MEDICINA 1

From wikibase-docker
Revision as of 10:03, 26 November 2022 by Legomate (talk | contribs) (Legomate moved page Cseh Szombathy Samuel Peregrinatio to MEDICINA 1)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Cseh-Szombathy Sámuel[1] orvosdoktor peregrinációs naplója, 1790-1792

(Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Könyvtár Kézirattára, R 695.)

REGESZTA

A Pesten praktizáló Cseh-Szombathy Sámuel (1757-1838) képzési profilja jól példázza a 18. század második felében−19. század első évtizedeiben működő magyarországi protestáns orvosdoktorok gelehrte Reise-típusú utazásainak jellegzetes színtereit, célszemélyeit, az utazásszervezés módszertani sajátosságait, és nem utolsó sorban a megszerezhető tudásformák, gyakorlati tapasztalatok karakterét. Cseh-Szombathy 1786 és 1789 között a göttingeni egyetemen folytatott orvosi tanulmányai után, praktikus okokból - a Habsburg Monarchiában érvényben lévő, a külföldi egyetemeken szerzett oklevelekre vonatkozó nosztrifikációs kötelezettség teljesítése érdekében - két szemeszternyi időre a bécsi egyetemre iratkozott be, s itt szerezte meg 1790 júliusában az orvosdoktori oklevelét. Német nyelven vezetett útinaplója tanúsága szerint 1790. december 26-án indult útnak Bécsből, s nyitotta meg feljegyzéseinek sorát. Nyolcadrét formátumú keménytáblás könyvecskébe írt naplója tartalmilag két részből áll: az elsőben jegyezte fel naprakész pontossággal németországi, hollandiai és angliai úti állomásait és kiadásait, míg a második részben szerepel fontos személyes szakmai kapcsolatainak és tapasztalatainak naponkénti, de jellemzően inkább hosszabb időintervallumot összegző, az eseményekkel egyidejűleg, meglehetős tömörséggel megfogalmazott leírása. A naplóba az utolsó bejegyzés 1792. május 12-én került be.

Bemerkungen über meine Reise von Wien[2] aus, von 26ten Decz[ember] 1790.

Deutschland

Während meines Aufenthaltes zu Wirzburg [Würzburg][3] von 22ten Febr[uar] 1791 an bis d[ato] 16ten Apr[il] desselb[en] Jahrs, habe ich Gelegenheit gehabt verschiedene Gelehrte kennen zu lernen: unter andern die Hofrathe Siebold,[4] Wilhelm[5] u[nd] Senfft,[6] die Herrn Professoren Pichet, Heilmann,[7] Vogelmann,[8] Siebold, den Staabs Medicus Sutzbeck die vom jetzt regierenden Fürst Bischof Franz Ludwig,[9] seiner hochfürstl[en] Gnade, vorzüglich zur Aufnahme der Medicin gemachten Instituta sind überhaupt genommen schon: darunter gehört |: 1/ die Vergrosserung des Julius-Hospitals, worinn die H[ochwürdige] H[err] Hofr[ath] Wilhelm und Siebold, ins künftige jeder hundert Kranken zu behandeln sollen haben: es ist aber schade, daβ der Bau dieses groβen Spitals im ganzen genommen klostermäβig ist, die Fenster der Krankenzimmer gehen auf [de]n Hof hinaus. Bis dato sind die Kranken-Sala meistens sehr schmutzig, niedrig und finster, die Bette mit unreinen Vorhangen behangen, und der Arzt und Wundarzt haben in Ansehung der Diaet der Kranken nichts zu ordiniren, auch den Kranken-Warterinnen /die unter ihrem Aufseher oder Ober-Krankenwärter stehen/ wenig zu befehlen. Drei vier Kranken in einem Saal ausgenommen, die übrigen entfernt von Fenstern den Vortheil des Lichts wenig genieβen können. Es liegen auch zu viele Maniaci und Melancholici in einem Saal /der Spital-Pfarrer kann überhaupt in Kranken-Salen mehr zu befehlen als die angestellten Ärzte/. Die Reconvalescenten sind auch ihres Gartens, der bei Spital ist, und ihnen vormals zur Erholung diente, meistens beraubt: denn er ist nun zum botanischen Garten angewendet. Ein groβer Theil des Spitals wird auch von alten Männern und Weibern, die hier aus dem Spitals Fond genährt werden, bewohnt. :| |: In dem erwähnten botanischen Garten sind auch das chemische Laboratorium, mit dem dazu gehörigen Hörsaal, das Hörsaal des Prof[essors] v[on] d[er] Botanik und Mater[ia] Med[ica] :| |: und das vor einigen Jahren erneuertes Theatrum Anatom[icum] mit eines schönen Knochen-Sammlung und andere anatomisch-physiologischen, pathologisch-chirurgischen und zur Hebammenkunst gehörigen Praeparaten bereichert. Hier habe ich zuerst ein von einem etwa 13 Jahre alten rhachitischen Mädchen entlehntes Scelet, woran vorzüglich der Extremitäten im frischen Zustande beinahe eine gelatinosa Weiche hatten. Das Mädchen etwa vor drei Jahren fiel plötzlich auf den Boden im Zimmer, konte von dieser Zeit an auf ihren weichen ossibus zibiae und fibulae nicht mehr stehen und muβte bis zu ihrem Tode, nähmlich beinahe drei Jahre lang das Bett hüten. Der anatomische Theater ist übrigens ziemlich dunkel und verfinstert durch die darinn rundum in oval-Gestalt angebrachten Gallerien. :| – |: Zu Wirzburg [Würzburg] habe ich vier Amputationen /drei ober u. eins unter dem Knie/ beygewohnt: die alle nach alansfonischer Methode durch H[errn] Hofr[ath] Siebold sind glücklich verrichtet: eines von diesen Amputierten, dem man wegen der nach vor geraumer Zeit am rechten Fuss /in der Gegend v[on] vena Saph[ena]/ gemachten unglücklichen Aderlaβ entstandenen ungehauren aneurysmatischen Geschwulst, die Beine abnehmen musste, ein Mann von etlichen vierzig Jahren, starb einige Tage nach der Operation /8-9 Tage/ an einem Faulfieber: er kam aber schon mit aufgelösten Safften ins Spital. Hier habe ich auch ein Mädchen von 12-13 Jahr gesehen mit eines widernatürlich groβen Zunge. Das Mädchen soll nach der Aussage ihres Vaters mit einer widernatürlich groβen Zunge auf die Welt gekommen seyn. Man schrieb es der Einbildung der Mutter zu, die in ihrer Schwangerschaft mit dieser Tochter eine groβe Ochsen-Zunge mit Verwunderung und Entzückung gesehen hatte. Dem sey wie es wolle: die Operation ist vermittelst der Abbindung dieses widernatürlich groβen Gliedes, durch H[errn] Hofr[ath] Siebold im Spital unternommen: die Binde ist alle Tage fester zusammengezogen und dieses wurde etwa 89 Tage continuirt, als an diesem Tage der etwa einen kleinen Finger dicker Theil, der noch am übrigen Theil anhieng, ist von diesem vermittelst des Messers getrennt worden. Der so abgefallene Theil von der Groβe etwa des Zeigefingers von einem erwachsenen Menschen mittlerer Status, war schon ganz brandigt: und der hindurch auch der übrigen Zunge mitgetheilte Brand war, wie ich vermuthe, die Ursache des zwei Tage nach meiner Abreise von hier, erfolgten Todes der Patientinn: wovon ich nichts als die Nachricht von ihrem Tode habe erfahren. :|

