Ökonómia-agrártudományok
KURUCZ György
Ökonómia - agrártudományok
A gróf Festetics Lászlótól, vagyis az 1797-ben alapított első hazai és európai felsőfokú mezőgazdasági tanintézet, a Georgikon fenntartójától, valamint Gerics Pál és Lehrmann József georgikoni tanároktól származó szövegeket íróik a peregrinatio oeconomica, vagyis egy korabeli technológiai utazáshoz kapcsolódó információs keretrendszer meghatározott előírásai szerint vetették papírra. Magától értetődően a két alkalmazottját útjára bocsátó gróf német nyelvű utazási instrukciói tekinthetők olyan alapdokumentumoknak, amelyek a cél, az útvonal, az időtartam és a tapasztalatok rögzítése, közelebbről az episztémikus színterek és interakciók tekintetében mindenképpen meghatározó szerepet játszottak a két georgikoni tanár küldetésének dokumentálását jelző, s természetesen utóbb keletkezett iratanyag tartalmi, formai, módszertani sajátosságainak alakulásában. E két instrukció közül, tekintettel a párhuzamos és ismétlődő tartalmi elemekre, az 1820. március 17-én Gerics Pál által kézhez vett első instrukciót közöljük teljes terjedelemben, minthogy ez képezte alapját az 1820 júliusában útnak induló Lehrmann számára kiadott újabb utasításnak. A georgikoni tanárok által jegyzett további szövegek a küldetésük dokumentálását célzó fenntartói rendelkezések szellemében keletkeztek. Válogatást olvashatunk Gericsnek Festetics László részére, mindenekelőtt Angliából írt magyar nyelvű leveleiből, beszámolóiból, továbbá a Directio, vagyis a grófi birtokok központi irányító testülete számára készített részletes jelentéseiből. Keletkezési idejüket, műfajukat és írásmódjukat tekintve külön forráscsoportnak tekinthetők a Gerics és Lehrmann hazatérését követően átdolgozott naplók. Ez utóbbiak közül Gerics Pál magyar nyelvű, feltehetően kiadásra szánt naplójából olvashatunk válogatást, valamint a szövegkorpuszt keretbe foglalva és lezárva, Lehrmann német nyelvű útleírásának hosszabb részletét közöljük.
A Gerics számára kiadott instrukció huszonkilenc pontból és tizenhét alpontból állt. Elviekben egy már létező ismeretanyagra épít, vagyis első renden a technológiai utazásban részt vevő tanár szakmai műveltségére, nyelvtudására. A megbízó céljainak megfelelően Gerics állatorvosi ismereteinek bővítése, általános gazdálkodási, növénytermesztési, állattenyésztési tapasztalatok gyűjtése és regisztrálása érdekében indult útjára, míg Lehrmann esetében kertészeti, gyümölcstermesztési, borászati ismereteinek gyarapítása volt a cél. Mindkettejük esetében azonos jellegű megbízásnak számított a piackutatás, vagyis Gerics a Festetics-birtokok gyapjának, illetve Lehrmann bizonyos régiókban, így a közelebb eső porosz és egyéb német fejedelemségek esetében a hazai bor számára próbált vásárlót keresni. Ugyanígy lényeges elem, hogy az általános feladatmeghatározáson túl részletes „végrehajtási utasítás” rendelkezik a megfigyelés tárgyára, a tapasztalatok regisztrálására, így a meghatározott nyelvhasználatra vonatkozóan, hiszen a megbízó szándékai szerint Gericsnek magyarul, míg Lehrmannak németül kellett elkészítenie jelentéseit, útinaplóját. A magyar nyelvhasználat esetében kimondottan a rendelkezésre álló mediális rendszer, a szakszókincs fejlesztésének szándéka mutatkozott meg.
