) Az Emberek Erköltseik és Szokások.

Az Emberek lakása kunyhó, ház, palota, vár s. a. t. Több szegény főldmívelő emberek házaik eggyütt véve, ha templom közőttök nints Majorságnak v. Kisfalunak – Ha van közöttök templom, és a’ házak száma is sok Falunak neveztetik. Az olyan nagyhelység melybe a’ Föld mívelők között kevés mester Emberek is laknak, és a’ házak szebbek ’s nagyobbak is mint a’ Faluban Mezövárosnak (: Flecken :); ha vásár is van benne Markflecken nevezik. Ha többnyire Mesteremberek és kereskedők lakják a’ helységet, és a’ házak benne szép rendel vagynak építve, úgy hogy útszákat formálnak Városnak Stadt neveztetik. Ha köfallal be van kerítve Kerítetváros a’ neve, Az a’ Város a’ melybe a’ Fejedelem lakik és az ítélő székek is benne vagynak Fö vagy Anyavárosnak (: Haupt Stadt :) (: Residentz Stadt :) neveztetik. Tengeríváros (: Seestadt :) az, a’ mi a’ tenger mellett fekszik. Kereskedőváros (: Handelsstadt v. Stapelstadt :) az a’ melynek lakosi többnyire kereskedésböl élnek. A’ tengerivárosok egyszer ’s mind kereskedővárosok is. Bányavárosok (: Bergstadt :) azok, a’ melyek mellett az Ertzek ásatnak és bennek pénz verettetík vagy legalább az értz kidolgoztatík. Hogy építik nállunk a’ házakat, miből? Mitsoda eledelekkel élnek nállunk az Emberek? Mikor esznek, hányszor? Mikor dolgoznak? Mikor mulatoznak? Hogy öltöznek mitsoda szokások vagynak a’ familiák tagjai között? Mitsoda nemzeti Innepek Mulatsagok vagynak nállunk? A’ Keresztelésbe Lakadalomba, Temetésbe mítsoda Ceremóniák vagynak? Mikor mennek kiváltképpen a’ templomba?

X         X

Ha egy Nemzet lelkére és testére nézve pallérozott; az az mind az elméje világos szíve jó és nemes; mind a’ teste a’ maga erejében van; arról a’ nemzetről azt mondják, hogy annak Cultúrája van. A’ mely Nemzetnek cultúrája van annál a’ tudományok szép mesterségek, kézi mesterségek, szántás vetés, baromtartás, és kereskedés s. a. t. virágoznak. A’ mely nemzetnél ezek nem virágoznak, annak nínts cultúrája. Mire kel hát figyelmezni ha egy nemzetnek a’ Cultúráját tudni akarja az Ember?

4) Az Országok’ Lakosai’ száma

|: Ha a’ nemzetek allapotját meg akarjuk esmérni, tudnunk kel az ő számokat. Tudni kell hogy mennyi Ember születik és mennyi hal meg az országba körül belöl hogy szaporodik é vagy fogy a’ nemzet. :| Éppen úgy meg lehet egy falúról vagy városról is tudni, fogynak é, vagy szaporodnak a’ lakosai. Azt ís kel tudni, hány és millyen nagy városai vagynak az Országnak – sürön vagynak é benne vagy rítkán a’ helységek – egy egyházba mint egy mennyi tagjai vagynak a’ familiáknak s. a. t.? A’ népes és szapora nemzeteknél egy egy Familiát egyremásra 5–6 személyre tesznek – Nálunk ennyi nints.

