Gerics Pál MNL OL Festetics Lt P 274/2

From wikibase-docker
Revision as of 19:54, 3 October 2021 by Legomate (talk | contribs)

MNL OL Festetics Lt P 274 Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás 3. d. jelentések 5. Gerics Pál jelentései külföldi útjáról 1820-1825

1.

Párizs, 1823. november 10.

Gerics beszámolója a Directiónak Champagne-ben tett útjának technológiai, gazdálkodási, ampelológiai tárgyú megfigyeléseiről, továbbá a franciaországi lótenyésztés központjában, Rosiers-ben szerzett tapasztalatairól

Párizs, november 10-én 1823

Tekintetes Directio!

Hogy a folyó hónap elejével a múlt hónapban tett excursiómról megérkeztem, kötelességemnek tartom az időnként megfelelendő kérdések rende szerént tett tapasztalásokról értekezni. Az ím így következik:

„Mely gazdaságokat vagy majorokat látogatott meg a múlt hónapban? etc.”

1. Champagne-ban Ternaux ajánlásával Moët lekötelezettje[1] lekötelezettje Epernay Maire gazdaságát meglátogattam. Moët maga úton lévén famíliája szívesen fogadott, de isméretbéli gyarapodásomban annak távollétét helyre nem hozhatta. Amit eránta megjegyezni érdemesnek ítéltem abban áll, hogy Moët a legnagyobb bor kereskedő Champagneban, de nem a legnagyobb producens. Pincéje egyetlen egy a maga nemében. Mintegy öt holdnyi teleket foglal, mészkő (carbonas calcareae) sziklában van kivágva annyira, hogy egy milliom butellya lekötelezettje[2] lekötelezettje elférhet benne. Most azomban csak 700 000 volt benne. Az egész egy földalatti labirintushoz hasonlít, szélessége átaljában öt vagy hatlábnyi. Ezen tér úgy van elrendelve, hogy középett hosszat megy egy szabad tér, amely a ki s be járásra szolgál. Emellett mind a kétfelül a butellyák vannak elrendelve. Amelyekben a bor tiszta s clarificálva lekötelezettje[3] lekötelezettje van, azok nyakkal vannak öszverakva egymás felé úgy, hogy egy rakás ember nagyságig felér. Amelyekben a bor még nincs clarificálva azok hárántékossan vannak széjjel lefelé burítva, s egy arra a végre készített keskeny asztalokra – melyek mintegy arasznyira egymástól át vannak luggatva helyheztetve. A clarificatio lassú és költséges dolog, s abban áll, hogy a hárántékosan leforditott butellyák vigyázva kinyittatnak, s a nyakokba leszállott seprő kieresztetik, s az öveg ismét bedugaszoltatik. A dugasz dróttal megerősíttetik, s beszurkoltatik vagy gyántáztatik. Az ilyen egy munka tíz sol, vagyis a mi pénzünkben 11 ½ krajcárba – n[ota]. b[ene]. konvenciós pénzben – kerül minden egy butellyára nézve. Azon butellyák, melyek messze küldetnek, legalább háromszori clarificatión mennek átal, tehát csak a csupa clarificatióra 34 ½ krajcárral kell számlálni, a császári húszasokban. Egy ok, miért olyan drága a champagne-i bor. Más ok, hogy többet ne emlétsek, a sok öveg elpattanása, amely mint történjen, könnyen megértheti az, aki tudja, hogy mennyi ereje van a szénsavanynak – acidum carbonicum –  mely a fermentatio lekötelezettje[4] lekötelezettje alatt kifejtődik, midőn az kifeszül, s kiszabadulni igyekszik. De hogy a kárt meg lehessen érteni, az ilyen nagy pincébe kell lettnek lenni. Én nékem néha egészen által ázott a csizmám talpa Moët-nél a borban, noha a járásnak hagyott hely mellett mind a két felül egy kis árok van hagyva, mely az elpattant övegekből kiáradott bort magába veszi, s elvezeti. A palló egy ujjnyi vastagságra arciter lekötelezettje[5] lekötelezettje gipsszel van beborítva, amely sulykokkal veretik le, olyan formán, mint minálunk az ucák köveit (Pflaster) szokták leverni, s elegyengetni. Az ilyen célra használt gipsznek égettnek kell lenni, s minekutána az a pallón egy ujjnyi vagy nagyobb vastagságúra elszóratott gipsz, vízzel locsoltatik meg, s azután elsulykoltatik. Egy részén a pincének éppen akkor pallolták lekötelezettje[6] lekötelezettje ki ilyen formán midőn Epernayban voltam.

Ezen pince felett van egy nagy kikövezett út, mely Párizsból Chalons-ba vezet, továbbá Moët-nak két nagy udvara három oldalon, mindenik nagy épületekkel, s csak az utca felül stachétákkal, lekötelezettje[7] lekötelezettje s a kert, melyben egy vadon vízesés van kicsinyben, amint egy közel levő erdőben nagyban s természetesen láthatni. Tapasztalásom itt többre nem terjedt a feljebb említett ok miatt, és azért, hogy az Ay Maire-hez mint legnagyobb, s legértelmesebb gazdához volt ajánlásom. Az Ay Maire Lasnier Marlin, lekötelezettje[8] lekötelezettje hogy hozzája érkeztem, először is kertjébe vezetett, ahol is egy experimentumjának kimenetelét mutatta. Tapasztalván azt t[udni] i[llik], hogy a sok szőlő, vagy, amint itt nevezik, chasalas, ha megérett kifolyatja a levét, sok félét próbált, hogy azt meg akadályoztassa; Moët-vel egyetemben hasztalan tette minden fáradságát, s költségét, a múlt tavasszal mind a ketten a Maison Annuilairt vették elő, amely máshol már szinte feledékenységbe jött. A bimbó alatt némely tükéken [sic] az idei hajtáson, másoknál a tavaszi vesszőn lekerítették a szőlővessző hejját [sic], mintegy fél ujjnyira virágzáskor, olyan kimenetellel, hogy azon szőlőfejek, melyek az emlétett módon megmetszett vesszőkön nőttek, nem folyatták el levöket mint a többiek, de szőlőszemek nem nőttek olyan nagyra, s színök nem volt olyan szép sárgászöld mint a többieké, hanem csupa zöld, noha a kóstolás által meg lehete mindenkinek bizonyodni, hogy még a legzöldebb, még a legkisebb, s éretlennek tetsző szem is tökéletesen megért volt.  Ezen egy esztendei tapasztalásból tehát annyi tetszett ki, hogy ezáltal a virágzás körbeli bemetszés által a nedvesség, vagyis lév kifolyás megakadályoztathatik. Okát ezen kifolyásnak tartják a vesszőben fel s alá járó nedvesség sokaságát vagy csípősségét. De akármiben álljon az, az ilyes operációnak hasznos vagy ártalmas voltát csak a helybéli környülállásokhoz képest ítélhetni el. Az ilyen kifolyós tőkék többnyire ifjak, gyengék. A feles nedvesség kiürítése nem árt-e nekik olyan formán, mint a jó erejebeli gyermeknek az érvágás? Felülmúlja-e az esztendőbeli hasznot, melyet a megoltalmazott, s mentett lévből várhatni? A tőkének hosszabb élete, s öregbedésével ennek a róla származott bor milyensége, s mennyisége? – Erre amellett, amit a józan ész, s a gyümölcsfákkal tett tapasztalás mond, a tovább folytatott próbák, s észrevételek feleljenek jövendőben. Annyi bizonyos, hogy ezen operáció nem új Colombe-ben lekötelezettje[9] lekötelezettje Metz mellett, százados fán láttam, de egyébként Thouin lekötelezettje[10] lekötelezettje úr is mutatott ilyest az Ecole d’Agriculture  Pratique nevű osztályában a párizsi füveskertnek. Lasnier azután a szőlőhegyre vezetett ki. Itt is hasonló forma incisiókat lekötelezettje[11] lekötelezettje tett, melyeknek látszatja az volt, amelyet éppen most említék.

Innét a pincére került a sor. Az úr maga a pincemester, a vincellér, mindent, amint tudták, megmagyarázni igyekeztek. Nagy részént, amit tőlök láttam, vagy hallottam, megegyez azon leírásokkal, melyeket már ide jöttöm előtt Bosc lekötelezettje[12] lekötelezettje és Julien lekötelezettje[13] lekötelezettje topográfiájában olvastam. Szabad legyen tehát ezek munkáira mutatnom a hely leírására, a szőlő munkálására, s bor készítésre nézve, s csak azt előadnom, amit tennen tapasztalásomnak vagy még máshol le nem írtnak, mondhatok. Champagne teleke lekötelezettje[14] lekötelezettje nagyobb részént meszes föld, nevezet szerént azon tájokon, hol a legjobb borok teremnek. Ay, Epernay, Hofwiller, […], Sillery név szerént. Ezen környékeken a földnek eredeti állapotját alig lehet megítélni, annyira elváltozott a culture által. De ha a Mont Chez Nous nevű hegyláncot olyan helyeken vizsgálja valaki, ahol még a föld míveletlen maradt, mint teszem az erdőkben, s azzal, amit itt láthatni, az Ayhoz közel levő lignites és márgagödröket, a teleknek geologica alkotása könnyen meg fog tetszeni. Villers Cotterets-nél M[onsieu]r Vincent lekötelezettje[15] lekötelezettje a reimsi Collegiumnál Matheseos professzor, s egyszersmind mineralógussal egy kis mineralogica excursiót tévén álmélkodva tapasztaltam a conchék lekötelezettje[16] lekötelezettje sokaságát, melyek még nem váltak volt porhanyóvá, azokat felnyitánk kés segétségével, s az organica struktúrát könnyen láthatánk. Máskor a késnek nem volt semmi hatalma, minthogy a csigahajak lekötelezettje[17] lekötelezettje kőmasszává váltak. s az ilyeneken a csiga belső struktúrája nem igen tetszett meg, minthogy azok a felnyitáskor a kés alatt többnyire öszveromlottak. Vincent úr, aki az egész hegyláncot megjárta, azt mondá, hogy különösen ott legnagyobb mennyiségben talált ilyes organikus eredetű mészföldet, ahol a legjobb nemű bor terem Champagne-ban. Az mellett azon gödröket megtekéntém, ahonnét többféle földnemeket kiásnak a szőlősgazdák, s azokat trágyával öszvekevervén esztendőnként a barázdákba hordanak. Itten láttam stratumokban lekötelezettje[18] lekötelezettje az úgy nevezett lignites és marne nevű ásványokat. A lignites az többnyire feketés színű, mikor kiássák akkor többnyire szívós, de ha megszáradt, amely pedig könnyen, s hamar megtörténik, porhányóvá [sic] és éghetővé válik. Ezt a vincellér burine noir lekötelezettje[19] lekötelezettje névvel nevezte. A marne már ásáskor szívós, s szappanyforma. Ha egy darabot a kezébe veszen az ember, s azt eltörni akarja, elhajlik, mint a tészta; de nem ragadós semmit is, mint az agyagföld. Azonban ha a szabad levegőn hagyatik, egy darab ideig porhanyóvá vál, de nem ég meg, mint az előbb emlétett ásvány. Ezt pedig noirnak nevezik közönségesen. A burine és a puding [sic] nyárban kiásatván az egész őszig a szabad levegőn hagyják, azután fövénnyel, s trágyával öszvekeverik, úgyhogy az alsó stratum föveny legyen, a második puding, a harmadik […], a negyedik félig érett trágya. Azután ismét fövény, puding, etc. Ezen keverék esztendő múlva alkalmatos, hogy a szőlőbe hordják. Ezen keverékből áll nagyobb része a mívelt földnek Ay környékén a meszes földnek. Egy lábnyi mélységű föld ritka, sok helyett alig van féllábnyi, máshol találni mégis másfél, kétlábnyi mélységűt is. S mégis itt egy hold mívelt föld tízezer frank! Amikor más helyeken 4-5 ezerért is kaphatni egy holdat. Az emlétett ásványokból szerzettem magamnak specimeneket lekötelezettje[20] lekötelezettje a Keszthelyi Múzeum számára, ahol két megbecsülhetetlen darab van már ilyen forma. Midőn az ásványgyűjteményeket rendbe szedtem Keszthelyen, két salzburgi minera lekötelezettje[21] lekötelezettje akadt kezembe, melyek ideát adhatnak kicsinben arról, amit itt nagyban láthatni. A minera mindegyik ökölnyi nagyságú, csaknem tsupa conchákból áll. Mindenik Salzburg környékéről való, amint a katalógusban meg van jegyezve. Hogy ezt említettem, több okom van: 1º hogy akinek alkalma nincs nagyban látni azt, amit az a kis exemplár mutat, valamennyire legalább ítéletet tehessen Lamark lekötelezettje[22] lekötelezettje azon állításáról, hogy a mészföld – terra calcarea – organikus eredetű-é, vagy nem. Aki a geológiában nem jártas, mosolyodni fog, s nemmel  felelni. Más, ha szinte Tamás hitetlenségével bírna is, nehezen hiszem, hogy meg ne tántorodna, s komolyan az igen felé ne hajlana. 2º Hogy olyan sepciement még egész utamban szépségére nézve, a maga nemében, eddig még nem láttam, még a British Museumot s a Cabinet d’Histoire Naturelle du Jardin du Roi-t sem vévén ki. Megjegyzem azt azonban, hogy Bécsben egy kabinetet lekötelezettje[23] lekötelezettje sem ismerek. Tán ott lehet hasonló. – Igen visszatetszett az Ayban, hogy Lasmier-nél csupa fekete szőlőt láttam, s a bor mégis, melyet készített, mind fejér volt. 1º Hogy nálunk a legnagyobb kiterjedésű szőlőknél, p[éldának]. o[káért]. Pest vármegyében, ahol közönséges esztendővel is 5-600 akót szüretelnek. A prés kétszerte legalább kisebb. De eloszlott mindjárt álmélkodásom, hogy megértém, 1º hogy azon igyekeznek, hogy a szőlő, mely egy nap leszedetik éjszakán kipréseltessen. Ha pedig annyit nem szedhetnek, egy nap akármi okból, hogy a prés megteljen, csak az első terhet várják meg más napon, s azzal az előbbeni szedést egyszersmind kipréselik.

