Sandbox

Horger Antal

Horger Antal (teljes nevén: Horger Antal Albert, írói álnevein: Halász Péter, Horgász Pál, Ne félj Mátyás) (Lugos, 1872. május 28. – Budapest, 1946. április 14. [2]) magyar nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karának dékánja 1927-től 1928-ig.

Élete

Horger Antal 1872. május 18-án született Lugoson (Krassó-Szörény megye), német származású családban. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karán végezte, ahol irodalmat és esztétikát hallgatott. Tanári szakdolgozatát Ráskai Lea, a Nyulak-szigeti kódexmásoló domonkos apáca nyelvjárásáról írta, amelynek Magyar Nyelvőrben való megjelentetésére (1897) Simonyi Zsigmond biztatta. [4] [5]

Az egyetemet követően helyettes tanárként dolgozott a brassói állami reáliskolában. Székely diákjai arra indították, hogy a székely nyelvjárásokkal foglalkozzon, ezért nyári szabadságai alatt, öt éven keresztül a székely falvakat járta (pl. Halmágy). A Magyar Nyelv első számában (1905) jelent meg „A keleti székelység nyelvjárási térképe” című írása. A nyelvjárások iránti érdeklődését tükrözte „Hétfalusi csángó népmesék” című könyve (1908) is, későbbi, „A magyar nyelvjárások" (1934) kötete pedig nyelvjárásleíró dolgozatait összegezte. Az Akadémia szótári bizottságának gyűjtőjeként Bessenyei György, Dugonics András és Erdélyi János nyelvújításával kapcsolatban tárt fel adatokat. [4] [5]

Bölcsészdoktori oklevelét 1909-ben szerezte meg. Brassóban kezdett el történeti hang- és alaktani tanulmányokkal foglalkozni. Gondolkodását alapvetően az újgrammatikus iskola határozta meg. [6] 1910-ben Budapestre helyezték, ahol az Andrássy úti leánygimnáziumban, majd az Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképzőjében oktatott, az utóbbinak később igazgatója lett. Ebben az évben jelentette meg „Egy ismeretlen hangtörvény” című értekezését a Magyar Nyelvőrben (amely különlenyomatként is kijött 1911-ben), ez a később róla elnevezett jelenséget, a Horger-törvényt, másnéven kétnyíltszótagos tendenciát tárgyalta a magyar nyelv 13–15. századi változásainak egyikeként. [4]

1914-ben jelent meg hiánypótló általános nyelvészeti témájú könyve, „A nyelvtudomány alapelvei”, amelyet az Akadémia Marczibányi-jutalommal tüntetett ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1919-ben választotta levelező tagjai sorába. [4]

Horger 1922-től a Kolozsvárról Szegedre telepített Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán a magyar nyelvészeti tanszék professzora, vezetője, majd 1927-28-ban a kar dékánja volt. Nyelvtudományi és néprajzi kurzusokat tartott [7].  A Szegedi Új Nemzedékben megjelent, József Attila „Tiszta szívvel” című versét érő kritikák miatt Horger 1925. március 30-án a költőt magához hívatta, és két hallgatótársa mint tanú mellett a kar álláspontjaként közölte vele, hogy bölcsészeti tanulmányait elvégezheti, de tanári oklevelet nem fog kapni. Ezt a konfliktust örökítette meg József Attila „Születésnapomra” című versében 1937-ben. [8], [9]

Horger „Magyar szavak története: közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye” c. műve 1924-ben jelent meg. A nyelvtörténet iránti vonzalmát tükrözte 1931-es könyve, „A magyar igeragozás története” is. Nagy szenvedélye volt a leíró és a történeti hangtan: 1929-ben egyetemi oktatásra szánt összefoglalót adott ki „Általános fonetika különös tekintettel a magyar nyelvre”. [4]

A Ferenc József Tudományegyetem, amely 1921-től Szegeden működött, 1941-ben visszatért Kolozsvárra, ahol alapították, Horger azonban nem költözött az egyetemmel, és rá egy évre nyugdíjba vonult. Élete fő művének „Rendszeres magyar hangtörténet” című munkáját tartotta, amelynek kiadását azonban már nem érhette meg. [4], [7]

Horger rendkívül termékeny nyelvész volt: csak a Magyar Nyelvben és a Magyar Nyelvőrben több száz írása jelent meg; egyetemi segédkönyvei jelentős hozzájárulások voltak a nyelvészeti oktatáshoz. [7]

Főbb munkái

Horger Antal: Ráskai Lea nyelvjárása, 1897, Lugos: Traunfellner nyomda.

Horger Antal: A halmágyi nyelvjárás-sziget, 1901, Budapest: Franklin Nyomda.

Erdélyi Lajos, Horger Antal, Szemkő Aladár: Nyelvjárási tanulmányok II., 1904, Budapest: Athenaeum, https://real-eod.mtak.hu/6579/1/000928154.pdf

Horger Antal: A keleti székelység nyelvjárási térképe, 1905, Magyar Nyelv 1: 446–462.

Horger Antal: A csángó nép és csángó név eredete, 1905, Kolozsvár: Ajtai Nyomda.

Horger Antal: Hétfalusi csángó népmesék, 1908, Budapest: Athenaeum. https://www.gutenberg.org/files/56057/56057-h/56057-h.htm

Horger Antal: Udvarhely vármegye székhely nyelvjárásának hangtani sajátosságai, 1909, Budapest: Franklin.

Horger Antal: Egy ismeretlen magyar hangtörvény, 1911, Budapest: Athenaeum. https://real-eod.mtak.hu/6626/1/000928467.pdf

Horger Antal: A szláv "o" magyar "a" kérdése, [1912], Budapest: s.n.

Horger Antal: A nyelvtudomány alapelvei: bevezetés a nyelvtudományba, 1914, Budapest: Kókai.

Horger Antal: Magyar szavak története: közérdekű magyar szófejtések gyűjteménye, 1924, Budapest: Kókai. https://mek.oszk.hu/16900/16910/16910.pdf [Hasonmás kiadása: Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001]

Anton Horger: Der ungarische Stammwechsel vom Typus madár: madarat, [1925], Berlin – Leipzig: Gruyter.

Horger Antal: A többes 1. személyű tárgyas igealakok ragja és a magyar igeragozás őstörténete, 1926, Szeged: Városi Nyomda.

Horger Antal: Általános fonetika különös tekintettel a magyar nyelvre, 1929, Budapest: Kókai.

Horger Antal: A magyar igeragozás története, 1931, Szeged: Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó.

Horger Antal: A magyar nyelvjárások, 1934, Budapest: Kókai.

Horger Antal: Magyar szó- és hangtörténeti vizsgálatok, [1942], [Budapest]: [Franklin].

Emlékezete

Nevét őrzi az 574691 Horgerantal kisbolygó.[10]