Közönséges Tudomány arról mimódon munkálódnak a’ Lakosok egy egy Országba azon Föld minden részeire a’ mellyen laknak

Tudjuk hogy az Ember’ az ő ökossága által minden teremtett dolognak Ura, ö azokat mind megesméri, meg nevezi és okos tzélra használja. Az Ember a’ motsáros helyröl kanálisok által le botsátván a’ vizet azt száraz helyé tészi, a’ gödröket lapáljokat földel bétőlti néha a’ dombokat le vonnya és lapályokká tészi, a’ nagy és szűkségtelen erdőket ki írtja, s. a. földet megmívelvén béveti hasznos növényekkel. Idegen Országokból hozza bé a’ hasznos plántákat vagy azoknak magvait, és termeszti öket a’ maga lakó helyén a’ vadfakba szelidfakat ólt és ugy nemesiti a’ gyümöltsöt. A’ Kopaszkősziklákra is földet hord és termékennyé tészi azokat; vagy pedig köveket tör azokból a’ házak építésére a’ kútak, útak kirakására, oszlopok emelésére, hídak tsinálására s. a. t. A’ földgyomrába mélyen béásván bányákat nyit és onnan ássa az építésre való kőveket, a’ sót drágaköveket és értzeket, a’ maga eledelére, gyönyörűségére, orvosságára és egyébb szűkségére. Az Ásványokból, az Aranyból, Ezüstből Rézből pénzt ver a’ kereskedés elő mozdítására; a’ vasból, vágoeszközöket tsinál és épületeit is azzal erősiti, sőt orvosságokat is tsinál belölle. Az Erdőkböl tüzre vagy épületre való fákat vág, azokból a’ Bodnár Asztalos Esztergájus, Kerégjártó, Áts s. a. t. Sok eszközöket, házakat és más épületeket tsinálnak. Az életből, plántakból, fümagokból, és gyümöltsökböl, eledelt, italt és ruházatot készit az Ember. A’ Vadalatokat, madarakat és halakat megfogja, húsokat megeszi, böröket, tsontjákat, inajikat, beleket s. a. t. ruházatra és egyebre használja – Legtöbb hásznát veszi pedig az Ember a’ maga nyájjainak. Az Állatokból valamint a’ plántákból és értzekből orvosságot is készít. A’ Tengereken, tavakon, folyóvizeket, sőt a’ levegőbe is tsónakokon, hajókon jön, megy az Ember, fel keresi az Idegeneket, és vélek öszve köttetésben jön. A’ folyó vizeket, tavakat, tengereket, kanálisokkal öszve köti – Sokszor lehozza a’ hegyekröl a’ vizet tsatornakon melyek a’ Föld alatt mennek. A’ nagy pusztaságokon, kietlen erdök ’s a’ hegyeken is útat vág v. tsinál az Ember hogy az idegenekhez mehessen; e’ végre a’ folyóvizeken, gödrökön hidakat épit, ez Erdöket az útért kivágja, a’ hegyeket, dombokat elhordja ’s a’ kösziklakat puskaporral széjjel hányattya. A’ Kiöntö kártékony folyóvizeknek, tengereknek erejét Gátok v. Árkok által elveszi és határt szab az ö folyásoknak az Ember – Néhol a’ tavakat, posványokat kiszárasztja másutt pedig tavakat tsinál. A’ szélnek és viznek malmokat, v. más hasznos machinák kerekeit kel hajtani. Még a’ Napsúgárait is üvegek által úgy öszve húzza hogy azoknak égetni kell. |: Ezeket miveli egy egy nemzet a’ maga Országába – Tsinál, ront, változtat, újjit, szépit, bövit, kövérit, erössit, jobbit s. a. t. és a’ maga lakását, szebbe, alkalmatosabbá, jobbá, gyönyörűségesebbé egyszóval paraditsommá igyekezik tenni. :| De valyon ellent ál e’ mégis a’ Természet az Embernek? Lakhatik e’ a’ legmagosabb hegyeken? Útazhatik é a’ Tengeren mindenkor? A’ földindúlásnak ellent ál é az Ember ereje? s. a. t. Vagynak é nálunk olyan posványos helyek a’ melyek ki szárítattak? Vagynak é ki irtott Erdők? Kánálisok? Tsinált útak? Idegenországból hozatott gyűmöltsfák? Vagynak é vizeket régulázó Gátok? Kikötőhelyek? Ez vagy amaz helyen mitsoda productumai vagynak az allatok plánták és ásványok Országainak, és mitsoda haszonra forditják azokat a’ Lakosok? A’ Mesterség által mitsoda tökéletesedés esett v. esik nállunk ez vagy amaz helyen a’ földre és vagy az emberekre nézve?