|: Die Sammlung der physikalischen, vorzüglich electrischen Instrumenten der hieβigen Akademie ist auch sehr sehenswerth: :| die Bibliothek aber und das Observatorium Astron[omicum] sind von weniger Bedeutung. Wie auch das Naturalien-Cabinet ist erst im Anfange.

Das Militair-Spital ist auch nicht am besten eingerichtet: es sind zu viele Kranken in niedrigen Zimmern gelagert.

Frankfurt am Main[10]

Hier ist vorzüglich das Tollhauss, dessengleichen ich in Deutschland nicht gesehen habe, aller Aufmerksamkeit würdig: so wie auch das Senkenbergische Medicinisch-Chirurgische Institut, und das dabei befindliche Krankenhaus sehenswerth.

Mainz[11]

Hier lernte ich kennen den grossen Hoffmann,[12] geheimen Rath und ersten Churfürstl[ichen] Leibarzt; die Hofrathe Strack[13], Soemmering,[14] Wedekind,[15] Weitmann [Weidmann],[16] und Forster,[17] den gerichtlichen Rath Molitor[18], Hofr[ath] Pauli u[nd] Doctor Diltenius [Dilenius][19] und die hieβige Medicinische Facultaet kann sich wirklich rühmen eines Soemmering’s, Weitmann [Weidmann]’s, Strack’s und die |: Anatomisch-physiologisch und pathologische Kabinette des Herrn Hofr[ath] Soemmering’s sind besonders reich an vortrefflichsten Nerven-Lymphatischen Praeparaten und andern Iniectionen, pathologischen Knochen und Knochen von verschiednen Thieren. Hier habe ich auch zuerst die Canates semirculares membranaceos des Gehörs gesehen. :| – |: Das chemische Laboratorium ist zu prächtig und derowegen kann vielleicht nicht gehörig vollendet werden. :| Der botanische Garten ist erst angelegt: |: die Ausführung und Vollendung der Spitäler, als das Strackischen und Hoffmannischen ist unterbrochen: beide liegen in ehemaligen alten finsteren Klostern. Das lezte beste aus 24 einzelnen für so viele Kranken eingerichteten Kloster-Zellen, die aber noch nie mit Kranken besetzt waren. – Die Lage und Einrichtung des auch aus einen Kloster in Krankenhaus erst verwandelten Militair-Spitals ist besser und seinem Zwecke mehr entsprechend. :|

Mannheim[20]

Die Bibliothek, das Naturalien und physikalische Kabinette, das Observator[ium] Astron[omicum] und der botanische Garten sind sehr vortrefflich. Den lezten steht der Gelehrte J.C. Medicus vor.

