Bethlen Miklós Teleki Mihálynak, Bethlenszentmiklós, 1689. október 19.

Adatlap

Mint kedves bizalmas uramnak Kötelesen szolgálok uram kegyelmednek etc.

Gernyeszegen 13 praesentis költ kegyelmed levelét mind az Inclusákkal együtt vettem 16. becsülettel. A Relatiókot megfordítottam, és inclusive elküldtem, hogy kegyelmed mind azokat, mind több híreket velem közölt, kötelesen meg szolgálom. Csodálatos nagy munkája Istennek, melybe való dicsőséges tanácsa mire menjen, senki sem tudja, még talán az angyalok is; én ugyan bizony az ecclesia dicsőséges szabadulását és terjedését várom belőle, mind a sátánnak, mind a világnak reménysége ellen, csak attól félek, hogy mi a mi nagy bolondságunk miatt meg sem láthatjuk azt a Kanahant, itt a pusztába veszünk, sőt a maradékainkat is kirekesztjük belőle gondviseletlen egyenetlenségünkkel. Most proxime három nagy gonosztól félek. 1. A német már taliter qualiter contentáltatván nem gondol vele, ha soha a Creditorok nem contentáltatnak is, tegnap itt Bethlenszentmiklóson beszélek Bethlen Gergely urammal, csak kétszáz forint sincs kezébe, senki semmit sem vesz, sem Executor, sem semmi segítség mellette, én bizony valóban megijedtem mind a sok becsületes ember, mind a magam kárán, én bizony földig elromlom, ha az a pénz nem refundáltatik, íme a kegyelmed ezer köböl búzájának is arra vecturaja fl. 2280. Magam minden búzámnak, rozsomnak, arra és egyéb deszka micsoda elegy-belegy adósságom több négyezer forintnál. A radnóti 500 arany is oda. Az Ecclesianak az uraktól conferált 1500. köböl búza arra. Urunké, másoké, ha valamint kegyelmetek másként a dologhoz nem nyúl, bizony odavesz, én ugyan a kegyelmedet megadtam, de bizony visszavenném immár örömest, mert nekem is sokra kellene. 2. Amint én a Badensis fejedelem operatióit látom, kivált ha Vidinnél általjön, én bizony attól félek, rajtunk nyomorodik meg a télre, mert Havasalföldet a pestis, a tatár, és a búzátlanság, falu, s város nélkül való pusztaság megmenti a Quartélytól, Nándorfehérváron alulról, valahol sedes belli volt, lehetetlen a Quartely, Tömösvár tájéka puszta similiter. Vidin, Nicapoly, és azon alulról való föld talán igen benn vagyon Törökországban. Magyarország messze, sőt, ha Vidinnél általjön Havasalföldébe, onnét Tömösvár felé el sem mehet az havasalföldi Vaskapun, mert ott szekér út sincsen most, hanemha Erdélyen megyen által. 3. Hogy minden dolgainkat elhalogatjuk, íme a Quartely dolgával csak függőben vagyunk, úgy romlunk meg, mint tavaly. Prajnerrel semmit sem csináltunk, egy sónak Lippán ugyan csak den. 75 a vámja harmincadjára, noha már szabad volna adni-venni akárkinek, a Kamara nem váltja be, de ki viszen oda sót, ha itt den. 60. veszi, den. 18 ért viszik Lippáig, ott den. 75. a vámharmincad, és így a vivőnek (tesz) áll egy kő só in fl. 1/53., min adja hát el? Énhozzám ide maga az harmincados jött volt, mikor a lakodalomban voltam, aztán hogy itt nem talált, megírta a Budai Kamara Decrétumát, melyet én Urunknak Praefectus uram által megmutattam, de semmi haszna, úgy látom, a mi Companiánk is csak Respublica Platonica lesz. Írja uram kegyelmed, hogy velem dolga volt volna Ketzén, bizony nekem is volt volna, de kegyelmed mind maga házánál, útban, s másutt akárhol örökké obsidióban vagyon. Ama Parolára írom bátran kegyelmednek, attól félek kegyelmed iránt, ama Politicusok mondása ne teljen be kegyelmeden; Qui minima quaeque Curat, maxima negligere, aut obiter tractare cogitur quia pluribus intentus minor est etc. Megbocsásson kegyelmed libertásomról, de bizony a kegyelmed javára írom, és nem is merem éppen megírni az emberük eziránt való ítéletét, elég az, okozzák a kegyelmed sok distractióit, hogy remorálják a dolgokat, noha bizony ne felejtsük bár a mindnyájunk sok zsinatját, melyet usque ad nauseam követünk mindnyájan, mikor kegyelmed a dolgokat proponálja is. Ha kegyelmed Confidentiájára nem méltóztatott volna, és ha tudnám, hogy jó néven nem veszi, nem is írnám, de úgy a kegyelmedhez való kötelességemet bántanám meg. Azt hallom, a két oláh országban a tatár még a vermeket is mind bontatja, és a gabonát vagy elviteti, vagy elvesztegeti, könnyű elarányozni a célját. Magyarországba, úgy hallom, sok igen a gabona, kivált a régi, jó volna uram kegyelmednek jó idején disponálni a generális és Absolon uram elméjét, ha az hadakozást ugyan csak nagy erővel akarják continuálni, fordítsák oda elméjüket a gabona iránt, és az erdélyihez ne bízzanak, mert bizony megtréfálódnak mind ők, mind mi. Az havasi oláhságra is vigyázni kellene, erősen hordja a gabonát, melyet ha magának viszi, nem méltó bántani, de ha azt cselekszik, mint negyed idén, hogy mind a váradi, jenei törököknek hordták, azt nem kellene megengedni, erre a zalatnai, abrudbányai Tisztek vigyázhatnának.

Amint uram kegyelmed írja, hogy csak elugrottam Ketzéről, én uram elszaladtam, és amiatt is mentem el, hogy Tordáról másnap mehessek Urunkhoz Enyedre, minthogy oda is mentem, de nem mertem addig megindulni, míg látám, hogy kegyelmed az asztalnál elnyugovék az ...ba. Hosszas és bátor írásomról meg is követem, és maradok kegyelmed igaz köteles szolgája sógora komája

Bethlen Miklós

Bethlenszentmiklós. 19 október Anno 1689.

úgy értem Butzi Kozmát is Dsambasznak marasztotta a lengyel király, csak eddig is vagyok én is egy rossz ló kárral miatta.