Tudomány arról mi módon változnak az Ország vagy a’ Föld Lakosai.

Némely Országokból kívándorolnak a’ Lakosok másba, és néha az ö helyekbe más idegen nemzetbéliek jőnnek. Azokat kik más Idegen Országból jönnek egy országba, Idegeneknek nevezik.  – A’ kik pedig az Országba születnek született Polgároknak neveztetnek. Magyarországon igen sok Nemzetekböl való Lakosok vagynuk t. i. Magyarok, Németek, kik közönségesen Sváboknak neveztetnek, Frantziák, Tótok, Oláhok, Rátzok, Horvátok, Görögök, Tzigányok, Sidók s. a. t. Mihely egy Idegen az Országba, házat és jószágot szerez magának Polgárnak Lakosnak, Hazafinak tartatik. Ez elött mint egy 800 Esztendökkel jőttek a’ Magyarok egyszerre mint Idegenek Ásiából erre a’ földre, ’s innét a’ tótokat Fegyverrel ki hajtván azokat Cseh, Morvaországba és Magyarország Északi részébe felszoritván, a’ földet magoknak elfoglalták. Ha az Ország lakosi vagy a’ szuletés v. Idegenek által szaporodnak, akkor népesedik az Ország: ha pedig fogynak vagy a’ halál, v. a’ kivándorlás által, akkor pusztúl az Ország. Betegség t. v. Pestis, Éhség és háború által elpusztulhat egy Ország. Egy Nemzet épen úgy tőkéletesedhetik v. elromolhat mint egy egyes Ember. A’ Hadakozó, Munkás, Erős szabad nemzetből puha, lomha, rest, szolgai lélekkel biró lehet. |: A’ Nemzet mesterségei, tudománya, kereskedése, virágozhatik v. el enyészhet. A’ Virtus, Jóerkölts, a’ Nemeszzív, Kegyesség, Igaz Isteni tisztelet fennállhat a’ Nemzetnél v. elmúlthat. A’ Vallás lehet ez majdan az: Egyszóval az Embereknek lelki és testi Cúltúrájok v. jobbra v. rosszabbra változhatik. Ezen Változását az Emberi nemzetnek tanitja a’ Historia. :| A’ mint a’ Lakosok Cultúrája változik jóra v. rosszra, a’ szerént változik az ő főldjöknek cultúrája is. Ha az Emberek elrestülnek, elostobáúlnak, akkor a’ szántóföldek, rétek, mezők, városok, és más lakóhelyek is elpusztúlnak. Vagynak é nálunk is megtelepedett Idegenek? Vándorolnak é a’ mi Országunkból is ki a’ Lakosok? ’Sóltzán szaporodnak é a’ Lakosok vagy fogynak? A’ Földmivelés jobb é mint vólt? Emlékezetünkre történt é a’ ruhába valami változás? Hát a’ szokásokba? Nállunk a’ tudományok mesterségek elébb mennek é v. fogynak már? A’ vallás változott é nállunk? Hát a’ nyelvünk tökéletesedik é? Mi lenne abból a’ Nemzetből a’ mely a’ maga nyelvét elhagyván idegen nyelven kezdene beszélni?

A Politica Geographia [ff. 24–38.]