Heidelberg[21]

Die Mineralien-Sammlung und die Bibliothek der Cameral-Schule so wie auch das physikalische Kabinet und chymisches Laboratium der genannten Schule, deren Zierde sind besonders Herrn Hofr[ath] Succor [Succow][22] und Gatterer[23]. Übrigens die ganze Universität ist lange im Verfalle.

Holland bereiset von mir von 16ten May 1791. bis d[ato] 31sten Aug[ugust] 1791.

Nimwegen[24]

Das hiesige Militair-Spital, der hier im Garniβon liegenden an spanisch[en] Truppen, deren Staabs-Medicus ist der Herr Kramer, hat nicht – viel zu sagen.

Utrecht[25]

Die hier im Verfall liegende Medicinische Facultaet wird vielleicht wieder in Aufnahme kommen unter den gelehrten Herrn van Geuns Vater und Sohn [Matthias Steevens van Geuns,[26] Steven Jan van Geuns[27]]. Zum Berufe des ältern van Geuns soll hier auch ein Krankenhaus für etwa 16 Kranke eingerichtet werden. Der botanische Garten ist groβ und an Pflanzen reich. Das physikalische Kabinet unter H[errn] Prof. Rossyn ziemlich gut eingerichtet. Die Bibliothek aber sehr arm. Hier machte ich Bekannschaft mit den H[errn] Suchtmanns, Naluys, van Geuns, Brown,[28] Sacins, Hennert[29].

Amsterdam[30]

|: Das hiesige Medicinisch-Chirurgische Collegium rühmt sich vorzüglich eines Renns, dessen Kabinet ist sehr reich an anatomisch-physiologisch-pathologisch und den zur Hebammenkunst gehörigen Praeparaten. :| |: Auch das anatomische Theatrum ist wegen der von seligem Hoviny an diesem Theater geschenckten pathologischen Knochen- und Embryonen-Sammlung sehenswerth. – Nerven und Lymphatische Praeparaten vermiβt man hier. – :| |: Der hieβige botanische Garten ist auch sehr groβ und reich an ausländischen Gewächsen. :| |: Krankenhäuser trifft man hier zwei an: das sogenannte Gasthaus in der Stadt und ausser derselben das Pesthaus. Dieses ist viel kleiner und schmutziger als das erste: die Kranken /vorzüglich die Melanchol[ici], Maniaci und die venerischen/ mehr über einander, als im Gasthaus angehäuft. – Das Gasthaus ist also viel gröβer, auf 250-300 Personen ohngefähr eingerichtet: die Kranken-Sala sind hier geräumiger und reiner. Hier sind auch zwei Sala für die ins Gasthaus gebrachte kranke Soldaten bestimmt. Schade, daβ die drei Ärzte /einer im Pesthaus und zwei im Gasthaus/ mit zu vielen Kranken überhäuft sind, und mit keinen Secundariis Medicis versehen, die halbe Stunde etwa des Tags, nähmlich die Zeit der Ordination ausgenommen, ohne alle Ärzte ihren Wärterinnen überlassen liegen, die verschriebenen Formeln sind meistens alt gedruckt und der Arzt die Bestimmung der diese den Apothekern und den Wärterinnen überläβt. Auch werden die Kranken nicht immer gehörig von einander abgesondert: worinn die Hände der Ärzte meistens gebunden gehalten werden von den sogenannten Regenten des Krankenhauses. Der Boden der Sala in beiden Krankenhäuβern ist vom Stein und meistens vom Ziegelstein, und im Pesthaus durch die meisten Sala läuft ein Kanal durch woraus sie gewaschen werden, der Ziegelstein des Bodens sollte zwar mit einer Art von Hirniβ überzogen seyn: worauf man aber wenig geachtet wird. Auβerdem im Gasthause sind auch keine Ofen angebracht: sondern die Sala sollen durch auf dem Boden gemachte Feuer erheizt werden. :| – |: Das Findelhaus enthält ohngefahr 2 ½ tausend Kinder beiderlei Geschlechter: die Sala darinn sind aber meistens finster und schmutzig. :| – |: Hingegen das groβe Werkhaus ist ein Meisterstück in seiner Art, enthält geräumige und lüftige Sala. :| – |: Das Tollhaus ist nicht von vieler Bedeutung: die Kämmerchen darinn sind sehr finster und feucht zur ebenen Erde. :| – |: Das Mädchen-Waisenhaus ist recht geräumig und ziemlich sauber wird gehalten. :| – Der vielfältigen Freundschafts-Stücke, die mir zu Amsterdam der Herr Prof[essor] Burmannus, die Herrn Doctores Gruelman, Krauss, Müller, Schacht, van Geuns (diesse beiden sind schon nach Harderwyk und Utrecht als Professoren berufen) und Herr Prof[essor] Bonn erwiesen habe, erinnere ich mich mit vieler Erkeutlichkeit. – Andere Merkwürdigkeiten nicht zu gedenken.