A kipréselt levet mindjárt elszűrik, ahonnét önként ki tetszik az, 2º hogy a bornak fejérnek kelle lenni, mint hogy az extractivum, principium colorans, lekötelezettje[24] lekötelezettje mely a szőlő héján lévő nyálkás nedvességben, következéspépen a törkölyben marad vissza, mivel az csak a fermentatio alatt megyen által a lévbe. Az így elszűrt lév nyolc hónapig hagyatik a törkőn, nagy edényekben, azután butellyákba fejtetik le. Egyéberánt itt hosszasan kiereszkednem felesleg való volna. Ám Chaptal, lekötelezettje[25] lekötelezettje Bosc, Julien ezen tárgyakról eleget írtak. Lehrmann mint vincellér itt tartózkodott. A Chaptal munkáiban lerajzolt prések, etc., modeláit megküldötte. Csak egyet jegyzek még meg, t[udni]. i[llik]. hogy Lasmien lekötelezettje[26] lekötelezettje az idén egy machinát fog próbára venni, mely a szénsavany kifejtődésével az alkohol elrepülését megakadályoztatná. (…) Materiáléja bádog, az a része vízzel töltetik meg. A b az aknalyukba dugatik. Hathatósága önként kitetszik. Ha Lehrmann meg nem küldötte, szándékom megszerezni, noha az idea nem új, jóllehet itt még nem vették neki eddig hasznát. De ez eránt még Lehrmann-nal is akarok értekezni.

2.) Colombe-ban Metz mellett megtekéntém báró Tsudy lekötelezettje[27] lekötelezettje [sic] telekjét. Igen szívesen fogadtattam. Azonban csak a kert, mely utam fő célja volt, interesszálhatott. A majorok, melyeknek mind a hárma árendában van, semmi tekéntetben sem érdemelnek különös emlékezetet. A kert emlékezetes, mint a legnagyobb faoskola a fenyvesekre nézve (pepiniére pour la famille des coniféres) s mint honja egy új oltásnemének, melyet az öreg Thouin leckéiben s írásában (Monographie des greffes) lekötelezettje[28] lekötelezettje nem győzött eleget magasztalni. Kár, hogy ez a szép intézet jövő tavasszal egészen megszűn lenni! – A báró megholt, a gyermekek javáért még a hátra levő fák is (mindöszve az egy, két és négyesztendősek, mintegy kétszázezer darabra mennek) el fognak adatni, s a föld gabonatermesztésre használtatni. Ami ezen alkalommal itt megjegyzendőm volna, ezen című könyv „Essai sur la greffe de l’herbe des plantes et des arbes par Mr le Baron Tschoudy, burgeois de Glaris, á Metz 1819” lekötelezettje[29] lekötelezettje, s Thouin úrnak feljebb megnevezett munkájában bőven meg van írva. Itt tehát nekem csak azt kell megjegyeznem, ami ott nem jelentetik, t[udni]. i[llik]. Tschoudy úr egész teleke mintegy 900 holdból áll, különbféle lévén a föld természetére nézve. Az egész birtoknak fele, a rónább része a kertnek volt szánva, a többi mezei gazdasághoz tartozik. Három kis major van rajta, ezeknek árendásaik leginkább marhatartásból élnek, minthogy a Meuse gyakori kiáradása a lapályos földeket szántásra használni nem engedi. Marhájok 10-12 tehénből áll, s ugyanannyi hízlalásra vett ürükből, s egy pár taligás, s egy pár szekeres lóból. A birkák a nekik rossz legelő miatt nem tenyészhetnek itten. Azonban a posványban itt számos sertvést tartanak, s ezen a környéken láttam először seregben sertvéseket, hol 50-60, hol 100-120-200 darabot. A felemeltebb, s szározabb [sic] helyeken gabona termesztetik, de csak annyi mennyiségben, hogy abból az árenda fejében adandó rész, s az árendás kenyere esztendőn által kikerüljön. A tehenek teje, vaja, túrója jó áron elkél a közel levő városban Metzben. A kert seminariumra lekötelezettje[30] lekötelezettje, plantariumra s partie de plaisir-re lekötelezettje[31] lekötelezettje oszlik. A seminarium alkotása legemlékezetesebb. Az egy posványos teleken van, részenként úgy van felosztva, hogy egy ágy mellett egy ugyanakkora forma nagyságú árok van. Az árokból kihányt föld az ágyak feljebb emelésére használtatott. Maga az árok nemcsak a posvány víz felvételére szolgál, hanem egyszersmind a pocok, vagyis vakondokoknak a veteménytől való eltávoztatására. Nemkülönben az ágyaknak megnedvesítésére is használ. A plantarium az fövenyes agyag, valamint a kertnek többi része is. A kerítés egyfelül kőfallal, másfelül eleven sövénnyel van. Az eleven sövénynek azon része tetsze nekem különösnek, hogy a tujafák ferdén voltak ültetve, úgyhogy az egyike a két sornak a másikkal ellenkező erányban van, ilyen formán ### – ahol a két ellenkezők öszveérnek, öszvehagyják az ágat nyőlni [sic], s ez által egy meglehetős erősségű kerítés szármozik [sic]. De ez különössége eránt emlékezetes csak, s nem szépsége vagy jóságára nézve. A tuják szépsége a petit allée-ben tetsze ki, ahol két sorban a juniperus virginiana lekötelezettje[32] lekötelezettje a thuja orientalissal lekötelezettje[33] lekötelezettje van. A grand avenu vagy allée az mindenféle fákból áll, melyek mintegy másfél, s néhol kétölnyi távolságra vannak ültetve a Metz felé vezető út mellett két sorban. Ez az allée a dendrologiát kedvelőknek legtöbb mulatságot szerezhetne, a mezeigazdát pedig közelebbről érdeklené egy közel levő vetett erdő. Ez csupa fenyvesből áll, földe fövenyes, amely minekutána felszántatott, a plantariumból vett nevendékek pinus sylvestris lekötelezettje[34] lekötelezettje fajtákkal in quicuncem lekötelezettje[35] lekötelezettje ültettetett. Ezen erdő már ezelőtt régenten másnemű fákkal volt elvetve, hasonló rendben. Ezen fák árnyékot tartottak néhány esztendeig, még a fenyvesek jól megfogamodtak [sic], azután pedig kivágattak. Nem lenne ez hasznos jegyzet nálunk az olyan helyekre nézve, hol a coniferek lekötelezettje[36] lekötelezettje famíliájához tartozandók, a fenyvesek a nyári nap heve által sülnek? Annyi bizonyos, hogy az élő fa árnyéka a hévséget jobban mérsékli, mint a deszkából, nádból vagy szalmából készült oltalom falé. Ennyit Colombe eránt.

3. Lotaringiában különös emlékezetet érdemel Roville, hol egy nagy hazafi, s emberbarát Berthier le pere lekötelezettje[37] lekötelezettje több esztendők óta egy gazdaságot állított fel, melynek legnagyobb részét a múlt július hónapban Matthieu Dombasle lekötelezettje[38] lekötelezettje úrnak árendába által adta, olyan feltétellel, hogy a major egyszersmind ferme èxperimentale lekötelezettje[39] lekötelezettje legyen. Dombasle a franciáknál az, ami Nagy-Britanniában Sir John Sinclair, lekötelezettje[40] lekötelezettje kinek munkáját lefordította, s most tán ki fogja adni. Ő valaha Dombasle helység ura volt. Ezen javától még alig kelhete szárnyra, midőn a francia zendülés által megfosztatott. Mégsem követte Belloniát lekötelezettje[41] lekötelezettje sehová is. Természete csak a békét kedvelvén, a Múzsákkal szövetkeze öszve, a kémiára meg a földmívelésre adá magát. Amabban mint ment légyen elő, Sir Humphrey Davy Agricultural Chemistryjére lekötelezettje[42] lekötelezettje tett reakciója Sur la fabrication du sucre de Beterave lekötelezettje[43] lekötelezettje tett írása meg fabrikája elég jó tanú. Azonban éppen a fabrika okozta éppen szerencsétlenségét, midőn az legnagyobb virágzásban volt. A dolgozók helyett idegen katonák tanyáztak nála, kik még a keresett javait is megemésztették, azon kívül, hogy mindennek véget vetettek. Innét származa sajnos állapotja, amelyen Berthier emberszeretete segétette.

Ezen jegyzéseket teszem, hogy ha valamit szülend jövendőben a roville-i ferme experimentale, lehessen arról az igazgató karakterénél fogva is ítéletet tenni. Azonban Roville-ben, amint a jóakarat, s buzgóság nagy, úgy az eszközök a keszthelyi Georgikonra nézve igen csekélyek. Az egész telek 85 hektárból áll, melynek a gazdát is el kell tartani, s az experimentálás által a gazdaságbeli tapasztalást szaporítani, s ez által a közjóra hasznot hajtani. A teleknek a Marne mellett levő része lapályos, kövecses, fövenyes, de egyéb eránt elég termékeny, részént a trágyázás, részént a kiöntéskor visszaáradott iszapos s kövér föld következtében. Távolabb a folyótól egy kis hegyecske nyúlik hosszat, melynek teteje erdős, oldala szőlőhegy, alja szántás, és komlós, meg veteményes kert.

A földmívelés jeles, különösen a szántásra nézve. Az eke Dombasle nevéről van nevezve, aki t[udni]. i[llik]. azt kitalálta, s egy különös munkában lerajzolta, s leírta. Ezt én megszerzettem. Azért arról itt hosszasan kiereszkednem nem szükséges. Az eke elejbe ökröket fog olyan módon, mely már méltán követőket talált az egész környéken. Az iga, vagy a szarvkötél helyett kamotot lekötelezettje[44] lekötelezettje használ, amelynek alkotása éppen nem különböz a nálunk is némelyeknél szokásban lévő lókamotnál, egyéb, hogy itt a kamot kétfelé nyílható. Fenn a nyakcsiga erányában a két öszvemenő horgas fák, melyek a kamotnak bázis gyanánt szolgálnak, egy vassarok által – charmée vagy Gelenk lekötelezettje[45] lekötelezettje – vannak öszvefoglalva, alatta pedig csattal és két szíjjal. Másképpen az ökör szarva miatt a kamotot nem lehetne feltenni. Oldalaslag a kamotról lánc függ le mind a két felül, amely az ekéhez függesztett förhénchez lekötelezettje[46] lekötelezettje akasztatik. A marhát egy a szájra telekelt kötélnél fogva kormányozzák, olyan formán, mint a mi magyar parasztjaink lovaikat szokják [sic] kötőfékjeiknél fogva.

Hogy csupa szóval tudnák útba igazítani őket vagy durrogatással, azt még sehol se láttam. Még Oberamtmann English lekötelezettje[47] lekötelezettje se mehetett semmire is e részben, noha magyar bérest vitt Grabovkába, lekötelezettje[48] lekötelezettje hogy ő a többieket is megtanítsa. Az ökrök meg vannak patkolva is, s helyesebben, jobban, mint herceg Bedfornál lekötelezettje[49] lekötelezettje láttam, de az állás lónak való inkább, mint ökörnek. Modelát szerzettem ezen patkóra, amelyet majd több holmival megküldendek. Száma az ökröknek 14 darab. Ezek csupán a föld mívelésére vetetnek, s ha erejekben hanyatlani kezdenek, meghízlaltatnak terhe hordásra, útra hat ló van. Juhok a Lancy falkából valók, elég finomak, de csak háromszázan vannak. A velek való bánás módja olyan, mint a Rambouillet-iaknál. A turnus lekötelezettje[50] lekötelezettje még nincs megállapítva. A földet előbb ki akarja tanulni Dombasle úr, s tapasztalásból nem a kémiai analízis után fogja azt elintézni. Az idén kolompért sokat termesztett volt, amelyet az új kormányzás alatt is nagy mennyiségben fognak termeszteni, s azt pálinkaégetésre használni. A pálinkaégető most készül egy Nancy német kolompáros lekötelezettje[51] lekötelezettje s egy faluzó pintér lekötelezettje[52] lekötelezettje legény által, ki a háború alatt Csehországból szakadt ide, Magyarországot jól isméri és szereti, elegendő ok volt, hogy mindjárt földijének fogott. A pálinkaház mindjárt jól fog elrendeltetni, a hely szűk voltához képest. A törő, s kolompérfőző fazék a ház egyik végiben, a kazán a másikban ellenben által. Hosszat oldalaslag, egyfelül öt Maishbottig lekötelezettje[53] lekötelezettje midőn a másik oldal szabad. A Maishbottigok felett egy csiga leszen, amely által a megfőlt s tört kolompér feltekertetni fog, s a kádokba öntetni. Különösséget azomban csak a kazán körül láthatni, amely abban áll, hogy az xx lekötelezettje[54] lekötelezettje kazányokba teendő massa előbb a edénybe tétetik, amely egyszersmind első hűtő, és maismelegítő gyanánt szolgál. Ez által sok tűzifa megkéméltetik, s a kazán se romol annyira a temperaturának hevesebb változása miatt. A második hűtő b vízzel van megtöltve. A csők egymással öszvetekeredve mennek által mind a ketten. Minekutánna az m-nél az a kádba beeresztettek. Az n-nél csap van, ez a hűtőt s xx kazánokat öszvekapcsoló csőkön, amelyeken által a megmelegített maish a kazánokba általeresztetik. Minek utána a d-nél a már kiégetett massza kieresztetett.