Egy Ember vagy egy Nemzet elfoglalván bizonyosrészét a’ földnek azt munkálván tulajdonává (: Eigenthum :) tészi azt. Ha egy egész Nemzet elfoglalja a’ földnek egy részét azt az egygyesemberek egymásközött felosztják, és az után némelyek megnevelik a’ birtokjokat szorgalmatosság és Örökség (: Erbschaft :) által. Egy egy országba nints egy talpalatnyi Föld is a’ mely valakié nem vólna. A’ meddig az Ember birtoka kiterjed ott van annak a’ határa: − Valammint az egyes ember jószágának, úgy egy egész Órszágnak is van határa. A’ határt vagy a’ természet tsinálja vagy magok az Emberek. Természetihatárok a’ Hegyek, Folyóvizek, Tavak, Tengerek, és Várak s. a. t. Mesterségeshatárok pedig, a’ kerités t. i. a’ sövény, a’ palánk, a’ kőfal, az árok, a’ határdombok, oszlopok s. a. t. |: Hogy a’ familiák mind a’ magok személyekre, mind birtokaikra nézve tsendesen élhessenek egyországban; és hogy az egész ország is békességben legyen más országokkal szükség hogy az országba bizonyos szabott rend, törvény és igazgatás legyen. Erről a’ szabott rendről törvényröl és igazgatásról tanít a’ Politica Geographia. :| Minden tarsaságba azon igyekeznek az Emberek, hogy közöttök rend és tsendesség legyen hogy minden Ember meghaborittatás nélkűl munkálkodhasson a’ maga tzéljaira, és a’ maga munkásságának gyümöltseivel élhessen. |: Szükségek van hát ollyan Emberekre, a’ kík őket a’ veszedelem idején tanáttsal és erövel vezéréljék, óltalmazzak – a’ kik kőzőttők a’ rendet fel tartsák, az igasságot kiszolgáltassák; mert igazság nélkül semmi társaság fel nem álhat. A’ familiába az Atya az, a’ ki mind ezeket tselekszi – a’ Falukba, Városokba a’ bírák és az ö Társai az Elöl járók – az egész Országnak is vagynak ilyen elöljárói kik Felsösegnek, Uralkodóknak, és Igazgatóknak neveztetnek. :| Az Igazgatók vigyáznak a’ társaság vagy az ország tsendességére, békességére – nem engedik hogy a’ lakosok egymás ellen támadjanak – a’ Vakmerőt és az Igazságtalant megbüntetik, a’ Gyengét és az Igazat óltalmazzák; az Országot az Ellenség ellen védelmezik egy szóval azt tselekszik a’ mit a’ jó Atya tselekszik a’ maga familiájában – ezek az Ország és a’ Nemzet Attyai. Az illyen Uralkodóknak mindég a legjobb és a’ legböltsebb Embereket kellene választani; kik ne tsak tudják milégyen a’ jó, hanem azt örömest is tselekedjék. |: Az igazgatás módja különbözö az Országokba; Van olyan társaság melybe a’ Nép maga igazgatja magát – öszvegyül, tanátskozván edjütt rendet szab, törvényt tsinál, és azokat úgy változtatja a’ mint neki jobbnak látszik – azután választ maga közzül egy, v. több Férfiakat kik ötet a’ hozott törvények szerént igazgassák, de azért ö tőlle fügjenek. Ez az igazgatás Demokratia-nak neveztetik. (: Democratia jön ettől a’ két görögszótól demos = Nép és kratein = uralkodni :) Némely társaságban a’ Nép Nagygyai a’ Hatalmasok, a’ Gazdagok, az Urak az Igazgatók edjütt, ö kozzülök vagynak minden Tisztviselök. Ez az igazgatás Aristocratiá-nak neveztetik. (: Aristocratia jön ettől a’ két Görögszótól aristos = jobb elökelöbb és cratein = uralkodni :). A’ mely társaságokba Democratia és Aristocratia igazgatás van, azok Szabadstátusok-nak vagy közönséges társaság-nak (: Respublica :) neveztetnek. Vagynak olyan státusok melyekben az uralkodó vagy igazgató hatalom egy Embernek adatik által és a’ Monárchá-nak, ’s az Uralkodás Monarchiának neveztetik. :| (: Ez a’ szó Monarchia jön ettöl a’ két görögszótól monos = egy és archein = uralkodni :) A’ Monarcha vagy Uralkodóhertzeg vagy Király vagy Császár. A’ mely Státusnak Hertzege van; azt Hertzegségnek; a’ melynek Királya van azt Országnak; a’ melynek Császárja van azt birodalomnak hivják. A’ Monarchiai uralkodás vagy örökös vagy választó. Ha által van adva az Uralkodás a’ Monarcha familiájába a’ férjfiágnak vagy Leány ágnak is; az akkor örökösen birja az Országot t. i. az Atya után a’ Fiú vagy Leány lesz ar Úralkodó: vagy ha az Uralkodónak Gyermekei nintsenek, akkor az ö Testvérjei vagy Attyafiai közzül a’ legelsö fog utánna következni. Ha pedig a’ Monarcha halála után a’ Nép más Monarchát választ tetszése szerént; akkor az a’ Monarcha választó. A’ Monarcha mellett mindég vagynak ollyan Tisztviselök, Tanátsosok, kikötet az igazgatásba segitik, tanátsolják – Ezek közzül azok kik a’ nagy hivatalokat viselik, Országnagygyainak neveztetnek. A’ Monarcha ismét vagy független vagy függö – Független az a’ melyik szabad akaratja és tetszése szerént utalkodik: Az illyen Despotá-nak neveztetik, és ha kegyetlen akkor Tyrannus a’ Neve. Függö az a’ melynek a’ Nép, bizonyos törvényeket szab eleibe, hogy azokhoz tartsa magát az Uralkodásba és azokra meg kel néki esküdni – Ennek a’ hatalma megvan tehát határozva. Illyenek minden Keresztyén Királyok és Császárok, kívévén némely tekintetbe a’ Muszka Tsászárt. Az Uralkodó parantsol az ö parantsolati törvények; ő az Úr a’ Nép pedig engedelmeskedik az az a’ Nép Jobbágy. Ezelőtt sok Országokba vóltak, és még most is vagynak Muszkaország-ba Őrökösjobbágyok (: Leibeigene :) kiket az Úr olly jussal bir mint a’ barmokat és egyébb dolgokat. Illyen jussa nem lehet semmi Embernek. Négy Classisokra lehet rendszerént osztani a’ Státusban élő Embereket.

