Bethlen Miklós Teleki Mihálynak, Bethlenszentmiklós, 1690. július 18.
Adatlap
Bethlenszentmiklós, 1690. julius 18.
Mint bizalmas uramnak Kötelesen szolgálok uram kegyelmednek etc.
Elhiszem, Keresztesi uram azt gondolta, hogy levele együtt talál bennünket, de az nem lévén úgy, íme odaküldtem a nekem írt levelet, bízván a kegyelmed jóakaratjára az őkegyelme dolgát. Ahol megvontam azt a Conceptust őkegyelmébe nem szeretem, annál inkább, ha a németek is úgy értenek felőle. Én ugyan az én részemről kiveszem az őkegyelme fejéből azt a scrupulust, Kolozsvárhoz közel lévő jószágom, és ha Magyarországba kellene is menni a feleségem kis jószágocskájának alkalmatosságával. De én nem tudom, kik hagytak a főrendek közül ott fel szállásokat, mert hiszem, kegyelmeden és rajtam, s Keresztesi uramon kívül talán csak háromnak sincsen főrendnek némettől üres szállása, én pedig az enyémet bizony fel nem hagytam, mert mindenem ott vagyon, sőt, a Generalnak is írtam felőle; (minthogy némely nap szép levél által meg is békélt velem) s fel sem hagyom; és én Keresztesi uramnak sem javallanám, hogy oda ne menjen, olyan közel lévén minden alkalmatossága, mert ugyan bizony, ha teljességgel senki sem recipiálja oda magát nem hiszem scrupulus ne ütődjék a General és németek elméjébe, sőt quod ad publicum bonum is én károsnak látnám, ha csak a szászokkal szorulna német oda. Amint némely nap is írtam vala, hogy Verestoronytól félek, példa, hogy az [a kán is] csapott volt ott be, és ha az Apor uram göröge igazat mondott, hogy Nikápolyban volt Thököly a basákkal, az is Verestoronynak, vagy Valkánynak vagyon keze ügyében. Az én feleségem szinte most rosszul vagyon, de nem az őtőle várt nyavalyájában, hanem amint Fogarasba a gyomrával kínlódék, valóban félek, ha ez a másik betegséget kedvetlenebbé vagy ugyan veszedelmessé teszi, erre nézve én a vármegye közé most nem mehetek, de megírtam, hogy abba meg ne ütközzenek, mert a szükségnek idejére odamegyek, kegyelmed jóakaratát is várom ez iránt. Itt lármázó hír sok vagyon, Pernyeszi uram is feleségét cselédjét sietve és számos szekérrel hívatja Fogarasba, bizony nem hiszem, ha a feleségemet elmozdítanám, hogy futni nem kezdenének, de bizony bánnám, ha másokat őrizvén lármától magamon esnék legnagyobb lárma, de bízom a kegyelmed tudósításához. A szebeni gazdám levelét is oda küldtem kegyelmednek látóul, megjegyzettem a meritumát. Ajánlom Isten kegyes oltalmába uram kegyelmedet.
Bethlenszentmiklós. 18. július. 1690.
Kegyelmed köteles szolgája, sógora, komája
Az este hozták Lederer uram levelét Eperjesről sub dato. 7. július, írja Brosek ide bejövő szándékát.