Haarlem[31]

|: Hier ist die aus zwei Scheiben (…) bestehende und die allergröβte, die nur existirt, electrische Teylerische [Pieter Teyler][32] Machine im Teylerisch[en] Museo allerdings sehenswerth, :| |: wie auch das physicalische und in Ansehung des Thierreichs und besonders Meer-Gewächse reiche Naturalien Kabinet der Haarlemer Gelehrten Societaet, deren Vorsteher ist der gelehrte Herr van Marum[33]. :| – Zu Haarlem sind auch nebst der Buchdruckgiesserei ehrdienersten gedruckten Bücher des Hollaendischen Buchdrukkerey Erfinders Coster’s[34] zu sehen im Rathhaube und seine Statua im botanischen Garten.

Franecker[35] in Westfriesland

Die hiesige Akademie ist ganz im Verfall: wodoch der botanische Garten sehenswerth ist. Die Bibliothek ist von weniger Wichtigkeit, hier habe ich den Herrn Prof[essor] Ypey[36] kennen gelernt.

|: Desto angenehmer war aber mein kurzer Besuch, den ich an den gelehrten A[driaan] G[illes] Camper[37] zu klein Lankum[38] bei Franecker abstattete. Er hat mir das vortreffliche von seinem seeligen Vater hinterlassenen und durch ihn schon mit schönen Mineralien bereicherte Cabinet gezeigt: worinn ich mit Vergnügen sah ganze Crocodils verschiedener Affen auch des Orang-Outang’s, Elephanten, Rhinoceros, Scelete, Bären-Pferde-Köpfe, das Scelet von Casuarius, wovon ich zwei Vögel im Leben zu Amsterdam gesehen habe, nebst vielei Petrificaten, und einer schönen Aphilien Sammlung, Krokodilen noch theils im Ey und er hat mich auch mit verschiedenen von ihm herausgegebenen Werken seines Vaters beschenkt. :|

Leyden[39]

|: Die schöne Bibliothek des Prof. Sandifort’s[40] die durch seeligen Albinus[41] mit vortrefflichen anatomisch-physiologischen Praeparaten und einer ansehnlichen pathologischen Knochen-Sammlung bereicherte anatomische Sala, das schöne physikalische und auch Naturalien-Kabinet mit dem botanischen Garten sind aller Achtung würdig. :| Das Tollhaus und darinn der für Clinicum eingerichteter Kranken Saal für 24 Kranken hat nicht viel zu sagen. – Nerven und Lymph[atische] Praep[araten] sind hier nicht zu sehen im anatom[ischen] Theater. Die Herrn Prof[essor] Sandifort, Damen und Ruhnkenius [Ruhnken][42] habe ich hier kennen gelernt. – Hier trifft man in Natur[alien] Kabinet zwei ausgestopfte Hippopotamos.

Haag[43]

|: Hier sind das Naturalien-Kabinet des Erb-Statthalters, das besonders am Thierreiche sehr reich ist, und die Mineralien-Sammlung von dr. a Thuessink[44] vorzüglich sehenswerth. Im hiessigen Prinzen-Kabinet habe ich das zweite Scelet vom Casuarius verschiedenen Sorten von Tauben, als Kron-taube ehe die ich auch lebendig gesehen habe zu Amsterdam in einer Menagerie von Vögeln, Paradies-Vogel ehe gesehen. Hier im Prinzen Kabinet sind auch ein ausgestopfter Hippopot[amos] und das Scelet vom grösten Kamel zu sehen. :| – Hier habe ich kennen gelernt die Herrn Doctor a Thuessink, Chirurgyn Major Zwinglius bei den Schweizer-Truppen und den Herrn Damen Chirurgus und Accoucheur. Dieser leztere hat das Glück gehabt, in Zeit von etwa zwei Jahren die Schaambeintrennung an der nähmlichen Bürgers-Frau zu Haag glücklich zu verrichten. Richter’s Chirurg[ische] Bibliothek. In der grossen Kirche sind viele schöne Grabmaler.

Delft[45]

|: Hier habe ich kennen gelernt den Herrn Dr. van Stiprian Luiscianus,[46] der mir auch ein Mutter-Gewächs /polypus carnosus/ von der Gröβe von etwa einer groβen Haupt und welches aus der Substanz des Grundes der Gebärmutter ausgewachsen zu seyn schien, und von einem daran gestorbenen Mädchen entlehnt ist, hat gezeigt. So keine Abbildung und Beschreibung davon. :| Das Begräbnis des Prinzen von Oranien[47] und das schöne Grabmal des berühmten Grotius[48]: die alle von Marmor sind, dienen der neuen Kirche zum groβen Zierrathe. Auch in der alten oder S. Hippoliti Kirche sind vortreffliche Grabmäler anzutreffen.