|:1) A’ Nemesség – Ezek azok a’ régi Familiák mellyeknek eleik hasznos szolgálatjaik által magoknak nagy érdemeket szereztek a’ Státusba

2) A’ Papság – Ezek a’ Nép tanitói.

3) A’ Városi Lakosok, a’ Polgárok, Mesteremberek.

4) A Falusi lakosok, a’ Parasztok. :|

A’ Nemességnek némely szabadságai jussai vagynak, valamint a’ papi rendnek is. Nálunk a’ Papirend egy jussokkal bir a’ Nemességgel. A’ Városoknak is vagynak jussai p. o. k. nékik lehet vásárokat tartani. Vagynak olyan városok a’ tengerek mellett mellyekbe az ö portékáikkal által útazó Kerekedők tartoznak portékáikból vásárt tsinálni. Ezek Stappelplätze neveztetnek. Minden stástusban vagynak valamely közönséges tzélra szolgáló Intézetek, Épületek. Ide tartoznak

1) A’ Templom

2) Az Oskolák – Vagynak falusi városi Oskolák, tudós Oskolák mint a’ Gymnasiumok Universitások a’ hol a’ tudós Emberek készittetnek – Ollyanok a’ hol a’ szép mesterségek tanittatnak – Tudós académiák, Músikai académiák – Képesgyűjtemények, Bibliothecák s. a. t.

3) Gyülésházak – Mint nálunk a’ Vármegye házai, az Itélőszekek, a’ Cancellárják s. a. t.

4) A’ Fenyitékházak, Tömlötzök s. a. t.

5) A’ Kaszarnyák.

6) A’ Fegyverházak.

7) Az Ispotályok.

8) A’ Kereskedők vagy a’ Katónák Magazinumai.

9) A’ Pénzváltóházak.