„Mely könyveket olvasott, melyeket szerzett meg ennél vagy annál a könyvárosnál?”

 lekötelezettje: lekötelezettje/:

„Mely gazadságbéli társaságokat, intézeteket, juh- és lóegyesületeket etc., látogatott meg?”

Berthier mostoha fiához Parisothoz lekötelezettje[55] lekötelezettje utasított Rosiéres-be lekötelezettje[56] lekötelezettje. Ő Marquies de Vaugirardhoz, lekötelezettje[57] lekötelezettje a rosiéres-i királyi ménes direktorához elvezetett. Csaknem napestig velem volt mind a kettő, s a ménesnél. Mindenik értelmes, s a lovakkal bánni tudó emberek lévén, egy napom ismét tanulsággal teljes lévén. Amit a ménes iránt megjegyzenem illik, ím e következendőben áll: a ménes Rosiéres-ben akkor kezdődött, midőn Bis-Pontban lekötelezettje[58] lekötelezettje megszűnt. Az ottani ménes ide kelvén által, Strubberg lekötelezettje[59] lekötelezettje testvérje a Neustadt an der Dossei lekötelezettje[60] lekötelezettje directornak itt is velek levén egy darabig a párositásban a pria piumot, az atyafiakat párosította csak öszve. Elmentekor is arra kérte successorát, lekötelezettje[61] lekötelezettje hogy a bispontiakat csak magok közt szaporitsa, s akármi egyébb vérrel ne keverje öszve, a bisponti monyásokat lekötelezettje[62] lekötelezettje pedig normandi kancákkal. Némelyeket azonban csupa próba kedvéért magok közt eresztett öszve.  A dolog kimenetele olyan lett, hogy a nemesebb vérnek mindjárt az első generációban volt látszatja. Virgoncabbak voltak mindazon csikók, melyek bispontiaktól származtak. A marquies principiumának látottja szinte tapotható lekötelezettje[63] lekötelezettje volt a lábakon. Ahol tudni illik vékonyabb csontok, finomabb erek, szőrök s tömörültebben láttattak, a bokán nem volt hossz-szőr, mint a kordélyos lófajoknál. A flexor és extensor tendonokat lekötelezettje[64] lekötelezettje messziről meg lehete már különböztetni, ami amazoknál közelről sem legkönnyebben történhetett meg, pedig már ez maga a nemesség egy jelének tartatik. Ebből az tetszik ki, hogy a tenyésztésre nézve keresztelnek lekötelezettje[65] lekötelezettje Rosiéres-ben – cross breeding. Ennek mennyivel legyen több becse az in and in felett, tán a schieraui lekötelezettje[66] lekötelezettje gazda maximája legjobban kifejezi t[udni]. i[llik]. a marhákat magok között kell párosítani ott, ahol nemesebb vérre nem tehetni szert. Amint ezt megteheti a gazda, s nem teszi, előítéletében megátalkodott. Amidőn idegen vért hoz be fókájába lekötelezettje[67] lekötelezettje ha szinte rosszabbat is, balgatagság, amit elkövet. Az egyébbként való bánás is a lovakkal különböz itt, az előbbenitől szintúgy, mint a máshol bevett módtól. Naponként azok, melyek az istállóban vannak 8-10 font szénát és 1 icce zabot kapnak naponként háromszori szakaszban, kétszer itatás. Amely darabok a legelőn vannak éhomra, minekelőtte kieresztetnek, zabjok adatik ki nekik először, mely porciójoknak egy része a réten levő fészerben vetetik elő, nap közben. Hogy annyira megy a zab mennyisége a széna felett, általjában, s hogy a legelőre menendőknek éhóra [sic] adatik, oka a széna s legelő rossz volta.

A telek olyan, amilyen legkevesebbé illik ménesnek. A méneshez tartozó telek mind posványos, s vízkiáradásoknak kitett föld. A fű rajta olyan, amit közönségesen a mi németeink verheuertnak lekötelezettje[68] lekötelezettje neveznének, de a sós források meg egy különös tulajdonságot adnak nekik. A kútvíz is szintúgy bír sós részekkel, mint a folyó, amely a posványos teleken foly által. Innét származtatja a direktor úr a felpuffadt hast a legelőn levőknél, akik szabadon ihatnak a folyóból. Próba kedvéért három csikót kerítésben tartatott, s csak szabott időben, kétszer napjában, s keveset hágy nekik inni. Ezek nem voltak annyira felpuffadtak – keubauchig. lekötelezettje[69] lekötelezettje Azt állítják némelyek, hogy az ilyen has megkisebbül, igenis meglehet azt némely esetekben engedni, de a többször csikózott kanca hasa is megkisebbül, anélkül, hogy ezen részek a néhai, s tán jó proporciója a több részekkel helyre álljon ismét. A Marquis úrnak ezen raticiniumját lekötelezettje[70] lekötelezettje csak azért jegyzem itt fel, mert ebből is megtessen, mennyire kelljen a csikóknak felpuffadását, mely tán a feles vagy rossz széna következése lehet egyszersmind. A teleknek egy része erdős, itt egy írtást tetetett M[arqui]s Vaugirard valami hat holdnyira valót. Ezt éppen ittlétemkor szántatta fel, s a monyásokkal. Két eke volt munkában, mindenikéhez négy normandi monyás volt fogva. Ketten voltak mindenik zugnál lekötelezettje[71] lekötelezettje a piqueurök. lekötelezettje[72] lekötelezettje Az egyik az elsők egyikén ült, s a lovakra ügyelt, a másik az ekével bánt. Izzadtak ugyan a szokatlan dologtól, de semmi kár nem esett bennek. Máskor a monyások nem szoríttatnak ilyes munkára; a direktor csak próbára akarta erejöket tenni, s gyakorolni. De minálunk a nagy áru monyásokkal így próbára tenni az erőt, s így gyakorolni nagy vétek volna, mert a történhető veszedelmet, s kárt sohase múlja fel az ilyen parádés dolgosok munkájából vett haszon.

A földet lóherrel szándékozott bevettetni M[arquis] Vaugirard úr, de Parisot ezt a tapasztalásból vett maximája szerént helytelennek állítván könnyen reá hajlott tanácsára, s azt mondá, hogy zabbal, s fűmaggal vetendi bé. Száma a monyásoknak 60, többnyire normandiaiak; egy arabs, s négy anglus van csak köztök. A kancák húszan vannak, hat közülök még a Deux Pontiakból valók, s anyjok tulajdonképpen a roziéres-i ménesnek. Legjelesebb köztök beduin arabs, fejéres szürke, mint a biponti fajbeliek. Azután Funford, anglus fajta, kinek noha Newmarketben az extensor tendója laxatióba lekötelezettje[73] lekötelezettje jött, mégis drágán megvetetett a ménes számára, s fajzata a legszebbek közé tartozik. Diamond, ki az anglus Racing Annalban lekötelezettje[74] lekötelezettje szerencsétlensége miatt jegyezve marad, két esztendő óta csak maradékiban él. De ennek is az egyike oda van. Nelson t[udni]. i[llik]., akinek torokgyékja lekötelezettje[75] lekötelezettje metastatice lekötelezettje[76] lekötelezettje csánkjába szállott, s akiből valami hasznot vehetőt nem várnak többé. Robinson lába is hibás volt, de nem meggyógyulhatatlanul. Mit produkálhasson Rosiéres-aux-Salines azt a direktor úr egy specimenben akarta megmutatni. Acteon nevű fejér ló középszerű nagyság, nehéz Schlag, lekötelezettje[77] lekötelezettje kevesebbé úgy futásra, mint mérséklettebb terhekre, több időre, alkalmatosnak látszott. Amasio deliebb termetű volt, de gyengébb ereje arra látszott mutatni, hogy innét haszonnal mást nem, mint dragonyos féle lovat várhatni. A ménesben van két csikó, melyeket a Marquis vett a környéken. Az egyiket nagyságáért, két esztendős csak, s mégis felülhaladja valamennyit nagyságával, de termete igen idomtalan. A direktor úr meg akarja próbálni, milyen leszen még tovább az itteni legelőnek befolyása a test további kiformálására nézve. A másik egy igen szép csikó, melynek szépségéhez képest igen leszállott az ára, azért, hogy a bal lapickáján [sic] egy mély gödör látszik, s kivált, ha a ló mozdulásban van, az egész oldalt nagyon elcsúfítja. Ami legemlékezetesebb, a ló se nem sántít, se fájdalomnak jelét nem adja, ha ezen táj megnyomatik. Ez is tehát csak próba kedvéért van a ménesnél. Az épületeket, ami illeti, azok nem pompásak ugyan mint Pinben, lekötelezettje[78] lekötelezettje de elég jól készültek belső alkotásokra nézve, ugyanazon principiumok szerént mint a piniek, egyébként pedig együgyűebbek. lekötelezettje[79] lekötelezettje Mindöszve csak egy négyszegű udvart formálnak, melynek három oldala istálló, s fészer. Egyen a lakások vannak, s mellettek a téli lóoskola. A nyári lóoskola az udvar közepén van, egy nagy tér faoszlopokkal van körül véve, s rajtok két sor kötél egymás felett által huzva, s ebből áll a kerittés. A legelőt, ami illeti, az milyen legyen, könnyen megérthetni a mondottakból, csak azt kell még ez eránt továbbá észrevennem, hogy egy nagy része a legelőnek a körül levő birtokosoktól bérbe van véve. Ezen kibérlett résznek egy darabja dombos, s erdős, a másik lapály. Amazt emlétem jóságáért, s azért, hogy azt a ménes telekjéhez megvenni szándékozik az adminisztráció. Azon esetre ha a ménest máshova, alkalmatosabb helyre át nem teendik. Emezt pedig csupán azért, mivel itt láttam trifolium repenst lekötelezettje[80] lekötelezettje annyit, hogy csaknem arra a gondolatra vetemedtem, hogy tán annak magvát vetették el itten, vagy tán akarva tenyészik.

Sedanban s a környéken minden jelesb posztófabrikában megfordultam, u[gy]. m[int]. Neuflies, lekötelezettje[81] lekötelezettje Terneaux, lekötelezettje[82] lekötelezettje Desmere, lekötelezettje[83] lekötelezettje Robert, lekötelezettje[84] lekötelezettje Bechet, lekötelezettje[85] lekötelezettje Desirée, lekötelezettje[86] lekötelezettje s Labrosse-nál lekötelezettje[87] lekötelezettje nevezet szerént. A mechanizmusokat nem találtam itt átaljában oly tökéleteseknek, mint az angoloknál vagy a niederrheiniaknál, lekötelezettje[88] lekötelezettje de a fabricatum mineműségére nézve szebbet, s jobbat nem sehol. Azonban utam fő célját ez csak mellesleg érdekli. Legnagyobb gondom az volt, hogy az uradalom gyapjának jó hírt, s ha lehet vevőt szerezzek. Adressokat váltottam vett instrukcióm értelméhez képest. A mosóalkotmány eránt, melyet Lamotte lekötelezettje[89] lekötelezettje sedani patikáros s Maire felállítani akart, a tárgy hasonló voltáért a múlt hónapra adott észrevételeimben értekeztem. Peignon és Rousseau, lekötelezettje[90] lekötelezettje mely valaha az első ház volt Sedanban, s akiknek fabrikájokból jött az a híres fekete posztó, mely ezen helyet minden egyéb francia fabrika elejbe emelte, nincs többé, tavaly banquerotte-á lekötelezettje[91] lekötelezettje lett.

Villette-ben lekötelezettje[92] lekötelezettje az öreg huta, melyben az illatok vagy Villette-ek (így nevezik Champagne-ban a boros bouteillyákat az öreg huta nevéről vagy helyéről) készülnek, semmi különös emlékezetest nem mutat. Azon principium, mely az övegnek azt a különös setétzöld színt adja, már a természettől benn van a silicában, lekötelezettje[93] lekötelezettje mely oxidum ferrivel s manganessel lekötelezettje[94] lekötelezettje teljes. Ettől megszabadítani költséges is volna, kevesebbet is volna a borkereskedőknek kellemetes akármi tekéntetre nézve. Én is azt gondoltam ez eránt, amit más, t[udni]. i[llik]. hogy valamint a kék öveget kobalt hozzátételével teszik olyanná, a champagne-i butellyák is olyan formán festetnek meg. Másképp van az eset a finom zöld övegekkel, de amelyek itt nem készíttetnek.

