ANTHROPOLOGIA 3
Baranyi László[1] geográfiája (1796, részletek)
Baranyi László. Rövid Magyar Geographia. Pesten: Trattner Mátyás,[2] 1796. 359-367.
Regeszta
Baranyi László Rövid Magyar Geographiaja (Pesten, 1796) kis etnográfiai profilokat tartalmaz az óceániai szigetek bennszülötteiről, és a körülvevő természeti környezetről. Nem népek szerint halad, ahogyan majd a későbbiekben gyakorlattá válik (polinézek, melanézek, mikronézek), hanem az egyes szigeteket veszi sorra. Az itt közölt részletben például az új hebridaiak, új zélandiak, tahitiak gondosan különválasztva szerepelnek, s az utóbbi kettő – James Cook (1728-1779) expedícióinak és hajónaplóinak köszönhetően - eléggé részletes bemutatásban részesül. Egyes tárgyak leírása (például öltözet, fejviselet, stb) valószínűsíti, hogy a szöveg eredeti szerzője - minden bizonnyal Georg Forster (1754-1794) - a saját szemeivel is látta ez utóbbiakat. Az Óceániáról szóló rész számos tárgy-, és szokásleírást tartalmaz, amelyek közvetlen megfigyelés, ottlét nélkül nem jöhettek volna létre.
XXI. SZAKASZ. ÖTÖDIK RÉSZE A’ VILÁGNAK DÉLI INDIA Ezek a’ Földek, rész szerént a mérséklett, rész szerént pedig a’ meleg öv alatt vagynak. Mintegy 200. esztendőktől fogva találgatják ezeket az Ánglusok, Hollandusok, Frantzok [franciák], és Spanyolok. Kivált pedig ennek a’ Séculumnak vége felé, az Ánglus Király Kook Kapitányt[3] el-küldötte ezen Tartományoknak meg-vizsgálására…
VIII. Új HEBRYDES[4] Szigetjei. Ezek között leg-nevezetessebb a’ Hajnal Szigete. Lakossai mezitelen járnak, Fegyverek dárda, és bot, orraikat és füleiket ki-fúrják, ’s a’ lyukakba tsigákat aggatnak. Sok sertések, és madaraik vannak. Ki-festik testeiket, és veres porral bé-hintik. Ollyan nagy tsónaikjaik vagynak, hogy öt ember egybe meg-fér, melly gorombaságokhoz képest sok. Sok tüzet okádó Hegyek vagynak ezen Szigetekben. p.
IX. Új Zeelandia.[5] Nagy két szigetek.
Vagynak még sok egyéb Szigetek-is, mellyek nem annyira esméretesek, mint Bougenville [sic!] Wihheals, Gouer, Carteret, Charlotte, Szent Lélek, Új Hebrides, Biron, York, Magános, Wallis, Horn, Veszedelmes, Jesus, Bernard, Palmerston, Hervey, Scilly, Társaság Szigettyei, – a’mellyek közt van Utahiti,[6] és a’ hol Kookot egy vas Európai buzogánnyal, mellyet maga ajándékozott a’ Királynénak, agyon ütötték, és meg-ették.[7] – Szent Péter, Mendoza, Szerentsétlen, Kutya Glocester, Davins Szigettyei.
Mennyi emberek lakják Déli Indiát, meg-határozni nem lehet. Némelly Szigetek partjai sűrűn népessek; mások ellenben néptelenek; hogy a’ föld szinén lakó emberek száma ezer millióra ki teljen, Déli Indiára 37 milliót tésznek. Hihető, hogy ezekbe a Szigetekbe, Nap-Keleti Indiából jöttek az emberek.
Hogy sok féle nyelven beszéljenek ezek az emberek, abból tetszik-meg, hogy azok az Oma[8], és Tupia[9] nevű Otahajták,[10] a’kiket Kook[11] magával Angliába vitt, sok féle Szigetek lakosi nyelvét nem érthették.
Vallásokra nézve Pogányok, egy jó, és egy rosz Fő Isteneket, és sok erőtlenebb Isteneket hisznek.
Ki-vévén némelly Új Hollandiai,[12] és Guineai partokat,[13] mellyeket a’ Hollandusok el-foglaltak, szabad emberek; vagynak nékik Fejedelmeik; De a’kik a’ Familiák Fejei hire nélkül, semmi nagyobb dolgot nem végezhetnek. Kevés mesterség, és Tudomány vagyon közöttük, és egymástól nagyon külömböznek.
Az Új Zeelandusok, barnák, erőssek, a’ fogak fejér, mint az Elefánté, fekete rövid szakállok, fekete hajok, a’ férjfiak a’ fejek tetején öszve kötnek, és madár tollakkal fel-ékesítik; az Aszszonyok pedig a’ vallokon le-eresztik. Hal és Kutya hús legkedvessebb eledelek. A’ testek tisztaságáról nem igen gondoskodnak; hajokat büdös olajjal kenik. mind a’ két Nem fekete festékkel festi testét. Fa levélből készittik ruhajokat, melly két darabból áll, és sinórral van a’ vállakon öszve kötve, az első darab elől térdig ér, a’ másik pedig hátul a’ földig. Meljek nyitva van, a’ fülökön nagy jukest[14] tsinálnak, a’ mellybe tollokat, ruhát aggatnak sinóron, vagy eb, és a’ meg-hólt attyokfiainak fogait, az aszszonyok kar kötőket-is hordóznak apró tsigákból. Egy más köz barátságosok; de az ellenségeknek még a” húsát-is örömmel eszik meg.
