Bethlen Miklós Gyulai Ferencnek, Daniel Istvánnak, Deli Mihálynak, Máramarossziget, 1686. március 24.

Adatlap

Gyulai Ferencnek, Daniel Istvánnak és Deli Mihálynak

Máramarossziget, 1686. március 24.

szolgálok etc.

Akartam kegyelmeteket tudósítani. Ezelőtt is négy nappal írtam kegyelmeteknek, német posta vitte levelemet. Kegyelmetek 16 és 17 az Uraknak írt levelének párját tegnap vettem Kolozsvárról, röviden írhatom, hogy eddig itt a más levelemben írt mód szerint semmit sem procedálhattunk, hanem Kintzing urammal immár úgy concludáltunk, hogy az Inquisitióhoz ma kezdjünk őkegyelmével ketten együtt. Látom az vitézlő rend igen difficultálja és amennyire lehet, impediálna is, noha nem erővel, hanem protestátiókkal, hogy ők magukat ilyen paraszt tudatlan emberük hitére nem bocsátják soha in judicio, mert készek ők is, az generálistól fogva, az legalá való szoldátig mindnyájan megesküdni, hogy ezek az oláhok hamisan megesküsznek, és ők többet nem vettek, hanem csak annyit, amennyi az ő Regestrumukban vagyon, az pedig igen kevés, mi mindazonáltal Kintzing urammal az lnquisitiót peragáljuk, lássák őkegyelmük, mit mondanak annak idejében.

Nem tudom, micsoda Inquisitiót írja kegyelmetek, hogy Kintzing és Ventzel uramék peragáltak itt Carafa uram számára, de az olyan derekas Inquisitio nem volt, nem is volt Kintzing uramnak semmi része benne, hanem csak Ventzel uram, ki is nagyobbára a hadak között inquirált, de az semmi kárt ebben már nem visz végbe. A vármegye is inquirált volt, de azt is félretesszük, és újabban examinálunk mindent, mikorra végezhetjük, nem tudom, de nem hiszem, egy hét alatt is vége legyen, de míg az lesz, ordinantiát kellene Carafa uramtól nyerni, parancsolná meg, széjjel a falukon a vitézek ne járnának, mert 10 20 40 több is együtt kinn lézeng, s tartatja magát, fosztogatnak a portiót is más felől meg veszik, ez kivált most a füst alatt igen nagy romlás, és az Inquisitiót is turbálja, de ennél is nagyobb az, hogy az ilyen kinn lézengők miatt a szegénység, ha kinek valamije maradt volna is, de nem vethet, mert a mezőn is elveszik a zabját, ha pedig ez vetetlen marad, elbújdosik, és egy néhány száz, vagy ezer ember, kivált jobbágy, soha többé ide vissza nem jön, Máramaros csak pusztamaros lesz.

Ezt kegyelmetek hova hamarább orvosoltassa, de úgy, hogy ne láttassék hogy innen informáltatott felőle. Én kegyelmetekkel jó szívvel correspondeálnék, mint hogy Instructióm is tartja, de úgy látom, mindkét részről a postálkodtatáshoz rosszul készültünk, közönséges dolgokról a német ide járó posták által is írhat kegyelmetek, nekik, úgy látom, minden harmadnap jön, s megyen az emberük, ha kegyelmetek a generálissal beszél, mindenkor elhozzák a kegyelmetek levelét, ez énnekem itt maga mindenkor meg üzeni, hogy postája megyen ha Szatmárra kegyelmeteknek írni akarok.