Bonevillette-ben megtekéntém Petri lekötelezettje[95] lekötelezettje úr fabrikáit is, melyeket nyolcadmagával tart, valami négy óra járásra van Saverne-től. Az épületek többnyire mind a hanaui grófok rezidenciájához tartozandók voltak. Először a bányát tekéntém meg. Itten kőszén, schistus, lekötelezettje[96] lekötelezettje témsót lekötelezettje[97] lekötelezettje [sic] foglal magában stratumokban lekötelezettje[98] lekötelezettje van egymást váltva. Amaz tüzelésre, emez témsó készítésre használtatik. Azonban a timsó minerában nem találtatik a témsó készen formálva, hanem csak elementumaira nézve van benne. Ritkán találni olyas ércekre, melyeken a timsó már a természettől készen formálva találtatik, s kivirágzik – eflorescit – mint azon specimenben lekötelezettje[99] lekötelezettje láthatni, melyet a Múzeum számára magammal elhoztam. Szintúgy halmokra rakják itt is a minera port, s azután kilúgozzák, s kristalizálják, mint a freywaldi lekötelezettje[100] lekötelezettje témsó fabrikáról említém utazásom első esztendejében. Azonban itt a hozzáadandó hamuzsírt lekötelezettje[101] lekötelezettje – potache – nem veszik, hanem maguk készítik, tavaszféllel, többnyire azon hamuból, melyet télen által Zabern, s Pfalzburg környékén meg helyben öszvevettek. Az ammóniát is magok készítik, amely végre egy zsidóval kontraktust tettek, aki esztendő által legalább 1 000 darab lovat szerez nekik. Ezeknek vérök, húsok, csontja, ökörszarvak, s körmök különös kazánban desztilláltatnak. Részben ugyanott a csontok kalcináltatnak, lekötelezettje[102] lekötelezettje s azok egyszersmind Berliner blau. lekötelezettje[103] lekötelezettje Emez utolsó fontos leszen a posztófabrikákra nézve, különösen, minthogy egy lyoni patikáros lekötelezettje[104] lekötelezettje az idei expozíción egy darab posztót mutatott elő, mely mint az indigóval festett, olyan volt. Azonban, amint a reagens által kibizonyodott Prussia potassea vagy amint újabban nevezik a francia kémikusok hydro-cyanate ferruré de protoxide lekötelezettje[105] lekötelezettje által volt megfestve. Miért nem jött erre előbb vagy csak 12 esztendő előtt? Egy milliom frank jutalmat vett volna elmésségéért. Azonban ezen patikáros procedurája is a festésben, mint Charles Petri módja a festék elkészítésében titok. Mindazonáltal az ottan levő két derék kémikus isméretsége és társasága elég tanuságos [sic] volt reám nézve más tekéntetben. Ezeknek nevök Pauli lekötelezettje[106] lekötelezettje és Schröder. lekötelezettje[107] lekötelezettje

Mely tájra kíván jutni a jövendő hónapban, etc.?

Eddig többnyire csak künn voltam. Most egy darabig Párizstól és Charentontól nem akarok messze távozni, hogy a veterináriában is többet gyarapodhassam.

Mely állapotban volt a kassza a hónap végével?

Október elejével volt a kaszsában mindöszve          936 frank   50 centimes

ebből erogáltam októberben :

1º hónapi fizetésem fejében                                     260 fr[ank] 60 centimes

2º különbféle megengedett célokra                         258 fr[ank]  -   -

         mindöszve                                                     518fr [ank] 60centimes

P[aulus] Gerics M[anu] p[ropria]

U[tó]. I[rat].

André lekötelezettje[108] lekötelezettje és Macon lekötelezettje[109] lekötelezettje cukorfabrikájáról akarva nem értekeztem, minthogy erántok semmi különösséget nem mondhatnék, ami Dombasle munkájában /:Sur le fabrication du sucre de betraves edit 2º 1823:/ bőven meg nem volna írva. Egyébb eránt is szándékom legalább a Chanteloup, lekötelezettje[110] lekötelezettje Chatilon, lekötelezettje[111] lekötelezettje Javelle lekötelezettje[112] lekötelezettje s Barcyeket lekötelezettje[113] lekötelezettje megvizsgálni, s ezen fontos tárgy eránt észrevételeimet egyszerre előadni.

ff. 302-306v

 lekötelezettje-------------------- lekötelezettje

2.

Párizs, 1823. december 11.

Gerics jelentése a Directiónak elzászi földművelési, szesz- és ecetgyártási tapasztalatairól

Párizs 11 december 1823

Tekéntetes Directio!

Utolsó utamban a múlt hónapban értem véget, egy részéről tehát az ezen alkalommal gyűjtött tapasztalásoknak mostan, midőn novemberre adandó értekezésemet beküldöm, a szokott kérdések rende szerént amint következik:

Mely gazdaságokat és majorokat látogatott meg ebben a hónapban?

         Herrenwaldhof Elzászban több tekéntetre nézve is emlékezetes. Ez még új exploitatio, lekötelezettje[114] lekötelezettje valaha erdő volt. Mennet egy gazdag strassbourgi banquir lekötelezettje[115] lekötelezettje Ostertag lekötelezettje[116] lekötelezettje orvossal együtt megvette azt 1816-ban, s 1819 az erdőt kivágatván szántóföld gyanánt használni kezdette. Azt tartják a környékbeliek tradícióból, hogy valaha a Rajna erre folyt, amit lehetetlen volt el nem hinnem, midőn a teleket s a környéket szorosabban meg vizsgáltam, s a bingeni szorosra visszaemlékeztem, tudni illik, ahol valaha a víznek szabad folyása nem lévén a rómaiak, kik Andernachot építették, portékájokat Bingennél hajóról szekérre rakni, s egy darabig szárazon kelle terheket hordani. A rómaiak alatt aztán valami nagy földi változás, akár mesterség által, a Rajna szabad folyást kapott. Hihető, hogy ágyát itten is akkor változtatta meg, de akármint legyen ez, a teleknek szoros megvizsgálása arra vezet végre, hogy a mi termékeny föld itten vagyon, az nagyobb részént a víz által rakatott le. Mély homok van mindenhol, csak a felső réteg iszapos sár, mely a mívelés által az alatt levő homokkal öszvekeverve lévén, a telek a legjobb kerti földdel vetekedik minéműségére nézve. A teleken keresztül-kasul járván egy göbecses telekre akadtam, amely a víz folyta eránt függőleg a lapályos teleken valami 25 vagy 30 lábnyira keresztül nyúlott, de amelyet Mennet úr egy gödör betöltésére használt, s utóbb termékeny földdel behordatni, s mint a többit, úgy használni szándékozik. Ezáltal meggyőződésemben még inkább megerősödtem. Hihető, hogy ez is olyan gát lehetett, melyet Lotaringiában Marquis de Vaugirard készíttetett a Meurthe partján, hogy a víz általszakadását meggátolja, s azt régi ágya felé igazétsa. Cardinal Buoncompagni lekötelezettje[117] lekötelezettje is ilyen forma gáttal fogta fel a Reno vizében levő földet, amely által nemcsak a már mívelt telekeket megoltalmazta, hanem Dolomieu lekötelezettje[118] lekötelezettje bizonyítása szerént, sok megbűzhödt tavakat betöltött, s azon kívül, hogy Bologna egész vidékét egészségesebbé tette, jeles darab földet alkotott, melly mái napig is legelő vagy rét gyanánt használtatik. Eszerént Herrenwaldhof teleke természetére nézve olyan forma, mint a flandriai polderek, melyet a tengertül foglaltak el p[éldának]. o[káért]. Doel környékén, mely eránt harmadival tudósítottam a Te[kin]t[e]tes Directiót. A termésre nézve nagy hasonlatosságot találtam a környéken. A herrenwaldhofi teleken azonban még a turnus nincs megállapítva, minthogy Schattenau, lekötelezettje[119] lekötelezettje igazgatója, s mindenesse Mennet úrnak nehány esztendőkig, csak próbaképpen gazdálkodik, még utóbb valami állandót felveszen. Norma gyanánt kolompért, kendert (az óriás faját – canabis gyganter) honig grasst lekötelezettje[120] lekötelezettje és repcét, nagyobb mennyiségben, mint gabonát. A telek hosszas négyszegű, mintegy 800 holdból álló, középett egy út által, melynek melléke fel van árkolva, s gyümölcsfákkal beültetve, két egyforma nagyságú szakaszra van osztva. Az útról mindenik osztályra az árkokon által hidak vezetnek által, melyeknek száma mindöszve 32. Alkotásra pedig olyan, hogy terhes szekerekkel is általjárhatnak rajta. Minden hídnak básissa lekötelezettje[121] lekötelezettje két gerenda, melyek paralelle lekötelezettje[122] lekötelezettje az árkokon által vannak nyújtva. A gerendákra azután erős deszkák vannak szegezve. Ezen állée Fig. 1. az ab, aw betűk által van jelentve az mn betük az ároknak az út felé eső szélét jelentik a pontozott linea által, a h és d betük erányában vannak a hidak. A telek szélén is hosszat megyen mind a kétfelül egy allée gyümölcsfákból, melyek még mint friss ültetvények, éjszakról, az y-nál nyárfák vannak ültetve sűrűen, ezáltal a teleket az éjszaki szél ellen oltalmazni akarták. Délről csak árokkerítés van, a fák által nem akartak a teleken árnyékot csinálni. Szükségesnek látszott azonban mégis egy csőszkunyhó, mely a ts-nél van felemelve. A c akolnak van készülve, de birkák mindeddig nem voltak a majorban. Utóbb hízlalóba szándékoznak venni 40 v[agy] 50 darabot esztendőnként.

         Általellenben van a major, e mely egy hosszas négyszegű udvarból áll. Az udvart körülvevő épületek mind fából készültek, úgyhogy közben téglafal van rakva a falakba. A zöldséges kertben egy tó van az f-nél, mely leginkább a tüzi veszedelem miatt, amely tán megtörténhetne, mint ékesség kedvéért van készítve. A kerten kívül az x-nél van a kenderszáraztó. – A Fig. 2. a majort adja elő, mely kisebb formában az előbbeni ábrázolással jelentve volt. A bejárás egy csak az x nél Büschweiler felül. A kapu x triumphalis portához lekötelezettje[123] lekötelezettje inkább hasonló, mint egy majorbelihez, kivált jeladásra szolgál. A kapun belül egy négyszegletes városias udvarba jutni először, balra van a pálinkaégető, d jobbra regisseur lekötelezettje[124] lekötelezettje Eberle lekötelezettje[125] lekötelezettje lakása, a b c a kapunak által ellenében levő oldal alatt fészer, fent a pálinkás lakása. Ezen épület alatt általlátni a nagyudvarra az oszlopok közt, a z-nél a w cséplőpajtáig. Ugyanezen oldal a g s c részén is alant fészer, a g-nél tartatik az égetéshez szükséges fa, s közel esik mind a kolompérfőzőhöz, mely az e-nél van, mind a d pálinkaégető ház; a alatt a regisseur fája van. Az f-nél van egy nagy kideszkázott gödör, melyben az égetéstől maradt törköly eresztetik ki, s amelyből az s magazinba az abban magát feladó lé a szivattyú segétségével hordókra töltetik, melyet azután ecetté készítenek. A h pálinkás és boros pince. Az i ecetes pince, a k, l cseléd lakás, az m setrvés ól, az n általellenben tyúkház. Az m és n előtt van egy hosszas négyszegű gödör, o kikövezve trágyagödörnek. A gödörnek mind a két végén van egy árnyékszék felállítva az ö-nél. A p olajprés, a q ló istálló, az r tehénistálló, az s ököristálló. A t, u szénás pajta, a v, v csűr. A w cséplő pajta. Különösen figyelmet érdemel a d rész ahol kolompér pálinka égettetik fenn, a palláson [sic] pedig ecet készíttetik. A kolompér legelőször is megfőzetik gőzben. Ezen processzus éppen olyan formán megyen véghez, mint Bethmannál Riedhofban. lekötelezettje[126] lekötelezettje Az őrlés is szintúgy történik meg két cilinderek lekötelezettje[127] lekötelezettje közt, t[udni]. i[llik]. öszveszakíttatik. Ennek egy kis képe van Dombasle ezen című munkájában: Instruction theoretique & pratique sur la fabrication des eaux-de-vis de grains & de pommes de terre. lekötelezettje[128] lekötelezettje A Máis lekötelezettje[129] lekötelezettje készítése szintúgy az ő módja szerént történik meg, csakhogy itten a kovász nem a majorban készül, hanem naponként a buschweileri péktől hozatik, amely t[udni]. i[llik]. csak egy fertály órányi járásra van a majortól. A kazán jó ugyan, de igen költséges és komplikált, de a helybéli környülállásokhoz képest igen alkalmatos t[udni]. i[llik]. két kazán olyan formán van elrendelve egymás mellett, mint a roville-i experimentale fermeben lekötelezettje[130] lekötelezettje Dombasle-nál. Azután mindenik kazánból a csők egy közös hűtőbe mennek által, amely itt is maissal van megtöltve, amely midőn a csőkbe levő gőzt meghűti, az attól elragadott meleg által a kiégetésre elkészül. S ennél fogva a kazán is kéméltetik, minthogy a temperatúrája nem változik nagyot egyszerre; a tüzifa is szintúgy megkéméltetik, minthogy a Mais felmelegétésére különös tüzet nem szükség csinálni. Dombasle-nál a tekergős csők ezután egy vizes hűtőbe vezettetnek. Itt az másképp van: t[udni]. i[llik]. a cső dupla egész végig, s úgy van alkalmaztatva, hogy a külsőben egy fent levő reservoirból lekötelezettje[131] lekötelezettje víz foly, s az a belső csőben levő pálinkagőzt megsűríti. Ez a rész igen komplikálja a kazánt, s nagyon megdrágítja anélkül, hogy a közönséges szimpla hűtő felett valami különös hasznát tapasztalnák, csak az az egy jó van benne, hogy ott ahol az emberek járkálnak, kevesebb helyet foglal, mint más hűtőedény, noha mindent öszvevéve, ennek nagyobb a kiterjedése, de fal felé. Ezen principiumon készült hűtő több újabb könyvekben le van ábrázolva. Nevezet szerént Le Normand lekötelezettje[132] lekötelezettje munkájában. A desztillációnál jobban interesszált sokkal az ecetkészítés, t[udni]. i[llik]. amely a maga nemében még új volt előttem. A Mais, amely a kiégetés után máshol a barmoknak adatik, itt nagy hordókban öszvegyűjtetik, de csak a hígabb része. Ezután minden egyéb hozzáadás, vagy savanyító nélkül ecetté készül, csak azáltal, hogy az emlétett híg levet felmelegítik. Mérséklett melegben tartják, saválló hordókra töltögetik, hogy annál nagyobb superficiest lekötelezettje[133] lekötelezettje tehessenek ki a szabad levegőnek. 14 napok alatt az ecet kész, s kereskedésbe adatik. Ezen processzusnak első stádiuma t[udni]. i[llik]. a melegítés úgy történik meg, hogy egy gőz fazék csője két hordón hosszat eresztetik, mindenik hordó mintegy harmadfél akós lehet, ezáltal kétszeri melegítéssel egy tízakós hordót megtöltenek minden nap. 14 darab edény lévén fenekére felállítva, minden nap mást töltenek meg, úgyhogy az alatt meg egy edényt kész ecettel kiürítenek, hogy szármozhasson [sic] ezen módon az emlétett törkölylévből jóféle ecet könnyen elérthetni. Azonban azt vettem észre, hogy az ecet nemigen állandó, minthogy a pincében, amely kevés hordókat láttam, mind szorgosan bevoltak gipsszel tapasztva, amelynek midőn okát kérdeztem volna, az ecetkészítő ember azt mondá, hogy ez csupa szokás nálok, de miért szokás ez mégis – kérdém, s mosolyogva azt adám hozzá kérdésemhez: hogy a levegőt egészen kizárják talán, s ezáltal az ecet megposhadását meggátolják? Erre minden felelet helyett az ecetkészítő a regisseur felé fordulva […] félénk hangon ezt mondá: Der Herr ist schien ein Essigmann, lekötelezettje[134] lekötelezettje s ím ebből csinálám konklúziómat. Azonban, ahol annyi sok szép van közel, mint Büschweilenben, s egy kevessé [sic] távolabb Strassbourgban, ott ugyan mégis érdemes volna ilyen ecetkészítést felállítani. Gondolom ez az ok, hogy az ecetespince azért is van földszint, amely környülállás sokat teszen az ecetre nézve, minthogy a temperatúrát itt nem lehet kény szerént regulázni. Az ablakok s ajtók bezárása vagy felnyitása által, mint fent, ahol meleget csinálhatni mindég a gőzfazék tüzével, s azt kelletiképp mérsékelhetni az ablak, ajtó felnyitásával. A zsinórmérték itten nem a thermometrum, hanem a munkás érzékenysége. Thermometrumot se az ecetkészítésnél, se a pálinkaházban nem használnak. Az olajkészítésre nézve semmi különösséget nem vettem észre. A repce egy élén járó malomkő által töretik meg. Azután egy kevessé megpiríttatik, s egy présbe tetetik, éppen úgy, mint valaha az újlaki faluvégen a tökmag olajt láttam készíteni. – Az istállók igen jól épültek; mind az ökör-, mind a tehénistálló egyformán van elrendelve, úgyhogy keresztben két sorban vannak a marhák, hátulsó részekkel egymás felé fordulva. A jászolok folyosók által vannak egymástól elválasztva, úgyhogy mindenik felül jászol van, amelyekben a takarmányt belehányhatni anélkül, hogy a marhák közt kellene a szolgának járni. A palló kikövezett, s meneteles, olyan formán, hogy a húgy középre, a hátulsó lábok megett le, öszveszivároghat. Ezen kívül még megyen mind a kétfelül egy csatorna egész istálló hosszat, amely a rondaságot kivezeti. Láthatni ebből, hogy itt sok hely bitanglás van, minthogy az itten célul tett könnyűséget a dologban másképpen is elérhetni. Azt jegyzem meg csak, hogy a tehénistállónak csak egyharmad része volt tele 12 darab marhával, a többi üresen volt még mindeddig.

