Difference between revisions of "HECE"

From wikibase-docker
imported>Admin
(Created page with " ==MTA-ELTE, HUMANIZMUS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN LENDÜLET KUTATÓCSOPORT, TÖRTÉNETI ÉRTELMISÉGI HÁLÓZATOK:== ===ÚJ ESZKÖZÖK A RESPUBLICA LITTERARIA VIZSGÁLATÁRA==...")
 
imported>Admin
Line 3: Line 3:
 
===ÚJ ESZKÖZÖK A RESPUBLICA LITTERARIA VIZSGÁLATÁRA===
 
===ÚJ ESZKÖZÖK A RESPUBLICA LITTERARIA VIZSGÁLATÁRA===
  
Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg (Apáczai Csere János: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak.
+
Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg ([[Apáczai Csere János]]: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak.

Revision as of 12:39, 11 December 2018

MTA-ELTE, HUMANIZMUS KELET-KÖZÉP-EURÓPÁBAN LENDÜLET KUTATÓCSOPORT, TÖRTÉNETI ÉRTELMISÉGI HÁLÓZATOK:

ÚJ ESZKÖZÖK A RESPUBLICA LITTERARIA VIZSGÁLATÁRA

Kutatócsoportunk az MTA Lendület-pályázatának támogatásával az 1420 és 1620 között a Magyar Királyság területén született irodalmi műveket és szerzőik értelmiségi karriermintázatait vizsgálja. Kutatásunk során több, eddig publikálatlan szöveg (Apáczai Csere János: Philosophia naturalis, Enyedi György: Prédikációk, Zsámboky János: Levelezés), valamint egy – több száz humanista szerzőt bemutató – angol nyelvű enciklopédia kiadását is tervezzük. A projekt fő célkitűzése egy angol nyelvű, a német Verfasserlexikon mintáját követő lexikon megjelentetése, amely az 1420 és 1620 között Magyarországon élt, mintegy 400-450, munkásságát latin vagy klasszikus mintákat követő népnyelven folytató szerző szövegeit, szöveghagyományát mutatja be. Ez a szöveg- és értelmiségtörténeti kutatás nyújt alapot a korabeli értelmiségi életpályák nyelvi, konfesszionális, szociológiai és karriermintázatainak feltérképezéséhez. Az eddigi összefoglalásokhoz képest új megközelítésben vizsgáljuk a műveket: alapvetően nem az alkotókat helyezzük a kutatások középpontjába, hanem a szövegek kontextusát és materiális fennmaradását, különös tekintettel arra, hogy egy-egy szerző művei hol és milyen formában, kéziratban vagy nyomtatásban maradtak-e fenn, hogyan olvasták korabeli olvasói, és ennek milyen emlékei vannak.