ELITEdata

From wikibase-docker
Revision as of 15:20, 28 September 2023 by SebAdam (talk | contribs) (szerkesztés)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)

Az ELTE TáTK Összehasonlító Történeti Szociológia Tanszékén folyó Prozopográfiai és Családtörténeti kutatócsoport érdeklődésének középpontjában az 1980-as évek közepén kezdett elitkutatások állnak. A kutatócsoport a már létező adatbázisok karbantartásán, frissítésén és új technikákkal történő elemzésén dolgozik.

A prozopográfia önálló társadalomtörténeti segédtudomány, amely archontológiai, biográfiai, genealógiai, névtani és demográfiai hagyományokat is felölel. A prozopográfiai kutatások során egyének jól körülhatárolható csoportjának kollektív, statisztikai alapú vizsgálata zajlik. A cél olyan személyi adattárak létrehozása, amelyek segítségével a személyek által alkotott csoport állandó és széleskörű változó jellemzői leírhatóvá válnak. Az adatgyűjtés és így az adattárak létrehozása szigorú szabályrendszer mentén történik. A prozopográfiai kutatás a személyre, környezetére és társadalmi státuszára koncentrál, azaz a személyre a családja és a társadalom más csoportjainak kontextusában, arra a helyre, helyzetre, amelyben aktív volt, valamint arra a szerepre és funkcióra, amelyet társadalmában betöltött. Az adatbázisban szereplő egyéneknek nem a személyes életútjára, hanem a csoportban elfoglalt pozíciója alapján kimutatható szerepére vagyunk kíváncsiak.

Az ELTE TáTK-n folyó elitkutatás a két világháború közötti egyetemi tanárok előmenetelére fókuszál. Tudáselitnek a „tudást termelő, közvetítő, elosztó, ellenőrző intézmények, szervezetek vezető pozícióit elfoglaló személyes csoportját” tartjuk (Kovács István Gábor 2011). A tanszéken folyó elitkutatás az egyetemi tanárok előmenetelét és életútját vizsgálva bepillantást enged a két háború közötti társadalomban zajló folyamatokba, a generációk közötti és az azonos generáción belüli mobilitás lehetőségeibe és megvalósulásába, a felekezet, a földrajzi elhelyezkedés szerinti származás, az iskolázottság szerinti társadalmi nagycsoportok eltérő érvényesülési lehetőségeibe.

A társadalmi mobilitás kérdésének vizsgálata a szociológia területének egyik legrégebbi témája. A társadalom szerkezetének az ismerete lehetőséget biztosít arra, hogy a kutató megismerje az egyenlőtlenségeket, a különböző társadalmi rétegek egymáshoz viszonyított lehetőségeit. A mobilitásvizsgálatok azonban nem az állapotleírásra fókuszálnak, hanem bepillantást engednek abba, hogy az egyéneknek milyen lehetőségeik voltak arra, hogy a társadalmi helyzetüket megváltoztassák. A mobilitási lehetőségek vagy azok hiánya megmutatja a társadalom nyitottságát és zártságát. A mobilitáskutatások nem csak keresztmetszeti, a vizsgált személy egy időpontban kimutatható tulajdonságainak kimutatására alkalmasak. A kutatások során képesek vagyunk hosszmetszeti vizsgálatokat is készíteni, a társadalomban megmutatkozó mobilitási lehetőségek időben történő változásait is tudjuk vizsgálni. Az időbeni eltérések valójában a mobilitási trendekben megfogható változások. Emellett a kutatások alapját képezik a nemzetközi összehasonlítások is, az országok közötti azonos időpontban és longitudinálisan kimutatható eltérések és hasonlóságok a társadalmak zártságáról és nyitottságáról szolgálnak információval. (Róbert 1990).

Az ELTE-n folyó elitkutatás segítségével a korszak mindennapi történetéről is lenyomatokat kapunk: láthatóvá válik, milyen hatással voltak a zsidótörvények a zsidó származású egyetemi tanárokra, mennyire megbízhatóak a korban megjelent lexikonok, hogyan hátráltatták az intézmények a református tanárok előmenetelét, milyen volt/lehetett a származási család befolyása a gyermekek mobilitására.

A tanszéken folyó elitkutatások jelenlegi célja, hogy az évtizedek során felhalmozott adatbázisokat összegyűjtse és egységesítse, ezzel lehetővé téve azt, hogy a magyar történeti szociológiai kutatások adatai és eredményei a ELTEdata felületén elérhetővé váljanak. Az adatok frissítése által és a Wikibase alapú technológia használatával a magyar tudáselitről szóló kutatások – az idegen nyelvű publikációkon túl – be tudnának kapcsolódni a nemzetközi tudományos diskurzusba. A prozopográfiai kutatások nemzetközi elismertsége igen magas, a digitális technológiák alkalmazásával nap mint nap új területek nyílnak meg a történeti szociológia kutatói számára.

Az ELTE-n folyó kutatás két fronton teremt új lehetőségeket: egyrészt a tudományos diskurzus nemzetközi szinten folyna, elérhetővé válnának a magyar adatok, amelyek mind számunkra, mind pedig a globális kutatóközösség számára előremutatóak. Emellett a Wikibase technológiának köszönhetően újfajta tudományos kérdések feltételére is lehetőség nyílik: az eddig elszigetelten létező adatbázisok a felület segítségével összekapcsolódnak és a tudáselit nemzetközi mobilitási lehetőségei is vizsgálhatóvá válnak. A kutatás másrészt a tudományterület népszerűsítését is elősegítené: a technológia által rendelkezésre álló vizualizációs lehetőségek nagyban hozzájárulnának a tudományos ismeretterjesztéshez.


Felhasznált irodalom

Kovács István Gábor (2011): A magyarországi polgári korszakbeli országos elitek empirikus kutatásának historikumához. Történeti elitvizsgálatok az ELTE Szociológiai Tanszéke szervezésében 1978-tól In: uő Elitek és iskolák, felekezetek és etnikumok. Társadalom- és kultúratörténeti tanulmányok. Budapest. L’Harmattan.

Róbert Péter (1990): Társadalmi mobilitás. In: Andorka Rudolf – Kolosi Tamás – Vukovich György (szerk.). Társadalmi riport 1990. Budapest. TÁRKI. 356-372.


Az ELITEdata rekordjai elérhetőek itt.

Diszciplínák megoszlása az ELITEdatában


Lekérdezések, adatvizualizációk


Felekezeti megoszlás az ELITEdatában (Apák felekezeti hovatartozása)


Diszciplínák megoszlása az ELITEdatában (Legnépszerűbb egyetemi szakok)

Egyetemi tanárok átlagéletkora (születési és halálozási adatok alapján)

Egyetemi tanárok átlagéletkora