         A lóistálló igen jól készült, a palló deszkázott, s nem meneteles, mint a szarvasmarhákénál, amely az inakat s szálas húsokat igen megerőlteti, s árt különösen az olyan állatnak, aki főképpen a lábai jósága által használ. – Az épületek általjában mind fából vannak, közben mind téglával készülve, minden fal a környéknek bevett szokása szerént. Úgy tetsze azonban, hogy az általjában jól elrendelt épületek nagyságokra nézve kelletinél nagyobbak, minthogy se istállójok, se csűrjök nem volt félig is töltve, noha egyébként az esztendő rossz voltáról éppen nem panaszkodhattak, s a betakarodás minden nemében éppen véget értek. A kendermívelés ezen teleken is nagy, valamint az egész környéken. A termesztés módja nem annyira tetszett különösnek, mint a megért kenderrel való bánások. A termesztésben tudni illik, arra vigyáznak főképpen, hogy tavasz féllel a jól elkészített földet akkor vessék be, s szabad kézzel, midőn már a hideg visszatértétől többé nem lehet félniök. A virágos kendert jólmegértében, a magost pedig félmegértében nyövik lekötelezettje[135] lekötelezettje ki, azon részt kivévén, amelyet a mag kedvéért  tökéletes megérésig kint hagynak, s nem úgy nyövik vagy szakasztják ki, hanem úgy vágják le, mint minálunk a kukoricaszárt; éles sarlóval alulról kezdik a metszést, s azt vigyázva harántékosan intézik, úgyhogy a kenderszár megrázkódása által a mag ki ne hulljon. A kendert nem viszik áztatóra, hanem pozdorja tűz felé teszik, hogy annak melege által a kenderszálak, mint a plánta kérge a pozdorjától elváljon. Evégett  csak párolgani engedik, s vigyáznak, hogy ne száradjon tökéletesen. Midőn a kender egy kevéssé általmelegedett, s izzadásba jött, a kenderszálakat úgy fosztják le szabad kézzel; az ügyesség mellyel ezt véghez viszik, nekem álmélkodást okoza, noha eléggé tudom mi legyen a gyakorlás ereje az állati organizmusra nézve. Azonban ezen operáción csak a vastagabb, s nagyobb szerű kender megyen által, a kisebb s finomabb szálakat megszáraztják, s a kendervágón megtörik előbb, mint a tilóra vagy gerebenre vinnék. Nagy része ezen itttermesztett kendernek kereskedésbe eresztetik leginkább a tengerpartokra. A száraztó egy négyszegletű gödör, hat vagy hétlábnyi magasságú, melynek közepén a lejárás van. Itt a Fig. 3-án az a b c d a száraztót ábrázolja, amely Herrenwaldhofban van körülkövezve, máshol pedig, a parasztoknál csak megvan a föld oldalaslag simítva. Földszint, vagyis a falak tetején keresztül nyújtatnak lécek vagy gerendák, s a kender ezekre rakatik. Az m, n a lejárást jelenti, az m a gödör fenekét, az n pedig a földszint éri, amint azt a Fig. 4 mutatja, amely a Fig. 3 leírt gödör szekcióját jelenti. Itt az a vagy a fal teteje az n-nel, vagyis a bemenet keletével egy horizonon van, valamint az m, vagyis a bemenet vége a c-vel, vagyis a gödör fenekével.

         A buzérfű – rubia tinctorum – mívelése Elszász felső részében nagy kiterjedésű. Az egész telek fövenyes, s annál fogva a kapával könnyen munkálható lévén, mint Flandriában, alig találék valami különbséget az itteni mívelés közt, s a közt, amit Doel s Loevekenshoek táján láttam. M[onsieu]r Berthier száraztóját, s malmát, mint legnagyobb s jelesebbet megtekéntém Büchsweilerben, noha az utolsó ezen időszakaszban nem szok [sic] folyamban lenni. Ha, amit itt láttam, le kellene itt írnom az csak Duhamelnél Dumonceau cuprumjainak kópiája lenne, melyeket Traité de la garance nevű munkájában láttam. lekötelezettje[136] lekötelezettje Büschweiler környéke még emlékezetes az ottan levő sok posztó fabrikákról is, de minthogy ezen fabrikáknak honomra nézve fontossága nem lehet, minthogy azok mind goromba gyapjút dolgoznak, s az eddig látottakhoz képest csak kicsiny kiterjedésűek. A csupa jelentésnél többet írni nem tartom szükségesnek.  Herrenwaldhofban és Büschweilerben egy itt már 30 esztendők óta porkoláboskodó magyar vezérem.

         „Mely könyveket olvasott ezen hónapban? Mely gazdaságbéli intézeteket etc. látogatott meg, s mely állapotban talált mindent?”

         Memoires sur l’agriculture de la Flandre francaise & sur l’economie rurale par J. Cordier, Paris 1823. lekötelezettje[137] lekötelezettje Aki ezen munkát olvasni fogja, az nem fogja különösnek vagy merésznek – gewagt – azon paralellát, melyet a múltkor az angol és francia gazdálkodás eránt vontam. Más látott úgy, mint én, egy tárgyat.

         „Mely jelesebb könyveket talált ennél vagy annál a könyvárosnál, s mi az ára, hogy a Directióm által megrendelhessem?”

         A folyó 1823. esztendőben jelent meg egy folyóírás Gabonnál, lekötelezettje[138] lekötelezettje ezen cím alatt: Nouvelle bibliothéque médicale, augmentée d’un recuil de médicine vétérinaire & Bulletin de l’Athénée de Médicine de Paris. Premiére Année, á Paris 1823. Ezen munka ébresztette fel a veterináriusokat névszerént az Institutum tagjait. Akármint legyen az, elég az hozzá, hogy „Girard fils Professeur de l’anatomie veterinaire à Alfort” lekötelezettje[139] lekötelezettje egy prospektust adott ki, amelyben egy felállítandó baromorvosi folyóírás plánját elő adja, s az illető részét a publicumnak részvételre meghivja. Gabon lekötelezettje[140] lekötelezettje a Nouvelle bibliothéque médicale-t, különösen pedig a veterináriát illető részét csupa spekulációból vett fel (minthogy most a nemzetnek tehetősebb részénél kivált minden, ami a mezei gazdaságot illeti, dupla interesszét nyert, s azért Gabon remélhette, hogy publikációjának nagy kelete leszen a publikumnak nem orvos részénél is, – s úgy is lett valósággal), nem pedig mintha a veterinaria előmenetele szívén lett volna. Könnyen reá lehetett bírni Gabont, hogy Girardel lekötelezettje[141] lekötelezettje egyesüljön a veterinariára nézve; a redakciót az alfort-iak kezére adja, s a numerizálást a veterinárát illető részre is, különösen tette. Ezen elrendelésnek következésében a veterináriát illető rész független az orvosi résztől, s különösen megszerezhető, noha azt az önként kitetsző okból a prospektusban nem említik. A prospektust ezen úttal megküldöm, egy példányban, azzal a reménységgel, hogy a T[ekin]t[e]tes Directio a Georgikon számára meg fogja szereztetni. Értem a baromorvosi részt csupán, t[udni]. i[llik]., amely leginkább közelről érdekli a Keszthelyi Intézetet, noha az orvosi rész sem lenne szinte haszontalan, de ezen résznek különös érdemét vagy belső becsét alig mondhatnám egyéb németországi hasonló tárgyú írások felett, s azért kevesebbé találnám annak megszerzését érdemesnek. A Georgikon érdemének s becsének nagyobb részét onnét veszi, hogy a földmívelést, s ezzel az ország közboldogságát az igazgatók, s tisztek nevelésénél fogva igyekezett előmozdítani. Ilyen pontból tudtomra még senki se vette fel a mezei gazdaságot, mint a boldogult uraságunk. A baromorvosi tudományon dolgozók többnyire féloldalas kimíveléssel bírtak mindeddig, igen kevés kivétellel, mert az orvosok csak ab analogia hominis lekötelezettje[142] lekötelezettje dolgoznak nagyobb részént, a gazdák pedig, kiknek alkalmatosságok van a barmok betegsége eránt tapasztalásokat gyűjteni, az ehhez megkívántató orvosi isméretek fogyatkozása miatt ritkán voltak azt felfogni kelletiképpen, ami előttök volt. Orvos pedig ritkán mezei gazda, vagy a mezei gazda ritkán orvos. Minő dicsősége volna az Keszthely urának, s minő érdeme, hogy a georgikoni nevendékekben két tulajdonság egyesültetne a lehetségig?! Ezen célra az emlétett folyóírás egy eszköz volna, minthogy nálunk ilyes munka nincsen még, s 13 frank minő csekélység annyi ezerek mellett, melyeket az uradalom a haza oltárára teszen? – Vajha az uradalom, s honom java eránt való buzgóságomtól ihlett szavaim félre ne értessenek!

         „Mely tájra kíván jutni a jövő hónapban?” etc.

Decembert s januáriust legalább Alfort-ban szándékozom tölteni. A praktikáns kurzus 5. decemberben kezdődött el. Ha lehet, a karácsonyi innepeknek arra használom egy részét, hogy […], Monceaut, s Nervillierst megtekéntem.

         „Mint volt a kassza a hónap végével?”

Október végével maradt a kasszában mindöszve 417 fr[ank]. 80 centime, ebből novemberi fizetésem fejébe erogáltam 260 fr[ank]. 80 centime, marad decemberre 157 fr[ank]. 20 centime.

P[ál] Gerics

ff. 307-310v

3.

1824. január 6.

Gerics Pál jelentése a Directiónak az alfort-i állatorvosi intézetben szerzett tapasztalatairól

Párizs Jan[uár]. 6-án 1824.

Tekéntetes Directio!

Megküldöm ezennel decemberre adandó jelentésemet, amely egyszersmind bézáró értekezés lészen a közelebb eltellett esztendőre. Mennyire mehettem az utolsó hónap elfolyta alatt igyekezetemben, a szokott kérdésekre adandó feleletekből ki fog tetszeni. Ez ím így következeik:

         „Mely gazdaságokat vagy majorokat látogatott meg abban a hónapban?