Az instrukció ugyanakkor a meghatározott útvonalon felkeresendő tudáscentrumok, vagyis az egyetemek és tudós társaságok tagjaival történő kapcsolatok kiépítéséről, a meglévő hálózat bővítésének gyakorlati módszereiről szintén rendelkezett, vagyis külön címjegyzéket, s az ajánlólevelekről külön listát kellett vezetniük. A megbízónak szóló jelentések tekintetében mindkét utazó szabadabb formában számolhatott be tapasztalatairól, a tudomány vagy a korabeli társadalmi elit, így a különböző főúri mintagazdaságok tulajdonosaival, alkalmazottaival folytatott konzultációk eredményéről. A Directio számára küldött jelentéseket azonban meghatározott minta szerint kellett elkészíteniük, vagyis az útvonalról, a technológiai tapasztalatokról, a felkeresett intézményekről, a kutatókkal, a mintagazdaságok tulajdonosaival folytatott tárgyalásokról, a beszerzett könyvekről, modellekről, technológiai dokumentációkról, az olvasott szakkönyvekről, valamint a tervezett továbbhaladásról és a rendelkezésre álló pénzeszközökről, tervezett kiadásokról egyaránt be kellett számolniuk. Rendkívül fontos elem, hogy mindkét georgikoni tanár számára szigorúan meghagyta Festetics, hogy a magyarországi állapotokat érintő politikai jellegű diskurzusba soha ne bocsátkozzanak, kerüljék az esetleges provokációkat, a magyarországi viszonyokról pedig semleges módon úgy nyilatkozzanak, hogy az ország népe nem kíván különösebb változtatást. Fontos megemlítenünk, hogy az instrukció megszabta azt is, mely bankházakhoz fordulhatnak külföldön. Gerics Berlinben például az európai hírű Wilhelm Christian Benecke (1779–1860) bankjánál intézhette pénzügyeit, válthatta be hitellevelét, míg Drezdában Michael Kaskel (1775–1845) bankházánál. A közölt naplórészlet tanúsága szerint pedig, mely egy Festetics Lászlótól kapott későbbi instrukcióra enged következtetni, Londonban Nathan Rotschild (1777–1836) bankházát kellett felkeresnie.
A projekt célkitűzéseinek megfelelően közlésre kerülő iratok egyértelműen igazolják a tudásáramlás különböző aktorok közreműködésével történő megvalósulási folyamatát, s közvetlenül megfelelnek a peregrinatio oeconomica, vagyis a Festetics-alkalmazottak technológiai utazásának keretrendszerét meghatározó instrukciókban alkalmazott fogalmi készlet differenciált szempontrendszerének. Ez magától értetődően elválaszthatatlan a konkrét gazdálkodási gyakorlat, az egyes ágazatok sajátosságainak értelmezésétől, a különböző intézmények személyi, illetve materiális hátterétől. Ennek megfelelően az orvosi és igen komoly természettudományos felkészültséggel rendelkező Gerics Pál gyógyászati vagy állatgyógyászati tapasztalatainak rögzítését éppen egy-egy intézményhez, az ott működő, s kiemelkedő eredményeket felmutató, sőt a kor szakmai publikációs csatornáin keresztül ismertté vált orvossal, sebésszel folytatott konzultációk tették lehetővé.
Az itt közlésre kerülő jelentésekben, a megbízóhoz intézett levelekben, illetve az átdolgozott naplórészletekben Gerics és Lehrmann szövegei egyaránt hangsúlyosan szerepeltetik a technológia alapfogalmához sorolható kiegészítő tárgyköröket, elsősorban a szántóföldi növénytermesztéshez, vagy éppen az élelmiszer-feldolgozáshoz, illetve a kultúrtájhoz, az épített környezethez sorolható tájkerti vagy haszonkerti elemeket. Természetesen a különbségek is egyértelműen kirajzolódnak, s ennek oka nemcsak abban keresendő, hogy Lehrmannhoz képest Gericstől jóval nagyobb terjedelemben adunk közre szövegrészeket. Gericsnél a technológia kulcsfogalmának dominanciája a gyáripar, rétművelés, állattartás, vagy éppen az ásványfeldolgozás alcsoportjaival egészül ki. Ugyanígy nem elhanyagolható szempont, hogy Gerics a társadalom, igazgatás, vagy éppen a hatalom kulcsfogalmaihoz kapcsolódó elemzéseket is kínál, s ebben a vonatkozásban egyértelműen felülmúlja tanártársát, akinél szinte meg sem jelenik a történetiség, jóllehet fejedelmi kertek, főúri kastélyok sorát keresi fel.