Rotterdam[49]

Nebst verschiedenen groβen öffentlichen Gebäuden ist die metallene Statue in der Lebens-Groβe des gelehrten Erasmus am so genannten Erasmus Plaz, sehenswürdig mit ihren zwei lateinischen und eben so vielen Lobens-Inschriften.

Helvoethtuys [Hellevoetsluis][50]

Diess ist ein kleines, aus einziger Gasse bestehendes schäms zimlich wohl befestigtes Hollaendische Staedtchen wo gewöhnlich aus Holland nach England reisenden Passagiers sich auf den englischen Packetboot setzen und nach Harwich[51] hinüber segeln.

Den 31ten August segelte ich von hier zum zweiten mal /da wir vorgestern zurückkommen muβten nach Helvotfluys [Hellevoetsluis] / ab und kam ich nach Harwich den 1ten September an England.

London[52]

|: Die Anzahl der Hospitäler in dieser Stadt ist sehr groβ: worunter sich vorzüglich St Lukas inoculation und Pocken-Hospitäler, St. Bartholomeus, Guys und St. Thomas und London Hospitäler auszeichnen. Auch das Madalena Hospital für ohngefähr fünfzig, ehemals liederlichen, aber nunmehro sich bereumenden, armen Frauenzimmer, ist ein vortreffliches Institut freywillig, und nachdem Sie für das Hospital fänglich gefunden sind, werden aufgenommen, wenn der Plaz es erlaubt, im Hospital aber, in der geistlichen Lehre dann und wann unterrichtet, im Nähen und andere hauβerlichen Arbeiten täglich beschäftiget und gemachet; es wird auch Sorge getragen, daβ niemand, die sich während ihres Aufenthalts im Hospital wohl aufgeführt, untersorgt entlassen werde. Die Philantropic Society, die zum Zwecke hat, Kinder von hingerichteten oder transportirten Aeltern auch andern von Magistrat eingezogene Kinder beiderlei Geschlechts zu erziehen, ist eins von aller besten und nüzlichen Instituten. Auch die Human Society zur Betreung der scheinbaren Todten, ist ein edles Institut. Es sind zu London auch viele Dispensaries, wo die Kranken, die in ihren eigenen Wohnungen liegen, werden umsonst mit Arzneyen versehen und auch, wenn es nöthig ist, von ihren angestellten Ärzten und Wundärzten besucht. :|