10) A’ Kikötőhellyek.

s. a. t.  s. a. t.  s. a. t.

|: A’ Lakosok minden statusba fizetnek Adót, ki ki az ö birtokához képpest: Ez a’ pénz a’ Status Kintstárjában mengyen. Ebből a’ pénzből tsináltatnak mind azok a’ dolgok mellyek a’ Közönség javát illetik. A Magyar Nemesség nem tartozik semmi adót fizetni; de Subsidiumot vagy ajándékot ad a’ Királynak ha megkéri. Egy Kert, Szántóföld, Rét, egy Erdö egy Ház az udvarával edjütt, egy Birtok vagy Jószág. Egy Falú egy Város is lehet Birtoka vagy Jószága valakinek; noha a’ Falunak vagy a’ Városnak is van Birtoka. Nemtsak a Faluknak, városoknak hanem az egész Státusoknak is vagynak Urai, Birtokossai. A’ legkissebb Jószág mellyet egy Ember szabad jussokkal bír a’ Nemesijószág – Ennél nagyobb a’ Báróijószág – Ennél a’ Grófijószág – Ennél a’ Hertzegijószág (: Fürstenthum :) – Ennél a’ Fejedelmibirtok (: das Hertzogthum :). :| Vagynak ollyan Grófok, Hertzegek és Fejedelmek, kik a’ magok birtokaikban Uralkodói jussal – (: Souverainität :) – birnak, mint a’ Királyok. Az Uralkodó titulusa és hatalma rendszerént az ö birtoka nagyságától függ. A’ leg hatalmasabb Uralkodók a’ Királyok és Császárok kik megszoktak koronáztatni Monarcháknak neveztetnek. A’ Királynak Országa, a’ Császárnak Birodalma van. |: Az a’ veresbársonnyal bévont, menyezettel bíró magosszék melybe a’ Fejdelmek némely nevezetes gyülésekbe ülni szoktak Thronus-nak neveztetik – Az a’ város a’ melybe ök laknak Residentiának mondatik – Az ő Gyermekeik Hertzegek-nek Hertzegasszonyok-nak, a) legelső Fiúgyermek Koronahertzegnek (: Kronprintz :) neveztetik. Mint hogy a’ Király és a’ Császár az egész Ország és Birodalom képét viselik azért ők Felségnek (: Majestät :) neveztetnek: a’ Hertzegek és Fejedelmek Kegyelmeseknek (: Durchlauhtiger :) neveztetnek. :| Vagynak ollyan nemes familiák mellyekbe tsak a’ férjfigyermekek birják a’ fekvőjószágokat; a’ Leány pedig pénzel fizettetnek ki. Vagynak ollyan Grófi, Hertzegi és Fejedelmi házak is, mellyekbe tsak a’ legelsö Fiú birja a’ jószágokat és a’ többiek esztendönként pénzel fizettetnek. Vagynak ollyan Hertzegiházak is mellyekben tsak az elsö Fiú viseli a’ Hertzegi titulust; a’ többiek Grófok. A’ békességben élő Uralkodók egymáshoz követeket szoktak küldeni – Ezek annál nagyobb tekintettel birnak, mennél nagyobb az a’ Státus a’ melyböl küldettek. |: Egy Státus állhat egy Nemzetböl vagy többekböl is, mellyek külömbözö nyelvel szokásokkal de egy törvényekkel élnek. Egy Birodalom több országokból ál p. o., az Austriai Birodalom ál Magyar, Horváth, Tót, Cseh és Morva országokból, Karinthia tartományból, Tirolisból, Lengyel és Olasz országoknak egy részeből, Triest és Fioméból mellyek a’ tenger mellet feküsznek és ki kötö helyekkel birnak. :| Minden Nemesi familiának, városnak és Országnak van valami Tzimere, mellyet a’ Petsétjén, Zászlóján vagy fegyverén visel, és ez által magát másoktól megkülönbözteti. |: A’ Magyar Országtzimere: egy hosszába 2 részre osztott Pais melynek jobb oldalán 8 egymást felváltó ezüst és veres stráfok vagy tsikok vagynak, a’ bal óldala egéssen veres, annak közepébe látszik egy hármaszöld halom, mellyen egy aranykorona nyugszik, és annak a’ tetején egy ezüst kereszt. :|

Az Ország felosztásáról.

|: Az Országokat felosztják természetesen a’ hegyek vagy folyóvizek szerént – felosztják még a’ világ négy sarkalatjaira nézve is Eszaki, Déli, N. keleti, és N. nyugoti részekre. Magyarországot a’ folyóvizei után négy részekre osztják t. i.