Az Utahitik, vagy Otahajták erőssek, magossak, szépek, barnák. A’ hajokat tsinossan tartják, az aszszonyok röviden viselik, a’ férjfiak pedig a’ fejek tetejin tsomóba kötik, és matériából turbán formát tesznek reá, a’mellyet tollal, koszorúval, és virág bokrétával felékesítenek. A’ meleg ellen kokos levelből készítenek árnyék tartót. Igen szép, vékony és drága fejér ruhát készítenek fa levelekből. Festik magokat.
Eledelek kutya, disznó hus, madarak, halak, kenyér-gyümölts, Yam-gyökér, Benanas [banán], ’s a’ t[öbbi]. Italok kokos dióból készült édes bor, de a’ melly nem erős. Utálják azt, a’ mi erős, és tsipős, mint a’ szőllő bort, pálinkát, dohánt. Az Aszszonyok nem forognak a’ Férjfiak közt, és nem esznek abból az ételből, mellyet a férfiak magoknak készítettek. Éles tsiga-héj a’ kések, a ’ Házaik három sor oszlopokon álló négy szegű alkotmány, mellynek van ugyan teteje, de fala nints, napjába háromszor ferednek a’ folyó vizekben, az idejeket dologba, tántzal, furuglyával, dobbal, fördéssel és úszással töltik. A’ fegyverek parittya, lántsa, mellynek a’ két végén hegyes tsont van, és kemény fából készült buzogány. Ezek ölték-meg Kookot. Lásd Forstert[15] a’ Kook utazásába, vagy Zimmermannt.[16]
- ↑ Baranyi László (1729-?), városi tisztviselő, tanácsos, magyar királyi testőr, Debrecenben és Sárospatakon tanult. 1747-1749 között Halléban hallgatott jogot, teológiát és bonctant. Hazatérése után patvarista volt Nógrád megye főjegyzője mellett, majd városi tisztviselő Debrecenben. 1760-ban Bihar megye Bécsbe küldte a királyi testőrséghez, ahonnan 1763-ban tért vissza. Városi tanácsos lett Debrecenben, 1774-ig. Legfontosabb munkái A geographia tudománynak első kezdete (Hála 1749) és a Rövid magyar geographia (Pest, 1796).
- ↑ Trattner Mátyás (1745-1828), nyomdász, könyvkiadó. 1766 és 1778 között Párizsban volt nyomdász. 1779-től a pesti Egyetemi Nyomda prefektusa. 1789-től a pesti Trattner-nyomda tulajdonosa és vezetője. 1827-ben visszavonult.
- ↑ Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába.
- ↑ Vanuatu-szigetek (régebbi nevén: Új Hebridák), szigetcsoport Melanéziában, a Csendes-óceán dél-nyugati részén.
- ↑ Új-Zéland, szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceán délnyugati részén.
- ↑ Tahiti (Otaheite), a Társaság-szigetek, Francia Polinézia legnagyobb szigete a Csendes-óceánban.
- ↑ Hawaii (régebben: Sandwich-szigetek), szigetcsoport Polinéziában, a Csendes-óceánban.
- ↑ Omai (kb.1751-1779), ra’iateai polinéz bennszülött, földtulajdonos azaz előkelő, a második óceániai őslakos, aki eljutott Európába. 1769-ben találkozott James Cook-kal Tahitin, majd 1773-ban Londonba utazott, ahol két évet töltött. Cook második expedíciója vitte Európába, majd a harmadik vitte vissza 1776-ban. Londonban természettudósokkal, arisztokratákkal, művészekkel találkozott.
- ↑ Tupaia (Tupaea vagy Tupia, kb.1725-1770), ra’iatea-i polinéz pap (arioi) és hajós navigátor. Cook magával vitte a hajóján, amikor Ausztrália partjait térképezte fel. Új Zélandon tolmácsolt az őslakos Māorik és az angolok között. Cook el akarta vinni Angliába, de Batáviában a hajón – valószínűleg egy ott elkapott betegségben - elhunyt.
- ↑ Tahiti-beliek.
- ↑ Cook, James (1728-1779), brit tengerész, térképész, a Brit Királyi Haditengerészet kapitánya. Három expedíciót vezetett a Csendes-óceán térségébe (1768-1771, 1772-1775, 1776-1779/80). A harmadik során Hawai szigetén megölték a bennszülöttek (1779), hajóit a helyettese, John Gore vezette vissza Angliába.
- ↑ New Holland, Ausztrália szárazföldi részének európaiak által ismert és használt régi elnevezése.
- ↑ Pápua Új-Guinea, sziget a Csendes-óceánban, Ausztráliától északra.
- ↑ [lyukat?]
- ↑ Forster, Johann Georg Adam (1754-1794), német természettudós, utazó, útibeszámolók szerzője, a brit Royal Society tagja, James Cook második óceániai expedíciójának (1772-1775) résztvevője.
- ↑ Zimmermann, Eberhard August Wilhelm von (1743-1815), német geográfus, zoológus matematikatanár, útibeszámolók szerzője. Többek között Halléban, Berlinben, Göttingenben és Braunschweigben tevékenykedett.