  1. ↑ Cseh-Szombathy Sámuel (1757(1838), pesti gyakorló orvos, nagy érdemeket szerzett a himlőoltás magyarországi népszerűsítésében, testvéröccse a szintén Pesten praktizáló orvosdoktor Cseh-Szombathy Józsefnek. Alsó- és középfokú iskoláit előbb szülővárosában Komáromban, majd Pozsonyban végezte, innen ment tovább a Debreceni Református Kollégiumba, ahol bölcseletet, teológiát és jogot hallgatott. 1786-ban iratkozott be a göttingeni egyetem orvoskarára, majd 1789-től Bécsben folytatta tanulmányait, ahol 1790-ben orvosdoktori fokozatot szerzett. A kor szokásainak megfelelően innen indult másfél esztendőn át tartó nyugat-európai tanulmányútjára, s onnan visszatérve Pesten telepedett le.
  2. ↑ Wien/Bécs, a Duna két partján, a Bécsi-medence északnyugati végében fekvő osztrák nagyváros, a Habsburg Monarchia igazgatási, kulturális központja.
  3. ↑ Würzburg a Majna folyó két partján, Alsó-Frankföldön, a mai Bajoroszág területén fekvő egyetemi város. Cseh-Szombathy Sámuel peregrinációs utazásának idején Würzburg és Bamberg perszonálunióban egyházi fejedelemség rangjában álló hercegérsekséget (Hochstift) alkotott, amelynek élén Franz Ludwig von Erthal (1730(1795) hercegérsek állt.
  4. ↑ Carl Caspar von Siebold (1736(1807), német orvos, 1769-től a würzburgi Julius-Maximilians egyetemen az anatómia, a sebészet és a szülészet professzora, a modern akadémiai sebészet megalapítója, új operációs technikák kidolgozója, a 16. században alapított Juliusspital vezető sebész-főorvosa, az egyetemi szintű bábaképzés megszervezője. Siebold, majd szintén orvos fiainak működése alatt a würzburgi orvosi fakultás európai hírnévre tett szert, amely a gyakorlatorientált szemléleténél fogva az orvosi peregrinatio-k kihagyhatatlan állomásának számított.
  5. ↑ Franz Heinrich Meinolf Wilhelm (1725(1794), német orvos, kémikus, a würzburgi Julius-Maximilians egyetem professzora, aki a collegium clinicum kurzus keretében bevezette az egyetem orvosi fakultásán a betegágy melletti oktatást. 1785-től F. H. M. Wilhelm tartott először német nyelvű előadásokat az egyetemen.
  6. ↑ Adam Andreas Senfft (1740(1795), német orvosprofesszor, Cseh-Szombathy Sámuel peregrinatio-s útja idején (az 1790-es években) a würzburgi Julius-Maximilians egyetem orvosi fakultásának dékánja.
  7. ↑ Gabriel Heilmann (1751(1806), német orvos, a botanika professzora a würzburgi Julius-Maximilians egyetemen.
  8. ↑ Johann Baptista Vogelmann (1760(1821) német orvos, a historia naturalis professzora a würzburgi Julius-Maximilians egyetemen.
  9. ↑ Franz Ludwig von Erthal (1730(1795), Würzburg-Bamberg hercegérseke, felvilágosult szellemű reformer uralkodó, aki előbb 1786-ban Bambergben tett alapítványával a német zóna legmodernebb, orvosok és sebészek gyakorlati oktatását célzó kórházat hozott létre, amelyet 1789-ben avattak fel. Würzburgban a 16. században alapított Juliusspital bővítését 1787-ben indítványozta, amelynek munkálatai 1793-ban fejeződtek be. A hatalmas, multifunkciós épületkomplexum egyik szárnyában helyezték el azokat a betegeket, akik a gyógyulás céljával kerültek ide, két oldalszárnyban gyengeelméjűeket és fogyatékosokat ápoltak, a hátsó részben pedig az eredeti funkciókat is megtartva szegényház és árvaház működött.
  10. ↑ Frankfurt am Main/Majna-Frankfurt, a Majna folyó alsó szakaszán, annak mindkét partján elterülő birodalmi- és koronázóváros.
  11. ↑ Mainz a Rajna bal partján fekvő érsekségi székhely és egyetemváros.
  12. ↑ Christoph Ludwig Hoffmann (1721(1807), német természetkutató, orvos, egészségügyi reformer, az optikai-mechanikai telegráf feltalálója. 1787-től a mainzi Collegium Medicum direktoraként működött, emellett magasrangú közéleti pozíciókat töltött be, köztük tartományfejedelmi titkos tanácsosi (kurfürstlicher Geheimrat) cím birtokosa volt.
  13. ↑ Karl Strack (1722-1805), német orvos, 1748-tól tagja a mainzi egyetem orvosi karának, amelynek több ciklusban dékánja is volt. A medicina több, különböző területén szerezett érdemeket: a mainzi egyetemen a sebészet, a fiziológia, a patológia, a terápia, majd 1782-től a kémia professzora.
  14. ↑ Samuel Thomas von Soemmerring (1755(1830), német anatómus, antropológus, paleontológus, feltaláló. Orvosdoktori oklevelét a göttingeni Georg-August egyetemen szerezte meg. 1784-től oktatott a mainzi egyetemen anatómiát és fiziológiát, 1787-ben a mainzi választófejedelem Friedrich Karl Joseph von Erthal (1719(1802) udvari tanácsossá és udvari orvosává nevezete ki. Ugyanebben az évben lépett be a londoni szabadkőműves páholyba.