Mely gazdaságbeli vagy baromorvosi etc., intézeteket látogatott meg? S mely állapotban talált mindent?”

Eddig többnyire Párizstól távol töltém időmet. Most midőn az esztendő komorabb része kint annyi tapasztalást gyöjteni [sic] nem enged, a fővárosban s annak környékén levő s utam céljára tartozó intézeteken használni igyekeztem. Először is az alfort-i oskolára függesztettem figyelmetességemet. Ezen oskolának alkotása eránt írtam ugyan bőven Párizsból küldött első tudósításomban, amennyire tudni illik akkori isméretemben gyarapodtam. Most midőn ottan napjában többször is megfordulok, többet tapasztalnom van alkalmatosság. Az ezutáni észrevételek tehát az első értekezéshez toldalék gyanánt szolgálhatnak.

Az intézetnek új organizácója a múlt nyáron kezdődött el. Sokan azt kívánták, hogy az Párizsba tetetnék által, ahol egyesülve van mindenféle tudományos alkotmány, de az orvosi fakultás a veterináriával héjával van. Sokan azt akarták, hogy az alfort-i telekhez vagy több föld tetessen, vagy máshol egy új intézet nagyobb kiterjedésben, de a fővároshoz közel állíttasson fel, olyan formán, hogy a mezei gazdaság ne legyen csupa appendix lekötelezettje[143] lekötelezettje a baromorvosi intézethez. Mások ismét legjobbnak találták a most fennálló intézetet jobb rendbe hozni. Hol egyik, hol másik plán volt a kivitelhez közel, midőn a miniszterek szűntelen való változása miatt ismét abbahagyatott (miért nem engedik az Institutumot magoktól a tagoktól organizáltatni, mint az a Musée d’Histoire Naturelle-nél van? Az olyan közhasznú intézet lehetetlen, hogy had s békesség időben egyeránt tenyésszen, midőn az egy ember kényétől függ többet vagy kevesebbet). Mígnem a múlt esztendőben az utolsó plán oltalmazói győztek.  Ennek következésében az anyaoskola megmaradott Alfort-ban, s a javítás azzal kezdetett, hogy 350 ifjú lakására egy négy traktusra készülő épületet emeltek. A falak már készen vannak, meg a tetőnek egy része, s csak a rossz idő miatt függesztetett fel egy darabig az építés. Eddig a nevendék veterináriusoknak különös házban volt az alvó helyek, különösben a refektoriomjok, lekötelezettje[144] lekötelezettje s múzeumjok. Most mindenjek [sic] együtt leszen. A jövő esztendőre a professzorok lakása fog megépíttetni. Auditoriumok s kabinetek, amelyek mindöszve egy négyszegű udvart fognak ábrázolni, amelynek egy része a mostani botanikuskert, melegház, a más része némely apróbbszerű épületek helyére fog esni. Ezen udvar egyik felére fog esni azután az új ispotály, a másik felére a kert, park, s experimentális szekciók, melyek mind kőbástyával vannak bekerítve. Ez mind igen szép leszen idővel. De a tudomány vagy mesterség előmenetele nem az épületek szépségétől vagy nagyságától helyes elrendelésétől függ. (Egy taplra esett plán, annak helyes kivitele, egy jó kormány első, s a lelke mindennek. A kurzus két szakaszra oszlik. Az egyik három esztendeig tart, azok számára akik Artiste vétérinaire diplomával megelégesznek. A második két esztendővel továbbra terjed azok kedvökért, kik Médecin vétérinaire diplomára vágyódnak. Amabban az anatomia, fiziológia, botanika, farmakológia, kémia, oszteológia, higienia, patológia, terápia, s veterinaria forensis lekötelezettje[145] lekötelezettje adatnak elő Gerard, lekötelezettje[146] lekötelezettje Dupuy, lekötelezettje[147] lekötelezettje Barthélemy lekötelezettje[148] lekötelezettje, s Vatel lekötelezettje[149] lekötelezettje tanítók által, az ispotályok járása s operációbeli gyakorlások mellett. Emebben a zoológia, kémia, fizika, agrikultúra s biotika lekötelezettje[150] lekötelezettje adatik elő Latreille, lekötelezettje[151] lekötelezettje Dulong, lekötelezettje[152] lekötelezettje s Yvart lekötelezettje[153] lekötelezettje tanítók által, amidőn időközben a hallgatók előbben kurzusbeli leckék hallgatására köteleztetnek. Ki hinné, mely kevesen vannak a hallgatók az utolsó kurzusban?! Pedig jutalmak s különös konsziderációk lekötelezettje[154] lekötelezettje által igyekszik az Igazgató Szék nekiek erre kedvet adni. Nem hiszem, hogy a háznak szigorú rendtartása, s az onnét mennél előbb megszabadulni kívánás okozná ezt. Legfőbb oka ennek a kovácsolás, amelyre minden klasszisbeliek kivétel nélkül rendbe szoríttatnak. Mintha bizony a böltsesség a pörölyben, vagy az üllőben volna elrejtve. Ettől a gyengébb testalkotással bírók, a jobb nevelésűek irtóznak. Az orvosok közül némelyek, úgy mint Dr. Aigaleng lekötelezettje[155] lekötelezettje veterinariusok magok, kik az oskolán kívül funkcióban vannak, mint Morel, lekötelezettje[156] lekötelezettje publice feltámadtak írásaikban. A Nouvelle bibliotheque Medicaleban is Tome III. Nr. 11. Cahier d’Gesobre 1823. Art. Veterinaire. Pag. 352. azt mondja egy „abonné”, lekötelezettje[157] lekötelezettje hogy a l’art de manier le marteau est. Connu al’ Ecole de Lyon, lekötelezettje[158] lekötelezettje (mert éppen arról van a beszéd, de akinek az organizációja olyan, mint a két esztendővel ifjabb alfort-i oskoláé, értem a fő dologban) „Juisque depuis quienze ans c’ est la condition, sine qua non, pour arriver an professorat” lekötelezettje[159] lekötelezettje pag. 353. „Qui on pour plus entrer dans les ecoles veterinaires que par la porte des forges.” lekötelezettje[160] lekötelezettje Csúfságból a veterinariust „Orfevre Mr. Josset”-ig lekötelezettje[161] lekötelezettje neveztetik egy veterinarius, aki egy nagy kiterjedésű, költséges, de esetlen munkát kezdett a patkolásról, melynek az első része tsak 110 képpel van meg terhelve. (A kohó tüzét „feusacré” névvel etc,. kezdik illetni, loco cit. etc. T. II. Nr. 7. Cahier de Juillet 1823.) Távol vagyok én attól, hogy valakit azért csupán, hogy kovácsolni tud, megvetendőnek tartsak, hiszen a társasági életben a kovácsmesterség is olyan szükséges, mint akármelyik az előbbre kellők közül. Azért az azt űző ezen tekéntetben nem kevesebbre tarthat jusst, mint más. De itt kell azt jegyeznem, amit utamon feltetszőnek találok, s részrehajlás nélkül, amint az egy indifferens observátor lekötelezettje[162] lekötelezettje felfoghat. Megjegyzem azt azonban, hogy noha mindent, úgy ezt is, mint csupa utazó, indifferenter vettem fel; mégis ezeránt nem lehetek teljesen indifferens, mert mint orvost, a veterinária állapotja is, akármely országban legyen az, igen közelről érdekel. Aki szavaimból egy enthusiastára lekötelezettje[163] lekötelezettje konkludálna, annak Morel munkájából egy articulust ezen cím alatt Traité sur la nerve Cap. IV. 1823, és egy egész könyvet: Traité sur les causes, qui retarde les progresses de l’art véterinaire. Paris, 1823. Dr. Aigaleng munkáját: Opera general sur la Medicine veter. lekötelezettje[164] lekötelezettje etc. szeretném a kezébe adni, vagy cikkelyenként előtte felolvasni. – Mindezek csak arra valók azonban, hogy elítélni lehessen, minő lélek vezeti a nevendék s baromorvosokat. Evégett csupán mellékeltem ide egy írást is, lekötelezettje[165] lekötelezettje melyet, mint afféle passust, amely beereszt, az Institutumban vele kell hordoznom [sic]. Ez egyszersmind mellékdarab lészen a Mögelinben vett szép ajánlólevélhez.

Ami a tapasztalásokat illeti, melyeket a múlt hónap lefolytában az institutum mellett gyűjtöttem a barmokkal való bánásra nézve, azok korántsem olyan számosak, mint azt előre remélettem. Oka ennek leginkább az, hogy az intézetnél a főváros távolléte miatt kevés acutus betegségek fordulnak elő, minthogy az ilyesekkel messze menni nem lehet közönségesen. Ezen környülállás ugyan a tanulóknak nem annyira akadály, mint némelyek állítják, minthogy az oskolabeli tanításnak nem az a célja, hogy mindent, amit tenniek kell, a tanítvány elejbe állítsanak. Ám ez lehetetlen. A praktikus életben sok tennivaló előfordul, amit se könyvben nem találhatni, se tanítótól nem hallhatni. Evégett elég az, ha a nevendék tehetsége kifejtődik, aktivitása jól erányoztatik, a kútfő, ahonnét gyarapodhat szárnyra kelte után nékie megmutathatik. De vajmi szép dolog az, midőn ezzel sokféle esetek observatiója öszve lehet foglalva. – Ki tagadná itt a dupla hasznot? – Reám nézve, akinél princípiumai a fő dologban meg kellenek állítva lenni, csak a sokféle esetek nyerhetnek különös értéket. Sajnálom, hogy ennek híjával kelle lennem. Ami emlékezetet érdemel különösen, ím e következendő:

1. Négy taknyos lovak belsőképpen sulfur auralium antimoniával lekötelezettje[166] lekötelezettje naponként három unciára külsőképpen antiphlogisticus lekötelezettje[167] lekötelezettje […]-kal traktáltattak, lekötelezettje[168] lekötelezettje oly kimenetellel, hogy állapotjok a lovaknak szembetűnőképpen megjavult. De nyavalyájok kiirtatik-e, azt még csak a jövendő fogja megmutatni. Ezen bánásmód Morel princípiumának próbálására céloz nyilván, tudni illik, ki nemrégiben azt állította, hogy a taknyosság – rotz, morve – csak csupa inflammatio symplex. lekötelezettje[169] lekötelezettje Ha a dolog ezen oldalról tekéntetik, aligha a szóba levő betegség egy lapis offensionis lekötelezettje[170] lekötelezettje nem marad továbbra a veterinariusokra nézve.

2. Négy malac van obszerváció alatt avégett, hogy meglehessen bizonyodni, ha vajon a sertvések nyüvessége – Tinnenkrankheit, Ladrerie – nem örökös-é, azaz, ha nem származik-é által a szülőktől a fajzatokra? A szóban levő malacok anyja két esztendő óta szenved a nyüvességben, amely nagyon ki van rajta fejtődve. A malacok már 21 hetesek. Azonban még egyiken sem tetszett meg még az anyjok nyavalyája. Hihető, hogy ezen betegség nem születik a fajzatokkal, hanem reája nagy dispositiójok vagyon, melyet a helytelen tartásmód kifejtődésre hozhat. De ez eránt még a további észrevételek szóljanak. A nyüves sertvések húsa nem tilalmas a franciáknál. Ők azt csak ízetlennek tartják, egyébbként pedig nem ártalmasnak.

3. Több koszos lovak kénkővirág, eleven kéneső excantharid és lugorbia lekötelezettje[171] lekötelezettje porból készült kenőcs által gyógyíttattak ki. Hasonlóképpen néhány ebek is, de akiknek számára a kéneső cantharid por csak kevés mennyiségben vetetett a kénkőporhoz. Az emporbia lekötelezettje[172] lekötelezettje pedig egészen kihagyatott, azért is, hogy az ő bőrök érzékenyebbek, azért is, hogy őket nehezebb a magok nyalásától megakadályoztatni, mint a lovakat, amely által pedig az emlétett orvosságok belsőképpen más következéseket okoznának, mint az orvos a kenőcs által eszközölni szándékozott.

4. Egy hasadt körmű ló – seine – operált Barthelemy, lekötelezettje[173] lekötelezettje úgy hogy a fibrák lekötelezettje[174] lekötelezettje mentében tövétől fogva egészen kivágott egy két ujjnyi szélességű körmöt a meg enyelesedett [sic] rész alatt. Azután megpatkoltatta az operált körmöt, úgyhogy a kimetszett résznél eső szegletek a patkó vasához ne érhessenek. Ezen első tekéntettel félelmes és igen merész operatiónak az lett a következése, hogy nehány napok múlva legkevesebb fájdalmat se mutatott a ló, midőn lábára állíttatott. Két hét mulva könnyű dologra haszonvehető lett, de úgy, hogy a kötőt még két hónapig circiter lekötelezettje[175] lekötelezettje viselnie kell a lónak, amely idő alatt a köröm, mely kimetszetett, egészen ki fog pótoltatni.

5. Tüzes vasat – cautere actuale – applikált Barthelemy egy hideg daganat eloszlatására, s ez eránt egy szép leckét adott, de amelynek veleje Godine le jeune hygiene veterinaire lekötelezettje[176] lekötelezettje című munkájában pag. 258-286. szépen leírva lévén, annak itt feljegyzését feleslegvalónak tartom. Csak azt jegyzem meg, hogy a London Veterinary College s Berlini Oskola tanítója a cauterium actuale sokféle haszna eránt – de csak az ügyes orvos kezében! – ugyanaz, ami az alfort-iaké, mely arra megy ki, amire az öreg Hippokratész  lekötelezettje[177] lekötelezettje aphorizmusa ea insanabilia sunt quae ignis et ferrum non sanat. lekötelezettje[178] lekötelezettje Helytelen tehát James White lekötelezettje[179] lekötelezettje vádja a cauterium ellen, tudni illik, aki a Sewell által kitalált neurotomiának lekötelezettje[180] lekötelezettje abban helyhezteti legnagyobb érdemét, hogy általa a cauteriummal való élés, ha meg nem szűnik is teljességgel, legalább nem leszen annyira divatban.

