Bethlen Miklós Kun Istvánnak és Kun Miklósnak, Bethlenszentmiklós, 1691. március 4.

Adatlap

Kun Istvánnak és Kun Miklósnak, Bethlenszentmiklós, 1691. március 4.

Szeretettel szolgálok édes apám- és sógoruram kegyelmednek!

Mennyire szánakoztam légyen eleitől fogván, mind a haza közönséges szakadozásán, romlásán, mind pedig abba a kegyelmetek rabságnál én úgy hiszem keservesebb számkivetésén sok szóval kegyelmetek eleibe nem terjesztem, tudja az Isten, és itthon sokan, minemű veszedelmes legyen a kegyelmetek mostani állapota, és ha abban maradni akar, micsoda megorvosolhatatlan gonosz találja, és örökös romlás a kegyelmetek házát, azt sem terjesztem, a titkok és a dolgok kimeneteli Istennél vannak ugyan, de amennyire én a dolgokat tudom, ha kegyelmetek most az őfelsége grátiáját megveti, nem hiszem, emberi mód szerint szólván, soha Erdélyben jószágot bírjon, melyet én nagy nehezen recuperálhattam mind némettől, magyartól, hiszi, nem hiszi kegyelmetek, kegyelmetek dolga, én keresztényi kötelességemhez képest munkálódtam, kegyelmetek grátiáját, és Isten akaratából véghez is vittem most. A jószágokat is elfoglaltattam, meg ne csalja azért kegyelmeteket senki biztatása, hiszem eléggé experiálta eddig kegyelmetek, sokat nem írhatok, nem is szükséges, sapienti pauca, Isten kegyelmetek és az emberek előtt, én ment leszek kegyelmetek iránt, elhiheti pedig kegyelmetek az én mindenkori szegény üdvözült feleségem halála után is kegyelmetekhez megmutatott szeretetemhez képest, hogy bizony gonoszht kegyelmeteknek nem javallok, szép eleven zálogai lévén most is az én kegyelmetekhez való kötelességemnek, kinek egyike ezt írta, a másik is egészségben vagyon. Ennek a grátiának terminusa ad summum húsvét, hogy ha mi akadálya pedig kegyelmeteknek vagy egy, vagy más dologból volna, Isten kegyelmeteket behozván valamicsodás embere kegyelmeteknek ezelőtt tíz, tizenkét esztendővel voltam, olyannak tapasztal, becsületemet, mindenemet kötöm beléje, bátran jöhet, jószágában mindjárt beszállhat, noha ez csak passus, akit küldöttem, mert magát a gratiát afféle helyre nem szokták küldeni, de ha kegyelmetek az én szómnak nem hiszen, senkiének is bár ne higgyen.  

Adja Isten édes hazánkban örömmel látni kegyelmeteket.

Datum in Bethlenszentmiklós, március 4, anno 1691.