  15. ↑ Georg Christian Gottlieb Wedekind (1761(1831), német orvos, akit már 19 esztendős korában a göttingeni orvosi fakultáson avattak orvosdoktorrá. 1787-ben Friedrich Karl Joseph von Erthal mainzi választófejedelem hívására foglalta el a mainzi egyetemen a rendkívüli professzori katedrát és lett udvari tanácsos. 1792 és 1793 között részt vett a mainzi Jakobinus Klub alapításában és így a jakobinusok szűkebb köréhez tartozott. Úttörő szerepet játszott német földön a himlő elleni védőoltás népszerűsítésében.
  16. ↑ Johann Peter Weidmann (1751(1819), német orvos, Carl Caspar von Siebold tanítványaként szerzett orvosdoktori oklevelet a würzburgi Julius-Maximilians egyetemen, majd hosszabb tanulmányútra ment, amelynek legfontosabb állomásai Strasbourg, Párizs, London voltak. 1782-től a mainzi egyetemen az anatómia, sebészet és szülészet rendes professzora, az egyetem szülőotthonának direktora, több ciklusban az orvosi fakultás dékánja.
  17. ↑ Georg Forster (1754-1794), német természetkutató, etnológus, útleíró, a mainzi Jakobinus Klub tagjaként forradalmár. Tudósként részt vett James Cook második expedíciójában, élete során beutazta az akkor ismert világot, s mint ilyen a modern útleíróirodalom műfajának kidolgozója. Cseh-Szombathy Sámuel mainzi látogatása idején az egyetem könyvtáraként működött.
  18. ↑ Veit Christoph Molitor (?(?), udvari- és kormányzati tanácsos Mainzban, valamint a mainzi érsekség területéhez tartozó Aschaffenburg városbírája.
  19. ↑ Johann Baptist Joseph Dilenius (1755(1838), német orvos, botanikus, a manzi egyetem orvosi fakultásának tagja és oktatója.
  20. ↑ Mannheim a Rajna jobb, a Neckar folyó minkét partján található német város, a történelmi Kurpfalz-vidék egykori központja.
  21. ↑ Heidelberg / Heidelberga, német város a Neckar folyó partján, Baden-Württemberg tartományban.
  22. ↑ Georg Adolph Succow (1751(1813), német orvos, a heidelbergi Karl-Ruprecht egyetemen a fizika, kémia, historia naturalis és a kamarai tudományok professzora
  23. ↑ Christoph Wilhelm Jacob Gatterer (1759(1838), német kameralista és természetbúvár, a híres göttingeni történész- és statisztikaprofesszor Johann Christoph Gatterer (1727(1799) fia. A göttingeni egyetemen tanult természettörténetet és mineralógiát, majd 1787-től a heidelbergi Karl-Ruprecht egyetemen mezőgazdálkodás- és erdőgazdálkodástudományi, valamint technológiai kurzusokat vezetett.
  24. ↑ Nimwegen [ném.] / Nijmegen [holl.], holland város Geldern tartományban, a német határ közelében.
  25. ↑ Utrecht, ősi holland egyetemi város, Utrecht tartomány székhelye.
  26. ↑ Matthias Steeven van Geuns (1735(1817), holland orvos, botanikus. Rendkívül igényes, sokoldalú és gyakorlatorientált oktatásban részesült: tanult a groningeni, leideni egyetemen, majd Antwerpenben, Brüsszelben. Megfordult Párizs több kórházában (Hôtel Dieu, Hôtel des Invalides, Hôpital de la Charité), hogy gyakorlatot szerezzen elsősorban szülészetből. Miután visszatért hazájába, 1765-től komoly szerepet vállalt a variolációs himlőoltás népszerűsítésében. 1771-től a groningeni bábaképzőintézet orvosa és oktatója, majd 1776-tól a harderwijki egyetem orvosi fakultásán a gyakorlati medicina, a botanika és a szülészet professzoraként működött mintegy tizenöt éven át. 1791-ben fogadta el az utrechti egyetemre szóló meghívást, ahol a gyakolrati és elméleti medicina, majd 1795-től a botanika professzoraként ls a botanikus kert igazgatójaként szolgált haláláig.
  27. ↑ Steven Jan van Geuns (1767(1795), holland orvos, Matthias Steeven van Geuns orvosprofesszor fia. 1791-től az utrechti egyetem professzoraként működött, 1789-ben Alexander von Humboldttal (1769(1859) együtt beutazta a Rajna-vidéket, korán meghalt tífuszban.
  28. ↑ William Laurence Brown (1719-1791), skót származású evangélikus teológus, lelkipásztor, morálfilozófus. Teológiai tanulmányait az utrechti egyetem végezte, ahol jogi előadásokat is hallgatott. 1789-1790-ben az egyetem rektora, majd 1790 és 1795 között ugyanitt a természetjog professzora. 1795-ben a francia csapatok bevonulása idején elmenekült családjával Hollandiából a szigetországba és Aberdeenben telepedett le, ahol egyetemi professzorként és lelkipásztorként tevékenykedett.
  29. ↑ Johann Friedrich Hennert (1733(1813), német születésű matematikus, asztronómus. 1764-től az utrechti egyetemen a filozófia, matematika és asztronómia rendkívüli professzora.
  30. ↑ Amszterdam /Amsterdam, Hollandia legnagyobb városa, kereskedelmi és kulturális központja Észak-Holland tartományban.
  31. ↑ Haarlem, holland város a tengerparthoz közel, Amszterdamtól 20 km-re Észak-Hollandiában. Homokos talajának köszönhetően a tulipántermesztés központja, de nevezetes textiliparáról is.