6. Sántaság többféle fordult elő, de amelyek közül csak egyféle érdemel emlékezetet, különösen, tudni illik a lapockától eredett sántaság, Schulter Lähmung. lekötelezettje[181] lekötelezettje Az ilyen forma esetek a franciáknál szintén oly gyakorta fordulnak elő, mint az anglusoknál. Az öszvehúzott köröm – contracted hoof, Zwangshuf – a helybéli okok miatt. Az ilyes baj többnyire a kordélyosoknál – Charettier – fordul elő, kiknek szekerek két nagy kerékre van, s többnyire nagyon meg terheltetik. Az ilyes szekér tovább mozdítása nem esik nagy terhére a marhának egyenes úton. De hegyen vagy völgyön igen megerőlteti a rudaslovat. Vegye fel valaki csak az ilyes szekeret ad theoriam vectis, lekötelezettje[182] lekötelezettje s értse azt hozzá, hogy a lovak az ilyes szekerek elejbe egy liniába lekötelezettje[183] lekötelezettje vannak fogva, meg azt, hogy a patkójok domború léte miatt tartalékjok nincsen se elöl – enpriure – se hátulról – dans les talons – az át fogja látni az ilyes baj eredetét. Én soha se győződtem meg arról annyira, mint Rouen környékén, midőn nyolc gyönyörű fejér lovat ilyes terhelyt [sic] szekér elejbe fogva a hegynek felmenni láttam, s tapasztalhattam, hogy minden terhe az utolsóra esett, midőn a többiek csak könnyen felsétáltak. De ez eránt már Normandiában tett utam felül adott értekezésemben is emlékeztem. Mit tegyen itt a veterinárius? – Négy kerekes szekeret, s könnyebb terhet ajánljon-é? Úgy, de a terhe minéműsége nem függ mindég a fuvaros kényétől. Úgy, de az arasztnyi szélességű talpak, melyet a törvény az ilyes szekerektől a kikövezett utak tartandósága miatt meg kíván, sokba kerülnek, négyre a költség dupla, a megszerzéskor már hát a konzervációra ú[gy]. m[int]. vasalásra, etc.

A többi krónikus betegségek eránt semmi különös megjegyzésem nincs, ha csak egy nagy abcessust lekötelezettje[184] lekötelezettje nem kellene említenem. De ennek még most sem lévén vége, a közelebbi jelentésemre jobb lesz elhalasztanom. Acutus esetek közül vagy két tüdőgyulladásról kellene egyet legalább felhoznom, ha más módban valami különöst observáltam volna. De így szükségtelen. Ennyit a prakszis eránt.

A leckék közt különösen Barthelemyé interesszált engem, tudni illik, amelyekben minden egyéb veterinárius tudományok koncentráltatnak, s próbakőre vonatnak. Ezen leckéknek reám nézve dupla volt kellemek, nemcsak az emlétett okok miatt, hanem azért is mivel Barthelemy igen ügyes praktikus, aki egész Európának kontinensét megjárta, mint veterinárius, s mindent mit szemmel látó tán felvehetett, s a litteratúrában is igen jártas, amely két tulajdonságot – melyet pedig ilyes tanítóban méltán meg lehet kívánni – pedig igen ritkán találni egyesülve. Nagy örömöm s megelégedésem lehet tehát az, hogy ő is, valamint a többi tanítók, minden itt levő idegenek közt igen megkülönböztet, s nem mulat el semmit, ami előmentemre szolgálhat. – Az idegenekről lévén itt egy szó, azt jegyzem meg itt még, hogy az idén is egy ismerősöm találkozott köztök, egy anglus tudni illik, kivel Göttingában ismérkedtemben, ahol az arembergi herceg lekötelezettje[185] lekötelezettje költségén, mint jövendőbeli istállómestere s baromorvosa Ayrernél lekötelezettje[186] lekötelezettje lovagolni, s Dr. Lappénél lekötelezettje[187] lekötelezettje baromorvoslást tanult. Most Alfortba jött magát kimívelni az utolsó ágban. Minthogy diplomára vágyódik, őtet is a kovácsolásra szorítják, mint Dr. Printzet, lekötelezettje[188] lekötelezettje ki a sax király lekötelezettje[189] lekötelezettje költségén két esztendeig itt tanult, s a múlt decemberben Bécs felé fordult, ahová a Méltóságos Gróf ágenséhez bátorkodtam néki ajánlást adni. Hihető, hogy Keszthelyen is meg fog fordulni, amelyről a többi közt Liebbald Gyula lekötelezettje[190] lekötelezettje úr munkája nagy ideát támasztott benne. Noha bizodalom híjával nem vagyok, nem bátorkodtam mégis őtet egyenesen se a Méltóságos Urasághoz, se Te[kin]t[e]tes Directióhoz ajánlani, kicsin létemet ő hozzájok képest igen érezvén. Azonban Liebbald úr eszközlése által nem kétlem, hogy az Uradalomnak az idegeneknél is proverbiális hospitalitásából nem fog [sic] részesülni.

Amit más intézeteknél nem tapasztaltam, azt a jót is találtam még a többi közt Alfort-ban, hogy a tanulók számára bitang lovak öszvevetetnek, amelyeken mindenféle operációkat próbálnak magok. Értetik az, hogy a tanítók kalauzolása alatt.

Professzor Dupuy különösen az orvosságokkal teszen experimentumokat mint Pharmacologie lekötelezettje[191] lekötelezettje professzor; most nevezet szerént az acetate de morphine-ra nézve amellyel nemrégiben Dr. Castaing lekötelezettje[192] lekötelezettje betegjeit megmérgezte. Ezeknek kimenetele eránt későbben.

„Mely könyveket használt ezen hónapban? etc.”

Amely munkákat idejöttöm óta szereztem, azokat öszvehasonlítva használtam, azokkal egyetemben, mellyeket Professeur Dupuy az Intézet könyvtáránál bibliothecarius egyszersmind, és Huzard Inspecteur generales des ecoles veterinaires, lekötelezettje[193] lekötelezettje használásomra szinte a szállásomra adtak. Az utolsó által jöttem isméretére némely becses német munkáknak, melyek azóta jöttek ki, hogy én a német földet elhagytam. Ezek otthon talán előbb isméretesek lévén mint itt, nem tartom szükségesnek rólok név szerént értekezni. 

„Mely munkákat látott ennél vagy amannál a könyvárosnál?, etc.”

Magendie Physiologie exp. Journal de Physiologie experimentale című folyóírás jön ki fertály esztendőnként Madame Hazard-nál. lekötelezettje[194] lekötelezettje Arra 12 fr[ank] helyben 13 fr[ank] 50 centimes pour les departaments. Valamivel a külföldön még drágább leszen. Mindenesetre a Georgikonra nézve egy nagy akvizíció lenne a múlt hónapban emlétett veterinárius újság mellett.

„Mely tájra kíván jutni a jövő hónapban?”

Januáriust is Alfort-ban szándékozom tölteni, mert ezt az Intézetet minden fogyatkozási mellett is mint legjobbat az eddig látottak közt nem találom fel többé. Ezalatt remélem a Te[kin]t[e]tes Directio vagy a Méltóságos Uraság rendelése is meg fog érkezni további utam eránt. Remélem, amely, hogy meg is történne, alázatosan is könyörgök.

„Mely állapotban volt a kassza a hónap végével?”

November végén maradt 157 frank 20 centimes a kasszában. Ezen summát decemberben erogáltam fizetésem egy része fejében, amely által a hónap végével a kassza üresen maradott.

További kegyességébe ajánlván magamat, mély tisztelettel vagyok s maradok

a Te[kin]t[e]tes Directiónak

lekötelezett szolgája

Gerits Pál MP

P. S. Emlékezetet érdemel még ezúttal két dolog. 1º A sztetoszkóp használása, melyet Doctor Laennec lekötelezettje[195] lekötelezettje Professor an College de France kitalált, s ezen című munkájában De l'auscultation médiate ou Traité du diagnostic des maladies des poumons et du coeur, fondé principalement sur ce nouveau moyen d'exploration, Paris, 1819. 2 vol. ezen instrumentum egy másfélarasznyi facilinderből lekötelezettje[196] lekötelezettje áll, amelyben egy rézcső van beeresztve, olyan formán mint az anglus flautákba. lekötelezettje[197] lekötelezettje Célja, hogy az által a mell üregében levő betegségek, részek beteges állapotja tökéletesebben megismértessék. Laennec ezen exploratio lekötelezettje[198] lekötelezettje mód kitalálójának nevezi magát, de mi Pesten examináltuk már a mell ürege állapotját anélkül, hogy Laennecről valaha csak hallottunk volna is; ezt mink percussionak lekötelezettje[199] lekötelezettje neveztük, s abban állott, hogy öt ujjainkat öszvevévén, az oldalbordákat több helyeken megkocogattuk, midőn az alatt a mell üregének kongására – resonantia – egyik fülünkkel a megütött hely felé fordultunk. Ezen exploratio mód már az öreg Hyppocrates idejében isméretes volt, csak olvassák meg írásait. Laennec a csőhez, nem a mell üregéhez alkalmaztatja füleit. De az ő auscultation mediate-ja alig vezet többre, mint a mi percussiónk, értem az emberre nézve. De a barmoknál a könnyen érthető okokból nagyobb haszon lehet; s azért igen helyesnek találom, hogy az alfort-iak az emberi orvoslás előmentéből minden új felfödözést hasznokra fordítani igyekezvén, a sztetoszkóppal való élést is bevették. Megszereztem ezen instrumentumot, ára csak három frank. Minálunk gondolom még neve is kevéssé isméretes. 2º Doctor Broussais lekötelezettje[200] lekötelezettje a hideglelés tudományát egészen felforgatta. Nagyobb része az orvosoknak nem tart semmit a febris essentialis lekötelezettje[201] lekötelezettje vagy idiopathiara, lekötelezettje[202] lekötelezettje minden hideglelést affectio secundariának lekötelezettje[203] lekötelezettje tartanak. Nem kelle több a veterináriusoknak. Ők ritkán tapasztalhatván tisztán valamely hideglelést, magára véve, komplikáció nélkül, azért a febris primitiva létéről már kételkedtek régen, s ha írásaikban az eránt szót tettek, többnyire az csak azért történt, hogy az emberorvosokhoz szabták magokat. A francia orvosok, veterináriusok tehát most többnyire csak febris secundariát admittálnak. lekötelezettje[204] lekötelezettje De Broussais tudománya már fundamentomában féloldalas. Nagy neve, a tudomány eránt egyébként többrendbéli érdeme könnyen elszédíthet olyasokat, kik a tapasztalás próbaköve helyett az auctoritásnak lekötelezettje[205] lekötelezettje hódolnak. A józanabb orvosok tehát csak az obszerváció mellett maradnak, még elegendő tapasztalás mellett a két felekezet között bírálkodhatnak. Ennyit veterináriákra tartozó újság gyanánt. 

ff. 311-314v.