1) Duna mellyéki vagy Dunán innenvaló.

2) Dunán túlvaló részre.

3) Tisza mellyéki vagy Tiszán innen való.

4) Tiszántúl való részekre. :|

’Sóltza fekszik a’ tiszáninnen való részbe. Hol fekszik Pest? Buda? Felosztjak még az Országokat másféle képpen is p. o. |: Magyarországot felosztják még Alsó és Felsőmagyarországra – Felosztják még 52 Vármegyékre is. Az illyen felosztások arra valók, hogy a’ nép Igazgatása, az Adók bészedése, A’ Katonák kiállítása, az Igazság kiszolgáltatása s. a. t. könnyebb legyen. :| Minden Vármegyék felosztatnak ismét az ö nagyságok szerént 2, 3, 4, 5 Járásokra. Minden járásba van egy Fö és egy Vitze Szolgabiró. A’ Vármegyékre, Departamentumokra és Cantonokra való felosztása az Országnak, Politicai felosztás-nak neveztetik. Ha valamely Státus fegyverrel vagy másképpen elfoglal egy földet az ö lakossival edjütt és azt magáévá tészi, akkor gyakran a’ maga országának nevét adja annak a’ földnek p. o. ha a Magyarok valamely idegen földet elfoglalnának lehetö hogy azt új Magyarországnak neveznék. Sokszor kivándorolnak valamely Országból a’ lakosok és ollyan földön telepednek meg mely még lakva nem vólt, ez az új társaság Coloniá-ja lesz amannak; ama pedig ennek a’ Coloniának Anyaországa (: Mutterland :)

Az Eklésiáról.

Minden Statusba van egy Eklésia. Az Eklésia ollyan társaság, a’ mely egy Istent esmér és azt egy módon tiszteli. Az Eklésiának is vagynak Rendtartásai, Törvényei. – Az a’ Gyűlés mellybe a’ Vallás dolga igazitódik el Synodus-nak neveztetik. Az Eklésiai Tisztviselők a’ Papok. Magyarországon is a’ Keresztyén vallás tartatik. A’ Keresztyének egy Istent hisznek úgyan mind de különböző módon tisztelik azt azért külömböző eklésiákat formálnak. Nállunk vagynak Catholicusok, Görögök, Oroszok, Reformátusok és Lutheránusok. Az papok között is vagynak Rangok. A’ Reformátusok és Lutheránusoknál a’ Superintendens (: Püspök :) a’ legelső Pap; ez alatt vagynak az Esperestek (: Senior :); ezek alatt ismét a’ Notáriusok, Assessorok, és a’ Közönséges Papok. A’ Catholicusoknál az egész világon legelső Pap a’ Római Pápa, ezután vagynak a Cardinálisok kik közzül a’ Pápák választatnak. Egy egy Országba a’ Catholicusoknál a’ Papok rangja ez: 1) Érsekek 2) Püspökök 3) Cánonok 4) Esperestek 5) A’ Közönséges Papok. A Catholicusoknál, Oroszoknál Görögöknél Klastromba lakó Barátok is és Apátzák; azoknál a legelső Barát Prior-nak; ezeknél pedig a’ legelső Fejedelemasszonynak neveztetik. Ott a’ hol a’ Püspökök laknak rendszerént vagynak Káptalanok. A’ Káptalan ollyan épület a’ mellybe egynehány Catholicus Papok a’ Nemesi Familiáknak irásaikra gondot viselnek. Minden Catholicus Papok, Klastromok, Káptalanok gazdagok, mert sok jószágokkal bírnak, azért hatalmasak is. Az Oroszoknak és Görögöknek is vagynak Püspökjeik, Esperestjeik; és az Orosz Nagy Papok is birnak Jószágokat és azok is gazdagok; de a’ Református és Lutheránus Papok mind szegények. Az Eklésiát a’ Státus óltalmazza, mert vallás nélkül a’ Státus fel nem álhat.