  32. ↑ Pieter Teyler van der Hulst (1702(1778), holland gyűjtő, posztómanufaktúra tulajdonos. Művészeti alkotásokból, naturáliákból és tudományos instrumentumokból (többek között elektromossághoz kapcsolódó masinériákból) álló gyűjteménye vonzó, s egyszersmind kihagyhatatlan állomása volt a korabeli utazóknak. Teyler végrendeletileg úgy hagyatkozott, hogy gyűjteményéből múzeumot hozzanak létre. A múzeum 1784-ben nyitotta meg kapuit, mint Hollandia legrégibb nyilvános gyűjteménye.
  33. ↑ Martin van Marum (1750(1837), holland orvos, természetbúvár, kémikus. Tagja volt az 1752-ben, Haarlemben alapított Holland Királyi Tudományos Társaságnak, 1777-ben elöljárója a Társaság ökonómiai tagozatának, s egyúttal felügyelője a természet három országát képviselő naturáliákban különösen gazdag kabinétumnak. Van Marum ugyancsak 1777-től Pieter Teyler-féle kuriozitás-gyűjtemény szakmai vezetője, majd az 1784-ben a gyűjteményből kialakított nyilvános múzeum első direktora.
  34. ↑ Laurens Janszoon Coster (1370(1440), az Egyesült Királyságban a hagyomány őt tartja számon a könyvnyomtatás feltalálójaként, aki egyes források szerint 1423-tól szülővárosában, Haarlemben fejlesztette ki a technológiát.
  35. ↑ Franeker, holland egyetemi város Frízföld tartományban.
  36. ↑ Adolphus Ypey (1749(1822), holland orvos, botanikus. Tanulmányait a franekeri egyetemen végezte, majd a leideni egyetem orvosprofesszoraként működött.
  37. ↑ Adriaan Gilles Camper (1759(1820), holland matematikus, fizikus, a franekeri egyetem professzora, a zoológia, a paleontológia, az antropológia, az összehasonlító anatómia területein egyaránt jártas és maradandót alkotó Petrus Camper fia. A. G. Camper tovább gazdagította Európa-szerte híres, a peregrinatio-s utak fontos célpontjának számító természettani gyűjteményét, s 1811-ben kiadta a kollekció francia nyelvű kommentált katalógusát.
  38. ↑ Lankum, település Franeker közelében.
  39. ↑ Leiden / Leyden, Dél-Holland tartományban, Hágától mintegy 16 km-re fekvő ősi holland egyetemi város.
  40. ↑ Eduard Sandifort (1742(1814), holland orvos, anatómus, a patológiai ikonográfia úttörője. A híres Bernhard Sigfried Albinus (1697(1770) tanítványaként a leideni egyetemen tanult orvostudományt. 1772-től a leideni egyetemen az anatómia és sebészet rendes professzoraként működött.
  41. ↑ Bernhard Sigfried Albinus (1697(1770), német származású anatómus, sebész. Orvosi tanulmányait a leideni egyetemen végezte, ugyanitt előbb az anatómia és a sebészet lektora, majd 1721-től rendes professzora. A 18. században Európa leghíresebb anatómia tanárának számított, tankönyveiből számos orvosi fakultáson oktattak.
  42. ↑ David Ruhnken (1723(1798) német származású, 20 esztendős korától Leidenben élő tudós bibliotékárius. A leideni egyetemen előbb a történelem és a retorika rendes professzoraként ógörögöt és latint tanított, majd 17785-től az egyetem könyvtárát vezette.
  43. ↑ Hága /Den Haag [holl.], Hollandia nyugati részén, Dél-Holland tartományban fekvő, a 16. század óta közigazgatási központnak számító város.
  44. ↑ Evert Jan Thomassen à Thuessink (1762(1832), holland orvos, mineralógus.
  45. ↑ Delft, Hollandia Dél-Holland tartományában, Rotterdam és Hága között fekvő ősi város
  46. ↑ Abraham Gerardus van Stipriaan Luïsçius (1753(1829), holland orvos, oklevelét a leideni egyetemen szerezte, majd Delftben működött.
  47. ↑ I. Orániai Vilmos /Nassaui Vilmos orániai herceg (1533(1584), akit „Hollandia atyjának” is neveznek. A spanyolok ellen vívott németalföldi szabadságharc (1568(1648) egyik kiemelkedő alakja. Miután II. Fülöp 1580-ban kiátkoztatta, néhány sikertelen merénylet után végül 1584-ben egy fanatikus katolikus Delftben lelötte. Miként családjának többi tagját, Orániai Vilmost is a delfti Újtemplomban helyezték örök nyugalomra.
  48. ↑ Hugo Grotius (1583(1645), holland államférfi, jogász. Fő műve az 1625-ben megjelent, XIII. Lajosnak ajánlott, a háború és béke jogáról szóló munka (De iure belli ac pacis libri tres), amely a modern nemzetközi jog első rendszeres összefoglalása. Halála óta is nagy tisztelet övezi, bebalzsamozott holttestét Delftben az Újtemplomban helyezték el.
  49. ↑ Rotterdam, a Maas és a Rajna torkolatvidékén, Dél-Holland tartományban fekvő, a kora újkori Európa egyik legnagyobb teherforgalmat bonyolító kikötővárosa.
  50. ↑ Hellevoetsluis, Dél-Holland tartományban fekvő kis kikötőváros.
  51. ↑ Harwich, angol kikötőváros az Egyesült Királyság délkeleti részén.
  52. ↑ London, Délkelet-Angliában, a Temze folyó partján fekvő metropolisz.
Retrieved from "https://eltedata.elte-dh.hu/w/index.php?title=MEDICINA_1&oldid=159756"