  1. Moët, Jean-Rémy (1758-1841), borkereskedő, ampelológus, habzó borral kereskedő borház tulajdonosa
  2. Butélia, palack.
  3. Letisztulva.
  4. Alkoholos erjedés.
  5. Védő
  6. Sulykolták
  7. Fából készült léckerítés
  8. Marlin, Lasnier (?-?), a champagne-i Ay városka polgármestere
  9. Nem eldönthető, hogy a számos azonos előtaggal jelölt település közül melyikre utal Gerics.
  10. Thouin, André (1747-1824), botanikus, kertész, szakíró.
  11. Metszéseket.
  12. Bosc, Louis Augustin Guillaume (1759-1828), botanikus, vegyész, akadémikus, élete végén a párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója.
  13. Helyesen: Jullien, André (1766-1832), hivatkozott munkája Topographie de tous les vignobles connus, contenant : leur position géographique, l'indication du genre et de la qualité des produits de chaque cru, les lieux où se font les chargements et le principal commerce de vin címmel 1816-ban jelent meg Párizsban.
  14. Területe.
  15. Vincent , Alexandre Joseph Hidulphe (1797-1868), matematikus, egyetemi tanár.
  16. Tengeri csigák házai
  17. Csigahéj.
  18. Rétegekben
  19. Fekete véset
  20. Mintapéldány.
  21. Megkövült tengeri csigákból álló kőzet.
  22. Lamarck, Jean-Baptiste (1744-1829) francia természettudós, 1779-től akadémikus, egyebek mellett 1801-ben Párizsban tette közzé Système des animaux sans vertèbres c. korszakos jelentőségű munkáját, s az élővilág  koherens evolucionista vizsgálatának első jelentős tudománytörténeti képviselőjeként tette ismertté nevét.
  23. Itt: gyűjtemény.
  24. A fő színező kivonat
  25. Chaptal, Jean Antoine (1756-1832), vegyész, orvos, gyáriparos, mezőgazdász, szakíró. Írásai közül kimelekdik a Traité théorique et pratique sur la culture de la vigne, avec l'art de faire le vin, les eaux-de-vie, esprit de vin, vinaigres simples et composés c. Párizsban 1801-ben közreadott kétkötetes munkája.
  26. Lasmien (?-?), azonosíthatatlan.
  27. Helyesen: Tschudy, Jean-Joseph (1764-1822),  báró, svájci eredetű kertész, aki a nápolyi király szolgálatát otthagyva a Bourbon restauráció idején tért vissza Franciaországba.
  28. Thouin, André: Monographie des greffes : ou, Description technique des diverses sortes de greffes employées pour la multiplication des Végétaux. Paris, 1821.
  29. A kötet Metzben jelent meg először 1819-ben.
  30. Veteményes
  31. Mulató kert, angol megfelelője a pleasure ground.
  32. Virginiai boróka.
  33. Keleti tuja, tud. Platycladus orientalis, lat.
  34. Erdei fenyő
  35. In quicuncem digere – már római mezőgazdasági munkákban előforduló csoportosítás, melynek lényege, hogy a növényeket ötösével, kereszt alakban, egy dobókockán látható elrendezés szerint ültetik. 
  36. Toboztermők, tud. Pinophyta, lat.
  37. Thomas Berthier (?-?), mintagazdaság alapítója Roville-ben. További részletekkel lásd: Dombasle, Matthieu de: Annales Agricoles de Roville. Paris 1826. 56-57.,  Bottin, M.: Rapport sur l’exploitation du domaine de M. le Baron Louis, à Petit-Bry… Annales Administratives et Scientifique de L’Agriculture Francaise 3. (1829) 20. 263.
  38. Dombasle, Mattieu de (1777-1843) mezőgazdasági szakíró, mintagazdaság működtetője, foglalkozott a cukor kristályosításának technológiai eljárásával.
  39. Kísérleti gazdaság.
  40. Sinclair, Sir John (1754-1835), skót főnemes, szakíró, a Board of Agriculture elnöke.
  41. Utalás Pierre Belonra (1499-1564), a természettudósra, utazóra, akinek a nevét esetenként Bellonia alakban tüntetik fel.
  42. Davy, Sir Humphrey (1778-1829), Elemenmts of Agricultural Chemistry c. művét egy évvel a londoni kiadást követően Kisszántói Pethe Ferenc magyarul is megjelentette 1815-ben.
  43. A cukorrépa hasznosításáról közzétett műve: Faits et observations sur la fabrication du sucre de betteraves et sur la distillation des mélasses. Paris, 1822.
  44. Kamot, vagyis a nyakhám (kumet hám) tájnyelvi változata.
  45. Csukló
  46. Kisefa vagy hámfa.
  47. English (?-?), azonosíthatatlan
  48. A sziléziai Grabowka. Ma: Grabówka, Lengyelország.
  49. Russel, John (1766-1839), Bedford hatodik hercege, a woburni mintagazdaság tulajdonosa.
  50. Vetésforgó.
  51. Rézműves.
  52. Fazekas.
  53. Cefrekádak.
  54. Nincs ábrázolás.
  55. Az ő leszármazottja a 20. századi neves orvos, a lotaringiai Nancy szülötte, Jacques Parisot (1882-1967).
  56. Rosiéeres-aux-Salines, Lotaringia.
  57. Vaugirard (?-?), őrgróf, azonosíthatatlan.
  58. Gerics itt a Zweibrückeni Hercegség francia elnevezésére utal. A francia forradalmi csapatok 1793-ban foglalták el, a hercegi ménest pedig hadizsákmányként elvitték
  59. Strubberg, Georg Heinrich (?-?) a Zweibrückeni Hercegség egykori istállómestere, aki a francia megszállás idején került Lotaringiába.
  60. A porosz állami ménesbirtok, melynek megszervezésére Carl Heinrich von Lindenau (1755-1842) porosz királyi tanácsos kapott utasítást 1788-ban.
  61. Utódát.
  62. Mének.
  63. Tapintható.
  64. Feszítő és hajlító inakat.
  65. Kereszteznek
  66. Egykor az Anhalti Hercegség, ma Szász-Anhalt területén
  67. Falkájába
  68. Csenevész.
  69. Puffadásig.
  70. Számvetését.
  71. Itt: az eke elé fogott lovak.
  72. Vezetők, felügyelők.
  73. Megereszkedett.
  74. Turf évkönyv.
  75. Diphteritis, lat.
  76. Áttétel következtében
  77. Fajta.
  78. Le Pin, Seine-et-Marne.
  79. Egyszerűbbek.
  80. Fehér here.
  81. Neuflies (?-?), azonosíthatatlan.
  82. Terneaux, Guillaume Louis (1763-1833), textilgyáros, kereskedő, bankár.
  83. Desmere (?-?), azonosíthatatlan.
  84. Robert (?-?), azonosíthatatlan.
  85. Bechet (?-?), azonosíthatatlan.
  86. Desirée (?-?),azonosíthatatlan.
  87. Labrosse (?-?),azonosíthatatlan.
  88. Alsó-rajnai.
  89. Lamotte (?-?), azonosíthatatlan.
  90. Peignon (?-?), Rousseau (?-?), mindkettő azonosíthatatlan
  91. Csődbe ment.
  92. Yvelines megye.
  93. Szilicium dioxid.
  94. Vas oxiddal és mangánnal
  95. Petri (?-?), azonosíthatatlan
  96. Szerves eredetű, réteges kőszén ásvány
  97. Kálium-alumínium.szulfát
  98. Rétegekben
  99. Példány
  100. Larisch-Moennich, Heinrich (1793-1859), gróf, sziléziai földbirtokos tulajdona.
  101. Potassium carbonate, ang., vagy kálium-karbonát, üveg és szappangyártás segédanyaga.
  102. Kémiailag megkötött víz eltávolítása
  103. Sötétkék színárnyalat, „Preuβisch blau” néven szintén ismert.
  104. Patikus.
  105. A leírás hoz lásd: Thénard, Louis Jacques: Traité de Chimie Élémentaire, Théorique et Pratique. Ed. 13. Paris, 1821.  608.
  106. Pauli (?-?), azonosíthatatlan.
  107. Schröder, Johann (1600-1664), német fizikus, farmakológus.
  108. André (?-?), azonosíthatatlan.
  109. Macon (?-?), azonosíthatatlan.
  110. Chanteloupis (?-?), azonosíthatatlan.
  111. Chatilonis, (?-?) azonosíthatatlan.
  112. Javelle, (?-?), azonosíthatatlan.
  113. Bracy (?-?), azonosíthatatlan.
  114. Kiaknázás, vállalkozás.
  115. Mennet, Johann Franz Joseph (?-?), bankárként említve: Intelligenz-Blatt des Baierischen Rheinkreises 4.   (1821) 39.
  116. Ostertag, G. A. (?-?), strasbourgi szülészorvos
  117. Boncompagni, Girolamo (1622-1684), kardinális, Bologna érseke.
  118. Dolomieu, Déodat de (1750-1801), francia geológus, mineralógus. Napóleon egyiptomi expedíciójában is részt vett.
  119. Schattenau (?-?), azonosíthatatlan.
  120. Pelyhes selyemperje, Holcus lanatus, Poaceae, lat..
  121. Bázis, alap.
  122. Párhuzamosan.
  123. Diadalív.
  124. Tiszttartó
  125. Eberle (?-?), azonosíthatatlan
  126. Bethman, Simon Moritz von (1768-1826), bankár, I Sándor cár megbízásából Oroszország diplomáciai képviselője a Rajnai Szövetségnél.
  127. Henger.
  128. Dombasle, Matthieu de: Instruction théorique et pratique sur la fabrication des eaux-de-vie de grains et de pommes de terre. Paris, 1820.
  129. Cefre, ném. die Maische.
  130. Kísérleti gazdaság.
  131. Tartály.
  132. Lenormand, Louis-Sébastien (1757-1837), fizikus és feltatláló. Hivatkozott műve: Essai sur l’art de la distillation. Paris, 1811.
  133. Felület.
  134. Az úr ecetkészítőnek tűnt.
  135. Itt: learatják.
  136. Monceau, Henry Louis Duhamel du (1700-1782), francia orvos, mezőgazdász, szakíró. A „cuprumok” utalás művének rézmetszeteire: Traité de la garance et de sa culture. Paris, MDCCLXV.
  137. Cordier, Joseph Louis (1775-1849), mérnök, szakíró, parlamenti képviselő.
  138. Gabon (?-?), azonosíthatatlan.
  139. Girard, Francoise-Narcisse (1796-?), orvos, állatorvos, szakíró, apja, Girarad, Jean (1770-1852), szintén az alfort-i intézet tanára. Alfort gyűjteményeinek történetéhez forrásgazdag áttekintést ad: Degueurce, Christophe: Les collections de modèlles anatomique équines de Louis Azoux, une collection à constituer.  27. (2015) 2. https://insitu.revues.org/11950 (utolsó letöltés 2017.03.21).
  140. Gabon (?-?), azonosíthatatlan
  141. Girardel (?-?), azonosíthatatlan.
  142. Emberi analógiától levezetve.
  143. Toldalék.
  144. Itt: ebédlő.
  145. Törvényszéki orvostan.
  146. Helyesen: Girard, Jean (1770-1852), a Királyi Mezőgazdasági és Állatorvosi Intézet, az École Royale d'Économie Rurale et Vétérinaire igazgatója, anatómiát és fiziológiát adott elő.
  147. Dupuy, Alexis Casimir (1775-1849), állatorvos, a Királyi Mezőgazdasági és Állatorvosi Intézet, az École Royale d'Économie Rurale et Vétérinaire tanára.
  148. Barthélemy, Eloy (1785-1851), lyoni állatorvosi tanulmányait követően Napóleon hadseregében főállatorvos, majd Alfort-ban a patológia tanára.
  149. Vatel, Pierre-Isidore (1795-1852), állatorvos, szakíró, számos kézikönyv szerzője.
  150. Élettan.
  151. Latreille, Pierre André (1763-1833), pap, zoológus, rovarász, egyetemi tanár.
  152. Dulong, Pierre Louis (1785-1838), vegyész, fizikus, egyetemi tanár.
  153. Yvart, Charles-August (1798-1873), állatorvos, sebész.
  154. Meggondolások.
  155. Aigelang (?-?), azonosíthatatlan.
  156. Morel, Pierre-Francois-Daniel (?-?), állatorvos, a Recueil des Actes Administraties de la Préfecture du Déparment du Finistére 1838. évi sorozatában az alfort-i inézet orvosai közt szerepel.
  157. Előfizető.
  158. A kezelés módja a kalapácsban rejlik, tudják ezt a lyoni iskolában.
  159. Tizennégy éve ez az alapvető feltétel a professzorsághoz.
  160. Aki inkább szeretne belépni az állatorvosi iskolába, mint a kovácsok kapuján.
  161. Lovak nevei.
  162. Közömbös megfigyelő.
  163. Lelkes személy.
  164. Aonosíthatatlan mű, a megadott szerző nem szerepel Jean-Baptist Huzard 1842-ben Párizsban Catalogues des Livres, dessins et estampes címmel közreadott átfogó szakkatalógusában.
  165. A melléklet hiányzik.
  166. Hánytató borkő, melyet hörghurutos panaszok, vagy nehezen leváló köpetek esetén alkalmaznak.
  167. Gyulladás ellenes.
  168. Kezeltettek.
  169. Egyszerű gyulladás.
  170. Botránykő.
  171. Kőrisbogár porral kevert higanykenőcs.
  172. Bekenés.
  173. Barthélémy, Éloi (1785-1851), patológus, állatorvos.
  174. Szövetek.
  175. Körülbelül.
  176. Jeune, Godine: Elemens D'Hygiene Veterinaire - Suivis de Recherches Sur La Morve, Le Cornage, La Pousse Et La Cauterisation. Paris, 1815.
  177. Hippokratész (K.e. 460-370), a kószi orvosi iskola vezetője.
  178. Gyógyíthatatlanok azok a betegségek, melyeket a tűz és a vas nem gyógyít.
  179. White, James (1780?-1840?), londoni állatorvos.
  180. Sewell, William (1781-1853), londoni állatorvos, akinek a nevéhez fűződik a lovak érző idegének átvágásával elvégzett operáció.
  181. Válltól eredeztetett sántaság, ném.
  182. Rúd irányában.
  183. Sorban.
  184. Tályog.
  185. Arenberg, Prosper Ludwig von (1785-1861), herceg, nagybirtokos.
  186. Ayrer, Ernst Ferdinand (1774-1832), a göttingeni egyetem lovászmestere.
  187. Lappe, Karl Friedrich (1787-1854), állatorvos, intézetigazgató.
  188. Helyesen: Prinz, Karl Gottlob (1795-1848), orvos, állatorvos, utóbb szász királyi állatorvos.
  189. I. Frigyes Ágost (1806-1827), Szászország királya.
  190. Liebbald Gyula (1780-1846), állatorvos, szakíró, a Georgikon és az óvári mezőgazdasági akadémia tanára.
  191. Gyógyszerészettan.
  192. Castaing, Edme-Samuel (1795-1823), orvos, aki nyereségvágyból elkövetett gyilkoságához először használt morfint.
  193. Huzard, Jean-Baptist (1755-1838), orvos, állatorvos, az állatorvosi intézet felügyelője.
  194. Madame Huzard (?-?), azonosíthatatlan.
  195. Laënnec, René-Théophiele-Hyacinthe (1781-1826), orvos, feltaláló.
  196. Henger.
  197. Flóta.
  198. Vizsgálat, feltárás.
  199. Kopogtatás.
  200. Broussais, Francois-Joseph-Victor (1772-1838), orvos, az orvosi fiziológia új elméletui megalapozója. Histoire des phlegmasies ou inflammations chroniques c. munkája, mely 1808-ban jelent meg, komoly kritikát váltott ki a kortársakból.
  201. A korszakban később gyulladásként értelmezték.
  202. Külső ok nélkül kialakuló betegség.
  203. Következmény.
  204. Ismernek el.
  205. Tekintély.