Bethlen Miklós Rhédey Jánosnak, Máramarossziget, 1686. március 20.

Adatlap

Szolgálok és Istentől minden áldást kívánok édes öcsémuram kegyelmednek. etc.

Írhatom kegyelmednek, hogy én 19. estére érkeztem ide. Ma mind a generálissal, mind a főcommissariussal szembe voltam, és kegyelmed iránt is lévén instructióm [... ] hogy a mint Kővárból i[rtam] vala, hogy ez az [... ] fő commissarius [... ] Jacobus Kintzing uram azt kívánta volna [... ]Kővár vidékről ide jöjjön a szegény [...] Inquisitio itt legyen, hogy ennek végére menjek, és róla kegyelmedet tudósítsam. Ez uram azt mondja, hogy meg sem gondolta, hanem vagyon neki oda bocsátott vicéje, avval kegyelmed csak peragálja az inquisitiót, ő maga is megírta, amint mondta annak, hogy kegyelmeddel együtt munkálkodjék, de én íme inclusive írattam neki vele újabban, hogy kegyelmeddel együtt procedáljon. Kegyelmed ugyan az én tanácsom nélkül nem szűkölködik, de kötelességem tartván, íme az uraknak írt levél párját in ea parte párba küldtem kegyelmednek, hogy én itt mit csinálok, láthatja kegyelmed is. Azonban kegyelmed mind búzát, zabot, szénát, pénzt, vágómarhát, legkisebbet is, és egyéb excessusokot el ne felejtsen az inquisitióba azt is hogy mennyi vecturákat vitettek végbe a szegénységgel azt meddig, oda mennyi marhájuk szekerük veszett.

kegyelmed engem is tudósítson. Ajánlom Istennek kegyelmedet. Máramarossziget. 20. március 1686.

Kegyelmed atyafija, szolgája. Bethlen Miklós

Nem hiszem avval az ott való commissáriussal szinte annyira procedálhasson kegyelmed, mint én itt ezzel, de csak azon legyen kegyelmed, hogy ha sok lesz is olyan dolog, mely után azt a qualificatiót kell írni. Comitatus affirmant, germani negant. De úgy is csak kelhessen regestrum róla suffecit.