A szövegeket olvasva egyértelműen megállapítható, hogy Gerics írásmódja sokkal élénkebb, megjelenítőbb erejű, míg Lehrmann szabatos, ám száraz, deskriptív írásmódot alkalmaz. Kijelenthetjük, hogy Gerics látásmódja, így az elemzéseiben, leírásaiban megjelenő fogalmi kör jóval differenciáltabb, s a társadalmi problémák, a múltbeli konfliktusok megjelenítése, adott esetben egy emlékmű leírása során egyáltalán nem elhanyagolható számára a történetiség. De feltűnő módon az idegenségélmény vonatkozásában is figyelemre méltó megfigyeléseket rögzít, tehát lélektani szempontból sem érzéketlen a különböző jelenségeket, folyamatokat illetően. Ugyanígy feltűnő, hogy Gerics átdolgozott naplójában, s ez talán éppen a megjelentetés szándékára való feltételezésünket erősíti, a szigorúan vett technológiai utazás feladatkörét meghaladó leírásokat is kínál, különös tekintettel a társadalom fogalmi keretével összhangban, kitérve az egyes országokban tapasztalt vallásgyakorlatra vagy a különböző társadalmi csoportok életviszonyaira, a viselkedési, fogyasztási kultúrát érintő sajátosságokra.
A közlésre kerülő szövegek esetében alapvető kérdés az egyediség és a hitelesség, amelyeket Gerics, főleg az átdolgozott napló esetében, intertextuális kiegészítésekkel erősít meg, ellentétben Lehrmann átdolgozott naplójával, aki semmiféle „kiszólást” nem enged meg magának. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy Gerics nem kellő következetességgel járt el feladata elvégzése, a tapasztaltak rögzítése során, vagyis jelentéseiben felületesség, naplójában hatásvadász könnyedség lenne megfigyelhető. E utóbbi feltételezéseket az is cáfolja, hogy megbízójához intézett leveleiben is igen gyakran alkalmaz orvosi szakkifejezéseket latinul, németül, franciául és angolul egyaránt. Lehrmann átdolgozott naplójának növénytani leírásai szintén részletesek és szakszerűek, a megfelelő nomenklatúrákat – Linné vagy Jussieu nyomán – magától értetődően alkalmazza, hiszen mindketten tisztában vannak megbízójuk kiemelkedő intellektusával, természettudományos felkészültségével, nyelvismeretével. Ugyanígy a hitelességet erősíti, hogy Gerics a megbízójának és a Directiónak írt leveleiben orvosi, állatorvosi szakirodalmi hivatkozásokat, sőt idézeteket is közöl, viszont esetenként az is előfordul, hogy egy-egy eljárás eredményességét, költséghatékonyságát kétségbe vonja.
Az itt közölt instrukció egyértelmű igazolását adja Festetics László koncepciózus intézményfejlesztési és gazdaságdiplomáciai szándékának, amit a két georgikoni tanár küldetését dokumentáló szövegválogatás is megerősít, hiszen küldetésük során a technológiai utazás szempontrendszerének megfelelően a legváltozatosabb episztémikus színtereken szerzett ismereteket rögzítették, illetve közvetítették gróf és a birtokigazgatás felé, ezáltal is megteremtve a georgikoni szakoktatásban való későbbi alkalmazás lehetőségét saját tapasztalataik továbbadásával.